A Gödöllői Premontrei Öregdiákok Egyesületének Körlevele, 1995

1995 / 1. szám

GÖDÖLLŐI PREMONTREI ÖREGDIÁKOK EGYESÜLETE VISSZA- ÉS ELŐRETEKINTÉS... Amikor Mécs László születésének 100 éves évfordulójára készülve elővettem a rendi Névtárat, meglepődve vettem észre, hogy szinte a centenáriumok évtizedét kezdte el a 70 éves gödöllői gimnázium egykori tanári kara. Oszvald tanár úr kezdte el a sort 1890-es születési évével, aztán Szabadka Medárd bácsi folytatta 1891-gyel, hárman születtek 1892-ben: Szombach Godehárd, Rafain Barna és Vidákovich Aladár, 1893-ban négyen: Berkovics Ernő, Buczkó Emil, Hejba Kasszián és Magyar Gábor. A két 1895-ben születettet: Mécs Lászlót és Hermann Egyedet emléktáblákkal is megünneplik. Rónay György, a hálás tanítvány Hermann Egyed emlékére írta 1971-ben az IN MEMÓRIÁM című versét, de köszöntsék most ezek a sorok a többi százévest is, és idézzék fel bennüü­k, az emlékezőkben ennek az eltűnő évszázadnak néhány, számunkra nagyon nehéz évtizedét. Ezek a rég nincs fészkek A félig apátián ifjú évek hátterében egy emlékbeli erdő fáin, még mindig ez az óriási arc, holtunkig élő holtig bátorító a kissé dülledt világos szemekkel melegünkkel a sejtjeinkben, s a gallérból kibuggyanó tokával -Szemközt az üres éjszakával, még most is, mikor semmi kutyahűség Szembe a láthatatlan széllel... nem éri már el. Sehonnan sehova fúj. Sósan szivárgó patakokkal kőarcom árkaiban... Hála a Gondviselő Istennek, hogy újra nemcsak emlékezni és visszanézni tudunk, de a jelenben és a jövőben is találunk biztató életjeleket. Ezek észrevételére és a további út közös megtervezésére találkozunk idén június 5.-én itt Gödöllőn a Fácános újra kizöldült fái alatt. Erre hív meg benneteket szeretettel 1995 Húsvétj­án Fényi Ottó perjel, az Egyesület elnöke 1995/1

Next