Százhalombattai Hírtükör, 1991 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-09 / 1. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR Növekvő adósságapadó remények Lapunk múlt évi 24-es számában közzétettük Fortélyos félelem című írásunkat, amelyben jeleztük, hogy míg az 1988-as esztendő végére a Kommunális Üzem lakbérhátralékait minimálisra sikerült leszorítani, addig az elmúlt év végére a lakbérhátralékok összege rohamosan növekedik. Oláh Bélának, az üzem igazgatójának tájékoztatása szerint megközelítik az 5 millió forintot a különféle hátralékok. (Pontosan 4 518 315 forintot.) Ezt az összeget tovább növelik a garázsok be nem fizetett bérleti díjai, 113 793 forintnyi összegben, és a nem lakás célú bérlemények hátraléka 269 647 forintot tesznek ki. Múlt év október-novemberében a hátralékok összege „csak” 3,8 millió forint volt. Nem túlzás, tehát ha kijelentjük, az adósságállomány rohamosan növekedik, és ennek okát a fokozatos elszegényedésben kell keresnünk. Az elmúlt év elején tetemesen növekedtek a lakbérek és az alapvető beszerzési cikkek árai. A küszöbön álló esztendő pedig már-már katasztrófával fenyegeti az egyedülálló kisnyugdíjasokat és a nagycsaládos középréteget. Megkérdeztük Oláh Béla igazgatót, milyen terhekre számíthat egy lakótelepi kisnyugdíjas. A hevenyészett számítás szerint egy 50 négyzetméteres lakást véve alapul, a lakbér és rezsiköltségek elérik a 8000 forintot a 70%-os lakbéremelés és 150%-os távhőszolgáltatás növekedése mellett. Ilyen körülmények között ruházkodásról és napi megélhetésről szó sem lehet. A nehéz anyagi körülmények között szűkölködőnek dönteniük kell, a kötelezőnek mondható befizetések és a napi megélhetés között. Az üzem igazgatója felvázolta, milyen lehetőségek állnak a hátralékok behajtására, amellyel a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalatok bízták meg. Végrehajtást kérhetnek, amely során az eladósodott lakosok havi jövedelmének egy részét foglalják le. A végrehajtás következő stációja a különféle vagyontárgyak lefoglalása, és a legutolsó megoldás a kilakoltatás. Hadd mondjuk el, ezek a hivatalos lépések egyelőre elméleti jellegűek, merv a végrehajtást bonyolult, jogi eljárás előzi meg. A végső lépésről, a kilakoltatásról meg éppenséggel szó sem lehet, mivel városunkban jelenleg nincsenek szükséglakások. Oláh Béla igazgató inkább attól tart, hogy a nem fizetések tovább gyűrűzhetnek az üzem lakásainak szolgáltatásaira is. Megkérdeztük Vezér Mihály polgármestert is, milyen megoldás kínálkozik ebből a patthelyzetből? - Nyilvánvaló, hogy a lakbérhátralékok halmozódása a gazdasági problémák egyik megjelenési formája. Mind a Polgármesteri Hivatal, mind a képviselő testület foglalkozott a kérdéssel. Meglátásom szerint minden egyedi esetet meg kell vizsgálnunk. Mindenekelőtt el kell különítenünk azokat az eseteket, amelyeknél az anyagi helyzet nem indokolja lakbérhátralékok felhalmozódását. Ezekben az esetekben keményebb módszerekkel kell fellépnünk. Más a helyzet azok esetében, legyen szó akár nagycsaládosokról, akár a kisnyugdíjasokról, akik a növekvő lakbérek és egyéb díjak miatt a létminimum szélére sodródtak. A Hivatal eddig is juttatott bizonyos rétegek számára lakbérpótlékot, csakhogy ezeket sok esetben nem arra fordították, amire szánták, a lakbérhátralékok törlesztésére. Meg kell vizsgálnunk annak a lehetőségét is, hogy a lakbérpótlékot közvetlenül utalják át a szűkölködőknek. A kilakoltatástól, mint lehetőségtől én magam is és a Hivatal is elzárkózik. Egy másik megoldásnak kínálkozik, hogy kisebb lakásokat ajánljunk fel a nehéz anyagi helyzetben lévőknek, de utcára senkit sem fogunk kitenni. Sok lehetőség áll az anyagi gondok megoldására, és ennek módozatait önkormányzatunknak kell kimunkálnia. Így áll tehát, nem éppen derűs helyzetünk 1991. januárjának első napjaiban. Kilátás és megoldás? Meg kellene újra vizsgálnunk inkább, egyés és közös talponmaradásunk lehetőségét, hogy érdekeink ütköztével ne maradjunk alul. Mert úgy lehet erre is sor kerülhet majd. Szaniszló József Invitálás Polgári kör alakítására Százhalombattán mindig működött Szellemi-közösségi műhely, párttól, hatalomtól független szerveződés, ahol városunk, hazánk dolgairól beszélgettünk, vitatkoztunk. Ilyen volt a Spektrum Klub, ami 1974-től működött, az Információs Központ, és a Lakóklub, de ilyen szándékkal működött a Reform Klub és az Irodalmi Alkotó Kör is. A Polgári Kör szándékaink szerint folytatná az előd „szabadság kis köreinek” hagyományát. Hívjuk, várjuk január 15-én 13 órára azokat, akik részt kívánnak venni a Polgári Kör munkájában pártállásra való tekintet nélkül. Találkozunk a BMK társalgójában. Götzinger István, Takács Péter A Környezetvédelmi Bizottság munkájáról Az Önkormányzat munkáját segítő tíz munkabizottság egyike a Környezetvédelmi Bizottság. A Bizottságnak hét tagja van: négy települési képviselő és három külső szakértő. E mellett a bizottsági ülésekre rendszeresen meghívunk néhány további szakértőt is. Ezek száma, személye a megvitatásra kerülő témától függ. A Bizottság személyi összetétele sikeresnek mondható, még akkor is, ha - és ezzel remélem nem sértem meg a megválasztott tagokat lehetne jobb is. Esetleges sikertelenség esetén ez azonban nem lehet mentség. A Bizottság minden egyes tagja szorgalmasan, nagy lelkesedéssel látott munkához. Rögtön az elején megállapítottuk, hogy a feladatok sokoldalúbbak, összetettebbek, mint talán gondoltuk volna és a már meglévő adatok értékelése, feldolgozása vagy akár csak megismerése is jelentős feladatot jelent a bizottsági tagok részére. Ezt a munkát két lépésben szándékozunk elvégezni. Az első lépés lezajlott, rövid beszámolókat hallgattunk meg az eddigi mérésekről, vizsgálatokról, tapasztalatokról. Erre azért volt szükség, hogy ez alapján összeállíthassuk a legfontosabb környezetvédelmi teendőket. A második lépésben összegyűjtöttük az 1985 január 1 óta végzett mérések és vizsgálatok adatait és ezekből egy számítógépes adatbázist hozunk létre 1991 folyamán. Ez arra lesz jó, hogy a bizottsági tagok kellő mélységben tudjanak tájékozódni a környezetvédelmi problémákban és az adatok alapján meg tudják ítélni a változásokat. Természetesen az ismertek megszerzése mellett rögtön megkezdődött az érdemi munka is. Ezek részben lakossági bejelentések, részben külső javaslattevők ötletei alapján indultak. Az egyiket röviden ismertetem. Két energiagazdálkodási szakértő azzal a javaslattal kereste meg polgármesterünket, hogy Százhalombattán létesüljön szemétégető. A Bizottság foglalkozott az üggyel. A javaslat lényege nem maga a hulladékégető, mert azt külföldről kellene készen megvásárolnunk. A javaslat lényege, hogy a hulladékégetőben termelt hőt az erőmű hasznosítsa és ezzel, a javaslattevők úgy vélik, a hulladékégető nyereséges vállalkozássá válna. 300 000 tonna budapesti szemétről van szó. A Bizottság egyhangú szavazással elvetette a javaslatot. Indokolásunkban elmondtuk, hogy a szemét ide szállítása, a salak tárolása, de maga a hulladékégető üzemeltetése is tovább szennyezné a város levegőjét, ami nem engedhető meg. A Bizottság meghatározta a legfontosabb környezetvédelmi tennivalókat, amit a képviselőtestület elfogadott. Ezek közül említek néhányat: Folytatni kell a levegő szennyezettségének ellenőrzését és a megkezdett epidemiológiai vizsgálatokat. Korszerű gyógymód bevezetése szükséges az allergiás megbetegedések ellen. Egyik legfontosabb feladat a nikkel és vanádium szennyeződés csökkentése. A másik fontos feladat a benzol, toluol és xilol szennyezettség mérséklése. Létre kell hozni városunk körül egy védő erdősávot. Szövetséget hozunk létre a környező településekkel a közös fellépés érdekében. Sürgősnek és fontosnak tartjuk a DKV körül a résfalrendszer kiépítését a talajvíz további elszennyezésének megakadályozására. Lényegesnek tartjuk, hogy a mérési eredményekről a lakosság folyamatosan, közérthető formában értesüljön. A felsoroltakat és sok más egyebet helyezünk az intézkedési tervünk keretei közé. A tervnek megfelelően kívánjuk munkánkat 1991- ben folytatni. E rövid ismertetés keretében természetesen nem térhettem ki minden részletre. Meg szeretném azonban még jegyezni, hogy az Ipari Minisztérium már megkeresett bennünket és a minisztériumi szakemberekkel való tárgyalások is remélhetően hozzájárulnak majd problémáink megoldásához. Egyet azonban világosan látni kell. A Bizottság tagjainak minden igyekezete és munkája mellett is csak lassú javulás várható. Ezért minden apró előrelépésnek örülnünk kell. A lakosság ebben segítségünkre lehet. Kérem, hogy akinek észrevétele, javaslata van, keressen fel, mondja el vagy írja meg. A Bizottság minden tagja nevében mondom, rendelkezésükre állunk és örülünk jelentkezésüknek. A biztonsági ülések nyilvánosak. Dr. Nagypataki Gyula a Környezetvédelmi Bizottság elnöke Megkérdeztük... Százhalombatta város önkormányzatának képviselőtestülete 1990. december 19- én rendeletet alkotott az önkormányzati képviselők, valamint a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról. E rendelettel kapcsolatban lapunk munkatársa néhány kérdést tett fel a városi jegyzőnek. - Milyen jogszabály alapján fizethető tiszteletdíj a testületi tagoknak? - A helyi önkormányzatokról szóló (1990. évi LXV. tv. 20. §-a) lehetővé teszi, hogy a testület rendeletben meghatározott költségtérítést, juttatást illetve tiszteletdíjat állapíthat meg. - Milyen mértékűek e díjak? - A képviselők egyszer 5 800 Ft összegű alapdíjat, a bizottsági elnökök 4 100 Ft összegű pótdíjat, a bizottsági tagok pedig 1 700 Ft összegű pótdíjat kapnak. A bizottságok megválasztott nem képviselő tagjai és a képviselők egyaránt 3 000 Ft-os költségtérítésben részesülnek havonta. Első ízben 1990. decembertől illetik meg a díjak és költségtérítések a képviselőket és a bizottságok „külsős” tagjait. - Miből fizetik ki e díjakat, költségeket? - E díjak és költségek a költségvetésből kerülnek kifizetésre. Ezek nem jelentenek plusz terheket a lakosság számára. Tudomásom szerint az összköltségvetés kb. 0,3-0,5%-át teszik ki e kiadások az elkövetkező évben. a-1 Pillanatképek a városi önkormányzat év végi fogadásáról ALAPÍTVÁNY A Hírtükör legutóbbi számában megjelentettük a városi önkormányzat szocialista párti képviselőinek és bizottsági tagjainak a közleményét arról, hogy lemondunk az 1991. év folyamán részünkre kiutalandó anyagi juttatásról. Időközben a képviselő testület december 19-i ülésén döntött a fenti tiszteletdíjakról és költségtérítésekről. Ezt követően úgy határoztunk, hogy az 1990. december 1-től 13 hónapon keresztül részünkre kifizetendő közel félmillió forintból alapítvánt hozunk létre Százhalombatta szociálisan rászoruló és hátrányos helyzetű lakosai részére. Az alapítvány kezelésére a város tekintélyes polgáraiból álló kuratóriumot kívánunk felkérni. Az alapító okirat hivatalos aláírását január hónap folyamán tervezzük. Alapítványunkhoz csatlakozhat bárki - magánszemély vagy szervezet egyaránt - aki úgy érzi, hogy nem nézheti tétlenül a súlyos megélhetési gondokkal küzdő, vagy önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került embertársai sorsát. Százhalombatta, 1990. december 28. Cseh Béla, Pogány Gyula képviselők, dr. Benedek László, Garánfi Csaba, Kutsora Zoltánné, Mód Józsefné, Szeifert Antal, Tatay Tiborné bizottsági tagok 3. oldal