Pedagógusok Lapja, 1959 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1959-10-01 / 10. szám
»Első melegítő közösségem — írja önmagáról — a puszták népe volt. Herceg Esterházy Pál Vas megyei Bérkeházi uradalma, a kommenciós cselédek, Somihások simádkozó-káromkodó világa, sátán lázongó embersége nagyobb erővel nevelt, mint a kör minden ikktírája, ahová Csák liekönyörgött apám, hogy kiszabadítson a cselédsorból. 1949- emlékezetes nyarát földméréssel töltöttem el. Öt falu keze tépte szét a hercegi földet. Számomra akkor ez az élmény jelentette a felszabadulást. Később a pesti egyetemen, m majd a salgótarjáni, szombathelyi középiskolákban, a bányászok, munkások körében szabadultammeg az egyoldalú paraszti szemlélettől. A munkásosztály nézőpontjából a felszabadulás nagyobb kategóriái, vüágöseszefüggései világosodtak meg előttem.* Jelenleg irodalmat tanít a Szombathelyi felsőfokú tanítóképzőben. Versei gyermekkora óta jelennek főieg fővárosi és Vidéki, lapokban. Két lap agy nyári mappából SZÁRSZÓI NYÁR Vitorla leng, mint győzedelmi zászló, trol köli,vér szegi Balatonunkat. Halálba hívó hely tollai te, Szárszó, s most annyi százan élni itt tanultak. HUSZONNÉGY MUNKÁSKÓRUS PÉCSETT Pécs, Mecseked, mecseted, mecsekid nem ád annyi erőt, mint Ezerkétszáz hang egyesített ereje! Halkulsz, Pécs, de tovább crescendál bend a szivémben Ezerkétszáz házig felszabadult ötömet ■ Fej INYAM ti V Hat A A- V A Fején libeg, s a lány ieg-forog ... A tánc-genezis lobban föl előttem Anyám szaván: -Mikor javába nőttem, Habarcs-vödör lajtorjához nyomott. Ezért maradtam és ilyen kicsi, Nehéz volt akkor kőművesleánynak .. Kontya alól ma szálak hulldogálnak, De babos zsákját csak fején viszi. Lajtár, kosár alatt meg nem hajolta Napestig fuskorásé izgága-módra. Ó, köznapi üvegtánc-szenvedély! Ritáncol aprózna az állomásra Fején tekerccsel, bőrönddel, cicáét? Az ösvényen, s nekem az égig ér. Két színházi bemutató BUDAI NAGY ANTAL Későn érkezett el hozzánk Kóy Károly hemasveretű drámája, a Budai Nagy Antal. J?* a megállapítás nyilvánvalóan helytálló, hiszen bátran eltekinthetünk ama 1937-es néhány előadástól a Vígszínházban, amikor a jobboldali kritika leparancsolta a színpadról a lázadó erdélyi kisnemes alakját. 1937-ben csak véletlen, szerencsés jelenség volt a dráma bemutatása, bátor tett a íragyar nacionalizmussal szemben, de ma természetes, hogy magunkénak Valljuk 1437 paraszthőseit, a feudalizmussúlyos robotjától szenvedők középkori hőstetteit. Nem véletlen, hogy a Kós-darab immáron negyedszer kerül színre nálunk, viszonylag rövid idő alatt: egy ideig a Filharmónia egyik színtársulata játszotta az ifjúságnak, ezután a marosvásárhelyi Székely Szíiház hozta el Budapestre, majd a Nemzeti Színház tíz idei Szeged! Szabadtéri Játékokon mutatta be, S így kérőit — rendezői módosításokkal, nagyobb drárdai sűrítéssel — az ország első színpadára. A Budai Nagy Antal a huszitizmus elleni egyházi hadakozás és a parasztfelkelés megrázó története. Ám egyúttal benne van a 20-as, 30-as évek erdélyi magyarságának útkeresése is: kivel tartson a kezdődő fasizmusban az értelmiség? Kós Károly is, sok haladó írótársával együtt, kutatta ezt az Utat, s ha ez a dráma nem is a teljes széles út, mindenesetre ösvény — előre. Ahogyan Budai Nagy Antal — prágai bolyongás, huszita tanok, Ziska hadainál szerzett katonai ismeretek után — némi töprengéssel és tusakodással megtalálja a népet és élére áll, ugyanígy kereste az utat a tömegekhez a két I.világháború közötti kor jobb értelmisége. De van ebben az útkeresésben egyfajta »kétlelkűség* is: a néphez csatlakozunk, ez az egyetlen lehetőség, de a nép tússzá is rettent kissé. A Budai Nagy Altal históriájában megjelenő nép félelmnéte*, erős, elszánt, de Széthúzó és gyorsan lelohadó, ha nincs szilárd Vezetés, nem biztos a cél. A Nemzeti Színház előadása az erőteljesebben, mint Szegeden -- a pozitív pólus felé tolja el a drámát. Márton Endre rendezése az egyházi köntös mögött megmutatja a kiszipolyozó főurak és főpapok zsarnokságát is, S a haragvó parasztok tömegében az erőt. Budai Nagy Antal hevének Vezérlő hitet poétikusan ábrázolja. És ehhez a poézishez nagy támogatás Kós Károly darabjának csodálatosan zengő irodalmi nyelve s a Nemzeti művészeinek ízes, tiszta beszéde. Bessenyei Ferenc Budai Nagy Antal szerepében még érettebb, hatalmasabb és költőibb lett Szeged óta. Kitűnő partnere Kálmán György a halkszavú, de erősszívű Bálint kelyhes pap szerepében, Kásti Lajos az egész hűbéri elnyomást szimbolizáló, félelmetes Csáky IstVási Vajda megformálójaként, Pápai Erzsi mint Dese Anna, s mellettük a Nemzeti Színház egész együttese. TUDÓS NŐK — SCAPIN FURFANGJAI Majd 300 éve mulat a közönség Malidre figuráin, a fösvényén, az öreg , kéjsóvár szerelmesen, a felsült újhaltnám polgáron S nem Utolsósorban az otthonukat feledő tudálékos, pipiskedő francia hölgyeken. Egyszer már megírta — drámaírói pályája kezdetén — a Kényeskedőket, a barokkos »precieuse--öket, de ez csak nyitány volt az operához. A teljes operát, az ötfelvonnásos, klasszikus mintázatú drámát, a Tudós nőket A fösvény után, élete utolsó előtti esztendejében írja meg. Ma már szükségtelen bizonygatnunk: nem a haladást, a tudást, a női felvilágosodást figurázza ki, nem ad vissza a főzőkanálhoz a lapos eszméjét hirdeti, csak az felien hadakozik, hogy a nőnek fontosabb legyen a barokkosan affektáló gyenge vers, az áltudományos nyelvficam és finomkodás, mint Családja ás hazája boldogulása. A Scapin furfangjai Mo- Iiére-nek egy esztendővel előbb írt kedélyes alkotása, s ha valamire, erre a komédiára feltétlenül illik kora félve tisztelt kritikusának, Beileaunak megállapítása: »A nagy Terchitus örökségét Tabarinnek, a Vásári komédiásnak hagyományával párosítottak. A csínytevő Scapin forrása ugyanis Terebitius egyik komédiája volt, és ezt Moliére a vásári színjátszók szélsőségesen eleven modorában teremtette újjá, harsány színekkel és háhotúzó jó kedvvel. De Scapin figurája nemcsak vásári portéka. Több fejnél, már a francia forradalom szelét is dagasztó Figaró alakjának elődje. Scapin szolga, aki túljár urai eszén, és olyan szolga, akire gazdáinak nagy szükségük van. A szegény, furfangos eapih okosabb, bölcsebb a gazdag fösvénynél, a szerelmes ifjú úrnál. Ez a korai Figaró-alak némileg már az érett és az életet jól ismerő Moliére hitvallása is. A két, egy korszakban írt darabot a Madách Kamara Színház mutatta be, Vámos László rendezésében. Vámosnak jó érzéke van a vígjátékhoz és a komédiához, s a két Moliére-mű jó alkalmat adott képességeinek bemutatására. A Tudós hők rendezésében a Szatírának adta az első helyet, erre vetíti a fényt, s kiváló lehetőséget teremt színészeinek a tudálékosság megcsipkedésére. A Scapin furfangjait Commedia dell’ arteszerű vásári komédiának rendezte. Valóban valahogyan így játszhattak Moliére korának vándorszínészei is a piactéren — de nem Moliéret, nem az érett drámaíró késői alkotását. Ezért aztán a Vámos rendezte előadásban a sokszor erőszakolt neveltetés — nem mindig mulattat. Túl sok a szín, a harsány hang, a bukfenc. Egy idő után mindez fakóvá szürkül, és hiányzik az összetartó matéria: Scapin ügyes, okos, bölcs figurája. A két Meliérfe-darab szereplői közül a Tudós nőkben Mézes Mária, Kiss Manyi, Márkus László és Szénási Ernő alakít egy-egy «kényeskedőt, rendkívül markánsan. Psota Irétt ezúttal kissé halványabb. A Scapinben Pécsi Sándor a címszerepet eredeti ötletekkel tarkítva, rendkívül mulatságosan játssza, és emlékezetes szerepben láttuk Márkus Lászlót és Gyenge Árpádot is. Gábor István RADNÓTI Ha érted még a tegnapot a mában, A vérszagot akácok is tudban, Kezedben karcsú Radnóti-kötet tál, Hogy honnan fújja, soha ne feledd el Piszkos bűzét e dúsförtélmű század, Szívedbe vésd a gyötrő Eclogákat. Ha június virágszagú szelében Aknamezők, vagonok döhledével Találkozol, tudd, honnan fű a szél, S csak lelkesedj az akácillatért, És lelkendezz, hogy leng a lomha hinta A völgy ölén, dalolhat a bálinka, S költőddel sétálhatsz e vén ligetben Szabadon, nem »erőltetett menetben!« negynen négytagú lengyel oktatási küldöttség járt szeptember végén hazánkban. A budapesti bizottság meghívására ellátogattak szakszervezetünk központjába is. Nyelvi művelődésünk nagy eseménye: megjelent „A magyar nyelv értelmező szitárjának első kötete A Nyelvtudományi Intézet egyik munkaközösségének tíz esztendei szorgos munkája hozta létre ezt az ezernél több lapot tartalmazó vaskos kötetet. Csaknem Száz év telt el azóta, hogy Czuczor Gergelynek és Fogarasi Jánosnak hasonlóan nagyszabású műve,„A magyar nyelv szótára* megjelent, de azután folytatás nélkül maradt. Pedig azóta nyelvünk szókészletében nagy változások következtek be. Az Értelmező Szótár ezeket a szókincsbeli változásokat a legkorszerűbb szótárszerkesztési elvek alapján rögzíti. Jelentősége azonban nemcsak ebben, sőt nem is elsősorban ebben van, hanem abban, hogy művelődési forradalmunk jelen szakaszában a gondolatközlés eszközének, a nyelvnek a normalizálásával, hatékony fegyverünk lesz. A nyelv társadalmi szerepének a beteljesedését szolgálja, azt tudniillik, hogy a korszerű, tartalmában szocialista műveltséget csiszolt, árnyalt nyelvi eszközökkel közvetítsük a tömegeknek; krarmas anyagot talál benne (hogy egyéb forrásértékeit ne is említsük), az irodalom oktatásában a sok klasszikus idézet lehet segítségére stb. De a magyar szakon túl, sőt a pedagógiai és egyéb szakmai vonatkozásokon is túl, jelentősége egyetemes az új értelmiség nevelésében. Anyanyelvünk gazdagságának és szépségeinek tudatosítója, a művelt nyelvhasználat irányítója, köznyelvünk és irodalmi nyelvünk mai állapotának dokumentuma és fejlődésének ösztönzője. Minden nevelő munkaasztalán ott szeretnék látni ezt a nagyszerű művet. Melegen üdvözölhetjük szakszervezetünknek azt az elhatározását, hogy — részletfizetési kedvezménynyel — nekünk pedagógusoknak ebben is segítségünkre siet. Szende Aladár Mit is tartalmaz hát a szótár? Tartalmazza a mai magyar köznyelv és irodalmi nyelv közkeletű szókincsét szoros betűrendben. Az egyes szócikkek a címszó után a szónak különféle jelentésváltozatait és jelentésárnyalatait általában körülírással, majd irodalmi vagy köznyelvi példamondattal értelmezik. Az árnykép szónak például hat, a Béföfir-rnak kilenc, a bevág-nak tizenhárom jelentése van, az alak szó jelentését pedig három nagyobb jelentésváltozat-csoportban, ezeken belül pedig ismét több árnyalatban tárgyalja a szótár. A Szójeleírtéseket különféle minősítésekkel látja el, azaz közli azt is, hogy melyik jelentés változat, illetőleg jelentésárnyalat használatos a különféle szakmák és tudományágak nyelvében, melyek bizalmas, tréfás, rosszalló vagy gúnyos hangulatúak, melyek választékos, költői vagy éppen durva hatásúak. De tájékoztat arról is, hogy melyik szó közkeletű, melyik elavult, régies vagy tájnyelvi. A bangó (bamba jelentésű) szó például melléknévként a tájnyelvben használatos, főnévként e pedig ritkán, a szépirodalomban fordul elő (egy Petőfi-idézetben közli a szótár). A büjzhullámról azt tudjuk meg, hogy ritka szó, és a sajtóban olvashatjuk. Az imént említett bevág szónak tizenhárom jelentése közül van olyan, amely a sportnyelvben használatos (bevágja a labdát a kapuba), van olyan, amely átvitt értelemben és bizalmasabb beszédben fordul elő (bevághat gombócot, bevágja a leckét); régies jelentése is van (bevágja valakinek az útját, megakadályozza valamiben); a színészetben sajátos a jelentése (az énekes a karmester intésére bevág); még az argóban is él, illetlen jelentéssel. Az Értekíző Szótár legnagyobb helyesírási szótárunk is, hiszen hatkötetes Végső formájában (az első kötet a D betűig dolgozza fel a szóanyagot!) összesen mintegy negyedmillió adatot fog tartalmazni, s főképpen a külön- és egy beírás számtalan kétséges esetében igazíthat majd útba. AZ írott nyelv egységesítésében ezzel rendkívül fontos szerepet játszik. Közli a szavak helyes használatára vonatkozó útbaigazítást is, tehát megjelöli a helytelen szóhasználatot. De közli a helyes kiejtés módját is, s ezzel beszédkultúránk színvonalának emeléséhez járul hozzá. Világos mindebből, hogy a szótár nélkülözhetetlen munkaeszköze lesz íróknak, fordítóknak, lektoroknak, szerkesztőknek, hivatalok dolgozóinak. De talán egyikszakma sem veszi annyira hasznát, mint éppen mi, nevelők. Elsősorban a magyar szakos találja meg benne a mindennapi munkájához szükséges gazdag anyagot, a nyelvtanórákra készülő tanár szófaji meghatározást, temérdek stilisztikai gyakorlatra all. Gálfiffy £e£a filállításán Gálffy Lola festőművésznő kiállításával barátainak és tisztelőinek régi óhaja valósult meg. Sokan hittük, hogy ismerjük művészetét, mégis szinte a felfedezés erejével hatott a Gsók István Galéria termeit megtöltő képleinek együttese. Gálffy Lola csaknem hatvan olajfestménye egységes szemléletről és megjelenítési módról vall, bár a képiek között régebbi alkotások keverednek az utóbbi évek művészi termésével. A művészasszony tematikai érdeklődése aránylag szűk térre szorítkozik, de annál gazdagabb a képiek emberi és művészi mondanivalója. Meleg szobabelsők, zárt külső terükra öreg házcsoportok, a család és a művész világának motívumai alakulnak képpé Gálffy Lola ecsetje nyomán. Figurális enteriőrjei, fojtott tüzű csendéletei és gyöngy házszínekben játszó öreg szentendrei házai. Utcái az embert körülvevő világ szépségéről vallanak. Gálffy Lola festményeiben a tudatosság és ösztönösség szintézise, a líraiság és a szilárd szerkezet biztos egyensúlya valósul meg. A természet kiapadhatatlan forrásából merítve, mértéktartó önfegyelemmel szűri képpé a látványt, látomássá a mindennapi élet Valóságát Az igazi művészi elhivatottságra valló, képekben és mondanivalóban oly gazdag kiállítás annál inkább tiszteletre kítélte, mert hiszen Gálffy Lola a festészettel párhuzamosan kiemelkedő pedagógiai munkát is végez, mint a nagymúltú Képző- és Iparművészeti Gimnázium művész-tanára, F. Gy. Reprodukció-néző MEGKEZDŐDÖTT az Ifjú Furfangosok Bajnoksága A furfangosok nyári bajnokságát sok száz kisdiák is végigizgulta a balatoni fürdőhelyeken. Megtetszett ez a játék nekik is. S ebből okulva az Országos Rendező Iroda most megrendezi az ifjú Furfangosok Bajnokságát az általános iskolák és középiskolák 10—16 éves tanulóinak. A verseny első fordulóját Jászberényben tartották. Nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok is ezen a bemutatón ismerték meg a játékot. Taps, nevetés, a versenyzőket biztató hajrázás mérte fel a Déryné Kultúrotthon nézőterét. Sok száz jászberényi diák nézte-hallgatta izgatottan a legbátrabb, legügyesebb gyerekek vetélkedését. Először is az ifjú Robinsonok iskolájába iratkoztak be: Robinsonként kellett megoldaniuk egy sor ügyességi feladatot. Hanggal és mozdulatokkal kellett utánozniuk különféle állatokat, s ha a közönség felismerte a bemutatott állatfajtát, a Versenyző jutalomkorongot kapott. Ezután egy zacskóban különféle magok várták, hogy a furfangos diákok a legrövidebb idő alatt szétválogassák és megmondják, melyik mag micsoda. A további kérdések a gyerekek földrajzi ismereteit tették próbára. (Meglepően sokat tudtak. Látszott, hogy a földrajz tanárai jó munkát végeznek.) Verseny közben, míg az izgatott furfangosok pihentek és észültek a még rájuk váró ügyességi feladatokra és kérdésekre, Péter bűvész szórakoztatta ifjú közönségét. Nemcsak bemutatta, hanem el is magyarázta trükkjeit. De már folytatódik is a verseny. Most következik a mesterségek iskolája. Hány szakmának kell összefognia, míg elkészül egy könyv, egy cipő, egy aktatáska? Milyen munkát végez az ács, az ötvös, a parkettás, a műszerész és az esztergályos? Miközben ilyen és hasonló kérdésekre keresik a versenyzők a helyes feleletet, érdekes játék mulattatja a selkes közönséget. Két üveg tejet hoznak a színpadra. Az üvegek közepe táján zöld vonal. A feladat: bekötött szemmel annyit leinni a tejből, hogy a maradék a zöld vonalig érjen. Kovács Sándor, a legügyesebb Versenyző sezt a feladatot is megoldja, mutatványát zúgó taps köszönti. Azután a legizgalmasabb rész, a jutalomosztás következik. Minden pyerek, aki akárcsak egy kérdésre is megfelelt, takarékbélyeget kap. Minden megoldott feladatot két forintos bélyeg jutallhaz. Az ötödikes KovácsSándor huszonkét forint értékű takarékbélyeget vitt haza, nagy boldogan. A jászberényi bemutató után az Ifjú Furfangosok Bajnoksága országos körútra indul. AZ idei tanévben mintegy ötszáz község és város diákjai versenyeznek, majd a büszke "furfangos" cím elnyeréséért. D. T. Pedagógusok Lapja 7