Százhalombattai Hírtükör, 1996 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-10 / 1. szám
híres nők a magyar történelemben Meráni Gertrúd (1185-1213) Gertrúd 1185 körül született grófi családból. Apja IV. Berthold isztriai és krajnai őrgróf, aki Meránia - a tengermellék - hercegének is címeztette magát. Ezért nevezték később a Gertrúddal együtt Magyarországra kerülteket merániaknak. Gertrúd 1202 körül kötött házasságot az Árpád-házi András herceggel, aki II. András néven 1205-1235 Magyarország királya volt. Házasságukból öt gyermekük született: 1203- 1204-ben Mária, 1206-ban Béla, a későbbi IV. Béla király, majd Erzsébet (akit 1231-ben bekövetkezett halála után 1245- ben szentté avattak), 1208-ban Kálmán és 1210 táján István. Gertrúd királyné fényűző, gazdag udvartartást rendezett be a maga számára, nagy lakomákkal és vadászatokkal. Környezetében szinte kizárólag családtagja és németek (merániak) voltak találhatók. Testvérei többször megfordultak a magyar kiályi udvarnál, sőt II. Andrástól birtokadományokat kaptak. Bertold nevű öccse a kánoni kor (a 30. életév) elérése előtt kalocsai érsek, majd erdélyi vajda lett. Gertrúd azonban nem csupán családjának tagjai, hanem általában a Magyarországra jött német jövevények iránt - mint egy korabeli nyugati kútfő írta - „bőkezű és szívélyes volt”. Amikor Anonymus 1210 táján leírta munkájában azt a mondatot, hogy „éppen most is a rómaiak legelnek Magyarország javaiból”, akkor a Gertrúddal bejött s itt Magyarországon nagy birtokokhoz és magas jövedelmekhez jutó, a német-római birodalomból érkezett jövevényekre, a merániakra gondolt. Országos elégedetlenség bontakozott ki Gertrúd és németjei ellen. Az összeesküvést azok a magyar urak vezették, akik a királyné körül magas tisztséget viseltek, udvarispánok voltak, azaz közelről látták az ország javainak vérlázítóan könnyelmű eltékozlását, s ez ellenállásra késztette őket. Péter ispán, Bánk bán és Bánk veje, Simon állt az összeesküvők élén. Későbbi forrásokban hol az a gyanú röppent fel, hogy Gertrúd Bánk feleségét adta oda öccsének játékszerül (Katona József Bánk bánjában ez a konfliktus oka), hol pedig az, hogy Péter feleségét gyalázták meg a merániak. Ezeknek az utólagos magyarázatoknak valóságos konkrét alapjuk aligha van, hiszen Bánk felesége ekkor már öregkorban lehetett. Viszont az a körülmény, hogy e mondák kialakulhattak, arra vet fényt: a merániak nem álltak szigorú erkölcsi magaslaton, sőt inkább feslett erkölcsűek lehettek. Az összeesküvők még János esztergomi érseket is csatlakozásra akarták bírni, aki a történeti hagyomány szerint óvatos ember lévén, olyan levelet küldött, amely - attól függően, hogy tesszük a vesszőket - kétféleképpen volt értelmezhető. A levél szövege: „Reginam occidere nolite timere bonum est et si omnes consenserunt ego solus non contradico” (hozzájáruló értelmezés: „A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki beleegyezik, én magam nem ellenzem.”; elhatároló,tiltó értelmezés: „A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki beleegyezik, én magam nem, ellenzem.”) Magára a gyilkos merényletre 1213. szeptember 28-án került sor, amikor András király éppen úton volt gyakori halicsi hadjáratai egyikére. Gertrúd és udvartartása a pilisi erdők szomszédságában időzött. Az összeesküvők célpontja egyértelműen Gertrúd volt. Az egyik híradás szerint hálószobájában megfojtották, a másik - valószínűbb - közlés alapján viszont sátrában, karddal végeztek vele. Több más német is áldozatul esett a támadásnak. András visszafordult orosz hadjáratából, de a merénylők közül egyedül Péter ispánnal végzett a királyi bosszúkaróba húzták. A többi merénylő egyelőre büntetlen maradt, maga Bánk elvesztette ugyan a nádorságot, de nemcsak életét mentette meg, hanem befolyását, tekintélyét is. Gertrúd halálával 1213-ban a rövid és gyászos emlékű meráni korszak lezárult Magyarországon. ______________| Mitták Ferenc NAGYSZABÁSÚ TERVEK Év végi beszélgetés Takács Péterrel Újév táján illik hátra is meg előre is nézni, számot vetni az eltelt év eredményeivel, kudarcaival és elgondolni a következő évre vonatkozó terveket Erre kértük Takács Péter igazgatót amikor a Barátság Művelődési Központ két évéről beszélgettünk: 1995-ről és ’96-ról. 1995 sikeres éve volt a háznak. Az igazgató szerint elsősorban azért mert sikeresen működtek a különböző művészeti és szabadidős közösségek. Ebben az évben erősödött meg a nyugdíjas kórus, és jött létre új csoportként egy keresztény énekkar is. Végre sikerült megoldani az ifjúsági klub régóta terítéken lévő problémáját is. A színházi társalgóból erre a célra leválasztott helyiségében délutánonként kötetlen játékra, zenehallgatásra gyűlnek össze a fiatalok. Megszűnt a tagsági díj, és talán éppen a „laza szervezésnek” köszönhető, hogy végre mindenki elégedett a klubbal. A folyamatos óvodás és iskolás színházi programok mellett egy-egy felnőtteknek szóló előadás is emlékezetessé vált, mint például a Veszprémi Petőfi Színház decemberi vendégjátéka. A Muzsikáló Százhalombattáért Alapítvánnyal közösen szervezett koncertek közül a karácsonyi sikerült a legjobban. Természetesen legnagyobb és legnépszerűbb rendezvényként a Nyári fesztivált és a Battai Napokat tartja számon a művelődési központ. 1995-ben új mozivászonnal gyarapodott a BMK, felújították a hangtechnikai rendszert, és teljes egészében kicserélték a színházterem biztonsági fényrendszerét, valamint a telefonközpontot. A városi önkormányzat 52,5 millió forinttal járult hozzá a BMK éves költségvetéséhez, az intézmény saját bevételei pedig megközelítették a 14 milliót. Ez egymillió forinttal több az 1994- es bevételnél, de egy millióval kevesebb a tervezettnél. Mindebből úgy tűnik, a '94-hez viszonyított bevételnövekedés az infláció mértékének felel meg, a battai lakosság tehát nem költött kevesebbet, de többet se a kultúrára. Az intézményvezető 1996-ra 15 milliós bevételi tervet tart reálisnak. Tíz éves a BMK épülete, és annak ellenére, hogy időközben rengeteg pénzt kellett fordítani a folyamatos karbantartásra, bizony ráférne egy alapos felújítás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy éppen ottjártunkkor 4- 5 négyzetméteren leszakadt a mennyezetvakolat a kamaraterem bejárata fölött. 1995 utolsó napjaiban lázasan készülődtek a központban és az Ófalusi Közösségi Házban az óévbúcsúztató bálra, de már megszülettek az új évre vonatkozó tervek is. Ezekből megtudhattunk annyit, hogy a Néptáncfesztiválra ezúttal minden környező magyarok lakta országból meghívnak egy-egy csoportot, így a Forráson kívül még három-négy magyar nemzetiségű együttese lesz a rendezvénynek. A Battai Napokról Takács Péter csak annyit mondott, hogy nagyszabású lesz. A honfoglalás 1100. évfordulójára készülődve egy másik nagyszabású terv is foglalkoztatja a BMK-t. 1996 júniusában a Liszt Kórusok országos találkozóját készülnek megrendezni kb. tíz magyarországi kórus meghívásával. Liszt Koronázási miséjét a Postás zenekar közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével, szólisták és kb. 240 kórustag részvételével hallhatjuk majd. Talán ünneprontásnak tűnik ilyen örömteli hírek után leírni, hogy lesz a BMK működésének egy olyan területe is, ahol 1996- ban kedvezőtlen változás következik be. Míg 1995-ben 15-16 filmet láthattunk a filmszínházban havonta, ’96-ban ez a szám előreláthatólag 4-5-re fog csökkenni. Ennek a sajnálatos visszaesésnek a hátterében az az új helyzet áll, amely a filmforgalmazás és vetítés piaci működésének kialakulásával jött létre. Az állami dotáció megszűnésével több, mint kétezer mozi kényszerül bezárni, és a megcsappanó igényekhez mérten a forgalmazók országosan jóval kevesebb kópiát bocsátanak ki. Takács Péter elmondta, hogy olyan megoldásokon gondolkoznak, amelyekkel kihasználhatóvá tennék a színházteremben felszabaduló időt, illetve legalább részben pótolni tudnák a kieső bevételeket. Felmerült a bérletes matinéprogramok, illetve a video projectoros vetítés ötlete is. Szt. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - IX. ÉVF. 1. SZ. Egy másika út „Az út címmel nyitották meg Szakács Imre festőművész kiállítását január 4-én a Matrica Múzeumban. Szakács Imre pályáját díszlettervezőként kezdte, így került Németországba az alsó-szászországi, majd a hamburgi operához. Három évig dolgozott falfestőként Kanadában, jelenleg Szentendrén él és alkot. Harminc kiállítása közül tizenötöt külföldön rendezett, világszerte elismert művész, de azt mondja „mindig volt hazafelé vezető út, és az túlzottan ki volt kövezve, túl szép volt ahhoz, hogy ne induljon el rajta.” Önmagát azok közé sorolja, akik nem képesek elfogadni az erőszakot Nem érti, miért tartozik a léthez az az iszonyatos durvaság, szinte kegyetlenség, amit maga körül lát, amikor másképpen is lehetne csinálni. A kiállítás címét is így értelmezi: egy lehetséges másfajta út. Az út mellett festményeinek másik gyakori motívuma a madár. A hozzá tartozó ősi szimbólumokon túl a madár, mint „bioindikátor” foglalkoztatja. Ahonnan eltűnnek a madarak, vagy kipusztul egy fajuk, ott elindul valami fenyegető. Erről egy „vicces” történet jut eszébe, amiben egy állatkert látogatói különböző ritkaságokat csodálnak. Végül az utolsó ketrechez érnek, amiben csak egy tükör van és egy felirat: „Te leszel a következő”. Képei némán, szelíden kérlelnek: ne menj el, maradj itt néhány percig, várd meg, míg feltárom előtted titkaimat! És, ha valóban türelmesen megállunk egyik-másik előtt, kibontakoznak az újabb és újabb titkosított tomnák. A március 3-ig megtekinthető kiállítás talán jó alkalom arra, hogy egy pillanatra mi is kiálljunk a sorból, és megpihenve a festmények előtt elgondolkozzunk, merre vezet az utunk. NIKI Katalin napi meglepetés nem Katalinéknak Katalin nap volt. Szép számmal gyűltünk össze a Széchenyi István Szakközépiskolában. No nem ünnepelni, hanem részt venni az iskola által meghirdetett tanulmányi versenyen. A mi osztályunkból, az 1. Sz. Általános Iskola 8. c. osztályosai közül is sokan indultak. Három témakörből lehetett választani: társadalom- és terészettudomány, valamint számítástechnika. Akik jól szerepeltek, elől vételt nyertek a Szakközépiskola általuk választott szakára. Voltak, akiket már a verseny előtt értesítettek, hogy bejutót megjelölt szakra a hetedik osztályos tanulmányi eredményük az Iskolánkból 16 tanulót vettek fel, s így sokunk számára eme marad ez a nap. Iskolánk méltán büszke lehet diákjai helytálására, és mi is örül, az 1. Sz. Általános Iskola tanulói vagyunk. Papi 8. c. oszt Tények és várakozások az egészségügyben Az elmúlt év során is rendszeresen tudósítottunk az egészségügyi reform végrehajtásáról, fejleményeiről, a Városi Egészségügyi Intézményben lezajló változásokról, az egészségügyi munka hétköznapjairól. Az év „befejezéseként” tettük fel a kérdést dr. Körösi László orvos-igazgató úrnak: Mit vár a város egészségügyében az 1996-os esztendőtől? - A média híreiből mindenki tudja, hogy az egészségügy válságos gondjait átcipeli az új esztendőbe. Ennek következményeivel Százhalombattán is számolnunk kell! Máris nyilvánvaló, hogy - mint a kisebb településeket ellátó intézményeknél általában - a társadalombiztosítási bevételeink jelentős mértékben csökkenni fognak! Ez az összeg még a jelenlegi háziorvosok és szakorvosok létszámának teljes megtartására, a központi orvosi ügyelet fenntartására sem biztosítana fedezetet! Mi Százhalombattán mégsem leépítési tervek alternatíváiban gondolkozunk, ellenkezőleg! A fenti alapellátások területén is, de főként a szakellátásban a fejlesztést, a magasabb színvonalú, a sokszínűbb ellátását, a hatékonyabb működést tűztük célul magunk elé! Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy az önkormányzat jelentékeny mértékben támogatja az egészségügyet! Ezen kívül egyre fontosabb jelentősége van a vállalkozásainknak! Azzal például, hogy a foglalkozásegészségügyet intézményi vállalkozásban valósítjuk meg egyúttal a munkáltatók erre fordított költségeit a város egészségügyének egységben tartására, színvonalának emelésére fordíthatjuk. Egy átalánydíjas megoldással a fogászati ellátásra való kiterjesztésével nemcsak a bevételhiányos fogászati praxisok megtartását, hanem az érintett emberek egészségügyi terheinek csökkentését is szolgálhatjuk! Fejleszteni kívánjuk a szomszédos területekkel a szakmai kooperációt. Tervezzük már január elejétől a nagyon túlterhelt kardiológia óraszámának jelentős növelését Új, jól képzett ideggyógyászunk lesz. Fontos, hogy nagy tudású, tapasztalt orvossal tölthetjük be végre a labor főorvosi állást Reményeim szerint a belgyógyászat keretében új szakorvossal új specialitás is megjelenik: az infektiológia (lappangó fertőzések diagnosztikája és terápiája). Úgy tűnik lehetőség lesz szintén kiváló szakemberrel nagy fájdalommal járó betegségek okozta szenvedések enyhítésére manuálterápia-akupunktúra-fájdalom rendelést létrehozni. Tervezzük az év során a nőgyógyászati rendelést két műszakossá tenni, egyéb alapszakmákban is az óraszámot helyettesítések biztosítását növelni. Végül, de nem utolsó sorban 1996-ban az önkormányzati döntések eredményeképpen sor kerülhet a rendelőintézet továbbépítésén!