Százhalombattai Hírtükör, 1991 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-09 / 1. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR Növekvő adósság­­­apadó remények Lapunk múlt évi 24-es számában közzétettük For­télyos félelem című írásun­kat, amelyben jeleztük, hogy míg az 1988-as esztendő vé­gére a Kommunális Üzem lakbérhátralékait minimálisra sikerült leszorítani, addig az elmúlt év végére a lakbér­­hátralékok összege rohamo­san növekedik. Oláh Bélának, az üzem igazgatójának tájékoztatása szerint megközelítik az 5 mil­lió forintot a különféle hátra­lékok. (Pontosan 4 518 315 forintot.) Ezt az összeget to­vább növelik a garázsok be nem fizetett bérleti díjai, 113 793 forintnyi összeg­ben, és a nem lakás célú bérlemények hátraléka 269 647 forintot tesznek ki. Múlt év október-novemberé­ben a hátralékok összege „csak” 3,8 millió forint volt. Nem túlzás, tehát ha kije­lentjük, az adósságállomány rohamosan növekedik, és en­nek okát a fokozatos elszegé­nyedésben kell keresnünk. Az elmúlt év elején teteme­sen növekedtek a lakbérek és az alapvető beszerzési cik­kek árai. A küszöbön álló esz­tendő pedig már-már kataszt­rófával fenyegeti az egyedül­álló kisnyugdíjasokat és a nagycsaládos középréteget. Megkérdeztük Oláh Béla igazgatót, milyen terhekre számíthat egy lakótelepi kis­nyugdíjas. A hevenyészett számítás szerint egy 50 négyzetméteres lakást véve alapul, a lakbér és rezsikölt­ségek elérik a 8000 forintot­­ a 70%-os lakbéremelés és 150%-os távhőszolgáltatás növekedése mellett. Ilyen körülmények között ruház­kodásról és napi megélhe­tésről szó sem lehet. A nehéz anyagi körülmények között szűkölködőnek dönteniük kell, a kötelezőnek mondha­tó befizetések és a napi megélhetés között. Az üzem igazgatója felvá­zolta, milyen lehetőségek áll­nak a hátralékok behajtásá­ra, amellyel a Fővárosi Szá­mítástechnikai és Díjbesze­dő Vállalatok bízták meg. Végrehajtást kérhetnek, amely során az eladósodott lakosok havi jövedelmének egy részét foglalják le. A végrehajtás következő stá­ciója a különféle vagyontár­gyak lefoglalása, és a legu­tolsó megoldás a kilakolta­tás. Hadd mondjuk el, ezek a hivatalos lépések egyelőre elméleti jellegűek, merv a végrehajtást bonyolult, jogi eljárás előzi meg. A végső lé­pésről, a kilakoltatásról meg éppenséggel szó sem lehet, mivel városunkban jelenleg nincsenek szükséglakások. Oláh Béla igazgató inkább attól tart, hogy a nem fizeté­sek tovább gyűrűzhetnek az üzem lakásainak szolgáltatá­saira is. Megkérdeztük Vezér Mi­hály polgármestert is, milyen megoldás kínálkozik ebből a patt­helyzetből? - Nyilvánvaló, hogy a lak­­bérhátralékok halmozódása a gazdasági problémák egyik megjelenési formája. Mind a Polgármesteri Hivatal, mind a képviselő testület foglalkozott a kérdéssel. Meglátásom sze­rint minden egyedi esetet meg kell vizsgálnunk. Mindeneke­lőtt el kell különítenünk azokat az eseteket, amelyeknél az anyagi helyzet nem indokolja lakbérhátralékok felhalmozó­dását. Ezekben az esetekben keményebb módszerekkel kell fellépnünk. Más a helyzet azok esetében, legyen szó akár nagycsaládosokról, akár a kisnyugdíjasokról, akik a növekvő lakbérek és egyéb díjak miatt a létminimum szé­lére sodródtak. A Hivatal ed­dig is juttatott bizonyos réte­gek számára lakbérpótlékot, csakhogy ezeket sok esetben nem arra fordították, amire szánták, a lakbérhátralékok törlesztésére. Meg kell vizs­gálnunk annak a lehetőségét is, hogy a lakbérpótlékot köz­vetlenül utalják át a szűkölkö­­dőknek. A kilakoltatástól, mint lehe­tőségtől én magam is és a Hi­vatal is elzárkózik. Egy má­sik megoldásnak kínálkozik, hogy kisebb lakásokat ajánl­junk fel a nehéz anyagi hely­zetben lévőknek, de utcára senkit sem fogunk kitenni. Sok lehetőség áll az anyagi gondok megoldására, és en­nek módozatait önkormány­zatunknak kell kimunkálnia. Így áll tehát, nem éppen derűs helyzetünk 1991. janu­árjának első napjaiban. Kilá­tás és megoldás? Meg kelle­ne újra vizsgálnunk inkább, egyés és közös talponmara­­dásunk lehetőségét, hogy ér­dekeink ütköztével ne ma­radjunk alul. Mert úgy lehet erre is sor kerülhet majd. Szaniszló József Invitálás Polgári kör alakítására Százhalombattán mindig működött Szellemi-közössé­gi műhely, párttól, hatalomtól független szerveződés, ahol városunk, hazánk dolgairól beszélgettünk, vitatkoztunk. Ilyen volt a Spektrum Klub, ami 1974-től működött, az In­formációs Központ, és a La­kóklub, de ilyen szándékkal működött a Reform Klub és az Irodalmi Alkotó Kör is. A Polgári Kör szándékaink szerint folytatná az előd „szabadság kis köreinek” hagyományát. Hívjuk, várjuk január 15-én 13 órára azo­kat, akik r­észt kívánnak venni a Polgári Kör munkájá­ban pártállásra való tekintet nélkül. Találkozunk a BMK társal­gójában. Götzinger István, Takács Péter A Környezetvédelmi Bizottság munkájáról Az Önkormányzat munkáját segí­tő tíz munkabizottság egyike a Kör­nyezetvédelmi Bizottság. A Bizottságnak hét tagja van: négy települési képviselő és három külső szakértő. E mellett a bizottsá­gi ülésekre rendszeresen meghí­vunk néhány további sza­kértőt is. Ezek száma, személye a megvita­tásra kerülő témától függ. A Bizott­ság személyi összetétele sikeres­nek mondható, még akkor is, ha - és ezzel remélem nem sértem meg a megválasztott tagokat lehetne jobb is. Esetleges sikertelenség esetén ez azonban nem lehet ment­ség. A Bizottság minden egyes tagja szorgalmasan, nagy lelkesedéssel látott munkához. Rögtön az elején megállapítottuk, hogy a feladatok sokoldalúbbak, összetettebbek, mint talán gondoltuk volna és a már meglévő adatok értékelése, feldol­gozása vagy akár csak megismeré­se is jelentős feladatot jelent a bi­zottsági tagok részére. Ezt a munkát két lépésben szándékozunk elvé­gezni. Az első lépés lezajlott, rövid be­számolókat hallgattunk meg az ed­digi mérésekről, vizsgálatokról, ta­pasztalatokról. Erre azért volt szük­ség, hogy ez alapján összeállíthas­suk a legfontosabb környezetvédel­mi teendőket. A második lépésben összegyűj­töttük az 1985 január 1 óta végzett mérések és vizsgálatok adatait és ezekből egy számítógépes adatbá­zist hozunk létre 1991 folyamán. Ez arra lesz jó, hogy a bizottsági tagok kellő mélységben tudjanak tájéko­zódni a környezetvédelmi problé­mákban és az adatok alapján meg tudják ítélni a változásokat. Természetesen az ismertek meg­szerzése mellett rögtön megkezdő­dött az érdemi munka is. Ezek rész­ben lakossági bejelentések, részben külső javaslattevők ötletei alapján indultak. Az egyiket röviden ismerte­tem. Két energiagazdálkodási szak­értő azzal a javaslattal kereste meg polgármesterünket, hogy Százha­lombattán létesüljön szemétégető. A Bizottság foglalkozott az üggyel. A javaslat lényege nem maga a hulladékégető, mert azt külföldről kellene készen megvásárolnunk. A javaslat lényege, hogy a hulladéké­getőben termelt hőt az erőmű hasz­nosítsa és ezzel, a javaslattevők úgy vélik, a hulladékégető nyereséges vállalkozássá válna. 300 000 tonna budapesti szemétről van szó. A Bizottság egyhangú szavazás­sal elvetette a javaslatot. Indokolá­sunkban elmondtuk, hogy a szemét ide szállítása, a salak tárolása, de maga a hulladékégető üzemeltetése is tovább szennyezné a város leve­gőjét, ami nem engedhető meg. A Bizottság meghatározta a leg­fontosabb környezetvédelmi tenni­valókat, amit a képviselőtestület el­fogadott. Ezek közül említek néhá­nyat: Folytatni kell a levegő szennye­zettségének ellenőrzését és a meg­kezdett epidemiológiai vizsgálato­kat. Korszerű gyógymód bevezeté­se szükséges az allergiás megbete­gedések ellen. Egyik legfontosabb feladat a nik­kel és vanádium szennyeződés csökkentése. A másik fontos feladat a benzol, toluol és xilol szennyezettség mér­séklése. Létre kell hozni városunk körül egy védő erdősávot. Szövetséget hozunk létre a környező települé­sekkel a közös fellépés érdekében. Sürgősnek és fontosnak tartjuk a DKV körül a résfalrendszer kiépíté­sét a talajvíz további elszennyez­é­­sének megakadályozására. Lényegesnek tartjuk, hogy a mé­rési eredményekről a lakosság fo­lyamatosan, közérthető formában értesüljön. A felsoroltakat és sok más egye­bet helyezünk az intézkedési ter­vünk keretei közé. A tervnek megfe­lelően kívánjuk munkánkat 1991- ben folytatni. E rövid ismertetés keretében ter­mészetesen nem térhettem ki min­den részletre. Meg szeretném azon­ban még jegyezni, hogy az Ipari Mi­nisztérium már megkeresett ben­nünket és a minisztériumi szakem­berekkel való tárgyalások is remél­hetően hozzájárulnak majd problé­máink megoldásához. Egyet azon­ban világosan látni kell. A Bizottság tagjainak minden igyekezete és munkája mellett is csak lassú javu­lás várható. Ezért minden apró előre­lépésnek örülnünk kell. A lakosság ebben segítségünkre lehet. Kérem, hogy akinek észrevétele, javaslata van, keressen fel, mondja el vagy ír­ja meg. A Bizottság minden tagja ne­vében mondom, rendelkezésükre ál­lunk és örülünk jelentkezésüknek. A biztonsági ülések nyilvánosak. Dr. Nagypataki Gyula a Környezetvédelmi Bizottság elnöke Megkérdeztük... Százhalombatta város ön­­kormányzatának képviselő­testülete 1990. december 19- én rendeletet alkotott az ön­­kormányzati képviselők, va­lamint a nem képviselő bi­zottsági tagok tiszteletdíjáról. E rendelettel kapcsolatban lapunk munkatársa néhány kérdést tett fel a városi jegy­zőnek. - Milyen jogszabály alap­ján fizethető tiszteletdíj a tes­tületi tagoknak? - A helyi önkormányza­tokról szóló (1990. évi LXV. tv. 20. §-a) lehetővé teszi, hogy a testület rendeletben meghatározott költségtérí­tést, juttatást illetve tisztelet­díjat állapíthat meg. - Milyen mértékűek e dí­jak? - A képviselők egyszer 5 800 Ft összegű alapdíjat, a bizottsági elnökök 4 100 Ft összegű pótdíjat, a bizottsági tagok pedig 1 700 Ft össze­gű pótdíjat kapnak. A bizott­ságok megválasztott nem képviselő tagjai és a képvi­selők egyaránt 3 000 Ft-os költségtérítésben részesül­nek havonta. Első ízben 1990. decem­bertől illetik meg a díjak és költségtérítések a képviselő­ket és a bizottságok „külsős” tagjait. - Miből fizetik ki e díjakat, költségeket? - E díjak és költségek a költségvetésből kerülnek ki­fizetésre. Ezek nem jelente­nek plusz terheket a lakos­ság számára. Tudomásom szerint az összköltségvetés kb. 0,3-0,5%-át teszik ki e kiadások az elkövetkező év­ben. a-1 Pillanatképek a városi önkormányzat év végi fogadásáról ALAPÍTVÁNY A Hírtükör legutóbbi számában megjelentettük a vá­rosi önkormányzat szocialista párti képviselőinek és bi­zottsági tagjainak a közleményét arról, hogy lemondunk az 1991. év folyamán részünkre kiutalandó anyagi jut­tatásról. Időközben a képviselő testület december 19-i ülésén döntött a fenti tiszteletdíjakról és költségtéríté­sekről. Ezt követően úgy határoztunk, hogy az 1990. de­cember 1-től 13 hónapon keresztül részünkre kifizeten­dő közel félmillió forintból alapítvánt hozunk létre Száz­halombatta szociálisan rászoruló és hátrányos helyzetű lakosai részére. Az alapítvány kezelésére a város tekin­télyes polgáraiból álló kuratóriumot kívánunk felkérni. Az alapító okirat hivatalos aláírását január hónap fo­lyamán tervezzük. Alapítványunkhoz csatlakozhat bárki - magánsze­mély vagy szervezet egyaránt - aki úgy érzi, hogy nem nézheti tétlenül a súlyos megélhetési gondokkal küzdő, vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került em­bertársai sorsát. Százhalombatta, 1990. december 28. Cseh Béla, Pogány Gyula képviselők, dr. Benedek László, Garánfi Csaba, Kutsora Zoltánné, Mód Józsefné, Szeifert Antal, Tatay Tiborné bizottsági tagok 3. oldal

Next