Százhalombattai Hírtükör, 1998 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1998-11-04 / 22. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XI. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Búcsú a sörfőzdétől? Januártól a SZAKOM kezeli a város ingatlanjait Október 22-én bontották fel a SZAKOM söröző bérlésére jelentkező pályázók borítékjait. Jelentkező akadt ugyan, de Buzay József ügyvezető igazgató nem biztos benne, hogy a városnak a söröző bérbeadása a hosszú távú érdeke. Elképzelhető, hogy véglegesen megválik a város a sörözőtől, és a hozzá tartozó serfőzdétől. „Másodszor kérdőjeleződik meg a serfőzde beruházás létjogosultsága”- mondja az önkormányzati tulajdonú Kft ügyvezetője. Az üzem a hozzá tartozó kiszolgáló helyiséggel 93-95 között épült. Akkor jó üzletnek tűnt a sörfőzés. A piacon elszegényedett hazai sörgyárakkal kellett versenyre kelni, olcsón lehetett alapanyaghoz jutni. Az akkori ügyvezető azonban megbetegedett, a beruházás egy évig állt, s mire '94 őszén elkezdhették az üzemelést, már egészen más helyzet alakult ki. Megjelentek a külföldi sörgyárak, s hamarosan valódi kartellt alkotva birtokba vették a piacot. Ezzel egyidőben a kereslet is csökkent, a hagyományos sörfogyasztók anyagi helyzete megváltozott, áttértek a jóval olcsóbb fröccsre. A tényekhez persze az is hozzátartozik, hogy maga a beruházás sem volt eléggé átgondolt és megalapozott. Nem előzte meg gazdaságossági számítás, piackutatás. Annak ellenére, hogy a SZÁKOM-nak alig volt forgótőkéje, ennek terhére döntött az önkormányzat a megvalósításról. Ebből nehezen lehetett megépíteni az egyébként többek szerint túlméretezett - 600 négyzetméteres - épületet, és megvásárolni a technológiát. Az elképzelések között szerepelt, hogy a sörözőben valódi, elit összejövetelekre alkalmas városi klub működik majd. Mindehhez nem állt rendelkezésre anyagi háttér. Azóta többször is megpályáztatták a klubhelyiséget több-kevesebb sikerrel. A jelenleg ott működő fittnesz szalon „jó bérlőnek”, biztos üzletnek tűnik. A söröző és sörfőzde 1994-95-ben majdnem csődbe vitte a SZÁKOM- ot. Az utóbbi két évben bérbe adták. Ez az üzleti kapcsolat azonban megszűnt, s úgy tűnik, a SZÁKOM szabadulna a serfőzdétől, kérdéses azonban, hogy akad-e rá bérlő vagy vevő. „Az épületet tudnánk másképp is hasznosítani”- mondja Buzay József. Az ipari park létrehozásával és működtetésével megbízott Kft-nek szüksége lenne egy reprezentatív irodára, és az Ingatlankezelő és Szolgáltató Intézmény feladatainak átvételével a SZÁKOM-nak is szüksége lesz újabb helyiségekre. Az ügyvezető úgy gondolja, nem biztos, hogy a városnak megérné, ha az erre alkalmas épületet havi 100.000-150.000 forintért kiadná kocsmának. A kérdésről tárgyalni fog a felügyelő bizottsággal és a polgármesterrel, mielőtt döntene. De a kommunális szolgáltató cégnél nemcsak a söröző sorsáról kell döntéseket hozni mostanában. Az ISZI megszűnésével átveszik a város ingatlanvagyonának kezelését. Ez 160 bérlakásból, garázsokból és üzlethelyiségekből áll. A három csoportból egyelőre csupán a bérbe adott garázsok kezelése tűnik nyereségesnek, de a SZÁKOM szakemberei abban bíznak, hogy bizonyos változtatásokkal pozitívvá tehető az üzleti mérleg. A bérlakások többségében már vagy perre vagy kilakoltatásra került sor a bérlőkkel, a közös költséget azonban természetesen fizetni kell, tájékoztat Buzay József. Az itt lakók szociálisan olyan helyzetben vannak, hogy ezt a területet nem is lehet nyereségessé tenni. Hasonló a helyzet az átmeneti szállóval is, amit szinte szociális szolgáltatásként lehet felfogni. Egyelőre a piactér is veszteséges, mert egyrészt a Postabank a beruházás fejében meghatározott időre mentességet élvez a bérleti díj fizetése alól, másrészt a Plussz Diszkont eddig a polgármesteri hivatalnak fizette a bérleti díjat. „Ha ez az évi 20 milliós bevétel hozzánk kerülne, számításaink szerint az egész ingatlankezelés nyereségessé válna”mondja az ügyvezető. Ez annál is inkább előnyére válna a városnak, mert az így befolyt összeget az elavult, rossz állapotban lévő épületek karbantartására lehetne fordítani. Ezek közül az ügyvezető a pedagógusszálló rendbetételét tartja legfontosabbnak, amelyet 20- 25 éve nem korszerűsítettek. Időszerű lenne a piac lefedése, az óvárosi elhanyagolt bérlakások felújítása, de ennél is sürgetőbb szerinte az Ifjúság úti szolgáltató épület rendbehozatala. A jobb állapotban lévő üzlethelyiségeket természetesen előnyösebben lehetne kiadni. Elképzeléseiket november végéig terjesztik a képviselő-testület elé, amelytől nemcsak ezek elfogadását várják, hanem azt is, hogy átfogó koncepciót alkot a város ingatlanvagyonának kezeléséről. C.K. Civilek az Óvárosért Közvetlenül a helyhatósági választások után, október 19-én alakult meg az Óvárosi Faluvédő Egylet. A Götzinger István települési képviselő kezdeményezésére megszülető civil összefogás célja: részt venni az Óváros és határára vonatkozó fejlesztési elképzelések kidolgozásában, és lehetőséget teremteni az óvárosiaknak a beszélgetésre, együttlétre, a tartalmas közösségi életre. A kampány folyamán valamennyi óvárosi képviselőjelölt jelezte csatlakozási szándékát, közülük négyen jelentek meg az alakuló ülésen. „Százhalombattán úgy telepedett le a két nagyüzem, úgy lett a faluból város, hogy az akkori battaiaknak mindebbe nem volt beleszólásuk”- mondja Götzinger István. Az egykori falutól elkerült a tanácsa, az intézményei, kicsit a város szélére szorult. Ezzel együtt csaknem teljesen kihalt minden közösségi élet. Azoknak, akik képviselőként lépnek fel, nemcsak lehetősége, de felelőssége is, hogy elinduljon valamiféle közösségi szerveződés, teszi hozzá. A Faluvédő Egylet elnevezést azok (tizennyolcan) választották, akik megjelentek a 19-i első összejövetelen. Az együtt töltött idő jó része azoknak a fényképeknek a nézegetésével telt el, amiket magukkal hoztak, felidézendő a falu múltját, a két világháború közötti éveket. A továbbiakban arra a megegyezésre jutottak, hogy következő összejövetelükre meghívják a város főépítészét, tájékoztassa őket, miként képzeli az Óváros fejlesztését, különös tekintettel a Duna-partra, a Téglagyárra és völgyére valamint Érd és Százhalombatta óvárosának folyamatos közeledésére. Elhatározásaik között szerepel, hogy felmérik a belterületeken esedékes kommunális feladatokat, és a ‘99-es költségvetés megvitatásakor már olyan sorrendben terjesztik elő azokat, amiben meg tudnak egyezni az óvárosiak. Mivel az ipari park egyik lehetséges helyszíneként óvárosi területet jelölt ki az önkormányzat, és az érintett földtulajdonosokat értesítette esetleges vételi szándékáról, ezzel kapcsolatban is segíteni szeretnék az érdekegyeztetést. Azok, akik itt található földjüket bérletbe adták, talán örülnének, ha a város megvásárolná tőlük, azok viszont, akik művelik, és ehhez gépeket vásároltak, valószínűleg másként vélekednek. Mindehhez Götzinger István hozzáteszi, nem biztos benne, hogy szabad az Óváros utolsó szabad határából lebetonozott parkot csinálni. Tekintetbe kell venni, hogy ez az utolsó terület, ahol még jelentősen alakítani lehet a környezetet, és hogy ez a város turisztikailag legvonzóbb, hagyományokat őrző övezete. Az egyesület elő akarja segíteni, hogy ezekről a kérdésekről párbeszéd alakuljon ki a megvalósító cég, az önkormányzat és az érintett földtulajdonosok között. Elképzelhetők esetleg földcserék is, de Götzinger István hangsúlyozza, azt szeretnék, ha a lakók maguk javasolnának megoldásokat. Czifrik 3. oldal Megszépült a szerb templom A szerb templom tornyának rekonstrukciója után felújították az épület homlokzatát és helyreállították a tetőszerkezetet. A kivitelezést a gödöllői Architekten Építő és Műemlékfelújító Rt végezte az önkormányzat megbízásából, és 30 millió forintba került. Jövőre marad a templombelső restaurálása, az ikonosztázzal együtt. A felújítás műszaki átadása október 21-én megtörtént. Támogatást várnak a társasházak Az áprilisban alakult Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete konkrét javaslatokkal fordul az új képviselő-testülethez. Ezek két probléma megoldására irányulnak: a fizetésképtelen lakók kisegítésére és a felújítások támogatására. „Meglepően sok képviselőjelölt állította programjának középpontjába a társasházak támogatását az önkormányzati választást megelőző kampány során”- mondja Fazekas Csaba, az egyesület elnöke. Bízva a megtapasztalt segítőkészségben, vezetőségünk úgy döntött, hogy konkrét javaslatokat terjeszt az új képviselő-testület elé. Jelenleg a közös költséggel elmaradók és az esedékes felújítások finanszírozása okozzák a legnagyobb gondot a tulajdonosi közösségeknek. Az egyesület vezetősége jó megoldásnak tartaná, ha az önkormányzat külön alapot hozna létre azoknak, akik nem tudják fizetni a közös költséget, és a támogatást közvetlenül a társasháznak utalnák, egyszerre segítve ezzel a szociálisan nehéz helyzetben lévő lakókat és a közösséget. A felújítások pályázati úton megvalósuló támogatását megfelelő formának tartják, de szeretnék, ha bővítenék ugyanakkor egyszerűsítenék a feltételeket. A bonyolult követelményrendszer ugyanis sokakat elriasztott a támogatás igénylésétől. Szorgalmazzák, hogy az energiatakarékossági program mellett azoknak a lakóknak illetve lakóközösségeknek is írjanak ki pályázatot, akik például az épület küllemén kívánnak javítani. Az állagmegóvás mellett ez a városképre is pozitívan hatna. Fazekas Csaba példaként a Kodály sétány tízemeletes épületeit említi. „Egyik oldalon rendezett iskolaudvart, szép új uszodát látunk- mondja-, a másikon a szeméttárolók elhanyagolt bejáratait.” Szeretnék, ha a pályázati feltételek között szerepelne, hogy a támogatott beruházást százhalombattai vállalkozók végezzék. Az érdekvédelmi egyesület eddig is őket preferálta, teszi hozzá az elnök, hiszen olcsóbbak, és ha felmerül valamilyen kifogás, könnyebb elérni őket. A Társasházak Százhalombattai Egyesülete néven induló szervezet bejegyzési gond miatt kényszerült névváltoztatásra. Eddig harminc lakóközösség - a battai társasházak mintegy fele - csatlakozott hozzá. Megalakulása óta havonta hívja össze a közös képviselőket különböző szakmai előadásokra. Tájékoztatást kaptak a Lakásszövetkezet, a SZÁKOM, a TÁVHŐ képviselőitől, az önkormányzati pályázatokról. Szerződtetett ügyvédjük a havi 200-800 forintos tagdíj ellenében jogi tanácsokkal látja el a közös képviselőket. Az általa készített szervezeti és működési szabályzatot valamennyi társasház adoptálhatja. Lehetőségük nyílik a helyi szintű érdekegyeztetésre is. Egy új törvényi rendelkezés értelmében az önkormányzatnak figyelembe kell vennie véleményüket, amikor a távfűtési díjakról dönt. Czifrik