Pedagógiai Szemle, 1966. július-december (16. évfolyam, 7-12. szám)

1966 / 10. szám

1. A beindítás ütemével és kiterjes­ztésével, kapcsolatban a három bázis helyünkön három variáció kipróbálását irányoztuk elő: — Győrött csak 1. osztályra terjesztettük ki az új rendszer bevezetését. — a­ Gorkij fasorban kért ütemben 1—2. osztályra az első évben, 3—4. osz­tályra a második évben. — Hódmezővásárhelyein egy ütemben az egész alsótagozatra. Ezzel kapcsolatos kísérletein­k komplex jellegűek voltak. Az új szervezeti forma hatását a gyermekek és nevelők kölcsönhatásában és a tartalmi kérdé­sek vonatkozásában vizsgáltuk. Alkalmazott eljárásaink voltak: a belülről való megfigyelés, mely állott: — a tanulókkal való beszélgetésekből 2—4. osztályban, mert ezeknek a gyermekeknek volt tapasztalatuk a hagyományos szervezeti keretről, — a tanítók megfigyeléseiből, önmaguk és a gyermekek viszonylatában. A kívülről való megfigyelés: — az igazgató, igazgatóhelyettes, szakfelügyelők észrevételei, feljegyzései, — a szülők véleményének meghallgatása egyéni és kollektív beszélgetések­kel (fogadó­órák, szülői értekezletek, ankétok), — saját megfi­gyeléseink, — a tanulmányi eredmények­­és teljesítmények összehasonlítása az előző évhez viszonyítva, a kontroll osztályok adataival összevetve, a kísérleti azonos osztályok adataival összehasonlítva , figyelembe véve a származás szerinti el­különülést is. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy célszerűbb az új szervezeti tomna fokozatos bevezetése. — A gyermekek átállása nem ütközik nehézségekbe, hamar megszokják az új életrendet, tetszik nekik a levegős­abb munkarend. — A pedagógusok átállása nehezebb. Viammarc közöttük olyanok, akik csak napközisek, vagy csak osztályvezetők voltak, s az új módszerek, új eljárások magukévá tétele, kidolgozása hosszabb idő kérdése. Meg kell küzdeni a konzer­vatív osztályszemléletben is. A kísérlet ilyen irányból való fontossága abból adódik, ha esetleg országos viszonylatban, kerülne bevezetésre, hogyan lehetne az átszervezést zökkenő­mentesebben­ biztosítani. A fokozatos bevezetésnél kialakulhatna egy tapaszta­lati bázis a vállalkozó nevelőkből, akik az „új” zászlóvivőivé válhatnának. 2. Az ország különböző területein létesített bázisok is kísérleti szempontból kerültek kiválasztásra. Feltételezésünk az volt, hogy a Gorkij fasori iskolában szellemi dolgozók gyermekei lesznek túlsúlyban, Győrött ipari munkásoké, Hódmezővásárhelyen ipari munkások és panasztszülőké. Mivel adott tanulócsoportokkal dolgoztunk,­­azokat kellett felvenni a kísér­leti osztályokba, akik napközi otthonba jelentke­­tek, feltételezéseink a szárma­zással kapcsolatban nem váltak be. Pl. Hódmezővásárhelyen 53,3% fizikai dolgozó 3,3% paraszt (elenyésző szám) 14,8% értelmiségi 28,4% alkalmazott szülők gyermekei kerültek egy cso­portba. Győrött 75,0% értelmiségi származású tanuló. 3. Ideális kísérlet alapja az lett volna, hogy jó pedagógusokkal lehetőleg azonos gyermeklétszámmal indulhattunk volna. Előzetes tájékozódásra nem volt lehetőségünk, így az adott nevelőkkel, tanulócsoportokkal, létszámmal dolgoztunk. Győrben, a Gorkij fasorban ideális létszám alakult: 26—30 fő, Hód­mezővásárhelyen valamennyi osztály meghaladja a 40 főt. Megfigyeléseink, s­ta­tisztikai tanulmányi, teljesítményfelmérési adatok bizo­nyítják, a tanulmányi munka területén a kis és nagylétszámú osztályok között

Next