Pedagógusok Lapja, 2003 (59. évfolyam, 1-12. szám)
2003-01-15 / 1. szám
2003. január 15. A SZAKSZERVEZETI ÉLET ESEMÉNYEI A PSZ Országos Vezetősége 2003. január 6-i ülésén Varga László érdekvédelmi és Árok Antal szervezetpolitikai titkár tájékoztatást adtak a legutóbbi OV-ülés óta eltelt időszak szakszervezeti, érdekvédelmi eseményeiről. Ezt követően a testület a decemberi munkakongresszus felhatalmazása alapján döntött a főtitkári feladatok megosztásáról Varga László és Árok Antal között. Ennek megfelelően módosította a PSZ Országos Szervezeti és Működési Szabályzatát. A „Tézisek a PSZ XVII. kongresszusára” c. vitaanyagot, valamint a kongresszusig terjedő időszak szakszervezeti feladataira vonatkozó javaslatot Árok Antal előterjesztésében tárgyalta az országos vezetőség. Konstruktív vitát követően mindkét dokumentumot egyöntetű támogatással elfogadta a testület. A kongresszusi téziseket, amelyek a PSZ különböző szintű választói értekezleteinek vitaanyagaként szolgálnak, lásd lapunk 5-9. oldalán. A feladatterv a legutóbbi munkakongresszuson elfogadott határozat alapján (megjelent lapunk 2002. decemberi számában) fejti ki az érdekvédelmi teendőket, valamint a kongresszus előkészítésével kapcsolatban meghatározza többek között a munkabizottságok, a jelölőbizottság létrehozását, a kongresszusi dokumentumok előkészítésével összefüggő tennivalókat. Az Országos Vezetőség, az Oktatási Internacionálé tájékoztatását, kezdeményezését figyelembe véve, határozatot fogadott el arról, hogy a PSZ levélben fejezze ki tiltakozását a török szakszervezeti mozgalmat ért atrocitások miatt, valamint fejezze ki az EGITIM SEN török pedagógus-szakszervezettel való szolidaritását. A szakszervezet néhány vezetőjét és számos tagját ugyanis 15 hónapi börtönre ítélték, mert tüntettek a Munka törvénykönyve módosítása ellen. (A tiltakozó levelet Abdullah Gül török miniszterelnöknek küldjük el. Lásd lent.) Végül a testület dr. Horváth Péter szakértő előterjesztése alapján konzultációt folytatott a közoktatási törvény módosítására vonatkozó előzetes, nem hivatalos javaslatról. (Ezzel kapcsolatos összeállításunkat lásd lapunk 4. oldalán.) A közszolgálati reformról 2002. december 16-17-én, a fővárosi Benczúr Szállodában rendezett konferenciát dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke nyitotta meg. Többek között szólt arról, hogy az e területre vonatkozó, 1992-ben született jogszabályok megérettek a változásra. A reformot sürgeti az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is. A vitaindító előadást Vadász János államtitkár, az egységes közszolgálati szabályozás kidolgozásáért felelős kormánymegbízott tartotta. Véleménye szerint először fel kell mérni a közszférában foglalkoztatottak teljes körét, a rendszer működtetésére fordított összegeket. Ezt követően határozhatók meg a közszolgálati reform költségei, beleértve a szükséges béremeléseket is. Mintegy nyolcszázezer közszolgálati dolgozó (köztisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres testületek alkalmazottai) életviszonyait javíthatják, ha a reformot sikerül végrehajtani. A tervezett változások egyik meghatározó eleme ugyanis a bérrendszer átalakítása, valamint a szociális ellátórendszer kialakítása lenne. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) alakuló ülésére 2002. december 20-án került sor. A makroszintű szociális párbeszéd újabb testülete a közszféra egészét átfogó érdekegyeztető fórum. Résztvevői a kormány, a közszolgálati alkalmazottakat foglalkoztató intézményeket fenntartó önkormányzatok, valamint a köztisztviselőket, közalkalmazottakat és a fegyveres erők munkavállalóit tömörítő szakszervezeti konföderációk. Kormányzati oldal: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal, valamint esetenként az érintett ágazati minisztériumok. Önkormányzati oldal: Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége, Községi Önkormányzatok Szövetsége, Magyar Faluszövetség, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Szakszervezeti oldal: Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (5 hely), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (2 hely), Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (1 hely). Reméljük, hogy az OKÉT nemcsak szaporítja az érdekegyeztetést szolgáló fórumok számát, hanem érdemi és eredményes tárgyalásokat folytathat. Az Oktatási Internacionálé (OI) 2003. január 10-én ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. A pedagógus-szakszervezeteket tömörítő világszervezet alapító tagja a PSZ is. Az OI 311 tagszervezete 159 országban harcol az oktatás, a pedagógusok érdekeinek védelméért. Összesen 25 millió szakszervezeti tagot tömörítenek, s lépnek fel érdekükben nemzetközi színtéren, illetve segítik a hazai küzdelmeket. Ez sokféle, különböző viszonyok közötti tevékenységet jelent. Vannak olyan országok, ahol a demokrácia, az emberi jogok, szakszervezeti és szociális alapjogok védelmében kell fellépni, máshol a mindenki számára hozzáférhető, ingyenes, minőségi közoktatás érdekében kell szót emelni vagy a szociális párbeszéd intézményeit kell kiépíteni, működését segíteni. Az OI alapvető célja, hogy a szociális igazságosság, az esélyegyenlőség szerte a világon érvényesülhessen. Tevékenységével ezt kívánja elősegíteni. Tisztelt Elnök úr Tudomásunkra jutott, hogy Törökországban 35 szakszervezeti tüntetőt 15 hónapi börtönbüntetésre ítéltek. A vád ellenük: „engedély nélküli akción való részvétel és a tüntetés feloszlatására intézett felhívás elutasítása”. A megmozdulásra 2001 júniusában került sor, amikor a Munka törvénykönyve tervezetét tárgyalta a török parlament. Az elítéltek között van az Egitim-Sen (török pedagógusszakszervezet) 6 vezetője: Alaaddin Dincer (elnök), Nazim Alkaya (sajtó és kommunikációs titkár), Gülseren Saripinar, Abdullah Aydinli, Veysel Yildiz és Yildirim Kaya. Alaaddin Dincer, az Oktatási Internacionálé Európai Regionális Bizottságának is tagja, mely testület a pedagógus-szakszervezeti vezetőket tömöríti az EU tagállamokból és más európai országokból. A magyarországi Pedagógusok Szakszervezete (PSI) osztja az Oktatási Internacionálé (OI) véleményét, hogy az említettek ellen felhozott vád alaptalan, és a retorzió elfogadhatatlan, mivel a tüntetők azért protestáltak, mert a török állam nem ismeri el a dolgozók kollektív szerződés megkötésére irányuló jogát, a sztrájk jogát és egyéb szakszervezeti tevékenységekhez kapcsolódó jogát. Pedig ezeket a jogokat nemzetközi normák garantálják. Az OI-val együtt a PSZ is elítéli a tüntetők ellen alkalmazott erőszakos fellépést. Arról is tudomást szereztünk, hogy vizsgálat indult a Diyarbakir brandh (török zenekar) tagjai ellen, akik egyben az Egitim-Sen tagjai. A Bíróság azzal vádolja őket, hogy illegális szervezet rendezvényén vettek részt, amelyen török és kurd békedalokat énekeltek. Ez az Egitim-Sen 2002. február 2-án megtartott kongresszusán történt. A vizsgálatot követően a Legfelsőbb Bíróság ítéletének megfelelően az említett öt embert elbocsátották. Hangsúlyozzuk, hogy ezek koholt vádak, és aláássák a szólásszabadságot Törökországban. Tisztelt elnök úr! A fentiek értelmében kérjük a következőket: töröljék el a 35 ember ellen hozott 15 hónapos börtönbüntetést, és rehabilitálják őket; vegyék vissza munkahelyére az elbocsátott öt Egitim-Sen tagot; ne sértsék a szólásszabadság jogát és a szakszervezeti jogokat Törökországban, mert ezeket ILO-egyezmények garantálják; módosítsák a 2001. július 7-én elfogadott Munka törvénykönyvet, és kezdjenek tárgyalásokat a török szakszervezetek vezetőivel a török törvények demokratikus módosítására, hogy azok jobban megfeleljenek a jogharmonizációs követeléseknek, Törökország jövőbeli EU-s tagságát is elősegítve. Krónika • 3