Pécsi Ujlap, 1917. május (11. évfolyam, 99-122. szám)
1917-05-01 / 99. szám
Ala évfolyam, — 99. ox. Kedd, 1917. Május I Az „UJLAP» melléklet* UJLAP IttrkéktMl és HMMhiT.tal: Plattl Njramda Részvénytanaság Peet limuHrtM 4. uta. w Telet*. Billa A Meli« KerkeuM telet*, utat KM. POLNWM NAPILAP Rovás Nálunk Baranyában! évtizedek óta háttérbe szorult a dzsentri uráliam s ha kisértett é s kísért is a klikkuraliom, ezt köztisztviselőinnk általában kulturáltabb közéletünk megakadályozza. Hogy Mándy Sámuelt valaki a dzsentrihez számítsa, kinek-kinek nemzeti és történelmi megkízállására hagyjuk. Azt sem kívánjuk eldönteni, hogy Stenge alispán akaratának tüskén-bokron, tűzön-vizen keresztül hajszoló érvényesüléseklukkrendszernek, vagy közigazgatási erőműeiknek (majd azt mondjuk moderbeli hibáinak) tudható be. Lehet, hogy igen, tehet, hogy nem. Lehet, hogy a Mándyak ma már dzsentrik és tehet, hogy az alspáti akaratára a vármegye akaratlansága miatt van szükség. Hagyjuk ezt mint kérdésül. Most a szomszédról beszélünk. Tolnában hagyományos volt a demokratikus szellem lenyűgözésére s főleg a bonyhádi járásban örökletes a főbírói állás betöltése. A Percetek bírták nem árendás, hanem családi jogot. Nem átütjük, hogy érdemetlenek, vagy tehetségtelenek voltak. Csak az a tételünk, hogy családi örökségnek látszott a főbiróság — s igy is akartak vele rendelkezni mind — tegnapig a vármegye hatalmasai. Percei Dezső kikötötte valamikor a tojásból Silmontsics Elemért — most Silmontsics Elemér akarta kikölteni a tojásból ifjú Percei Dezsőt. A tojás azonban szászkilencvenegy szóval száz elemében bezárult. Hagymássy Zoltánt választotta a közgyűlés Bonyhádra. Ugyan Hagymáissy nevét is két s-sel és v-nal írják be, ezúttal nem az minősítette, amint ifjú Percel Dezsőt sem apja vagy nagybátyja érdemei nem tették alkalmatlanná. A közgyűlés egyszerűen úgy gondolta, hadd érjem meg a fiú, nem kell minden különös személyi kiválóság nélkül egyszerre aljegyzőből főbíróvá válllnia Percell Dezsőnek, sem.. És erre Percel Dezső faképnél hagyta a vármegyét. Bizonyosan azt hitte ,nemesi pózzal tette. Pedig csak nyertten gesztussal végezte dolgát. Ez az egy gesztus elárulta mindeneknek, hogy Tolna megye legutolsó közgyűlésén 191 szóval az emberismeret és méltányosság győzött a hagyományokon és a háború előtti demokrata felfogással ellenkező alva fiaskódéson. A lecke — legalább Tolnában ugy beszélik — Simooitsics Elemérnek szólt. Helyes. Bárcsak megszivlelniék ugyanezt minden vonalon, teológiai tanár tartott szabad előadást a római kérdésről. Népszerű módon vázolta a pápaság tarthatatlan helyzetét, a garanciatörvény hsznavehetetlenségét, aminek révén a háború olyan helyzetbe hozta a szenit atyát, amelyből a békekötéskor feltétlenül ki kell szabadítania. A világos érvek meggyőző ereje mindenben hatott. A hallgatóság élénk figyelemmel hallgatta végig az érdekes, könstlyed előadást és zajos tapssal honorálta azt. Perczel Jolit és Berényi Magdus páros jelenetüket a legnagyobb természetességgel igen bájosan adták elő. Sok tapsot váltott ki Niedermayer Margitka cselló játéka, akit ízig-vérig művész édesatyja Niedermayer János kísért. A két süket című vígjátékban Schmel- Iás Gyula mókáin mutatott legtöbbet a közönség. Mellette igen jók voltak Berényi Magdus, Pfunstein Antal és Krémer István. Czindery Endre gyönyörű baritonján mély érzéssel adott elő két műdalt, amelyekben nagy terjedelmű hangja szépen érvényesült. A zongorakísséretet Báter János képezdei tanár diszkrét simulékony játéka szolgáltatta. Az attak című jelenet szereplői közt Lieber Ica és Schmellás Gyula tudtak teljes illúziót kelteni. Az utolsó kis színműben Perczeli Joli alakításában a közönség mély részvéte fordult a kis árva felé. Berényi Magdus és Lieber Ica tündértánca sikerült volt. Állaga Manci, Blássy Irén, Berényi Éktes és Károly Margit is kedvesen mondták eli kis szerepüket. A derült kedves hangú estély rendezése a kör új egyházi elnökének Czernohorszky József plébánosnak az érdeme. Buzgó fáradozása elismerést talál abban a rokonszenves egyetértésben, s a kör jövőjéért folytatott önzetlen munkásságban, amelyet az ő égisze alatt szeretettel, minden kicsinyes szempont félretételével az ügy érdekében a vezetők egyöntetűleg kifejtenek. Végül az egyházi elnök szólt röviden a közönséghez. Dicsérte a vak katonák ügyét támogató buzgóságukat, de kérte őket, hogy legyenek apostolai a lelki vakságban szenvedők felvilágosításának. .Ez ,a működésük nagyobb jutalomra tarthat számot. A közönség jól érezte magát, tapsolt és újrázott és a renaissanceát kezdő kör új érája elé lelkes várakozással tekint. Az estélyen felülfizettek Daempf Imre, Keresztény János 30—30 K, Zichy Lujza grófnő. Brans!! Domonkos, Schutz József 20—20 K, Kahnos József 14 K, Angster Oszkár, Klobucsár József, Mihálovits Imre 10— 10 K, Graf Ödön, Klein József 6—6 K, Mayer György, Wexter István, Fölszeváry Isttván, ifj. Károly Gyuláné, Mayer József 5—5 K, Kálmámfy V, Bosnyák Pongrác, Baumgartner Alán dr., Kiss Lajos, Szigethy György, N. N., Ronreisz György, Késmárky István dr., 4—4 K, Perr Viktor 4.50 K, Makári István (Beremend), Sass Ernő, Walla Ferenc, Cseridi István, Gyórsy Vendel, Daempf Hermina 3—3 K, Scharfenberger János, Bencze László dr. Takács Ferenc 3.40—3.40 K, Jobi József 2.60 K, Markó N.-né 2.50 K, Pfundtstein Antal, Csizmadia Sándor dr., Wlasics Ferencné, Schaffer Antal, Vugrenttscs Jenőné, Richter nővérek, Sípos István dr., Sipos János, Backelmayer János, Jelenik József, Kapolnay Zsigmond, dr. Wesszely Anitás, Károly Ignác, Galambosi Gyula, Markaff Antal 2—2 K, Gergáts, Lajos, Pust Antal, Pálfy Józsefné 1.50—1.50 K, Komócsy István, N. N., Speray János, Schlidovics Sándor, Kovács Sámuel 1.40—1.40, Ruff József 1.20 K. Mayer József, Mohácsi András, Bercsim István, Graumann Józsefné, Pietrovics Gyuláné, Locsteiner József 1—1 K. Lieber Jucika, N. N., N. N„ N. N., N. N„ N. N., Szontag Erzsiké, N. N. 50—50 f„ N. N., Prátyáni Andor 40—40 f. összesen 324 K 30 fillér. Az összes brutto bevétel 762 korona, ami az erkölcsi sikermellett jelentős anyagi eredményről ad számot. A rézgálic kiosztása A szülőbirtokivek kiigazítása Március 17-én jelent meg a polgármester hirdetménye, amelyben a rézgálic kiosztására valló tekintettel felhívták a szőlősgazdákat, hogy május 28-ig a városii földadó nyilvántartó hivataliban levő kataszteri birtokévekből, hogy szőlője tényleg akkora-e, mint a birtokivekben feltüntetett területek. Ennek a felhívásnak volt ugyan némi eredménye, de nem teljes. A rézgálic közeledő kiosztása folytán azonban a város újból alkalmat akar adni arra, hogy ezeket az ellmullasztott bejelentéseket pótolják. A művelés alatt álló szőlőterület megváltozását pótlólag még május 2-ig lehet bejelenteni a főldőt nyilvántartó hivatalban (Városház I. emelet 45.) A város azonban most már nem vállal felelősséget, hogy a fölmi mellésügyi miniszter a pótbejelentéseket is tuomástul veszi A rézgálic utalványok kiadását a jövő hét elején tervezte a város. Közben azonban a kormány elrendelte az országos nép és állatszámlálást, amelynek május első háromnapján kel az egész országban végbemennie. Ezért az utalványkifosztást egy héttel el kellett halasztani, amit a város a ma kibocsátott hirdetményben közöl a szőlősgazdákkal. A földművelésügyi miniszter a város területén fekvő szőlők 1917. évi permetezésének céljaira katasztrális holdankint összesen) és legfeljebb 15 kg. állami rézgálcot helyezett kilátásba és eddig két részletben 180 métermázsa rézgálicot szállított. A rézgálicot a város hatósága a már tavaly alkalmazott utalványrendszer alapján közvetlen házi kezelésben fogja az igényjogosultak között szétosztani . Rézgáncutalvány igénylésére jogosult minden szőlősgazda, akinek Pécs város területén művelés alatt álló beültetett szőlője van. Az utalvány ellenében midden szőlőbirtokos a város határában fekvő, művelés alatt álló beültetett szőlőterületének arányában teljesen azonos kulcs szerint, de csak a szőlő ezévi permetezésének céljaira részesedhetik a város hatósága által szétosztandó állami rézgálicban. #1 pécs-budai külváros kát. kör újjáéledése ifjúsoros estély a vak katonák javára Három esztendeig tartó csönd és a háború okozta némaság után tegnap este új élet, nagyszámú közönség kereste fel a pécs-budai külvárosi katolikus közi dísztermét, amely egészen megtelt. A közönség örömmel jött össze, mert már nagyon hosszú ideje nélkülözte a megszokott élvezetes estélyeket. Krémer István ügyes szavalata nyitotta mg a műsort. Utána Sipos István úr.