Százhalombattai Hírtükör, 1997 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-02 / 13. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR - X. ÉVF. 13. SZ. Hadvezérek, hősök, katonák a magyar történelemben Hunyadi János, a „törökverő” és vitézei: Kemény Simon és Dugovics Titusz Hunyadi János születésének és származásának körülményeit legendák övezik. Egyes leírások szerint Zsig­­mond magyar király törvénytelen gyermeke volt. Születésének évét 1387 és 1407 közé teszik. A legvaló­színűbb, hogy havasalföldi főnemesi (bojár) családból származott, apja, Sorb fia Vajk 1395 táján menekült Magyarországra, ahol Zsigmond szol­gálatába állt. Köznemesi nagyságú birtokokat kapott mint udvari vitéz, majd 1409-ben övé lett Vajdahunyad vára, a család későbbi névadója Hunyadi János eredeti neve Vajk fia János volt, később vette fel a Hunyadi nevet. Korán el­kezdte a katonai szolgálatot, s ta­nulta a harcászat mesterfogásait Ozorai Pipótól, István Lazarevics­­től, Újlaki László macsói bántól. 1428-30 között feleségül vette horogszegi Szilágyi Erzsébetet, há­zasságukból két fiú született: László 1433-ban és Mátyás 1443- ban. Hunyadi János 1430-ban került Zsigmond király udvarába. 1431-ben elkísérte királyát Itáliába, majd zsol­dosvezérként Milánóban maradt, Fi­lippo Maria Visconti herceg szolgá­latában. Itt ismerkedett meg a kor­szerű hadművészettel, a gyalogosok és a tüzérség hadi szerepével. 1433- ban a bázeli zsinatra kísérte Zsig­­mondot, 1436-ban pedig Prágába. Csehországban részt vett a husziták elleni utolsó harcokban, s ekkor is­merte meg és tette magáévá a huszi­ta harcmodort. Ekkoriban kapta az első birtokadományokat Zsigmond­­tól, főként a királynak adott jelentős pénzkölcsön fejében. 1437 végén meghalt Zsigmond, utóda a magyar királyi trónon Habsburg Albert lett (uralkodott: 1437-1439). A király Hunyadit a szörénységi végvárak védelmével bízta meg, majd a törökök felett aratott több győztes csatája után kinevezte Szörényi bánná, vagyis az ország egyik zászlósurává. Albert korai halála után I. Ulászló került a trónra (uralkodott: 1440-1444). Hunyadi Ulászló mel­lé állt a bárókkal és Albert özve­gyével, valamint a csecsemő V. Lászlóval szemben. Hunyadi a je­lentős szolgálataiért temesi ispán és erdélyi vajda lett. Ez utóbbi cím szinte királyi rangot jelentett Erdélyben (bíráskodhatott az itteni nemesek fölött, ő vezette hadba a bandériumaikat, s ő nevezte ki az erdélyi megyék ispánjait). Hunyadi feladata a török betö­rések visszaverése volt, de ő azt tartotta céljának, hogy támadó hadjáratokkal a magyar határokon kívül győzze le a törököket és megkísérelje őket Európából kiszo­rítani. Első európai hírű győzelmét 1442-ben aratta. Mezid bég mint­egy 20-25 ezer fős sereggel tört be Erdélybe, rabolt és fosztogatott. Március 18-án Marosszentimrénél Hunyadi a sebtében összegyűjtött hadával megtámadta a törököket, de vereséget szenvedett. Hunyadit a kudarc nem törte le, új sereget gyűjtött és népfelkelést hirdetett. Hamarosan tekintélyes serege gyűlt össze. A zsákmányával Er­dély elhagyására készült Mezid béget újabb csatára kényszerítette. Mezid bég a csatát elvállalta és tervét az ellenséges vezér megölé­sére alapozta, hiszen Hunyadi Já­nosnak ekkor már félelmetes híre volt a törökök között. Mozid meg­parancsolta katonáinak és nagy ju­talmat tűzött ki annak, aki a csatá­ban Hunyadit megöli, s ennek ér­dekében részletesen ismertette Hu­nyadi külsejét és fegyverzetét. A magyarok azonban értesültek a tervről. Hunyadi az egyik hűséges vitézének, KEMÉNY (KAMO­­NYAI) SIMON hadnagynak a hosszas rábeszélésére páncélt és fegyverzetet cserélt Keménnyel, s 500 páncélos lovast adott mellé. 1442. március 25-én Szeben mellett került sor az újabb csatára. Kemény Simon az egyik szárnyon helyezkedett el, míg Hunyadi a főe­rőknél foglalt állást. A csata folya­mán Mezid legjobb katonái arra a szárnyra zúdultak,ahol a páncé­losokkal övezett, vélt Hunyadi állt. Kemény Simon és kísérete elvérzett az egyenlőtlen küzdelemben. Eköz­ben a főerőkkel Hunyadi előrenyo­mult, a másik szárnyon győzelmet aratott, majd a szebeni védősereggel és a fogságukból kitört több ezres paraszti tömeggel bekerítette a ma­gát győztesnek hívő török hadat. Sajnos Kemény Simont már nem menthette meg, de olyan győzelmet aratott, hogy szinte az egész ellensé­ges had a küzdőtéren maradt (mint­egy 20-24 ezer török katona), alig 1000 hím­ondó jutott át a Kárpáto­kon. A csatában Mezid bég és fia is elesett. A hősi halált halt Kemény Simont Hunyadi díszes temetésben részesítette, mivel tudta, hogy Ke­mény nélkül talán a csatát nem nyerhette volna meg. Murád szultán még 1442-ben Se­­hábeddin nmériai beglerbéget küldte hatalmas,40-50 ezer főnyi sereggel a csorba kiküszöbölésére Hunyadi el­len. A csatára 1442. szeptember 6- án Havasalföldön, a Jalomica folyó­­nál került sor. Hunyadi a jóval ki­sebb seregét mesterien irányította, a nehézlovassággal és a harci szekere­ivel a szárnyakon győzött, majd a centrumban lévő janicsárokat is meghátrálásra kényszerítette. A csa­tában 10 ezernél több török esett el és 5 ezren estek fogságba. Egy tö­rök krónikás így írt erről: „Az isz­lám serege megfutott, olyan veresé­get szenvedett, hogy azt mondani sem lehet” Hunyadi katonai sikerei egész Európában nagy lelkesedést váltot­tak ki. Megkezdődött egy török el­leni támadó hadjárat szervezése, amely a „hosszú hadjárat" nevet kapta, mivel 1443. júliustól 1444. január végéig tartott. A 35 ezres magyar, lengyel, cseh, német, ha­vasalföldi és más nemzetiségű ka­tonákat és zsoldosokat tömörítő had­vezére Hunyadi volt. A hadjá­rat során felszabadították Szerbiát és Bulgária nagy részét, Nist és Szófiát, hat nagy csatában győzték le a török csapatokat. A végső célt, Drinápoly elfoglalását és a török kiűzését Európából azonban a nagy tél miatt nem tudták elérni, a Balkán-hegység hágóin nem si­került áttörni. A sereg visszafor­dult és győztesen érte el Nándor­fehérvárt 1444. január 25-én. 1444 őszén pápai ösztönzésre újabb hadjárat indult a Balkánra a török ellen. Most csak mintegy 18-20 ezres hadat sikerült összeto­borozni, amellyel Hunyadi János és I. Ulászló király Várnáig nyo­mult. 1444. november 10-én itt üt­köztek meg Murád szultán 40 ezer főre becsülhető hadával. Hunyadi a nehézlovassággal előbb a török balszárnyat, majd a jobbszárnyat zúzta szét. Murád már a visszavo­nulásra gondolt, amikor a fiatal, becsvágyó Ulászló király a lengyel tartalékkal Hunyadi terve ellenére megrohanta a török centrumban lé­vő janicsárokat. A roham nem si­került, Ulászló is elesett, így a már-már győztes csata nagy vere­séggé változott, a magyar had fel­bomlott, s Hunyadi is csak nehe­zen menekült meg a harcból. A magyar országgyűlés elismerte V. Lászlót királynak (1444-1457), de kiskorúsága miatt 1446-ban Hu­nyadi Jánost megválasztotta kor­mányzónak. Hunyadi az ország leg­gazdagabb bárója lett. 1450 körül 28 várat, 57 mezővárost, több mint 1000 falut birtokolt, s földbirtokai­nak nagysága elérte a 4 millió hol­dat. A roppant jövedelmeinek jelen­tős részét a török elleni harcra, zsol­dosok fogadására fordította. Hunyadi több kisebb hadjárat után 1448-ban újabb nagyszabású hadjáratot indított a Balkánra, azon­ban Rigómezőnél a szultán bekerí­tette seregét, s ő háromnapos igen heves csatában (október 16-18. kö­zött) vereséget szenvedett. Hunyadi 1452-ben kénytelen volt lemondani a kormányzóságról, az uralkodását megkezdő V. Lász­ló Hunyadit az ország főkapitányá­vá nevezte ki. Hunyadi a törökök elleni nagy támadó hadjáratra ekkor már nem gondolhatott. Sőt, II. Mohamed szultán 1453-ban elfoglalta Kons­­tantinápolyt, s újra teret nyert a Balkánon is. A szultán 1456. május elején 90 ezer fős seregével Magyarország ellen vonult, és július 3-án ostrom alá fogta Nándorfehérvárt, ahol 7 ezer védő szállt szembe vele. Hunyadi sógorá­nak, Szilágyi Mihálynak a vezetésé­vel július 14-én Hunyadi 12 ezres re­guláris és 25-30 ezer fős keresztesek­ből álló seregével a vár közelébe ért A Dunát lezáró török hajóhadat Hu­nyadi áttörte és a sereg egy részével a várba vonult. Több napi ágyúzás után 1456. július 21-én a törökök döntő ro­hamra indultak a vár ellen. Elkesere­dett harc bontakozott ki a támadók és a védők között. A janicsárok betörtek a várba. A belső vár falán harcolt Hu­nyadi régi katonája, a már Várnánál is vitézkedő DUGOVICS TITUSZ Ész­revette, hogy egy hatalmas termetű ja­nicsár már a próféta zöld zászlóját akarja kitűzni a vár fokára A szultán ezért pasaságot és kincseket ígért a harcosainak. Dugovics Titusz bitokra kelt a janicsárral, s mikor érezte, hogy nem bír vele, zászlóstól együtt magával rántotta a mélységbe. Ádáz küzdelem után a hajnali órákban si­került kiszorítani a törököket a vár­ból. 1456. július 22-én a keresztesek megtámadták a török tábort, majd Hunyadi is kitört a várból, és döntő győzelmet arattak az ostromlók fe­lett. A szultán egész hadával elme­nekült a vár alól. A győzelmet azonban már nem tudta kiaknázni a nagy hadvezér, mert a táborban dúló pestisjárvány őt is elérte, és 1456. augusztus 11- én Zimonyban elhunyt. Hunyadi János kora legnagyobb európai hadvezére volt, a nándor­fehérvári diadal a feudális Ma­gyarország legnagyobb katonai si­kerének bizonyult. Hunyadi nándorfehérvári győ­zelmének emlékére rendelte el a pápa, hogy minden délben, min­den templomban konduljanak meg a harangok. És azóta szól a harang a hősökért. Mitták Ferenc Jó ütemben épül a strand nagymedencéje Rövidesen birtokba vehetjük a strand régi-új nagymedencéjét, a műszaki átadás időpontja július 14. Czibula László, a beruházó DIR-93 Dokumentációs Iroda vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a sok ideig tartó, nagyobb volumenű munkálatok után a na­pokban megkezdődik a befúvórendszer üzembe állítása, nyomás­próbát tartanak, megtöltik a medencét, vegyszert adagolnak a víz­be. A medence környéke sem marad ki: a rendezési terv szerint füvesítenek, cserjéket és facsemetéket ültetnek, nyolc világítótestet állítanak föl. Mint megtudtuk, a betonszerkezet építésére 460 m3 betont használtak, csempével és térburkoló kővel 1600-1600 m2-nyi fel­ületet fedtek be, a víz forgatásáról nem kevesebb, mint 144 be­­fúvófej gondoskodik majd. Az úszómedence négy sarkán - a medencébe illetve abból ki­jutáshoz­­ (utólagosan!) lábmosót alakítanak ki. Ez valamint az előre nem látható munkák elvégzése nettó 3 millió forint többlet­­költséget jelent, így összesen nettó 91.349.279 Ft-ba kerül az át­építés. HÍREK A MOL Rt. a továbbiakban nem támogat egyesületeket, labda­játékokat, így a Százhalombattai VSE NB I-be jutott férfi kézilab­dacsapatát sem segíti a jövőben - tudtuk meg Molnár Sándor szakosztályvezetőtől. - Költségvetésünk mintegy 50%-át tette ki a MOL-tól kapott támogatás, a működéshez szükséges összeg másik felét az önkormányzat nyújtotta. Jelenleg a hiány pótlásán dolgo­zunk, folynak a tárgyalások, új szponzorokat keresünk a követke­ző szezonra. Reményeink szerint egy-két héten belül megoldódik a probléma, s már eredményekről is beszámolhatunk. * 16 csapat több, mint 70 biciklistája állt rajthoz június 20-án a IV. Pest Megyei Nemzetközi Körverseny százhalombattai szaka­szán. A Ceglédről érkezett mezőny minteg 40 percig kerekezett az Erkel Ferenc körúton, a magyar versenyzőkkel jugoszláv és ro­mán kerékpárosok igyekeztek tartani a tempót. A rajt előtt kerék­páros ügyességi versenyt rendezett a VSZK a városlakók - első­sorban gyerekek - részére. Összesen 13-an teljesítették a pályát, a legügyesebbek: 1. Fiáth József. 2. Nagy János. 3. Nagy Sándor, k.i.* Habilitas kupa elnevezésű F5 RC (rádiótávirányítású) vitorlás hajó versenyt rendeztek június 21-22-én Tiszaugon. A kecsekmé­­tiek által szervezett eseményen a battai Energia Modellező Klub­tól Forrai István és a serdülő korú Rigó Ákos vett részt. Előbbi az F5-M kategóriában hatodik, az F5-E-ben nyolcadik lett, klub­társa az FT­E-ben tizenegyedik helyezést ért el. Mórotz Ödön 5. oldal Korlátok helyett útjelzők Felgyorsult világunkban egyre kisebb pályát járunk be. Vannak, akiknek biztonságot adnak a korlátok, mások szenved­nek, mert akarva-akaratlan beleütköznek. Az utóbbiak számára szerveztünk iskolánkban személyiség­­fejlesztő tábort a nyári szünet első hetében. 16 alsós tanulónak három kineziológus tartott egyéni és csoportos foglalkozást. Vé­geztek stresszoldást, agytorna-gyakorlatokat, relaxációt tanítot­tak. Olyan mozgásformákat gyakoroltak, amelyeket önállóan is végezhetnek a gyerekek, s ezek kedvezően befolyásolhatják a viselkedési és tanulási zavarok leküzdését. Ezek útjelzők is le­hetnek, segítségükkel jobban bánhatnak saját érzelmeikkel, át­értékelhetik a korlátokat. A tábor végén bemutatót rögtönöztek az érdeklődő szülök számára. Megfogalmazták a szeretet fontosságát, mert útjelzők között egyedül újra és újra eltévedhetnek. Arany János Általános Iskola és Nyolcosztályos Gimnázium

Next