Pedagógiai Műhely, 2000 (25. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Bíró Sándorné: A Tiborszállási Péchy László Általános Iskola névadásának története

Bíró Sándorné: A Tiborszállási Péchy László Általános Iskola névadásának története 1989 őszén új, eredetileg 4 tanteremre tervezett, emeletes iskolát kapott szülőfalum, ami igen nagy eseménynek számított akkoriban, amikor még társközségként működtünk, Mérkkel és Vállajjal összevonva, de önálló iskolával. Már akkor foglalkozott a tantestület a gondolattal, hogy jó lenne nevet is adni ennek a szép iskolának. A névválasztásban azonban sehogyan sem tudtunk közös nevezőre jutni, így lassanként alábbhagyott a lelkesedés. Már nem is foglalkoztunk ezzel a gondolattal, amikor 1998 tavaszán levelet kaptam Fa­zekas László úrtól, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójától. Ebben a levélben igazgató úr arról tájékoztatott, hogy az Ecsedi-láp lecsapolásának 100. évfordulójára készülnek, s a program részeként javasolta, hogy iskolánk vegye fel Péchy László igazgató főmérnök nevét. Péchy László kiemelkedő szerepet játszott a láp lecsapolási munkálataiban, ezek a mun­kák Tiborszállást is érintették. Fazekas úr gazdag anyagot is mellékelt leveléhez, melyből megismerhettük Péchy Lász­ló tevékenységét, munkásságát. Fejér László, a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény igazgatója 1994-ben mondott emlékbeszédében pl. így szól Péchy Lászlóról: Hősünk hét évvel a kiegyezés előtt -tehát 1860-ban -, az akkori Szatmár vármegyei Dobrács-Apátin született. Ha születésének dátumát tekintjük, akkor korosztályával együtt. Ők voltak- Nemeskürthy István közismert kategorizálásával élve- a „kőszívű ember uno­kái”. Fiatal évei a második magyar reformkor időszakára esnek, amikor az ország hatalmas és nem is sikertelen erőfeszítéseket tett az európai felzárkózás irányába. Nem szokványos dolog, hogy egy általános iskolát mérnökről nevezzenek el. Talán ép­pen ez az egyediség fogott meg először a javaslatban. Tantestületi értekezlet témája lett újra a névadás ügye, eredmény is született: a pedagógusok elfogadták a javaslatot. A továbbiakban közös feladatukká vált a tanulók és a szülők tájékoztatása, meggyőzése. A munkába a diákönkormányzat is bekapcsolódott. Arra törekedtünk, hogy mielőtt mindenki igent mond a névválasztásra, ismerjék meg minél szélesebb körben névadónk életútját, az itt élő emberek jobb életkörülményeiért kifej­tett tevékenységét, hogy a választás tudatos és megalapozott legyen. Ennek érdekében elő­adást szerveztünk, másolatokat készítettünk és terjesztettünk a vízügyi igazgatóságtól kapott anyagokból. Igyekeztünk környezetünkkel megismertetni ama korszak jelentőségét, Péchy László munkájának felbecsülhetetlen értékét, mellyel kiemelkedő szerepet vállalt az itteni életmód­változásban. Ez volt az a korszak, amelyben a Tisza-szabályozás munkái évtizedekre munkát adtak egyfelől az egykori ártéri gazdálkodástól elesett, abból immár megélni nem tudó szegény emberek kubikosseregének, másfelől a folyószabályozások teret nyújtottak a közjóért mun­kálkodó magyar mérnököknek.

Next