Százhalombattai Hírtükör, 2000 (13. évfolyam, 1-26. szám)
2000-08-23 / 17. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XIII. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÉVFORDULÓK - MILLENNIUMI TALLÓZÓ A Pesti Magyar Színház Százhatvanhárom évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály „Árpád ébredése” című darabjával megnyitotta kapuit a Pesti Magyar Színház, amely az első állandó magyar színház volt Pest-Budán. A nemzeti újjászületés reformkori programjában megkülönböztetett hangsúlyt kapott a színjátszás. A színház elsőrendű feladatának tekintették a nemzettudat erősítését és a polgári ideálok közvetítését. Pest-Buda gyors növekedése, gazdasági, politikai és kulturális központtá válása, magyarosodása az 1830-as évekre megteremtette az állandó magyar színház létrejöttének feltételeit. A kezdeményező 1808. óta Pest vármegye volt, kezelve az önkéntes adományokat. Széchenyi Istvánnak az volt az elgondolása (A nemzeti játékszínről, 1832), hogy a pesti Duna-parton emeljenek díszes épületet részvénytársasági alapon, ő még a színházat az arisztokrácia szórakozási igényeihez szabott intézménynek képzelte el. A Pest vármegye vezetősége körül tömörülő középnemesség és értelmiség, Fáy András javaslatára, szerényebb kivitelű, közadakozásból felépítendő színház mellett döntött, mivel olyan játékszínt akart, amelynek irányítását a kezében tarthatja, és amely az egész nemzet kultúráját szolgálja műsorával. Széchenyinek sikerült ugyan a nádort és az országgyűlést a maga tervének megnyernie, de az erélyes alispán, Földváry Gábor nem vett tudomást az állami szervek határozatáról. Az építkezés megkezdésével és erőltetett ütemű befejezésével kész helyzetet teremtett. A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken (a mai Rákóczi út és a Múzeum körút határolta saroktelken) 1835 őszén rakták le az alapkövet, egy évre rá megtartották a bokrétaünnepélyt, s el sem telt két év, a Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én megnyílt a nagyközönség előtt. A főváros első állandó magyar színháza a nemzeti gondolat győzelmét jelképezte. A társulat főleg az évek óta a Várszínházban játszó kassai színészekből toborzódott, első igazgatója Bajza József lett. Az első társulatban a következők játszottak: Laborfalvy Róza, Lendvayné Hivatal Anikó és Komlóssy Ida voltak a drámai primadonnák; a férfiszínészek közül a sokoldalú Megyeri Károly, a nagy jellemszínész Egressy Gábor és Lendvay Márton, aztán Fáncsy Lajos és Szentpétery Zsigmond, valamint László József bonviván emelkedett ki. 1840. augusztus 3-án került fel először a színlapokra a Nemzeti Színház elnevezés, az 1840. XLIV. törvénycikk szerint ugyanis a színház „mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik,” azaz Pest vármegye fennhatóságából átkerült az országgyűlés hatáskörébe, s most már mint Nemzeti Színház folytatta működését. A színháznak mindent játszania kellett - a világirodalom klasszikusai mellett operát, balettet, népszínművet, de első évtizedét a nemzeti kultúra olyan alapművei fémjelezték, mint Katona József „Bánk bán”ja és Erkel Ferenc „Hunyadi László”-ja. A Nemzetiben a ‘30-as évek végétől Shakespeare-kultusz virágzott fel. A fő érdem e tekintetben Egressy Gáboré, aki - azonkívül, hogy mint fordító is közreműködött - sorra választotta jutalomjátékul Leart, Hamlettet, Coriolanust, Macbethet, III. Richárdot és IV. Henriket; példáját Megyeri (Shylock) Lendvay (Othello, Julius Caesar, III. Richárd, Hamlett) és Lendvayné (Júlia) is követték. Nagyban emelte a színészek tekintélyét, hogy sokan közülük irodalmi-publicisztikai tevékenységet is kifejtettek (Szigligeti Ede, Fáncsy Lajos, Egressy Gábor). A Nemzeti Színháznak ez a nemzedéke kivívta a társadalmi megbecsülést: a 40-es években már Magyarország szellemi elitjének egyenrangú tagjaiként írókkal, újságírókkal együtt vettek megnyitása részt a főváros társas életében, nem utolsósorban a politikai mozgalmakban. Jellemző, hogy a reformkorban alakult ki az a vélemény, hogy a színjátszás minden művészet koronája. „A szépművészetek egyetemes belső célja, a látszat, a színészetben non plus ultráját éri el” - jelentette ki Egressy egyik tanulmányában. A Nemzeti Színház működése országos viszonylatban is éreztette jótékony hatását: a fővárosi színészek sűrűn utaztak hosszabb-rövidebb vendégszereplésre, a Pesten bemutatott újdonságok hamarosan vidéken is a közönség elé kerültek, így vált a Nemzeti Színház valóan nemzetivé... Mitták Ferenc Kitüntetés a „Paletta”-n Állami ünnepünk és a Millennium alkalmából Százhalombatta Önkormányzata Közművelődési Díj kitüntetésben részesítette a Városi Televízió „Paletta” című műsorának alkotóközösségét. Az elismerés átadására a városi ünnepségen került sor, ezt követően kerekasztal beszélgetésre invitáltam a stáb állandó tagjait. - Számomra úgy tűnik, hogy a televíziók a jól eladható, látványos műsorok készítésére törekszenek, így egyre inkább háttérbe szorulnak a kultúrával foglalkozó programok. Éppen ezért tiszteletre méltó, hogy az Önök csoportja a televíziózás ez utóbbi műfajában másfél éve sikeresen működteti a „Paletta” című műsorát. Hogyan emlékeznek vissza a születésre? - Ismerve a város színes kulturális életét 1998. őszén fogalmazódott meg bennünk az a gondolat, hogy mintegy hiánypótlóként kulturális műsort készítsünk. A hosszú téli esték és a kialakuló baráti kapcsolatok erősítették az együttgondolkodást - mondja Kovács Krisztina. Összegyűjtve a sok ötletet megszületett a végleges elképzelés, akkor kapta az „újszülött” a „Paletta” nevet. Aztán 1999. február 15-én elérkezett a várva-várt első adás. A műsorral az volt a célunk - kapcsolódik a beszélgetésbe D. Heller Otti, hogy Százhalombatta és közvetlen környéke kulturális programjait ajánljuk a nézőknek. A műsor szerkezete eleinte jeles napokhoz kapcsolódó stúdióbeszélgetésekre épült. Hamar kiderült, hogy ez nehezen megvalósítható, mert a műfaj túlságosan időigényes, ezért 1999. végétől arra törekedtünk, hogy rovatszerű műsorszerkezetet alakítsunk ki. - Hogyan alakul a munkamegosztás? - Az állandó stáb tagjai közül D. Heller Otti adásrendező, operatőr, vágó, Dudás Zoltán fény- és hangtechnikus, jómagam pedig szerkesztő, műsorvezető vagyok - válaszol Kovács Krisztina, majd így folytatja - nagy örömünkre szolgált, hogy 1999 őszétől József Rozsnyai Júlia szerkesztőként és riporterként bekapcsolódott munkánkba. - Műsoruk sikerét bizonyítja, hogy ma már kéthetente, hétfőn este nemcsak a Városi TV-ben, hanem a Budapest TV-ben is látható. Milyen elképzeléseik vannak a műsorral kapcsolatban? - A jövőben szeretnénk a már jól bevált és a nézők által megkedvelt állandó rovatokat (Miért szép? Tárló AZ-ig művészeti kislexikon, Zenei kiskönyvtár, Mesetár stb.) folytatni - mondja József Rozsnyai Júlia - ezen túlmenően színesíteni Palettánkat olyan új rovatokkal, mint például a XX. századi költőket bemutató versekkel illusztrált sorozat, vagy a fiatalokat olvasásra buzdító „Könyvismertető”. Kling Ferenc Mondom a magamét... A déli harangszó III. Calixtus pápa 1456. június 29-i bullájával elrendelte, hogy a Nándorfehérvár elleni török támadás visszaverésére irányuló könyörgésként dél 12 órakor szólaljon meg minden keresztény templomban a harang. A július 22-i diadal után, amikor értesült a diadalról, augusztus 6-án rendelte el, hogy a déli harangszókor elmondott imák a hálaadás imái legyenek. Nemigen tudják, még Magyarországon sem, miért, minek az emlékezetére szól délben a harang. Külföldön pedig végképp nem tudják. Pedig nem ártana, ha a művelt Nyugatnak az emlékezetét felfrissítenénk. Hunyadi János nemcsak az országot védte meg, hanem ezzel elzárta a Nyugat felé vezető utat. Ki tudja, hogy alakul a történelem, ha Hunyadi vissza nem veri a török rohamokat? Tudom, a politikában ismeretlen fogalom a hála. Mégis furcsának találom, hogy nekünk, magyaroknak Európa kapujában kell álldogálnunk, bebocsátásra várva. Nekünk, akik Nándorfehérvárnál, de aztán később is (gondoljunk 56-ra, vagy akár a berlini fal ledöntésében játszott szerepünkre) elévülhetetlen érdemeket szereztünk Európa védelmében. Fontos részünkre, hogy emlékezzünk arra, mit hirdet a déli harangszó. Azt pedig, hogy városunkban is voltak, akik a templomok építésekor tiltakoztak a harangszó ellen, igyekezzünk minél hamarabb elfelejteni. Dr. Nagypataki A RÁD VAGYOK KATTANVA könnyű kis szerelmi szappanopera. Két népszerű fiatal sztár - Freddie Prince Jr. (A csaj nem jár egyedül) és Julia Stiles (10 dolog, amit utálok benned) - viaskodik az érzéseivel, egymással és az örök dilemmákkal ebben a remek zenékkel aláfestett, poénos, laza, hangulatos vígjátékban. AI meglátja a zenegépnél a gyönyörű Imogent és azonnal beleszeret. Az első szerelem durván földhöz tudja vágni az embert, AI is komoly érzelmi problémákkal küzd. (aug. 24-27. között 19 óra). A PITCH BLACK - 22 ÉVENTE SÖTÉTSÉG látványos sci-fi David Twohy rendezésében Vin Diesel, Radha Mitchell főszereplésével. A nem túl távoli jövőben egy űrhajó kényszerleszállást hajt végre egy távoli bolygón. A legénység nem éli túl a landolást, csak Fry, a parancsnok és néhány utas, köztük Riddick, a gyilkosságért elítélt rab. A túlélők együtt indulnak felfedezni az ismeretlen bolygót, ahol a hőség elviselhetetlen és sosincs éjszaka, hiszen három Nap is Moziajánló körbeveszi az égitestet. Látszólag egy lélek sincs rajtuk kívül, és hamarosan rá kell jönniük, hogy a 22 évente ismétlődő napegyüttállásnak köszönhetően koromsötét borul a bolygóra. A szinte a semmiből előkerülő vérszomjas ragadozó lények ilyenkor kezdik meg a vadászatot, (aug. 24-27. között 21 óra, 18 éven felülieknek, DTS digitális hang). Ridley Scott az ókori Róma arénáinak barbár és kegyetlen küzdelmeit vitte a vászonra az év egyik legnagyszabásúbb és leglátványosabb szuperprodukciójában a GLADIÁTOR-ban, amely ismét a mozi műsorán (aug. 31.-szept. 1-jén 18 óra és 20.30-kor, DTS digitális hang). Remek ötletek, sok humor van Albert Brodes filmjében A MÚZSA CSÓKJÁ-ban, melynek főszereplője is, Sharon Stone, Andie MacDowell és Jeff Bridges mellett. Steven Phillips forgatókönyvírónak már több vígjátékát megfilmesítették, de most annyira nincs ihlete, hogy még az állása is veszélybe kerül. Az egyik forgatókönyvíró barátja elárulja neki a siker titkát. Él Los Angelesben egy múzsa, az ő segítsége kell az eredményes alkotáshoz. Phillips bár nem hisz ebben, felkeresi a múzsát, (szept. 23-án 18 óra). A HETEDIK ÉRZÉK hőse Tom (Kevin Bacon) egy bulin hipnotizálási kísérlet önkéntes alanya lesz. Ettől kezdve élete megváltozik, lidérces álmok gyötrik, furcsa hangokat hall, s víziói kezdenek valóra válni. Rémlátomásaiban az egyik szomszédja titokzatos módon eltűnt lánya, Samantha szelleme kísérti. Újra aláveti magát a hipnózisnak, s ezúttal azt a sugalmazást kapja, hogy ásson a lakása körül. Feltúrja a kertet, de ott semmit nem talál. A pincében azonban rábukkan Samantha befalazott holttestére. Hamarosan kiderül, ki ölte meg a lányt, de ekkor már Tom és családja élete is veszélybe kerül... (szept. 23-án 20 óra, 16 éven felülieknek). Csákits Mihály 5. oldal „Legyen békesség köztünk mindenkor...” Megkondult a Szent István templom harangja, felzúgott az orgona, felcsendült az egyházközség kiskórusának éneke és hét nemzet: Puerto Rico, Finnország, Jugoszlávia, Szlovákia, Spanyolország, Portugália, Magyarország népviseletbe öltözött táncosai nemzeti zászlóikkal, nyomukban a battai polgárokkal bevonultak a templomcsarnokba, hogy részt vegyenek a Summerfest alkalmából rendezett szombat délelőtti istentiszteleten. Tokodi Bence diakónus hét nyelven köszöntötte a vendégeket. A Kyrie utáni Nagyboldogasszonyhoz intézett könyörgésével kezdetét vette az ünnepi szertartás, melynek keretében a tánccsoportok anyanyelvükön, zenés kísérettel adtak elő egyházi énekeket, majd átnyújtották a templomnak szánt ajándékaikat. Megható pillanatok voltak, amikor az együttesek képviselői egymást követve, ismertették a csoport által megfogalmazott óhajt és könyörgést, mely egytől-egyig a béke vágyáról, a nemzetek közötti békességről, barátságról, az egymás iránti szeretetről és megbocsájtásról szólt, melyeket az ünnepi liturgia befejező részében a „kézfogás üzenete”, közös imádság és papi áldás erősített meg. Kling Ferenc Hírek - aktualitások Augusztus 28-án nyit a Szalai János Tanuszoda. Ripszám László a szokásos karbantartási munkálatok elvégzéséről számolt be, ezekre 800 ezer forintos keretük volt. A fürdővezető-helyettes szerint az igényeknek megfelelő állapotú létesítmény nyitva tartása változatlan, reggel 6 órától este 9 óráig látogatható. A belépők valószínűleg még az idén drágulnak az energiaárak emelkedése miatt. *** Beregfürdőn jártak a DE Rt. nyugdíjasai, az „Életet az éveknek” Idősek és Nyugdíjasok Országos Szövetségének 11. találkozóján. A nagyszabású eseményen 4-500-an voltak, a Dunamenti Erőmű - ötven fővel - először képviseltette magát. Ékes Jánosné klubvezető elmondta: minden egyes csoport rövid műsort adott elő, a battaiak utolsóként léptek fel. Az önkormányzat és a DE Rt. jóvoltából elkészült „egyenruha” és a zenés tornabemutató (!) egyaránt zajos sikert aratott. *** A Forrás Néptáncegyüttes képviselte hazánkat a július-augusztusban rendezett Nemzetközi Folkloriádán Japánban, tudtuk meg azon az augusztus 10-i sajtótájékoztatón, amelyet a Summerfest népszerűsítésére tartottak Pest Megye Önkormányzatának Városháza utcai épületében. A néptánc fesztivál szervezése már nem csupán Százhalombatta gondja - mondta Szigetvári József fesztiváligazgató, a munkából jelentős részt vállalt Halász László tököli és Budai Gábor ráckevei társigazgató. Ám városunk így is a „fesztivál-régió” központja maradt. *** Rövidesen forgalmi korlátozásokkal kell számolni a víztorony körforgalmi csomópontból kiinduló utcák első szakaszain, mert az önkormányzat megbízásából felújítási munkálatokat végez az Excelsior Ipari Szolgáltató Kft. Felújítják a torony vasbeton szerkezetét, szigetelését, üvegezését, és belső vízterét. A munkák nem zavarják a város ivóvízellátását, a felújítással november 20-án végez a kivitelező cég. A munkálatok 12,6 millió forintba kerülnek.