Százhalombattai Hírtükör, 2007 (20. évfolyam, 1-26. szám)
2007-06-14 / 12. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM A stúdión kívül Májusi ülésén döntött a képviselő-testület a Városi Televízió ügyvezetői feladatainak ellátására kiírt pályázatról. A következő öt évre Mazumel Ferencet bízták meg a feladattal. Az új ügyvezető valójában nem új, hiszen november óta ő vezeti a televíziót, korábban pedig meghatározó személyisége volt a helyi médiának. - A Jászságban születettem, ott végeztem el az általános iskolát, majd a debreceni vegyipari technikumban tanultam. A bátyám ott járt egyetemre - meséli -, így természetes volt, hogy én is “debreceni diák” leszek. 1969-ben végeztem, és a kínálkozó lehetőségek közül Százhalombattát választottam, ígéretes volt a fejlődő olajfinomító, a főváros-közeli település. Az idegen környezetben rengeteg szabadidőm volt, így az irodalom iránt érdeklődő barátaimmal megalakítottuk a Villon Irodalmi Színpadot. Fiatalok voltunk, kerestük a helyünket, értelmes elfoglaltságra vágytunk, ez remek időtöltést, tartalmas együttlétet ígért. - Akkoriban sorra jöttek létre az irodalmi színpadok. Nehéz lehetett kitűnni a sokaságból... - Abban egyetértettünk, hogy nagyon jól akarjuk csinálni. Beszéd- és mozgástechnikát tanultunk, rengeteget olvastunk, és szenvedélyesen vitatkoztunk világmegváltó terveinkről. Elérkeztünk azonban egy olyan szintre, amikor úgy éreztük, külső segítség nélkül nem tudunk tovább fejlődni, ezért egy fővárosi rendezőnő segítségét kértük, akitől mindannyian rengeteget tanultunk. Számíthattak ránk a helyi rendezvényeken, emellett megyei és országos megmérettetéseken is gyakran vettünk részt. Bizonyára ez is szerepet játszott abban, hogy mindinkább humán érdeklődésűvé váltam, de furcsa kettősségként megmaradt bennem a műszaki területek iránti vonzalom is. Sok versmondó versenyt nyertem, és novella pályázatokon is értem el sikereket. Négy évig intézményesen tanultam színjátszó rendezést, így amikor rendezőnk, Szalay Katalin elment tőlünk, én vettem át feladatait. Irodalmi műsorokat szerkesztettem, forgatókönyveket írtam, mind bonyolultabb képi világú színdarabokat rendeztem és játszottam is. Sokszor nyertünk országos vetélkedőket, arany minősítést szereztünk, részt vettünk a “Ki mit tud?”-okon, szerepeltünk a tévében. De mi szerencsére olyan csapat voltunk, amely nem csupán az előadásokat tartotta fontosnak, emberséget, kitartást, felelősségvállalást és világlátást, a kíváncsiság művészetét lestük el egymástól és fejlesztettük ki egymásban. Csaknem egy évtizedig működött a színpad, akkor a lányom születése átrendezte az életemet, és sajnos, nemsokára megszűnt a társulat. Az irodalom és az írás szeretete természetesen megmaradt, ezért nagyon örültem, amikor a Hírtükör alakulásakor engem is megkeresett Takács Péter. Rendszeresen publikáltam, a rendszerváltás után pedig engem bíztak meg a főszerkesztői feladattal, amit 2003-ig láttam el. Közben elvégeztem a MÚOSZ újságíróképző stúdióját és a Magyar Rádió hírszerkesztő tanfolyamát. - Hogyan került kapcsolatba a televízióval? - Először nyilatkozóként szerepeltem a városi televízióban, Százhalombatta és az ország rendkívül izgalmas és pezsgő közéletéről kérdezték meg a véleményem. A nyolcvanas évek végén jártunk, lelkes amatőrök készítettek felvételeket a helyi eseményekről, és ezeket a híradókat a mozielőadás előtt két tévékészüléken láthatták a nézők. Nemsokára átkerültem a kamera másik oldalára. Életem első igazán komoly feladataként a Parlamentben beszélgethettem két országgyűlési képviselőnkkel, dr. Kovács Lászlóval és dr. Szűcs Istvánnal. Soha nem feledhető élményem, hogy ebben a fantasztikus környezetben, vezető politikusokkal beszélgethetek karnyújtásnyi távolságra a miniszterektől. A városi televízió első, bő évtizedes történetében - amelyet Jován László jegyzett főszerkesztőként - szinte nem volt olyan fontos politikus, közéleti szereplő, vagy művész, aki nem járt stúdiónkban, vagy, akihez nem látogattunk el. - Mindkét helyi médiumban jelen volt, melyikben dolgozott szívesebben? - Kétségkívül a televíziózás jelentette az összetettebb kihívásrendszert és talán ezért, több sikerélményt is adott. Az újság személytelenebb, puritánabb, más megközelítési módokat igényel. Szívesebben vezettem műsort a televízióban, mivel a Hírtükör főszerkesztői feladatai kevésbé voltak újságíró szakmai kihívások. Rengeteg fejtörést és álmatlan éjszakát okozott, hogy egy kisvárosi közösségben rendkívüli érzékenységeket és érdekrendszereket kell figyelembe venni. - Az ügyvezetői munka egészen más, mint műsort vezetni. Erre vágyott? - Amikor tavaly elvállaltam a tévé vezetését, elsősorban azért tettem, mert kétségbeejtően alacsonynak éreztem a színvonalát. Talán azt is éreztem, hogy évtizednyi munkánk eredményei vannak veszélyben, inspirált a kihívás. Nagy és nehéz feladat a csapatépítés, és most lehetőségem van arra is, hogy a műsorfolyam egészét befolyásoljam. Számomra nagyon fontos a stílus, a nyelvi szépség, az intellektuális színvonal. Muszáj a mindenséget megcélozni, tudomásul kell venni, hogy a jó szakmai szint alapkövetelmény. Műsort egyelőre nem kívánok vezetni, de a háttérből fogom a mikrofont tartó kezet, tapasztalataim, ismereteim átadásával szeretnék segíteni munkatársaimnak. - Most, hogy hosszú távra kapott megbízást, érdemes tervezni. Milyen változásokra számíthatnak a nézők? Kis helyi tévé marad, vagy megcélozza a regionális szerepet? - Annak eldöntése, hogy helyi, vagy regionális televíziót csináljunk, a tulajdonosok hatáskörébe tartozik. De addig is rengeteget kell dolgozni annak érdekében, hogy minden munkatársamban kialakuljon a belső igényesség. Fontos, hogy munkánkat ne pusztán anyagi ellenszolgáltatásért végezzük, törekedjünk a minél magasabb színvonalú teljesítményre, a nézői és a tulajdonosi elismerés megszerzésére. Ezek persze időigényes folyamatok, de mint tudjuk, a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. Megítélésem szerint eddig a mennyiségi szemlélet volt a televízió legnagyobb hibája. Inkább kevesebb, de jobb műsort kell készíteni. Akik nézik adásainkat, észrevehették, hogy olyan vendégeket hívunk, akiknek fontos a véleménye, érdekesek a gondolatai, döntései emberek ezreinek életére vannak hatással. A városi televíziónak alapvetően közszolgálati feladatokat kell ellátnia, jó ízléssel, választékos nyelvhasználattal és stílusban, megfelelő intellektuális színvonalon. Be kell mutatnunk, hogy milyenek vagyunk, hogyan működnek intézményeink és közösségeink. Pável Melinda Átadták az Aranyszív-díjakat Ebben az évben hatodik alkalommal adták át a Sérültekért Alapítvány kuratóriuma által alapított Aranyszív-díjat. Az eseményre egész napos rendezvény keretében, június 9-én került sor. A rendezvényt Takács Álmos trombitaszólója nyitotta meg az Örömóda hangjaival, majd a BME Gyöngy mazsorettcsoportjának vidám produkciója szórakoztatta a megjelenteket. A város önkormányzata nevében dr. Fazekas István alpolgármester mondott ünnepi köszöntőt, méltatva azt a nemes munkát, amelyet a Sérültekért Alapítvány végez. “Az ember a szeretet által mindenre képes lehet, ha azt tettek is követik, a csodára is képesek vagyunk” - mondta. Cseh Kornélné, az alapítvány titkára elmondta, hogy egyre több olyan egyén és szervezet van, akik segítenek akár a sérülteken, akár a más típusú rászorultakon. Az ő erkölcsi elismerésükre alapította a Sérültekért Alapítvány a díjat, amit idén a Dunamenti Erőmű zrt. vezetésének és Török Kálmánnénak ítéltek oda. Az indoklás szerint a társaság vezetése nagyon sokat tett az elmúlt években az alapítványért, nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is. Török Kálmánná, aki a Kipp-Kopp Óvoda vezetője volt, 1991-ben, amikor a sérülteket hazahozták a különböző intézetekből, önzetlenül befogadta őket, helyet biztosítva az iskolai osztálynak, a napközinek is. A díjat a megjelentek ovációjával kísérve a Dunamenti vezetése részére - Kuhl Tibor vezérigazgató külföldi tartózkodása miatt - Urbán Lászlónak, illetve a könynyekig meghatott volt óvodai vezetőnek Baranyi Pálné adta át. A rendezvény másik kiemelkedő eseménye a Pajta Színház megnyitása volt. Cseh Kornélné elmondta, egyik nagy álmuk valósult meg ezzel, hiszen az udvaron felépített színpadon nemcsak a már évek óta működő Felhőjárók drámacsoport léphet fel, hanem más művészi produkciók is. A csoport tagjai - Szélpál Stefi és Rédli Éva vezetésével és Szélpál Eszter közreműködésével - nagy átéléssel előadott, kedves műsorukkal azonnal birtokba vették a pódiumot. Őket az Arany János iskola 5. b osztályának gyermekkórusa követte Véghelyi Zsuzsanna vezényletével, majd Tarcsa Zoltán pantomim együttese szórakoztatta a publikumot. Ezután ebéd, kézműves foglalkozások és a Vakrepülés színtársulat énekes produkciója következett. A program az esti órákban borkóstolóval folytatódott, amelyre neves borászok ajánlották fel nemes nedűiket. A rendezvényt a Pajta Színház első előadása zárta a Latin Duó - Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor - közreműködésével. Kling Ferenc SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Batta-Invest Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Mérges István ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1152 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Szent István tér 3. Tel.Fax: (23) 350-099 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Nyomdai munkák: Hírhalom Kft. Százhalombatta, Csenterics út 4. Tel./fax: (23) 354-048 ISSN 0238-972 X Tanévzáró tárlat a Látás Iskolájában A tanév végén minden iskola igyekszik bemutatni, mire jutott az eltelt hónapok alatt. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben illetve a BMK-ban képzőművészetet tanuló diákságnak szerencséje van, hogy munkálkodásának gyümölcsét széles közönséghez tudja eljuttatni a művelődési központ előterében megrendezett kiállításon. A megnyitón László Bandy, mint a tagozat alapítótanára “túlélő iskolának” nevezte a Látás Iskoláját, minthogy a kommunikáció jövője a képi közlés, és ezért fontos, hogy megtanuljuk nem csak nézni, hanem látni, értelmezni és helyén értékelni a ránk zúduló információkat. Regős Ágnes arról az élményről beszélt, ami minden évben új örömmel tölti el, látva tanulóik fejlődését. E haladás előmozdítása érdekében második félévtől beindította a Művészeti Iskola keretein belül működő Grafikai Műhelyt, ahol újabb technikákkal - például hidegtű és rézkarc - ismerkedhetnek a tanulók. LA 7. oldal Technológiai gépészeti rendszerek szerelésével és karbantartásával foglalkozó társaság keres MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI VEZETŐT • Elvárás: Felsőfokú szakirányú végzettség több éves hasonló területen szerzett szakmai tapasztalat. Számítógép erős felhasználói szintű ismerete. • Előny: Gépszerelő üzemben szerzett minőségirányítási tapasztalat. • Munkavégzés helye: Százhalombatta A fényképes önéletrajzokat a következő e-mail címre kérjük: palyazat@ign.hu ■y ÁLLATORVOS dr. Fekete Balázs Rendelő: Százhalombatta, Olimpia u. 1/e. Rendelési idő: H - P: 8-12 és 13-19 óráig. Szombaton: 9-11 óráig. • Széles körű állatorvosi ellátás kis- és nagyállatok esetén is. • Sebészeti műtétek (ivartalanítás, daganateltávolítás, lágysebészeti beavatkozások) • Laboratórium és egyéb műszeres diagnosztikai háttér • Védőoltások • VESZETTSÉG elleni vakcináció • Központi nyilvántartású mikrochip beültetés Szükség esetén házhoz kiszállás 06/20-981-6474 RENDELJEN KÖZVETLENÜL A GYÁRTÓTÓL! aapatpoap paip mi Az emlékeket kiválaszthatja katalógusunkból, de egyedi elképzeléseit is megvalósítjuk. Sokféle formából és anyagból választhat. Azon kedves vevőink, akik június 30-ig megrendelik a síremléket, 10 % árkedvezményre jogosultak. Palásti és Társa Kőfeldolgozó és Forgalmazó Kft. 1214 Budapest, Rákóczi Ferenc u. 251. Tel: 276-8246, Fax: 277-1116 Bővebb információért látogasson el weboldalunkra www.palasti.hu E-mail: palasti@vnet.hu Nyitva tartás ideje: Hétfő-péntek 8-16.30-ig, szombat 9-12.00-ig