Százhalombattai Hírtükör, 1992 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1992-08-12 / 16. szám
o efited \^Ay^c SZÁZHALOMBATTAI v~T$. c ,6• 4o~r^c_ hírtükör » VÁROSI KÖZÉLETI LAP ÁRA 5-Ft 1992. augusztus 12. V. ÉVFOLYAM 16. SZÁM MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK SZERDÁN Vonzott a korszerű környezet A VÁROS JEGYZŐJE Dr. Tunyogi Balázs 44 éves, jogi egyetemet végzett. A Székesfehérvári Városi és Járási Ügyészségen ügyészként, majd a Fejér megyei Földhivatalnál jogtanácsosként dolgozott. 1985-től Érd Városi Tanács VB titkáraként, 1990. decembertől ugyanitt az önkormányzat jegyzőjeként tevékenykedett. Jogi szakvizsgával rendelkezik. - Kezdjük beszélgetésünket egy rendhagyó kérdéssel: miért kívánt Érd városának jegyzője Százhalombatta jegyzőjévé válni?- Elég hosszú időt, két évet töltöttem el Érden, VB titkárként, illetve jegyzőként, meglehetősen nehéz körülmények között, hiszen itt óriási a szakembergárda fluktuációja. Nem a feladat nehézsége riasztott, hiszen vallom, a közigazgatásban nem lehet bizonyos fokú megszállottság nélkül dolgozni, inkább az a vonzerő hatott rám, amit egy tárgyi-személyi feltételeiben korszerű szervezet jelent. - Hogyan fogadták Érden a munkahelyváltoztatás hírét? - Engedje meg, hogy a polgármester úr szavaival válaszoljak. Talán egy-két képviselő örült, a többség viszont megértette és elfogadta, hogy szeretném munkámat korszerűbb, jobb körülmények között végezni, hiszen ez magasabb színvonalú szakmai munkát, több sikerélményt ad. Ugyanakkor az is fontos volt számomra, hogy így megoldódik lakásproblémám. - Kérem mutatkozzék be a százhalombattaiaknak. - Iváncsán születtem, ott tölöttem gyermekkoromat is. A hatvanas években gyakran megfordultam az épülő Százhalombattán, barátaimmal jártunk ide szórakozni. 1974-ben kerültem Székesfehérvárra, de évente néhány alkalommal visszajártam, hiszen kapcsolataim megmaradtak. Feleségem statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal Fővárosi Igazgatóságán dolgozik. Két gyermekem van, a kisebb 17 éves, Barcson tanul két tannyelvű Vízgazdálkodási, Környezetvédelmi Szakközépiskolában. A nagyobbik lányom férjnél van, Székesfehérváron élnek, van egy 10 hónapos unokám. - Mennyire volt alkalma tájékozódni a százhalombattai helyzetről pályázatának elkészítése előtt? - Az érdi közigazgatásban végzett munkám során napi munkakapcsolatban voltam a battaiakkal, így meglehetősen sok információval rendelkeztem. De rendszeresen olvastam a Százhalombattai Hírtükröt is, ahonnan szintén sok ismeretet szereztem. - Milyen elképzeléseket tartalmazott pályázata? - Annak ellenére, hogy viszonylag sok ismerettel rendelkezem Százhalombattáról, úgy gondolom ahhoz, hogy érdemi elképzeléseket dolgozhassak ki, részleteiben is tájékozódnom kell. Annyit talán előzetesként: rendkívül fontosnak tartom, hogy megfelelően működjön az iktató, hiszen ez a jelzőrendszere a hivatali munkának. Százhalombattán, ahol rendelkezésre áll a számítógépes háttér, célszerű lenne kialakítani egy központi információs rendszert, amely sokat javíthat az állampolgárok kiszolgálásának színvonalán. Vallom, hogy a Hivatalnak szolgálnia kell az állampolgárt, a köztisztviselőnek politikamentesen, szakmai tudásának teljes kihasználásával kell elintéznie a városlakók ügyeit, végrehajtani a képviselő-testület döntéseit. Rendkívül fontosnak tartom a gyors ügyintézést. Talán naivnak tűnik a kérdés mégis fölteszem, hiszen olyannyira újszerű számunkra az önkormányzati működés, hogy időnként tisztázni szükséges a legalapvetőbb dolgokat is. Tehát... Mi is a jegyző feladata? A jegyző elsődleges feladata az önkormányzati hivatal hatósági munkájának szervezése. Ez alapvetően kétoldalú, részben az országos jogszabályokból adódó feladatokat kell elvégeztetni, részben a képviselő-testületi döntések végrehajtását kell megszervezni. Az államigazgatási hatósági jogkörök mintegy 80 százalékának címzettje a jegyző. Rendkívül fontos a jegyző szerepe a gazdálkodásban is, a gazdasági koncepciók előkészíttetésében, a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében, ellenőrzésének megszervezésében. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a jegyző ne vesszen el a mindennapi robot részleteiben, a bizalmi elv érvényesülésével adjon le hatásköröket, de azért megfelelően ellenőrizzen. Megítélése szerint milyen ismereteket, készségeket, tulajdonságokat igényel a jegyzői feladat ellátása? Azt gondolom, rendkívül jó áttekintő képességgel kell rendelkezni, hiszen egy önkormányzati hivatal mintegy 400-500 hatáskört gyakorol több ezer jogszabály alapján, amelyek meglehetősen gyakran változnak. Ezeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és munkatársainak figyelmébe ajánlani. Jó szervezőkészségre van szükség és tudnia kell megfelelő munkakapcsolatot kiépíteni. Az ügyészségen rögzült bennem az a rendkívül hasznos gyakorlat, hogy minden felhasznált jogszabálynak módszeresen utána kell nézni, még ha úgy érezzük is, tökéletesen ismerjük azt. - Várhatóan mikor veszi át új munkakörét, mikortól szól kinevezése? - A képviselő-testület döntése értelmében új munkakörömet szeptember 1-től látom el, de augusztus végén már szeretnék tájékozódni. Úgy gondolom a mai felgyorsult világ már nem ad hónapokat az ismerkedésre, néhány hét alatt kell tájékozódnom, hiszen a feladatok nem tűrnek halasztást. Mazumel Ferenc „Fontosnak tartom a gyors ügyintézést" o y km ^ «■t n'»*" " i ■■ - -I? GYŰJTEMÉNY ^ ^ ❖ MÉG MINDÍG A ,Z” PROGRAM ❖ REFORM KÉRDŐJELEKKEL A TARTALOMBÓLfe LEVÉLFÉLE AZ ÉJSZAKAI MOTOROSOKHOZ ❖ AZ ÖNVÉDELEM MAGASISKOLÁJA Az államalapító István 1000-ben, karácsony havában nagyhét előtti vasárnap koronáztatta meg magát Esztergomban. Az államalapítást István apja, Géza fejedelem (uralkodott 970- 997-ig) kezdte el és István (uralkodott 997-1038-ig) fejezte be. Géza a fejedelmi birtokok gyarapításával, a német császárral kötött békével és a kereszténység megteremtésével lerakta az alapokat. István befejezte apja munkáját. Leverte a fellázadt törzsfők, Koppány, Ajtony és Gyula lázadását. A lázadók birtokainak egy részét az őt támogató német lovagoknak és az egyháznak adományozta, a többit saját birtokaihoz csatolta. Megíratta kérő levelét Szilveszter pápának, Krisztus helytartójának áldását kérte munkájára. Levelében felsorolta a templomokat, plébániákat, püspökségeket és monostorokat, amiket építtetett és a temérdek embert, akik megkeresztelkedtek és templomjárással, miselhallgatással, imádkozással vezekelnek bálványimádás helyett. Szóban pedig Ascherik apáttal üzente, hogy az egyháznak lenne dicsősége, ha a magyarok ifjú ura koronát és királyi megszólítást kapna a római pápától. A pápa válaszában közölte, hogy az ország első püspöke kenje szent olajjal királlyá Istvánt és ennek jeléül tegye fejére a pápa által megáldott koronát. A koronázási ünnepségen külső országbeli vendégek és a magyari törzsek nemzetségeinek urai is jelen voltak vendégként. Domonkos érsek helyezte Gizella és I. István fejére a koronát ezekkel a szavakkal: - ECCE REX! ECCE REGINA! Gyóntatójuk, Radla apát magyarul kiáltotta: - Imhol a király! Imhol a királyné! I. István természetes ösztöneinek legyőzésével végezte el hatalmas művét. Jellemzésként megemlíthetem a tömjénfüstről alkotott véleményét: „Nehéz, hideg, keserű szagú...” A magyar állam megteremtéséhez, a nemzetségek egységesítéséhez azokat kellett fegyverrel legyőznie, akikhez a szíve húzta, azoknak az idegen lovagoknak a fegyvereivel, akikkel soha sem volt érzelmi közössége. Brunecker Jenő A POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZLEMÉNYE Értesítjük azokat a kárpótlásra jogosult állampolgárokat, akik kárpótlási jegyükért termőföldet kívánnak szerezni, hogy erre vonatkozó igényüket a megszerezni kívánt föld fekvése szerinti helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában - Százhalombattán a hivatal Ügyfélszolgálati és Hatósági Irodáján - nyújthatják be a következő határidők szerint: - akik az első kárpótlási törvény szerint a tulajdonukban okozott károk alapján jogosultak kárpótlásra 1992. augusztus 15-ig, - akik a második kárpótlási törvény szerint a tulajdonukban 1939. május 1-től 1949. július 8- ig alkotott jogszabályok alkalmazásával okozott károk alapján jogosultak kárpótlásra 1992. október 5-ig, akik a harmadik kárpótlási törvény szerint politikai okokból jogosultak kárpótlásra 1992. október 30-ig. Az igénybejelentéshez szükséges formanyomtatványok a postahivatalokban szerezhetők be. a NAPTÁR 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemond kormányzóelnöki tisztéről. A legfőbb polgári és katonai kormányzati hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházza. Két nappal később Görgey tábornok a honvédsereg főerőivel (mintegy 30 ezer ember, 150 löveg) Világosnál minden feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. ... talán a fegyverletételnek köszönhetően, Görgey az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott.