Pedagógiai Szemle, 1959 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1959 / 2. szám

BIBLIOGRÁFIA Pedagógiai szakbibliográfiák sop éve Száz év telt el azóta, amióta Beély Fi­dér első pedagógiai bibliográfiáját össze­állította és megjelentette. A hazai neve­léstudomány őskorából való munka sze­rény kezdeményezés ugyan, de olyan fej­lődés elindítója, amelynek végén a most napirendre kerülő általános pedagógiai szakbibliográfia áll. Beésy munkája, és a most felmerülő tervek között azonban nem volt hézag. Szakmájukat és tudományukat szerető pedagógusok minden intézményes támo­gatás nélkül, saját erejükből, közel száz bibliográfiát készítettek. Hogy ezek a mun­kák sokszor még koruk színvonalával mérve is gyengéik, az nem készítőik érté­két csökkenti, hanem azét a társadalomét, amelyik nem tudta ezt a hivatástudatból adódó lelkesedést megfelelően felhasz­nálni, így igen kevés olyan bibliográfia jelent meg, amely akár egy kisebb kor­szakban is teljességre törekedett volna, vagy címleírásában és az anyag csopor­tosításában­­ teljes szakszerűséggel járt volna el. Legtöbbször hiányzott a biblio­­gráfusi jártasság, ha pedig ez megvolt, nem volt meg a kellő pedagógiai hozzá­értés, így jött létre Hellebrant Árpád munkája (aki különben neves bibliográ­fus és könyvtáros volt), amely közel 20 év csakn­em teljes pedagógiai irodalmát közli, szinte használlhatatlanul rossz cso­portosításban. Nem véletlen tehát, hogy még ma is azok a munkák a leghasznál­hatóbbak, amelyek a pedagógiai szaktu­dás és a könyvészeti ismeretek ös­sze­kap­­csolásával születtek a Fővárosi Pedagó­giai Könyvtár­ban. (Ilyen például a Ke­leti—Baranyai-féle pedagógiai folyóirat­­bibliográfia.) Természetesen az eddig végzett munkák minden hiányuk mellett sem voltak hiábavalók, hisz megteremtet­ték egy tökéletesebb munka elkészítésé­nek feltételeit. A Pedagógiai Tudományos Intézet kiadásában megjelent Köznevelés repertórium, a Pedagógiai Főbizottság ál­tal létrehozott Bibliográfiai Bizottság, va­lamint az Országos Pedagógiai Könyvtár megalakulása olyan jeleknek tekinthe­tők, amelyek más tudományágak után (jogi, kémiai, művészettörténeti, klasz­­szika-filológiai) egy nagyobb pedagógiai bibliográfia megjelenését eredményezhe­tik. Az alábbi összeállítás célja kettős: egy­részt segítséget akar nyújtani a már em­lített bibliográfia megalapozásához, más­részt addig is, míg ez elkészül, meg­akarja könnyíteni a tájékozódást a peda­gógiai irodalom rengetegében. * A több mint száz munkát a használha­tóság megkönnyítése végett igyekeztem több csoportra osztani. Ez a felosztás azonban a bibliográfiák sokoldalúsága miatt nem tökéletes és tudományos szempontból vitatható. I. Általános igényű pedagógiai biblio­gráfiák Ebbe a csoportba azok a munkák kerültek, amelyek a feldolgozás mélységétől függetlenül, a peda­gógia valamennyi területét fel­dolgozták. II. A pedagógia egyes részterületeire vonatkozó bibliográfiák A) Az iskolai értesítőkben megje­lent értekezések feldolgozása B) Az egyes tantárgyakra vonat­kozó bibliográfiák C) Neveléstörténeti bibliográfiák D) Szakoktatási bibliográfiák E) A felsőoktatásra vonatkozó bib­liográfiák F) Különböző pedagógiai bibliográ­fiák (vegyes) III. Tankönyvjegyzékek, vezérkönyvek Az idetartozó munkák feldolgo­zása nem teljes IV. Egyes pedagógusokra vonatkozó bibiográfiák V. Folyóiratbibliográfiák, repertóriu­mok VI. Külföldi pedagógiai irodalom ma­gyar nyelvű bibliográfiái

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék