Pedagógusok Lapja, 2018 (74. évfolyam, 1-1. szám)
2018-01-10 / 1. szám
AZ Ab ELISMERTE A PSZ IGAZÁT! Még tavaly december 16-án látott napvilágot a hír: a PSZ kezdeményezésére az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa december 12-i ülésén megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen" határozta meg egyes pedagógusok átsorolását. Az indítványt körülbelül száz magánszemély kezdeményezte, közülük egy személyesen, a többi érintettet pedig a Pedagógusok Szakszervezete képviselte. A döntés több mint ezer tanárt érint, akiknek visszamenőleg, 2017. január 1- jétől magasabb bért kell fizetni. Az ügyben december 16-án nyilatkozott az ATV híradójának Calló Istvánná. A PSZ elnöke jelezte: a végzettségtől és az évek számától függően akár félmillió forint is járhat egy, az ügyben érintett pedagógusnak. A Pedagógusok Szakszervezete januárban levelet írt az állami vezetőknek. A PSZ szerint a munkáltatóknak minden kérelem nélkül végre kell hajtaniuk az Ab tavaly decemberi határozatát a nyugdíj előtt állók átsorolásáról. Részletek a www.pedagogusok.hu honlapon. Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen" határozta meg egyes pedagógusok átsorolását. A határozat felidézi: a köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítővizsgára. Mi ellen tették az alkotmányos panaszt? A kormány azt az igazságtalan anomáliát, miszerint a legidősebbeket a kezdők közé sorolta alacsonyabb fizetéssel, úgy kívánta feloldani, hogy 2016-ban törvény adta felhatalmazása alapján úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II." fokozatba. Csakhogy hozzátette: ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a végrehajtási kormányrendelet rengetegszer módosult. „Maga a »sikertelen minősítési eljárás« tartalma folyamatosan változott. Továbbá az is megállapítható, hogy a jogalkotó a minősítő eljárás sikertelenségét elsősorban olyan esetekben állapította meg, amikor a minősítő eljárásra való jelentkezés valamilyen formai, illetve technikai hibában szenvedett.... Azaz a minősítő eljárás sikertelen volta nem értelmezhető egyértelműen akként, hogy az magának a minősítő eljárásra önkéntesen jelentkező Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen" határozta meg egyes pedagógusok átsorolását pedagógus ... szakmai alkalmassága, illetve a szakmai felkészültsége egyfajta alacsonyabb minőségben való mércéje lenne." Ebből következik: sokszor alaptalanul szégyenítették meg az iskola közössége előtt az ilyen tanárt azzal, hogy „megbukott". A bírák ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítették az érintett pontot a rendeletben, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-jétől, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg. Ellenvélemény A határozathoz az öttagú tanácsból különvéleményt fűzött Pokol Béla alkotmánybíró. Azt kifogásolta, hogy a tanárok nevében a Pedagógusok Szakszervezete nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, pedig szerinte „a szakszervezetek munka törvénykönyvben biztosított érdekképviseleti joga az alkotmánybírósági panaszeljárásra nem terjed ki". A többség azzal, hogy mégis befogadta a panaszt, megteremtette „az érdekképviseleti politikai küzdelmet álcázó, közvetett alkotmányjogi panasz lehetőségét", és emiatt „óhatatlanul politikai küzdelmekkel összefüggő érdekképviseleti harcok eszközévé válhat" az Alkotmánybíróság. Emellett a bíró a többségi határozat tartalmával sem ért egyet. Sokadszor megismételte azt a véleményét, hogy az Ab - még a mostani összetételében is - túlzottan korlátozza a törvényhozókat. Mindezt Pokol Béla soha nem kifogásolta azokban az esetekben, amikor ő is az esetleg csak egyfős többséghez tartozott. Kinek jár visszamenőleg a pénz? A Klubrádió Esti Gyors című műsorában Szüdi Jánost, a PSZ oktatási szakértőjét kérdezték az alkotmánybírák döntéséről 2017. december 15-én. Ebből közlünk részleteket: KR: Önök fordultak az Alkotmánybírósághoz, ha jól tudom. Mit kifogásoltak pontosan? Sz. J.: így van. Azt kifogásoltuk, hogy az elmúlt három év alatt többször, egymásnak ellentmondó módon átírták azt a kormányrendeletet, amely a pedagógusminősítéssel kapcsolatos. Azt a fogalmat, amely miatt a pedagógusok egy részét nem sorolták egy magasabb fizetési fokozatba, utólag állapították meg. (...) A Pedagógusok Szakszervezete úgy vélte, hogy a jogállamiságot sértő kormányrendelet született, amely lényegében visszamenőleges hatállyal állapít meg feltételeket, és sérelmezte továbbá, hogy ezeknek az utólag megállapított követelményeknek az alapján az azonos csoportba tartozók között a kormány különbséget tett. KR: És mennyi pedagógusról van most szó ebben az esetben? Sz. J.: A mi ismereteink szerint körülbelül 1700-2000 olyan pedagógus van, aki emiatt elesett a magasabb fizetési fokozatba lépéstől. KB: Az Alkotmánybíróság mostani döntése a gyakorlatban mit fog jelenteni a számukra? Sz. J.: Azt, hogy ezek az emberek ismét bekerülnek a magasabb fizetési fokozatba, mert ha jól olvastam, mivel még én sem láttam a határozatot, csak az újságcikket - azt a mondatot semmisítették meg, amelyik úgy szól, hogy „nem vonatkozik ez a rendelkezés azokra, akik sikertelen minősítővizsgát tettek". Ha ez a mondatrész kikerül a kormányrendeletből, akkor mindenki a rendelet hatálya alá kerül, aki hét évvel a nyugdíjazás előtt állt az adott időpontban. Tehát nem új pedagógusokról van szó, hanem azokról, akik abban a pillanatban, amikor a kormányrendelet hatályba lépett, hét évvel a nyugdíjazás előtt álltak. (Folytatás a 4. oldalon) — PEDAGÓGUSOK LAPJA • www.pedagogusok.hu/pedlap *Tel./fax: 322-8464