Százhalombattai Hírtükör, 1998 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1998-07-15 / 14. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XI. ÉVFOLYAM 14. SZÁM Uborkaszezon lesz az idei nyár is? Vendégváró Régészeti Park Tavaly, év elején dr. Poroszlai Ildikó múzeumigazgató sajtókonfe­renciát tartott, amelyen azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy négy­ezer látogatót vár a Régészeti Parkba április 1-e és október 31 -e között. Jóslata bevált, sőt „túlteljesült”. De a „hogyan tovább” kér­dése sem érdektelen. A múzeum nyilvántartása szerint tavaly 6318 belépőjegy kelt el. Ehhez hozzászámítandó a csopor­tos és a havonta megrendezett Családi Vasárnapok látogatóinak száma, mintegy 4000 fő. A 115. sz. halomsír április végi megnyitása a nagyközönség előtt, megsokszorozhatja október 31 -ig a látogatók számát, hiszen április, május, júniusban 4732 belépő­jegyet adtak el. Jellemző adat, hogy míg áprilisban 932 látogatót regisztráltak, májusban már 1955 érdeklődő kereste fel a Régészeti Parkot, ebből 163 külföldi volt. A látogatók számának ugrásszerű növekedése k­b. egymillió forintos bevételt eredményezett három hónap alatt. A Régészeti Parkban három főállású dolgozó teljesít szolgálatot, két pénztáros és egy „mindenes”. Biztonsági őr és rész­foglalkozású, idegen nyelveket be­szélő idegenvezetők, régészeti szakemberek segítik az ősi skan­zen munkáját. Elgondolkodtató, hogy az or­szágosan egyedülálló, és Euró­pában is ritkaságszámba menő létesítményt viszonylag kevés kül­földi látogatja. Javulhatna a hely­zet, ha a külföldi utazási irodák programjukban ajánlanák a léte­sítmény nyújtotta lehetőségeket. A reklámozás viszont tetemes ösz­­szegeket igényel. A számok mögé pillantva az is furcsának tűnik, hogy éppen nyári főszezonban (július, augusztus) kevesebben látogatják a parkot: tavaly júniusban­ 1100-an, de júli­usban 328-an, augusztusban pedig 471 -en. Egyértelmű, hogy a tavaszi és őszi élénkebb érdeklődés mö­gött az iskolák szervezett kirán­dulásai állnak. A havonta meghir­detett Családi Vasárnapok, (min­den harmadik hétvége) csak egy (és inkább Battára korlátozódó­ lehetőség a park népszerűsítésére. Augusztus 6-a és 12-e között fazekas tábort hirdetnek Csupor István vezetésével. A Régészeti Park kultúrtörténeti és ismeretterjesztő értéke vitatha­tatlan, de talán érdemes lenne a népszerűsítés további lehetősé­gein gondolkodni. -Szaniszló- A 115. számú, feltárt halomsír környékén, mintegy 5 hektár­nyi területen a bronz- és vas­kort idéző régészeti park lét­rehozására vállalkozott a Mat­rica Múzeum. Ezzel egyidő­­ben - a képviselő-testület döntése nyomán - helyszíni bemutató építése kezdődött a halomsírban. Az első bronzkori házat még nem az eredeti leletek szerint tervezték, de minden­képpen az őskori „technoló­gia” szerint készült el. Ezt kö­vette egy bronzkori kemence építése, majd a Földvárban feltárt lakóház rekonstrukció­ja. Egy nemzetközi régészeti konferencia végén (1996. ok­tóber 6.) dr. Poroszlai Ildikó múzeumigazgató elérkezett­nek látta az időt a Régészeti Park ünnepélyes megnyitásá­ra. Köszöntő beszédében el­mondta, hogy újabb őskori házak építése várható, és reményének adott hangot, hogy '97 végére átadhatják rendeltetésének a 115. sz. ha­lomsír helyszíni bemutatójá­nak épületét. (Nem egészen így történt, az építkezés befe­jezése néhány hónapig késle­kedett). Április 28-án Göncz Árpád államelnök adhatta át a léte­sítményt. A szigetszentmiklósi leletek alapján épülő bronzkori lakóház Idén több eséllyel indulunk A Virágos Magyarországért Idén ötödik alkalommal rendezik meg a Virágos Magyarországért környezetszépítő, és védő ver­senyt. 1994-ben hetvennégy tele­pülés nevezett, tavaly már ennek a négyszerese, kétszázkilencven­hat. Az elbírálásban fontos sze­repet játszik a közterületek díszí­tése, gondozása, a magán és utcakertek ápolása, a település turisztikai arculata, az épített és természeti értékek óvása, a tisz­taság, a környezetszépítő beruhá­zások. A fővédnökséget idén is Kunczéné Felleg Katalin látja el. A versenyt tíz kategóriában írták ki, Százhalombatta a negyedik­ben indul, a tíz és ötvenezer kö­zötti lélekszámú települések között. Tavaly elismerő oklevelet és fél­millió forintot nyertük facsemeték ültetésére. Idén nagyobb eséllyel indulha­tunk, mert: - a VSZK nyújtotta szabadidős lehetőségek mellett újabb turisztikai látványossággal gazdagodott a vá­ros, bővült a Régészeti Park, és régi pompájában áll a Szerb Templom tornya,­­ újabb 10 hektárnyi erdőtelepí­téssel büszkélkedhetünk, több park és játszótér megújult, és a tavaly ültetett 30 ezer virág mellé újabb 10 ezer került. Az olvasó már rájött, eredménye­ink mindegyike a verseny elbírálá­sának szempontja. Ezek mellett a zsűri mérlegelni fogja: - a magán- és utcakertek kiala­kítását (a lakosság részvételével), - intézmények virágosítását, nö­vényi díszítését, - a település tisztaságát, - új környezetépítő létesítménye­ket, - az 1848-49-es szabadságharc és 1000 éves államiságunk emlék­helyeit. Kálmán Lászlótól megtudtuk, hogy negyven kisebb-nagyobb kö­zösség (intézmények, vállalkozók, társasházak stb.) kapcsolódott be a város szépítésébe csinosításába. Hangsúlyozta, hogy a verseny „fő­szereplője” a lakosság, a Polgár­­mesteri Hivatal csak koordináló sze­repre vállalkozik. Tavaly 269 település nevezett be a versenyre, várható, hogy az idén többen jelentkeznek. A battai „terep­­bejárás” augusztusban várható. Reméljük, az idén a tavalyinál jobb helyezést érünk el 1 -á-1 3. oldal Csenterics Sándor a névadó Az Erőmű utat 1973 óta minden irattal csak „Csenterics”-nek nevezi. A Dunamenti Erőmű Rt. vezető testülete ez év júniusában javaslatot tett a képviselő testületnek arra, hogy az út hivatalosan is Csenterics Sándornak (1911-1982) a vállalat alapító igazgatójának nevét viselje. A vállalat előzetesen megkérte a család hozzájárulását is a névadás­hoz. „Megható és egyben meg­tisztelő is családunk számára az, hogy a városban nem feledkeztek meg elhunyt férjemről, az erőmű alapító igazgatójáról, aki 1962-től 1975-ig nagy szeretettel és nagy energiával dolgozott a létesítmény, és az azzal együtt fejlődő város érdekében, mindvégig közvetlenül, szinte együtt élve és együtt érezve az erőműben dolgozókkal, a város lakóival. Amennyiben a hivatalos eljárásrend megkívánja, kérem jelen levelemet tekintsék egyben nyilat­kozatnak arról, hogy mind a magam, mind pedig lányom, Csenterics Ág­nes, illetve az egész család nevében a névhasználathoz hozzájárulok...”­­írja Csenterics Sándorné az önkor­mányzathoz eljuttatott válaszleve­lében. Kékesi István, az Rt. személyügyi területvezetője, aki egyébként a névadás ügyintézője is volt - kéré­sünkre az alábbi tájékoztatást adta az alapító igazgató személyéről: „Az 1962-ben alakult vállalat, a Magyar Villamos Művek tröszt irányítása alá került. Az első vállalatvezetőt, Csen­terics Sándort az akkori nehézipari miniszter, dr. Lévai András nevezte ki... A vállalat irányításában, de ezen túl a létesítmény minden kapcso­latában meghatározó volt Csenterics Sándor egyénisége. Az úgynevezett munkásigazgatók tipikus képviselője volt. A rábízott feladatot nagy ener­giával, humánus módszerekkel va­lósította meg. Vezetési stílusát az akkor mindenütt érvényesülő, az ő esetében jó értelemben vett pa­­ternalizmus, és az emberekkel kiala­kított közvetlen kapcsolat jellemezte. A vállalat és környezete érdeké­ben gyakran felhasználta kiterjedt személyi kapcsolatait, ezek nélkül ugyanis a tervgazdálkodás, a direkt irányítás és a voluntarista szocialista modell körülményei között gyakran került volna az üzem hátrányos hely­zetbe, dolgozóival és környezetével együtt. Ebben az időben teremtődött meg a dolgozók szociális ellátásának alapja, ekkor épült meg az óvoda, bölcsőde, legényszálló (a mai városi DHV klub), Duna-parti sporttelep, balatonkenesei üdülő stb. és meg­szerveződött a szakmunkásképzés is. 1975-ig, nyugdíjazásáig Csente­rics Sándor nagy népszerűségnek örvendve irányította a vállalatot...” A Képviselő-testület a DK Rt. javaslatával kapcsolatos jóváhagyó döntését június 29-én hozta meg. Kling F. Madarak, hüllők, rágcsálók - Természetkedvelő ember vagyok, és úgy hiszem, a gyermekek és az állatok a legőszintébbek - mondja. Szí­vesen beszélek a kicsiknek az állatok természetéről, szoká­sairól. Meg aztán kereskedő vagyok - úgy nyolc hónapja - és tudom, hogy bámészkodó gyermekből holnap vásárló, állandó ügyfelem lesz. Amúgy agrármérnök, és év­tizedekig az érdi szarvas­­marha telepen dolgozott. Jobb megélhetést jelentett az a munkakör, de mint mondta, állandó feszültséget is. - Egy bizonyos kor után az ember szeretne nyugodtab­­ban, a saját kedvteléseinek élni. Ezért adtam októberben állatkereskedésre a fejem. Két kígyóra figyelünk fel. Az arasznyi csúszómászó, ha megnő, óriáskígyóvá növek­szik, hosszúsága eléri a 2-3 métert. Épp reggel nyelt le egy hörcsögöt, most emészt. A tarka sikló is veszélytelen.­­ Veszedelmesebbek a rág­csálók - nevet rám - mert azok bármikor megharaphatnak. Drámai jelenetnek vagyunk tanúi, a tarka gyíkok egyike elkap egy tücsköt, és bizony, felfalja. Díszhalak tömkelege nyüzsög az akváriumokban, egyikben törpeharcsákat és kecsegéket tart a szökőkutak gazdáinak. A szivárvány min­den színében pompázó papa­gájok röpködnek a kalitkákban és rágcsálók futkosnak a ket­recekben. - Abból, hogy milyen állat­eledelt vásárolnak, bizonyára következtetni lehet, hogy mi­lyen díszállatokat kedvelnek a battaiak? - A legtöbb ember díszhalat tart, madarakat, hullámos- és nimfapapagájt, zebrapintyet, kanárit. Kelendőbb lett a vö­rösfülű ékszerteknős, a gyík, különösen a gekkó és akad kisrágcsáló, leginkább hör­csög. De rendeltek már sik­lókat, sőt óriáskígyót is. Ér­deklődtek csörgőkígyó után is, de ezzel nem szolgálhattam, mert elveimmel nem egyezik a mérges kígyók tartása. Úgy tudom az illető, beszerezte máshonnan és bejelentette a hatóságnak is, de később túladott rajta. Az ördög sem gondolta,­­ mor­fondírozott - hogy nyáron ubor­kaszezon van az állatkeres­kedésben is. Jövedelempót­lóként horgászcsalikat is áru­sítok, szerencsére ehhez is értek. Remélem, ősztől kelen­dőbbek lesznek a díszállataim. _________________ Ha valaki benyit a „Gurámi” díszállat-kereskedésbe, mada­rak csivitelése és rágcsálók cincogása fogadja. A halak per­sze némák és a hüllők, kétéltűek sem vernek zajt. Ehhez egy sajátos „illat” párosul, de annak, aki ilyen állatot tart, annak mindez természetes. Nemegyszer féltucatnyi gyermek bá­mulja a ketreceket és akváriumokat, többek között, ez kész­tetett minket, hogy felkeressük Sandi József állatkereskedőt. Sz.J.

Next