Százhalombattai Hírtükör, 1992 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1992-08-12 / 16. szám

o efit­­ed \^Ay^c SZÁZHALOMBATTAI v~T$. c ,6• 4o~r^c_ hírtü­kör » VÁROSI KÖZÉLETI LAP ÁRA 5-Ft 1992. augusztus 12. V. ÉVFOLYAM 16. SZÁM MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK SZERDÁN ­ Vonzott a korszerű környezet A VÁROS JEGYZŐJE Dr. Tunyogi Balázs 44 éves, jogi egyetemet végzett. A Székesfehérvári Városi és Járási Ügyészségen ügyészként, majd a Fejér megyei Földhivatalnál jogtanácsosként dolgozott. 1985-től Érd Városi Tanács VB titkáraként, 1990. decembertől ugyanitt az önkormányzat jegyzőjeként tevékenykedett. Jogi szakvizsgával rendelkezik. - Kezdjük beszélgetésünket egy rendhagyó kérdéssel: miért kívánt Érd városának jegyzője Százhalombatta jegyzőjévé vál­ni?- Elég hosszú időt, két évet töltöttem el Érden, VB titkárként, illetve jegyzőként, meglehetősen nehéz körülmények között, hi­szen itt óriási a szakember­gárda fluktuációja. Nem a feladat ne­hézsége riasztott, hiszen vallom, a közigazgatásban nem lehet bi­zonyos fokú megszállottság nél­kül dolgozni, inkább az a vonzerő hatott rám, amit egy tárgyi-sze­mélyi feltételeiben korszerű szer­vezet jelent. - Hogyan fogadták Érden a munkahelyváltoztatás hírét? - Engedje meg, hogy a pol­gármester úr szavaival válaszol­jak. Talán egy-két képviselő örült, a többség viszont megértet­te és elfogadta, hogy szeretném munkámat korszerűbb, jobb kö­rülmények között végezni, hi­szen ez magasabb színvonalú szakmai munkát, több sikerél­ményt ad. Ugyanakkor az is fon­tos volt számomra, hogy így megoldódik lakásproblémám. - Kérem mutatkozzék be a százhalombattaiaknak. - Iváncsán születtem, ott tö­­löttem gyermekkoromat is. A hatvanas években gyakran meg­fordultam az épülő Százhalom­battán, barátaimmal jártunk ide szórakozni. 1974-ben kerültem Székesfehérvárra, de évente né­hány alkalommal visszajártam, hiszen kapcsolataim megmarad­tak. Feleségem statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal Fő­városi Igazgatóságán dolgozik. Két gyermekem van, a kisebb 17 éves, Barcson tanul két tannyelvű Vízgazdálkodási, Környezetvé­delmi Szakközépiskolában. A nagyobbik lányom férjnél van, Székesfehérváron élnek, van egy 10 hónapos unokám. - Mennyire volt alkalma tájé­kozódni a százhalombattai hely­zetről pályázatának elkészítése előtt? - Az érdi közigazgatásban végzett munkám során napi mun­kakapcsolatban voltam a battai­­akkal, így meglehetősen sok információval rendelkeztem. De rendszeresen olvastam a Százha­lombattai Hírtükröt is, ahonnan szintén sok ismeretet szereztem. - Milyen elképzeléseket tar­talmazott pályázata? - Annak ellenére, hogy vi­szonylag sok ismerettel rendel­kezem Százhalombattáról, úgy gondolom ahhoz, hogy érdemi elképzeléseket dolgozhassak ki, részleteiben is tájékozódnom kell. Annyit talán előzetesként: rendkívül fontosnak tartom, hogy megfelelően működjön az iktató, hiszen ez a jelzőrendszere a hiva­tali munkának. Százhalombattán, ahol rendelkezésre áll a számító­­gépes háttér, célszerű lenne ki­alakítani egy központi informáci­ós rendszert, amely sokat javíthat az állampolgárok kiszolgálásá­nak színvonalán. Vallom, hogy a Hivatalnak szolgálnia kell az ál­lampolgárt, a köztisztviselőnek politikamentesen, szakmai tudá­sának teljes kihasználásával kell elintéznie a városlakók ügyeit, végrehajtani a képviselő-testület döntéseit. Rendkívül fontosnak tartom a gyors ügyintézést.­­ Talán naivnak tűnik a kér­dés mégis fölteszem, hiszen oly­annyira újszerű számunkra az önkormányzati működés, hogy időnként tisztázni szükséges a leg­alapvetőbb dolgokat is. Tehát... Mi is a jegyző feladata?­­ A jegyző elsődleges felada­ta az önkormányzati hivatal ható­sági munkájának szervezése. Ez alapvetően kétoldalú, részben az országos jogszabályokból adódó feladatokat kell elvégeztetni, részben a képviselő-testületi döntések végrehajtását kell meg­szervezni. Az államigazgatási hatósági jogkörök mintegy 80 százalékának címzettje a jegyző. Rendkívül fontos a jegyző szerepe a gazdálkodásban is, a gazdasági koncepciók előkészít­tetésében, a költségvetés végre­hajtásának ellenőrzésében, ellen­őrzésének megszervezésében. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a jegyző ne vesszen el a mindennapi robot részleteiben, a bizalmi elv érvényesülésével ad­jon le hatásköröket, de azért meg­felelően ellenőrizzen.­­ Megítélése szerint milyen ismereteket, készségeket, tulaj­donságokat igényel a jegyzői fel­adat ellátása?­­ Azt gondolom, rendkívül jó áttekintő képességgel kell ren­delkezni, hiszen egy önkormány­zati hivatal mintegy 400-500 hatáskört gyakorol több ezer jog­szabály alapján, amelyek megle­hetősen gyakran változnak. Ezeket folyamatosan figyelem­mel kell kísérni, és munkatársai­nak figyelmébe ajánlani. Jó szervezőkészségre van szükség és tudnia kell megfelelő munka­­kapcsolatot kiépíteni. Az ügyész­ségen rögzült bennem az a rendkívül hasznos gyakorlat, hogy minden felhasznált jogsza­bálynak módszeresen utána kell nézni, még ha úgy érezzük is, tökéletesen ismerjük azt. - Várhatóan mikor veszi át új munkakörét, mikortól szól kine­vezése? - A képviselő-testület dönté­se értelmében új munkakörömet szeptember 1-től látom el, de au­gusztus végén már szeretnék tá­jékozódni. Úgy gondolom a mai felgyorsult világ már nem ad hó­napokat az ismerkedésre, néhány hét alatt kell tájékozódnom, hi­szen a feladatok nem tűrnek ha­lasztást. Mazumel Ferenc „Fontosnak tartom a gyors ügyintézést" o­ y km ^ «■t n­'»*" " i ■■ - -I? GYŰJTEMÉNY ^ ^ ❖ MÉG MINDÍG A ,Z” PROGRAM ❖ REFORM KÉRDŐJELEKKEL A TARTALOMBÓLfe LEVÉLFÉLE AZ ÉJSZAKAI MOTOROSOKHOZ ❖ AZ ÖNVÉDELEM MAGASISKOLÁJA Az államalapító István 1000-ben, karácsony havában nagyhét előtti vasár­nap koronáztatta meg magát Esztergomban. Az államalapítást István ap­ja, Géza fejedelem (uralkodott 970- 997-ig) kezdte el és István (uralkodott 997-1038-ig) fejez­te be. Géza a fejedelmi birtokok gyarapításával, a német csá­szárral kötött békével és a ke­reszténység megteremtésével lerakta az alapokat. István befe­jezte apja munkáját. Leverte a fellázadt törzsfők, Koppány, Ajtony és Gyula lázadását. A lázadók birtokainak egy részét az őt támogató német lovagok­nak és az egyháznak adomá­nyozta, a többit saját birtokaihoz csatolta. Megíratta kérő levelét Szil­veszter pápának, Krisztus hely­tartójának áldását kérte munkájára. Levelében felsorol­ta a templomokat, plébániákat, püspökségeket és monostoro­kat, amiket építtetett és a temér­dek embert, akik megkeresztel­­kedtek és templomjárással, mi­selhallgatással, imádkozással vezekelnek bálványimádás he­lyett. Szóban pedig Ascherik apáttal üzente, hogy az egyház­nak lenne dicsősége, ha a ma­gyarok ifjú ura koronát és kirá­lyi megszólítást kapna a római pápától. A pápa válaszában közölte, hogy az ország első püspöke kenje szent olajjal királlyá Ist­vánt és ennek jeléül tegye fejére a pápa által megáldott koronát. A koronázási ünnepségen külső országbeli vendégek és a magyari törzsek nemzetségei­nek urai is jelen voltak vendég­ként. Domonkos érsek helyezte Gizella és I. István fejére a ko­ronát ezekkel a szavakkal: - ECCE REX! ECCE RE­GINA! Gyóntatójuk, Radla apát magyarul kiáltotta: - Imhol a király! Imhol a királyné! I. István természetes ösztö­neinek legyőzésével végezte el hatalmas művét. Jellemzésként megemlíthetem a tömjénfüstről alkotott véleményét: „Nehéz, hideg, keserű szagú...” A magyar állam megterem­téséhez, a nemzetségek egysé­gesítéséhez azokat kellett fegyverrel legyőznie, akikhez a szíve húzta, azoknak az idegen lovagoknak a fegyvereivel, akikkel soha sem volt érzelmi közössége. Brunecker Jenő A POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖZLEMÉNYE Értesítjük azokat a kárpótlás­ra jogosult állampolgárokat, akik kárpótlási jegyükért termőföldet kívánnak szerezni, hogy erre vo­natkozó igényüket a megszerezni kívánt föld fekvése szerinti helyi önkormányzat polgármesteri hi­vatalában - Százhalombattán a hivatal Ügyfélszolgálati és Ható­sági Irodáján - nyújthatják be a következő határidők szerint: - akik az első kárpótlási tör­vény szerint a tulajdonukban okozott károk alapján jogosultak kárpótlásra 1992. augusztus 15-ig, - akik a második kárpótlási törvény szerint a tulajdonukban 1939. május 1-től 1949. július 8- ig alkotott jogszabályok alkalma­zásával okozott károk alapján jogosultak kárpótlásra 1992. október 5-ig,­­ akik a harmadik kárpótlási törvény szerint politikai okokból jogosultak kárpótlásra 1992. október 30-ig. Az igénybejelentéshez szük­séges formanyomtatványok a postahivatalokban szerezhetők be. a NAPTÁR 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemond kormányzóelnöki tisztéről. A legfőbb polgári és katonai kormányzati hatalmat Gör­gey Artúr tábornokra ruházza. Két nappal később Görgey tábornok a honvédsereg főerőivel (mintegy 30 ezer ember, 150 löveg) Világosnál minden feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. ... talán a fegyverletételnek köszönhetően, Görgey az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott.

Next