Százhalombattai Hírtükör, 1998 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1998-11-04 / 22. szám

2. oldal Emlékezett a város Folytatás az 1. oldalról A jelenlevők lelkesen ünnepel­ték Poroszlai Ildikót, a Matrica Múzeum igazgatónőjét, aki átvet­te a „Pro urbe” Százhalombatta díjat. A kitüntetést 1991-ben alapította az önkormányzat olyan személyek erkölcsi elismerésére, akik a város fejlődéséért hosz­­szabb ideig kiemelkedő munkát végeztek. Poroszlai Ildikó elmondta, hogy szerinte a múzeum sikeré­nek több összetevője van. Saját „nyughatatlanságának”, az ön­­kormányzat fogadókészségének és kollégái csapatmunkájának köszöni azt, és úgy érzi, az elismerés nekik is szól. Terveiről úgy nyilatkozott, hogy szeretné tovább bővíteni a nemzetközileg is elismert régészeti parkot, valamint folytatni azt a nemzet­közi ásatást, amelyet nyáron kezdtek meg a földvárban. Ha azt mondom város, nem a lakóhelyem jut eszembe Poroszlai Ildikó, akinek veze­tése alatt a Matrica az év mú­zeuma­­ lett, és akinek többek között köszönhetjük, hogy Száz­halombattáról jelentős kulturális érték létrehozójaként olvashat­tunk országos napilapokban, nem százhalombattai. Ennek el­lenére azt mondja, neki „a várost” Százhalombatta jelenti, hiszen Budapestre csak aludni jár haza. - Ön régész. Mi érdekli jobban, a múltunk vagy a jelenünk? - A kettő nem választható el egymástól. A múlt meghatározza a jelent. A jelen adottságai vi­szont maghatározzák, hogy mennyire tudunk foglalkozni a múlttal. - Könnyű volt ebben a város­ban valódi értéket létrehozni illetve értéket menteni? - Visszatekintve minden meg­szépül, de ha jobban belegondo­lok, azt kell mondjam, dehogyis volt könnyű. Emlékszem még azokra az időkre, amikor úgy emlegettek, egy „futóbolond ér­kezett a városba, és mindenféle hülyeséget akar”. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy elfogad­tassam magam, hiszen olyan dolgokkal álltam elő, amik kevés embert érdekelnek, és nem olyan kézzel fogható a hasznuk, mint például egy új ABC megépítésé­nek. Most úgy gondolok vissza, hogy sok drukker is volt, többen támogattak, mint támadtak. Nyílt támadást nem is éreztem, inkább csak azt, hogy egyesek meg­mosolyognak. - Mit tart fontosabbnak, a mú­zeum szakmai elismerését, sze­repét, vagy azt a szerepet, amit a város életében tölt be? - Nem lehet rangsorolni. Ha a város nem fogadná el, nem érne semmit a nemzetközi elismerés. Az, hogy itt dolgozom, lehető­séget nyitott arra, hogy részt vegyek számos szakmai prog­ramban. Kijutottam konferenci­ákra, összejövetelekre. Ennek a szereplésnek köszönhető, hogy sok helyen ismerik tevékeny­ségünket és eredményeinket, ennek köszönhető például az a nemzetközi project, amit most indítottunk. Ha a város nem ren­delkezne ilyen anyagi feltéte­lekkel, nem köthettünk volna olyan együttműködési szerző­dést a göteborgi egyetemmel, amilyet kötöttünk. Czifrik Gloria vie­­is! Október 22-én, a BME emeleti társalgójában tartották a száz­halombattai MDF szervezet hagyományos ‘56-os megem­lékezését. A helyszínt a for­radalom és szabadságharc szimbólumai (lyukas zászló, versidézetek, ‘56-os felvéte­lek) és Márton Béla festőmű­vész kiállított képei tették han­gulatossá. Dr. Nagypataki Gyula, a he­lyi MDF szervezet elnöke a megjelentek üdvözése után a 42 évvel ezelőtti eseményekre emlékezett, majd röviden érté­kelte az önkormányzati vá­lasztások eredményeit. Végül hangot adott ama meggyő­ződésének, hogy a százha­lombattai MDF szervezet a jövőben megerősödik. A rendezvény díszvendége Dr. Csáky András ország­­gyűlési képviselő, az MDF Pest megyei választmányá­nak elnöke pohárköszöntőjé­ben méltatta az 1956-os ma­gyar forradalom és szabad­ságharc világtörténelmi jelen­tőségét, hiszen ekkor kelet­kezett az „első gyógyítha­tatlan seb a szovjet birodalom testén”. Sürgette az ‘56-tal kapcsolatban még létező „fehér foltok” eltüntetését, a mai fiatalok számára a tisz­tánlátás lehetőségének meg­teremtését. Rövid történelmi áttekinté­sében az 1990-94 közötti kor­mány hibáit a türelmetlen­ségnek tulajdonítva, az 1994- 98-as időszakot a késő kádári kor restaurációjának minősí­tette. A jelenlegi kormány fon­tos feladataiként a népesség­csökkenés megállítását, a családok fokozott támogatá­sát és az oktatási rendszer stratégiai jelentőségű fejlesz­tését jelölte meg. Ezután dr. Nagypataki Gyu­la könyvcsomaggal, virággal és Lezsák Sándor levelének felolvasásával köszönte meg Horváth Lászlónénak az MDF-rendezvények sikeréért évek óta kifejtett áldozatos munkáját. A rendezvény hivatalos ré­sze után, a megjelentek asz­taltársaságokba „szerveződ­ve” kötetlenül beszélték meg az ország, a város és szűkebb környezetük gondjait, örömeit. Deák János Ferenczi Illés emlékére Október 22-én koradélután került sor a Matrica Múzeum falán elhelyezett Ferenczi Illés emléktábla koszorúzási ünnepségére. A megemlékező ünnepséget szavalat nyitotta meg, Jung Károly, Barbaricum című versét Rozsnyai Júlia mondta el. Vicze Magdolna múzeum­­igazgató-helyettes rövid meg­emlékező beszédében elmond­ta, hogy hagyományteremtés szándékával óhajtják minden évben október 22-én elhelyezni a kegyelet virágait a „múze­umalapító” Ferenczi Illés em­léktáblája előtt, aki ezen a na­pon született, és most 67 éves lenne. Nem túlzás múzeumalapító­nak neveznünk őt, hiszen az egykori község közigazgatásá­nak szervezése, a rendezetlen határproblémák és földügyek rendezése mellett, amióta Százhalombattára került, szí­vén viselte a régészeti leletek mentését, gondozását. Talán azért is tartotta fontosnak a kapcsolattartást a 60-as évek­ben épülő nagyvállalatokkal, mert a földmunkák során érté­kes leletek kerültek napvilágra. Az egykori tanács VB ülésein kitartóan szorgalmazta a hely­­történeti gyűjtemény létrehozá­sát. Törekvése évtizedeken át ellenállásba ütközött. Amikor a tanács új épületbe költözött, az ő érdeme volt, hogy a Bíró Pál udvarház régi szárnyát a Hely­­történeti Gyűjtemény, a mostani Matrica Múzeum elődje kapta meg. Ferenczi Illés megvalósult ál­mát így őrzi meg az emlékezés.­­ó-f SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XI. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Köszönetnyilvánítás Százhalombatta Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 228/1998. (VI.29.) Ök. sz. határozatával döntött arról, hogy a korábbi Erőmű út elnevezését megváltoztatja, s a Dunamenti Hőerőmű alapító igazga­tójáról, Csenterics Sándorról nevezi el. A névadó emléktáblájának felavatására ünnepélyes keretek között 1998. szeptember 25-én került sor. A Csenterics-család a Képviselő-testület döntéséért a közelmúltban levélben mondott köszönetet, melyet az alábbiakban közlünk: „Tisztelt Polgármester Úr! Úgy hisszük elengedhetetlen, hogy írásban is kifejezzük köszöne­­tünket férjem, édesapám emlékének megörökítésekor mondott sza­vaiért, a városi önkormányzat egységes határozatáért a Csenterics Sándor út hivatalossá tételéről. Tisztelettel: Csenterics Sándorné Csenterics Ágnes” Tisztelt Választópolgárok! Ezúton is köszönöm támogatásukat, mellyel lehetővé tették újraválasz­tásomat polgármesterré. Szavazataikkal Önök megerősítettek abban, hogy az elmúlt nyolc esztendőben irántam táplált bizalmuk töretlen, s abban is, hogy a város fejlődésének irányításában jó utat követünk, melyen haladva tovább gyarapíthatjuk Százhalombatta városát. A rám bízott szolgálatot legjobb tudásom szerint, az Önök érdekében látom majd el, támogató bizalmuknak minden erőmmel igyekszem megfelelni a jövőben is. Vezér Mihály Tisztelt Választópolgárok! Ezúton köszönjük bizalmukat, melyről az 1998. október 18-i önkormányzati választás során tanúságot tettek az SZDSZ helyi jelöltjeire leadott támogató szavazataikkal. Képviselői munkánk során mindenkor igyekszünk majd e bizalmat tovább erősíteni támogatónkban, s a város érdekeit szolgálni. Tisztelettel: az SZDSZ Városi Szervezete dr. Mészáros Imre, Szalai Attila, Szél Pál, Vezér Mihály képviselők Köszönet Az MDF helyi szervezetének elnöksége valamint az MDF képviselőjelöltjei köszönetet mondanak mindazoknak, akik szavazatukkal támogat­ták az MDF jelölteket. Ennek eredményeként két képviselőnk került az új tes­tületbe: Kovács Lajos és dr. Nagypataki Gyula. Ezzel a minimális tervünket teljesítet­tük, jobb eredményt értünk el, mint 1994-ben. Reméljük, hogy ez a folyamat a következő négy évben is folytatódik. Azt tudjuk ígérni a szervezet nevében, hogy szorgalommal, igyekezettel és korrekt politizá­lással akarunk hozzájárulni a város fejlesztéséhez. Igyek­szünk érvényre juttatni város­­fejlesztési programunkat. Ez természetesen a jelen körül­mények között igen nehéz lesz, de úgy fogunk dolgozni, hogy nyugodt szívvel tudjunk majd szembenézni Önökkel 4 év múlva. Nagyon reméljük, hogy a lakosság ezt a tevékeny­ségünket a mostaninál is job­ban fogja méltányolni. az MDF helyi szervezete .A Pulszky Társaság közgyűlése K­attán Hagyományosan az Év múzeuma rendezi meg a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület éves közgyűlését. Idén a Matrica Múze­umnak jutott a megtisztelő feladat. A Pulszky Társaság tagjai október 28-án érkeztek a városba. A hiva­talos szakmai programra a Pártok Házában került sor. Elnökségi, ta­gozati és bizottsági beszámolókat hallgattak meg, elfogadták az új alapszabályt, és megválasztották az új számvizsgáló illetve felügyelő bizottságot. Ezt kötetlenebb, a nyilvánosság számára is nyitott „családi” délután követte a régé­szeti parkban. A magyarországi muzeológusok képviselői megte­kintették az őskori süteményké­szítést, kóstolót kaptak sörös len­cséből, lángosból és lepényből, majd vendéglátóik bemutatták a parkot valamint a rekonstruált 115. számú bronzkori halomsírt. -ck-

Next