Pedagógiai Szemle, 1958 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1958 / 4. szám

NEVELÉSTÖRTÉNET HEGEDŰS ANDRÁS tanítónőképző ig., Kőszeg Vajda Péter pedagógiai nézetei Vajda Péter (1808—1846) nemcsak jelentős szépíró, hanem haladó eszmeiségű nemzetnevelő, sokoldalú pedagógiai gondolkodó és nemes egyéniségű tanár is volt. Egész életművén végighúzódott az a gondolat, hogy Magyarország szabad, független országgá csak fiai műveltté válásával lehet. Az 1830—40-es évek leg­fontosabb feladatának a nemzeti tudományos nevelést tartotta. Felfogása sze­rint az egész országnak egyetlen nagy iskolává kell válnia, ahol mindenkit: parasztot, nemest, férfit, nőt, gyermeket és felnőttet oktatni, tanítani kell. Leg­lényegesebb elvét így fogalmazta meg: „nevelni кеД a szabadságra a népet”. A nemzet minden tagja nevelését fontosnak tartotta, mégis a nép, a parasztság műveltté válásának ügyét hordozta igazán a szívén. Meg akarta szüntetni osz­tálya tagjainak, a jobbágyoknak kiszolgáltatott helyzetét, emberi jogok birto­kába kívánta juttatni őket, de csak műveltté válásuk után. Azt hirdette, hogy a szabadság nyújtotta lehetőségekkel, jogokkal csak művelt emberek tudnak élni. Eme leglényegesebb elvének so­k értéke mellett az a komoly fogyatékos­sága, hogy Vajda a nemzet nevelésével nem előkészíteni, nem siettetni, hanem helyettesíteni, pótolni, elkerülni akarta a forradalmi átalakulást. Ezért lett leg­fontosabb ügyévé az egyén és a tömegek nevelése. A magyar szocialista neveléstudomány szép és sürgető feladata — többek között az is —, hogy múltunk nagy pedagógiai gondolkodóit életre keltse, ha­ladó, ma is ösztönző és gazdagító nézeteikről a feledés porát letörölje. Ez a sze­rény írás is ezt a célt szolgálja akkor, amikor a méltatlanul, de nem ok nélkül elhalgatott Vajda Péter progresszív pedagógiai elvei közül a legjelentősebbe­ket rendszerezi és bemutatja. Fejtegetéseim során majd nyilvánvalóvá válik, hogy a reformkor pedagógiai gondolkodói között Vajda Pétert igen jelentős hely illeti meg. A mai irodalomtudomány a magyar romantika fejlődését, kialakulását vizsgálva már kijelölte Vajda Péter helyét és értékelte ösztönző hatását; a ne­veléstudománynak még sürgetőbb feladata számbavenni Vajda Péter pedagó­giai örökségét, mert ő még szépirodalmi alkotásaival is szoros értelemben vett nevelői tevékenységet fejtett ki. Több könyve, tanulmánya, iskolaszervezési programja, szónoki beszédeinek gyűjteménye, gyakorlati tanítói tevékenysége pedig különösképpen arról tanúskodik, hogy Vajda Péter elsősorban nemzet­nevelő volt. Vajda Pétert egyénisége és világnézete egyaránt alkalmassá tették a nem­zetnevelői feladatok elvégzésére. A legszebb, legnemesebb emberi tulajdonságok hordozója volt. Élete elő­ször is munkásélet volt: szakadatlan tanulás, állandó tervezés, szervezés kötötte le minden idejét. Osztálya tagjainak, a jobbágyoknak életereje, tudásszomja, nagy akarása, változást sürgető szándéka hatotta át minden tettét. 1808. január

Next