Pegazus, 2018 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8. szám
Úgy szól a mondás, hogy akkor válik valakiből igazi lovas, ha saját maga is képes lovat képezni. Ez viszont csak akkor sikerülhet, ha jól képzett, idegen szóval élve „schoolmaster" lovon tanulja meg az alapokat. Tudnia kell, milyen a jól végrehajtott piaff, passage, vagy ugrólovaknál a jó távolság, ebben adhat óriási segítséget egy ilyen ló, ami manapság egyre ritkább. Nekem abban a szerencsében volt részem gyerekként, hogy mesterem felültetett a legjobb lovaira, még a híres Bordalt is lovagolhattam. Leírhatatlan érzés ilyen lovakon ülni! Az ember érzi, ahogy tanítja a ló, ahogy segíti, ha hibázik, szinte rávezeti a helyes útra. Aztán ez az érzés beleivódik az elmébe, a testbe és minden lovaglásnál ezt keressük. Onnantól tudjuk, mi a cél. A fiatal ló képzésénél is az az egyik legfontosabb alaptétel, hogy tudjuk, mi a cél. Az oda vezető, kihívásokkal teli út pedig sosem lehet túl rövid. Segítség nélkül szinte lehetetlen vállalkozás, mert még a legjobbaknak is kell külső kontroll. Minden ló egyedi, nincs biztos recept, de szükség van széleskörű lovas tudásra, mert míg a képzett ló képes tanítani lovasát, a fiatal lovat nekünk kell tanítanunk. Nagyon hosszú az út odáig, hogy azt a régen tapasztalt érzést mi magunk hozzuk létre, a lovaglás csúcsa, ha sikerül. De ez nem is olyan egyszerű... Somogyvári Anett CÍMLAPON: IFJ. LÁZÁR ZOLTÁN ÉS KATYUSA CÍMLAPFOTÓ: SOMOGYVÁRI ANETT Pegazus - 2018. augusztus 3