Százhalombattai Hírtükör, 1999 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1999-01-13 / 1. szám

SZÁZHALOMBATTAI rtírtükör VÁROSI KÖZÉLETI LAP XII. évfolyam 1. szám Megjelenik minden második szerdán Ara: 19.- Ft t Évindító Vezér Mihály polgármesterrel Az Ipari Park a városfejlődés záloga - Polgármester Úr, az Ön prog­ramjának kiemelt eleme volt a létrehozandó Ipari Park. Hol tart jelenleg a megvalósítás folya­mata? - A téma 1997-ben, kezdeménye­zésemre került a testület elé, akkor még a városi szintű munkahely­­teremtési törekvések vizsgálatának égisze alatt. Ezen törekvéseinkből nőtt ki és épült fel idővel az Ipari Park gondolata. Az Ipari Park létrehozá­sának eldöntése és a megvalósítás előkészítése igen sokrétű munkát és gondolkodást igényelt, mely hosz­­szabb időt vett igénybe. Az ügy je­lenlegi állapotában is számos lehe­tőséget és eldöntésre váró kérdést tartalmaz. A megvalósítás folyama­tában jelenleg - néhány adminiszt­rációs kérdéstől eltekintve, melyek előre láthatóan januárban tisztázód­nak-, minden feltétel adott ahhoz, hogy az érdemi munka megkezdőd­hessen. Természetesen ezen első­sorban a tervezési és előkészítési munkálatokat kell érteni, hiszen a kijelölendő területen az effektív munka majd csak a későbbiekben fog elkezdődni. Jelentős előrelépést jelent, hogy a képviselő-testület 1998. december 10-i ülésén az Ipari Park létrehozására és üzemelteté­sére alapított, de még be nem jegy­zett Kft. ügyvezetőjeként Dr. Soós János urat kérte fel az Ipari Park megvalósítására vonatkozó előké­szítő munkálatok elvégzésére. Je­lenleg egy részletes, konkrétumokat tartalmazó megvalósíthatósági ta­nulmány összeállítása folyik. • Mikorra várható a megvalósít­hatósági tanulmány, s mikor kezdi meg működését a Kft? - Szeretném, ha néhány hónapon belül a képviselők kezében lehetne a dokumentum. A megvalósíthatósági tanulmány előfeltétele az Ipari Park cím elnyerésének is, melyre az or­szágos pályázat március végén zá­rul. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb március végére el kell, készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak. Ez azonban nem az egyetlen doku­mentum, amit a pályázat elnyerése érdekében össze kell állítani, még számos más tervezési és egyéb fel­adat vár Soós úrra. A Kft. működé­sének kezdete még nem tisztázott, mert a képviselő-testület még nem döntött arról, hogy fent említett mun­kák a Kft. keretein belül, vagy azon kívül kerüljenek elvégzésre. Dr. Soós János rendelkezésünkre bo­csátott egy tanulmányt, melyben ja­vasolta a tervezési és előkészítési munkáknak a Kft.-től függetlenül, attól elkülönülten történő végrehaj­tását. E kérdésre is a testület dön­tése adhatja meg a végső választ.­­ A megalakuló Kft. kizárólag az Ipari Park létrehozásán fog dolgoz­ni, vagy lesznek más feladatai is? - Terveink szerint a Kft. nem kizárólag az Ipari Park projektért lesz felelős, hanem egy sor olyan terve­zési, beruházási és pályáztatási fel­adata lesz, melyeket eddig külső cégek végeztek az önkormányzat részére. Az alapító okirat megszö­vegezésekor törekedtünk minél tá­­gabb tevékenységi kör meghatáro­zására, így a széleskörű feladat­­ellátásnak jogi akadálya nem lehet. Természetesen sok kérdésre a jövő, a gyakorlat adja meg a választ, a változásokhoz az alapító okirat a későbbiekben rugalmasan hozzá­alakítható, amennyiben a körülmé­nyek azt kellően indokolják. - Kijelölték-e már az Ipari Park területét? - Jelenleg két, az Ipari Park létre­hozására alkalmas terület közül vá­laszthat a képviselő-testület: egyik a Vasútállomás és a 6-os számú főút közti terület, a másik pedig a DE Fit­tel szembeni, Érd felé eső földterü­let. Mindkét terület alkalmas az Ipari Park céljaira, s mindkettőnek vannak előnyös és kevésbé előnyös tulaj­donságai is. A Vasútállomás mögött fekvő terület hátránya, hogy terjesz­kedésében behatároltabb, ám a köz­lekedés, a vasúti elérhetőség szem­pontjából előnyös helyszín, kivált­képpen, ha figyelembe vesszük a 6- os számú főút több sávossá bővíté­sének tervezetét is. A DE Rt. mellett fekvő terület a jelenlegi formájában is egy „kis ipari park“, terjeszkedése akadálytalanabb, s egy Érddel való együttműködés lehetőségét is fel­vetheti, mely utóbbi előtt - minden nehézség ellenére - nyitott maradt Százhalombatta városa. A testület döntéséhez elengedhetetlen, hogy hozzájusson a helyes választáshoz szükséges információkhoz. Hiszen anélkül, hogy legalább a két terület közötti költségkülönbségeket lát­nánk, nem lehet megalapozott dön­tést hozni. Bízom abban, hogy a ké­szülő megvalósíthatósági tanul­mány ezekre a kérdésekre is meg­felelő választ ad, illetve hozzásegíti a testületet a bölcs döntéshez. Az sem elképzelhetetlen, hogy a két területet együttesen fenn lehetne tartani e célból, az egyik terület tar­talékhelyszínként való kezelésével. - Számításba jöhet-e más hely­szín is az említetteken kívül ? - További helyszín kitűzésére nincs szükség, úgy gondolom, hogy a két legmegfelelőbb helyszín került előzetesen kijelölésre. Természete­sen, ahogy mondtam is, mindkét helyszínnek megvannak az előnyei és a hátrányai, ezért is nehéz el­dönteni, melyik a kedvezőbb. - Milyen szolgáltatásokat fog nyújtani az Ipari Park az odatelepült vállalkozások számára? - Az Ipari Parkok szerte az or­szágban más és más szerepet töl­tenek be a befektetők szempont­jából. Van, ahol kizárólag a közmű­vesített telket biztosítják a vállalko­zások számára, többségük azonban egyéb szolgáltatásokat is nyújt. Számos Ipari Park büszkesége az ún. inkubátorház, amely olyan iroda­épületet jelent, amely a betelepült összes vállalkozás részére repre­zentatív irodahelyiséget biztosít. Az, hogy a Százhalombatta Ipari Park milyen szolgáltatásokat fog nyújtani, még nem került tisztázásra, az azonban fontos, hogy egy attraktív szolgáltatás-csomagot tudjunk nyúj­tani a befektetőknek. - Mivel próbálja a város vezetése Százhalombattára csalogatni a be­fektetőket, és mikorra várható az első befektetők betelepülése? - Mint említettem, olyan szolgál­tatás-csomagot kell biztosítani, ami versenyképes, és bizonyos szem­pontból egyedülálló a környéken. Ez azért nagyon fontos, mert ma már csak így lehet elhódítani a befekte­tőket, lévén rengeteg a befektetőket váró Ipari Park. Ezen kívül egyéb eszközök felsorakoztatására is fel­készültünk. Ilyen például a módosí­tott adórendelet, mely szerint az ide­települő kezdő vállalkozás az első három évben mentességet élvez a helyi iparűzési adó megfizetése alól, illetve egyéb adókedvezmények a már nem kezdő vállalkozások szá­mára­­csökkent munkaképességű dolgozó foglalkoztatása esetén, lét­szám-kedvezmény a foglalkoztatot­tak száma szerinti adókötelezett­ségben, stb.). A testület folyamato­san vizsgálja a befektetők városba csalogatásának lehetséges további módozatait. Az első betelepülő befektetőket, vállalkozókat előre láthatólag 2000 elejére várhatjuk, ez természetesen nagyban függ az addigi munka eredményességétől. - Mi lesz az Ipari Park legna­gyobb előnye a város, a városban élők számára? - Az Ipari Park legnagyobb előnye kétség kívül a helyi munkanélküliség csökkentése. Sajnos mindkét helyi nagyvállalatnál további leépítésekre kerülhet sor, erre fel kell készülni, mégpedig munkahelyteremtéssel. A város döntően kétpólusú gaz­dasága korrekcióra szorul, fel kell készülni a több lábon állásra a gazdasági működés stabilitása ér­dekében. Erre a legmegfelelőbb eszköz az Ipari Park, hiszen nincs más olyan befektetés, ami ennyire előmozdítaná a város fejlődését. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az Ipari Park fellendülést hozhat a helyi vállalkozók, vállalko­zások számára is, mivel a létesítés egyik alapvető szempontja a helyi vállalkozókkal való együttműködés. Az Ipari Parktól mindenképpen a város gazdasági életének fellendü­lését, a helyben nyújtott szolgálta­tások sokrétűbbé és színvonala­sabbá válását remélem, melyek hozzásegítik Százhalombattát ah­hoz, hogy a régió meghatározó je­lentőségű településévé válhasson, s megfelelő színvonalú és minőségű életkörülményeket biztosítson a városlakók számára. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a két nagy cég mellett, ma már egyre erősödő kis- és középvál­lalkozások működnek. Az iparosítási törekvéseink során figyelembe kell vennünk érdekeiket, további megbe­csülésüket, működési feltételeik javí­tását. -N­ HELYTÖRTÖTT­. JTEMÉNY A tartalomból Nagyvonalúan ünnepelt a város Beszélgetés az SZDSZ elnökével Vízkereszt és farsang logvi­ Megváltozo“díjak ' c' Aldírcég zavarában Százhalombatta város népessége 1999. január 1-jén Korcsoportok Lakóhellyel rendelkező Városi összlakosság (állandó) lakosok Ffi Nő Ossz. Ffi Nő Ossz. 0-3 év 351 427 778 371 435 806 4-14 év 1.221 1.183 2.404 1.246 1.212 2.458 15-35 év 3.066 3.056 6.122 3.248 3.229 6.477 36-60 év 2.815 3.083 5.898 2.914 3.166 6.080 60 év felett 601 923 1.524 625 960 1.585 Összesen: 8.054 8.672 16.726 8.404 9.002 17.406 A tartózkodási helyű (ideiglenes) lakosok száma 680 fő, ebből 350 férfi, 330 nő. A város összlakossága: 17.406 fő. *** 1998. január 1-jén a városnak 16.570 lakóhellyel rendelkező (állandó) lakosa volt, ebből 8017 férfi és 8553 nő. A tartózkodási hellyel rendel­kező (ideiglenes) lakosok száma 666 fő, ebből 345 férfi és 321 nő. Vasutas-sztrájk után A százhalombattai vasútállomás dolgozói nem vettek részt a VDSZSZ január 8-án felfüggesz­tett sztrájkjában. Legtöbbjük a VSZ, kisebb részük a Forgalmi és Kereskedelmi Dolgozók Szak­­szervezetének tagja. Az állomás dolgozóit megdöbbentette Sipos István vezérigazgató tragikus halála. - Január 4-én még kisebb-na­­gyobb késéssel áthaladtak a vasút­állomáson a Pusztaszabolcsról a Déli pu. felé közlekedő vonatok - mondta Molnár Árpád állomásfő­nök. De arról már nincs informá­ciónk, hogy a szerelvények elérték­­e a célállomást. Január 5-én már csak az alapszolgáltatás szintjén működhetett az állomás, naponta két-két vonatpár közlekedett, a VDSZSZ sztrájkbizottságának fel­tételei szerint. A személypénztáros szerint az utasok türelmesen fogadták a sztrájkot. Kedden még pontosan, menetrend szerint közlekedtek a vonatpótló autóbuszok, de szer­dán, január 6-án a sűrű köd miatt késtek, így kaotikus állapot alakult ki. - Nem mondhatjuk, hogy elége­dettek voltunk a felajánlott 14 %-os bérfejlesztéssel, de megértettük, hogy a társaság vezetése nem tud többet biztosítani. - mondta Cs. Lászlóné, a VSZ battai állomásá­nak szakszervezeti bizalmija. A sztrájk miatt semmi esélyünk nincs arra, hogy év végén megkapjuk az 1,5 %-os teljesítményjutalmat. Sz.J. r(Potubh­érfen--------------------------------------­1­ajor János, Tokaj polgármestere December 10-i ülésén arról döntött Százhalombatta önkormányzati képviselő testülete, hogy 5 milliós segélyben részesíti a felső-tiszai árvíz során jelentős károkat szenvedett Tokajt. - Milyen gondokkal kellett szem­benézniük novemberben? - A rendkívüli árvíz a Felső- Tiszán jelentős esőzéssel társult, és ez ebben az időpontban kevés­bé felkészülten érte az önkormány­zatokat. A vízszint nálunk nyolc centiméterrel alatta maradt az 1970-es csúcsszintnek, de jelentős erőt igényelt a védekezés, és ká­rokat okozott a csapadékelvezető rendszerbe visszafolyt víz illetve a belvíz. Néhány lakást elöntött, há­zakat süllyesztett meg és megron­gálódott az úthálózatunk. Összes­ségében 25-30 milliós kár érte a várost.­­ Mire fordítják az ötmilliós se­gélyt?­­ A gát tövében húzódó 850 mé­ter hosszú és 3-4 méter széles földutat, a Széchenyi sétányt látjuk el szilárd burkolattal. Az árvíz so­ V____________________________ tán teljesen felázott, megnehezí­tette a védekezést, és a lakóházak is itt szenvedték a legtöbb kárt. Meg kell mondjam, hogy nem mai problémát oldunk meg ezzel, de mivel forrásaink rendszerint csu­pán a működésre elegendőek, ed­dig nem volt lehetőségünk rá. - Volt valamilyen előzménye a két város közötti kapcsolatfelvé­telnek? - Nem volt, és a felajánlás telje­sen váratlanul ért minket. Az önök városából érkezett segítséget pél­da nélkülinek tartom, és nehéz lenne szavakba önteni, hogy meny­nyire hálásak vagyunk. Szeret­nénk, ha képviselőik eljönnének az útátadásra, hogy lássák, mire for­dítottuk a pénzt, és osztoznának az itt lakók örömében. Czifrik ________________________/

Next