Pedagógus Értesítő, 1947 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1947-03-01 / 5. szám
PEDAGÓGUS ÉRTESÍTŐ tekint vissza., iden lépett 31. évfolyamába. Határozott szocialista öntudat szólal meg benne s ennek tömegeiben való ébrentartása egyik főtörekvése. Sárközi Györgynek a harmincas években oly 'jelentősföldosztó folyóirata, a Válasz, Illyés Gyula szerkesztésében támadt föl nemrég. Mint első életében, s az idő kérdéseire igyekszik válaszolni most is. Külön gondja : »a parasztságnak az élő nemzetbe, az európai műveltségbe való emelése”. Szépirodalmi és szociológiai cikkei a »magyar valóság őszinte tárgyilagos feltárására igyekszenek, fékeivel lehet vitatkozni, de azok jószándékában, becsületességében kételkedni nem lehet. A fiatal magyar értelmiség MADISz kiadásában megjelenő fórumának programnját már eleve is kifejezi: Valóság. Megérlelt értekezésekkel, komoly felelősségérzéssel a valóságról akar beszélni. »A magyar valóságról és a világ valóságairól. A gazdaság, a társadalom, a politika és a szellem minden fontos dolgáról, előítélet nélkül, illúziók nélkül, kendőzés nélkül.« »Az értelmiséggé nevelés eszközévé kíván lenni falun és városon, iskolában és ifjúsági szervezetekben. Erős törekvése az, hogy a magyar ifjúság minél szélesebb tömegének írott szabadegyetemévé legyen.« Kétségtelen, hogy számos cikkével egészséges, országos vitát keltett. A nyugati katolicizmus szellemében született és most új életre kelt szépirodalmi, tudományos és kritikai folyóirat a Vigilia.. Új szerkesztői: Juhász Vilmos és Sík Sándor. Mindkettő megbecsült tekintélye irodalmunknak. Szinte kizárólag irodalmi kérdésekkel foglalkozik a rögtön felszabadulásunk után meginduló Magyarok, először a Debreceni Ady- Társaság, majd ez évtől kezdve Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadásában. Írógárdája kétségtelenül értékes, bár olykor nem ok nélkül kérik tőlük számon az életszerűbb szemléletet. Ugyancsak irodalmi jellegű a Magyar Könyvbarátok értesítője, a most negyedévenként megjelenő Diárium. Tudomány és szépirodalom népszerűsítő szintézise az Országos Szabad Művelődési Tanács minap megjelent folyóirata , az Új szántás. Karácsony Sándor két feladat jegyébe állítja munkáját: mindenféle kultúrát folklorisztikus gyökereiből sarjaztatva, ugyanazon kultúra részeseivé avatni parasztságunkat, munkásságunkat és értelmiségünket. E munkában már nemcsak a szépirodalom, nemcsak társadalmi és publicisztikai művek, hanem számos szaktudományos folyóirat segítheti a nevelőt. Hosszúra nyúlt szemlénk végén csak címeket sorolhatunk fel, sajnálattal bár — hisz fontosságukat jól látjuk — máskorra hagyva részletesebb ismertetésüket. Nyelvünk kérdéseivel újra foglalkozik a Magyar Nyelv és a Nyelvűr, az irodalomtörténet problémáival az Irodalomtörténet. Közgazdasági és üzemgazdasági félhavi szemle a Gazdaság, a Nemzeti Bank kiadásában megjelenő Közgazdaság! Irodalmi tzemle pedig bőséges, a külföldi és hazai közgazdasági műveket egyaránt ismertető anyagival minden, gazdasági kérdéssel foglalkozó nevelő számára nélkülözhetetlen. Természettudományi kérdések szócsöve a nagymúltú Magyar Természettudományi Társulat közlönye, a Terrorszettudomány és rövid élete alatt máris nagy népszerűségnek örvendő «Munkások a tudományért, tudósok a munkásokért« jelszóval dolgozó Élet és Tudomány. A Magyar Technika, érdekes újításként többfolyóiratot egybefoglalva, általános mérnöki, híradástechnikai, közlekedési, textiltechnikai és építészeti kérdésekkel foglalkozik. kumédiás hölgy. (Nemzeti Színház.) Dráma 5 felvonásban. Irta: Dumas-fils. Az ismert darab felújítása semmiképpen sem volt időszerű. Magyarázatul szolgál azonban a felújításra a közönség sürgető követelése, amit igazol az a körülmény, hogy a darab minden előadása zsúfolt nézőtér előtt folyik le. Az előadás újat produkál finom, lehalkított tónusában. A művészek mellőzik a hatásvadászat olcsó eszközeit és ezzel teszik különösen értékessé az előadást, melynek központjában természetesen Bajor Gizi áll. Aligha van a színművészet világában bárki, aki a címszerepet hasonló tökéletességgel tudná alakítani. Méltó partnere Huszi Lajos, finom, halk; szenvedélyét nem az ízlés rovására éli át. Nagy Adorján, Abonyi Géza, Pataky Miklós, Tassy András és Ladomerszky Margit részesei a sikernek. Könnyű préda. (Belvárosi Színház.) Színmű 3 felvonásban. Irta: E. Shelley. A magyar színpadi írók hallgatásával kapcsolatban felmerül a kérdés: várjon olyan jó időket élünk-e, amikor az írónak nincs komoly mondanivalója? Az utóbbi időben színrekerült, jól-rosszul megírt külföldi darabok írói rácáfolnak ennek a kérdésnek jogos feltehetésére. Darabjaikban nagyon is időszerű problémákat vetnek fel, amelyeknek megoldása összefügg a társadalom átnevelésének kérdésével. A „Könnyű préda” amerikai írónője ,az egész társadalmat ülteti a vádlottak padjára, amikor a pubertás korát élő gyermekek erkölcsi fejlődésével szembeni közönyét ostorozza. Az az erkölcsi fertő, amely A nagyközönség megszétesdhá» érdeklődését igénylő hetilapjaink közül elsőnek említjük’«vend«??. Mellette az Uj Idők, Szivárvány, Dolgozók Világhípja. . Szinhiz is a Magyar Nők Demokratikus» Szövetségének félhavankétai raegjetet Asszonyok e. Lapját. Vegük de itt, utoljára két lapra hívják föl rtvsóink ügyeimet: limtketjö h. ablakot nyit a nagyvilágba, ugye a hetenkint megjelenő, ismert Uj Magyarországi az i--gé-.z világi megjelenítő szemléivel, a más... pedig a magyar-francia- társaság kiadásiban kéthetenként megszólaló Nagyvilág, nálunk szokatlanul újszerű kiállításával és sokrétű ciki.anyagával az egész emberiség életének aktív részesévé írvat bennlünket, egy gyemekbírósági tárgyaláson bontakozik ki, nem a bíróság elé állított gyermekek, hanem az őket zülléshez hozzásegítő társadalom bűne. Ez a nemzetek jövőjét eldöntő szociológiai kérdés a darab magja. Rutinírozott író talán színpadképesebb darabot írt volna ebből a témából, ha ugyanaz , mély meggyőződés hatná át, mint E. Sh Ileyt. Dicséret illeti meg az írónőt a kérdés felvetéséért, efemeres a legnépszerűbb — színdarab — formában való feldolgozásért , köszönet a Belvárosi Színháznak a színrehozatalért. A közönség pedig jól teszi, ha megnézi az előadást és az elébe tartott tükörben jól megnézve magát, utána komoly lelkiismeretvizsgálatot tart. A szereplők közül feltűnnek: Kállay Ferenc, Pulay Erzsi, Horváth Jenő, Kertai Lili, Keresztessy Mária, Dénes György. Piáris. (Vígszínház.) Színjáték 3 felvonásban. Irta : Felkai Ferenc, A Krisztus megfeszítése körüli 11000 éves per egyik fő alakjának, Pilátusnak alakjával foglalkozik főképpen az író. A sok tekintetben ma is időszerűnek tekinthető kérdések között ott szerepel az is: antiszemita volt-e Pilátus, vagy sem s általában mi volt a világnézete? Emellett a kérdések egész tömegét veti fel és bogozza ügyesen az író és mi érezzük, hogy ezek az érdekes és sokszor kényessé váló kérdések nemcsak Pilátus idejében, hanem a mai időkben is feleletre várnak. A közönség fokozott izgalommal kísérte az író meseszövését. Ebben nagy része van a gondosan előkészített előadásnak is, melynek főerőssége a címszerepet alakító Mihályi Ernő. Mellette a kitűnő Bulla Elma említendő. Fodor Endre SZÍNHÁZI szemlék li