Százhalombattai Hírtükör, 1998 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1998-11-04 / 22. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XI. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Búcsú a sörfőzdétől?­ ­ Januártól a SZAKOM kezeli a város ingatlanjait Október 22-én bontották fel a SZAKOM söröző bérlésére jelentkező pályázók borítékjait. Jelentkező akadt ugyan, de Buzay József ügyvezető igazgató nem biztos benne, hogy a városnak a söröző bérbeadása a hosszú távú érdeke. Elképzelhető, hogy véglegesen megválik a város a sörözőtől, és a hozzá tartozó serfőzdétől. „Másodszor kérdőjeleződik meg a serfőzde beruházás létjogosult­sága”- mondja az önkormányzati tulajdonú Kft ügyvezetője. Az üzem a hozzá tartozó kiszol­gáló helyiséggel 93-95 között épült. Akkor jó üzletnek tűnt a sörfőzés. A piacon elszegényedett hazai sör­gyárakkal kellett versenyre kelni, olcsón lehetett alapanyaghoz jutni. Az akkori ügyvezető azonban meg­betegedett, a beruházás egy évig állt, s mire '94 őszén elkezdhették az üzemelést, már egészen más helyzet alakult ki. Megjelentek a külföldi sörgyárak, s hamarosan valódi kartellt alkotva birtokba vet­ték a piacot. Ezzel egyidőben a kereslet is csökkent, a hagyomá­nyos sörfogyasztók anyagi hely­zete megváltozott, áttértek a jóval olcsóbb fröccsre. A tényekhez per­sze az is hozzátartozik, hogy maga a beruházás sem volt eléggé át­gondolt és megalapozott. Nem előzte meg gazdaságossági szá­mítás, piackutatás. Annak ellenére, hogy a SZÁKOM-nak alig volt forgótőkéje, ennek terhére döntött az önkormányzat a megvalósítás­ról. Ebből nehezen lehetett meg­építeni az egyébként többek szerint túlméretezett - 600 négyzetméteres - épületet, és megvásárolni a technológiát. Az elképzelések között szerepelt, hogy a sörözőben valódi, elit összejövetelekre alkal­mas városi klub működik majd. Mindehhez nem állt rendelkezésre anyagi háttér. Azóta többször is megpályáztatták a klubhelyiséget több-kevesebb sikerrel. A jelenleg ott működő fittnesz szalon „jó bérlőnek”, biztos üzletnek tűnik. A söröző és sörfőzde 1994-95-ben majdnem csődbe vitte a SZÁKOM- ot. Az utóbbi két évben bérbe ad­ták. Ez az üzleti kapcsolat azonban megszűnt, s úgy tűnik, a SZÁKOM szabadulna a serfőzdétől, kérdé­ses azonban, hogy akad-e rá bérlő vagy vevő. „Az épületet tudnánk másképp is hasznosítani”- mondja Buzay József. Az ipari park lét­rehozásával és működtetésével megbízott Kft-nek szüksége lenne egy reprezentatív irodára, és az Ingatlankezelő és Szolgáltató In­tézmény feladatainak átvételével a SZÁKOM-nak is szüksége lesz újabb helyiségekre. Az ügyvezető úgy gondolja, nem biztos, hogy a városnak megérné, ha az erre alkalmas épületet havi 100.000-150.000 forintért kiadná kocsmá­nak. A kérdésről tárgyalni fog a felügyelő bizottsággal és a polgár­­mesterrel, mielőtt döntene. De a kommunális szolgáltató cégnél nemcsak a söröző sorsáról kell döntéseket hozni mostanában. Az ISZI megszűnésével átveszik a város ingatlanvagyonának kezelé­sét. Ez 160 bérlakásból, gará­zsokból és üzlethelyiségekből áll. A három csoportból egyelőre csupán a bérbe adott garázsok kezelése tűnik nyereségesnek, de a SZÁKOM szakemberei abban bíznak, hogy bizonyos változtatá­sokkal pozitívvá tehető az üzleti mérleg. A bérlakások többségében már vagy perre vagy kilakoltatásra került sor a bérlőkkel, a közös költséget azonban természetesen fizetni kell, tájékoztat Buzay József. Az itt lakók szociálisan olyan helyzetben vannak, hogy ezt a területet nem is lehet nyere­ségessé tenni. Hasonló a helyzet az átmeneti szállóval is, amit szinte szociális szolgáltatásként lehet felfogni. Egyelőre a piactér is vesz­teséges, mert egyrészt a Posta­bank a beruházás fejében megha­tározott időre mentességet élvez a bérleti díj fizetése alól, másrészt a Plussz Diszkont eddig a polgár­­mesteri hivatalnak fizette a bérleti díjat. „Ha ez az évi 20 milliós bevétel hozzánk kerülne, számítá­saink szerint az egész ingatlan­­kezelés nyereségessé válna”­­mondja az ügyvezető. Ez annál is inkább előnyére válna a városnak, mert az így befolyt összeget az elavult, rossz állapotban lévő épü­letek karbantartására lehetne for­dítani. Ezek közül az ügyvezető a pedagógusszálló rendbetételét tartja legfontosabbnak, amelyet 20- 25 éve nem korszerűsítettek. Időszerű lenne a piac lefedése, az óvárosi elhanyagolt bérlakások felújítása, de ennél is sürgetőbb szerinte az Ifjúság úti szolgáltató épület rendbehozatala. A jobb állapotban lévő üzlethelyiségeket természetesen előnyösebben le­hetne kiadni. Elképzeléseiket no­vember végéig terjesztik a kép­viselő-testület elé, amelytől nem­csak ezek elfogadását várják, ha­nem azt is, hogy átfogó koncepciót alkot a város ingatlanvagyonának kezeléséről. C.K. Civilek az Óvárosért Közvetlenül a helyhatósági választások után, október 19-én alakult meg az Óvárosi Faluvédő Egylet. A Götzinger István települési képviselő kezdeményezésére megszülető civil összefogás célja: részt venni az Óváros és határára vonatkozó fejlesztési elképzelések kidolgozásában, és lehetőséget teremteni az óvárosiaknak a beszélgetésre, együttlétre, a tartalmas közösségi életre. A kampány folyamán valamennyi óvárosi képviselőjelölt jelezte csatlakozási szándékát, közü­lük négyen jelentek meg az alakuló ülésen. „Százhalombattán úgy tele­pedett le a két nagyüzem, úgy lett a faluból város, hogy az akkori battaiaknak mindebbe nem volt beleszólásuk”- mondja Götzinger István. Az egykori falutól elkerült a tanácsa, az intézményei, kicsit a város szélére szorult. Ezzel együtt csaknem teljesen kihalt minden közösségi élet. Azoknak, akik képviselőként lépnek fel, nem­csak lehetősége, de felelőssé­ge is, hogy elinduljon valamiféle közösségi szerveződés, teszi hozzá. A Faluvédő Egylet elneve­zést azok (tizennyolcan) vá­lasztották, akik megjelentek a 19-i első összejövetelen. Az együtt töltött idő jó része azoknak a fényképeknek a nézegetésével telt el, amiket magukkal hoztak, felidézendő a falu múltját, a két világháború közötti éveket. A továbbiakban arra a megegyezésre jutottak, hogy következő összejövete­lükre meghívják a város fő­építészét, tájékoztassa őket, miként képzeli az Óváros fejlesztését, különös tekintettel a Duna-partra, a Téglagyárra és völgyére valamint Érd és Százhalombatta óvárosának folyamatos közeledésére. Elhatározásaik között szere­pel, hogy felmérik a belterü­leteken esedékes kommunális feladatokat, és a ‘99-es költ­ségvetés megvitatásakor már olyan sorrendben terjesztik elő azokat, amiben meg tudnak egyezni az óvárosiak. Mivel az ipari park egyik lehetséges helyszíneként óvá­rosi területet jelölt ki az önkormányzat, és az érintett földtulajdonosokat értesítette esetleges vételi szándékáról, ezzel kapcsolatban is segíteni szeretnék az érdekegyeztetést. Azok, akik itt található földjüket bérletbe adták, talán örülnének, ha a város megvásárolná tőlük, azok viszont, akik művelik, és ehhez gépeket vásároltak, valószínűleg másként véleked­nek. Mindehhez Götzinger Ist­ván hozzáteszi, nem biztos benne, hogy szabad az Óváros utolsó szabad határából lebeto­nozott parkot csinálni. Tekin­tetbe kell venni, hogy ez az utolsó terület, ahol még jelen­tősen alakítani lehet a környe­zetet, és hogy ez a város tu­risztikailag legvonzóbb, hagyo­mányokat őrző övezete. Az egyesület elő akarja segíteni, hogy ezekről a kérdésekről párbeszéd alakuljon ki a meg­valósító cég, az önkormányzat és az érintett földtulajdonosok között. Elképzelhetők esetleg földcserék is, de Götzinger István hangsúlyozza, azt sze­retnék, ha a lakók maguk java­solnának megoldásokat. Czifrik 3. oldal Megszépült a szerb templom A szerb templom tornyának rekonstrukciója után felújították az épület homlokzatát és helyreállították a tetőszerkezetet. A kivitelezést a gödöllői Architekten Építő és Műemlékfelújító Rt végezte az önkormányzat megbízásából, és 30 millió forintba került. Jövőre marad a templombelső restaurálása, az ikonosztázzal együtt. A felújítás műszaki átadása október 21-én megtörtént. Támogatást várnak a társasházak Az áprilisban alakult Társas­házak Érdekvédelmi Egye­sülete konkrét javaslatokkal fordul az új képviselő-tes­tülethez. Ezek két probléma megoldására irányulnak: a fizetésképtelen lakók kisegí­tésére és a felújítások támo­gatására. „Meglepően sok képviselő­­jelölt állította programjának középpontjába a társasházak támogatását az önkormány­zati választást megelőző kampány során”- mondja Fazekas Csaba, az egyesület elnöke. Bízva a megtapasztalt segítőkészségben, vezetősé­günk úgy döntött, hogy konk­rét javaslatokat terjeszt az új képviselő-testület elé. Jelenleg a közös költséggel elmaradók és az esedékes felújítások finanszírozása okozzák a legnagyobb gondot a tulajdonosi közösségeknek. Az egyesület vezetősége jó megoldásnak tartaná, ha az önkormányzat külön alapot hozna létre azoknak, akik nem tudják fizetni a közös költséget, és a támogatást közvetlenül a társasháznak utalnák, egyszerre segítve ezzel a szociálisan nehéz helyzetben lévő lakókat és a közösséget. A felújítások pályázati úton megvalósuló támogatását megfelelő formának tartják, de szeretnék, ha bővítenék ugyanakkor egyszerűsítenék a feltételeket. A bonyolult követelményrendszer ugyanis sokakat elriasztott a támo­gatás igénylésétől. Szorgal­mazzák, hogy az energiata­karékossági program mellett azoknak a lakóknak illetve lakóközösségeknek is írjanak ki pályázatot, akik például az épület küllemén kívánnak javítani. Az állagmegóvás mellett ez a városképre is pozitívan hatna. Fazekas Csaba példaként a Kodály sétány tízemeletes épületeit említi. „Egyik oldalon rende­zett iskolaudvart, szép új uszodát látunk- mondja-, a másikon a szeméttárolók elhanyagolt bejáratait.” Sze­retnék, ha a pályázati felté­telek között szerepelne, hogy a támogatott beruházást százhalombattai vállalkozók végezzék. Az érdekvédelmi egyesület eddig is őket pre­ferálta, teszi hozzá az elnök, hiszen olcsóbbak, és ha fel­merül valamilyen kifogás, könnyebb elérni őket. A Társasházak Százhalom­battai Egyesülete néven induló szervezet bejegyzési gond miatt kényszerült név­­változtatásra. Eddig harminc lakóközösség - a battai tár­sasházak mintegy fele - csat­lakozott hozzá. Megalakulása óta havonta hívja össze a közös képviselőket különböző szakmai előadásokra. Tájé­koztatást kaptak a Lakásszö­vetkezet, a SZÁKOM, a TÁV­HŐ képviselőitől, az önkor­mányzati pályázatokról. Szer­ződtetett ügyvédjük a havi 200-800 forintos tagdíj elle­nében jogi tanácsokkal látja el a közös képviselőket. Az általa készített szervezeti és működési szabályzatot vala­mennyi társasház adoptálhat­ja. Lehetőségük nyílik a helyi szintű érdekegyeztetésre is. Egy új törvényi rendelkezés értelmében az önkormány­zatnak figyelembe kell vennie véleményüket, amikor a táv­fűtési díjakról dönt. Czifrik

Next