Pedagógusok Lapja, 2018 (74. évfolyam, 1-1. szám)

2018-01-10 / 1. szám

AZ Ab ELISMERTE A PSZ IGAZÁT! Még tavaly december 16-án látott napvilágot a hír: a PSZ kezdeményezésére az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa december 12-i ülésén megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen" határoz­ta meg egyes pedagógusok átsorolását. Az indítványt körülbelül száz magánszemély kezdeményezte, közülük egy személyesen, a többi érintettet pedig a Pedagógusok Szakszervezete képviselte. A döntés több mint ezer tanárt érint, akiknek visszamenőleg, 2017. január 1- jétől magasabb bért kell fizetni. Az ügyben december 16-án nyilatkozott az ATV híradójának Calló Istvánná. A PSZ elnöke jelezte: a vég­zettségtől és az évek számától függően akár félmillió forint is járhat egy, az ügyben érintett pedagógusnak. A Pedagógusok Szakszerve­zete januárban levelet írt az állami vezetőknek. A PSZ szerint a munkáltatóknak minden kérelem nélkül végre kell hajtaniuk az Ab tavaly decemberi határozatát a nyugdíj előtt állók átsorolásáról. Részletek a www.pedagogusok.hu honlapon. Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezet­te öttagú tanácsa megsemmisítette a peda­gógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen" határozta meg egyes pedagógusok átsorolását. A határozat felidézi: a köznevelési tör­vény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján min­den tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredmé­nyétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakor­­nokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai ered­ményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítővizsgára. Mi ellen tették az alkotmányos panaszt? A kormány azt az igazságtalan anomáliát, miszerint a legidősebbeket a kezdők közé sorolta alacsonyabb fizetéssel, úgy kívánta feloldani, hogy 2016-ban törvény adta fel­hatalmazása alapján úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Peda­gógus II." fokozatba. Csakhogy hozzátette: ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikerte­len volt. Ez ellen tettek alkotmányos pa­naszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámí­tó magasabb fizetésből. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a végrehajtási kormányrendelet ren­getegszer módosult. „Maga a »sikertelen minősítési eljárás« tartalma folyamatosan változott. Továbbá az is megállapítható, hogy a jogalkotó a minősítő eljárás sikerte­lenségét elsősorban olyan esetekben állapí­totta meg, amikor a minősítő eljárásra való jelentkezés valamilyen formai, illetve tech­nikai hibában szenvedett.... Azaz a minősítő eljárás sikertelen volta nem értelmezhető egyértelműen akként, hogy az magának a minősítő eljárásra önkéntesen jelentkező Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen" határozta meg egyes pedagógusok átsorolását pedagógus ... szakmai alkalmassága, illetve a szakmai felkészültsége egyfajta alacso­nyabb minőségben való mércéje lenne." Ebből következik: sokszor alaptalanul szé­­gyenítették meg az iskola közössége előtt az ilyen tanárt azzal, hogy „megbukott". A bírák ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítették az érintett pontot a ren­deletben, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-jétől, akik az önkéntes vizsgán va­lamiért nem feleltek meg. Ellenvélemény A határozathoz az öttagú tanácsból különvé­leményt fűzött Pokol Béla alkotmánybíró. Azt kifogásolta, hogy a tanárok nevében a Peda­gógusok Szakszervezete nyújtotta be az al­kotmányjogi panaszt, pedig szerinte „a szak­­szervezetek munka törvénykönyvben biztosí­tott érdekképviseleti joga az alkotmánybíró­sági panaszeljárásra nem terjed ki". A több­ség azzal, hogy mégis befogadta a panaszt, megteremtette „az érdekképviseleti politikai küzdelmet álcázó, közvetett alkotmányjogi panasz lehetőségét", és emiatt „óhatatlanul politikai küzdelmekkel összefüggő érdekkép­viseleti harcok eszközévé válhat" az Alkot­mánybíróság. Emellett a bíró a többségi ha­tározat tartalmával sem ért egyet. Sokadszor megismételte azt a véleményét, hogy az Ab - még a mostani összetételében is - túlzottan korlátozza a törvényhozókat. Mindezt Pokol Béla soha nem kifogásolta azokban az ese­tekben, amikor ő is az esetleg csak egyfős többséghez tartozott. Kinek jár visszamenőleg a pénz? A Klubrádió Esti Gyors című műsorában Szüdi Jánost, a PSZ oktatási szakértőjét kér­dezték az alkotmánybírák döntéséről 2017. december 15-én. Ebből közlünk részleteket: KR: Önök fordultak az Alkotmánybíróság­hoz, ha jól tudom. Mit kifogásoltak ponto­san? Sz. J.: így van. Azt kifogásoltuk, hogy az el­múlt három év alatt többször, egymásnak ellentmondó módon átírták azt a kormány­rendeletet, amely a pedagógusminősítéssel kapcsolatos. Azt a fogalmat, amely miatt a pedagógusok egy részét nem sorolták egy magasabb fizetési fokozatba, utólag állapították meg. (...) A Pedagógusok Szakszervezete úgy vélte, hogy a jogállamisá­got sértő kormányrendelet született, amely lényegében visszamenőleges hatállyal álla­pít meg feltételeket, és sérelmezte továbbá, hogy ezeknek az utólag megállapított köve­telményeknek az alapján az azonos cso­portba tartozók között a kormány különb­séget tett. KR: És mennyi pedagógusról van most szó ebben az esetben? Sz. J.: A mi ismereteink szerint körülbelül 1700-2000 olyan pedagógus van, aki emi­att elesett a magasabb fizetési fokozatba lépéstől. KB: Az Alkotmánybíróság mostani dönté­se a gyakorlatban mit fog jelenteni a számukra? Sz. J.: Azt, hogy ezek az emberek ismét be­kerülnek a magasabb fizetési fokozatba, mert­­ ha jól olvastam, mivel még én sem láttam a határozatot, csak az újságcikket - azt a mondatot semmisítették meg, amelyik úgy szól, hogy „nem vonatkozik ez a rendel­kezés azokra, akik sikertelen minősítővizsgát tettek". Ha ez a mondatrész kikerül a kor­mányrendeletből, akkor mindenki a rende­let hatálya alá kerül, aki hét évvel a nyugdí­jazás előtt állt az adott időpontban. Tehát nem új pedagógusokról van szó, hanem azokról, akik abban a pillanatban, amikor a kormányrendelet hatályba lépett, hét évvel a nyugdíjazás előtt álltak. (Folytatás a 4. oldalon) — PEDAGÓGUSOK LAPJA • www.pedagogusok.hu/pedlap *Tel./fax: 322-8464

Next