Százhalombattai Hírtükör, 2008 (21. évfolyam, 1-26. szám)

2008-09-04 / 18. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM „Sok kitüntetett pillanat volt az életemben” Nyugalomba vonul az evangélikus lelkipásztor Tizenhét és félévi papi szolgálat után augusztus 31-én nyugalomba vonult Ittzés István evangélikus lelkész. Százhalombatta, Érd, Diósd lutheránusainak ma 68 éves lelkipásztora felszentelése után nem sokkal, erőműbeli művezetői állását otthagyva, egész életét a keresztény hit ügyének szentelte. A sümegi gimnázium befejezése után egykor főszolgabíró édesapja mi­att még a jelentkezését sem adhatta be az egyetemre, így aztán irányítástech­nikus lett. A végzés után Ajkán, a ka­tonaságot követően 1965-ben pedig Százhalombattán, az erőműben kapott munkalehetőséget. 1979-től vállalt különböző szolgálatot az evangélikus gyülekezetben, majd 1986-89 között levelezőn elvégezte a teológiát, és pap­pá szentelése után nappali tagozaton folytatta tanulmányait. 1992-től félál­lásban vezette a gyülekezetét, 1995- ben elköszönt az erőműtől, és az érdi evangélikus egyházközség főállású lel­kipásztorra lett. - Melyek lelkészi pályafutásának leg­nagyobb sikerei? - Számomra a siker egyetlen mércé­je, hogy eszköze lehettem Istennek, és segítője az embereknek az igaz útra való rátalálásban. Igazán katartikus él­ményt jelentettek az életnek azok a ki­tüntetett pillanatai, amikor tanúja le­hettem annak, hogy egzisztenciálisan és lelkileg nagyon messziről indult emberek miként váltak Krisztus köve­tőivé. - A jó a rosszal jár együtt, a siker a kudarccal. Volt része az utóbbiban is ? - Legjobb tudásom szerint segítet­tem az embereket, de tudom, ez nem mindig volt elég, s ezt kudarcként él­tem meg. Sokszor megkísértett a go­nosz is, mert én is estem a felületesség, az engedetlenség bűnébe, rajtam is úr­rá lett a csüggedés, de Istenbe vetett bizodalmam, a hitem mindig elég erős volt, hogy ne bukjak el, hogy legyőz­zem azt. A Biblia, az útmutató olvasá­sa közben mindig megtaláltam a meg­oldást, a kivezető utat.­­ Isten vezérelte a papi pályára, most pedig Isten parancsára abba­hagyta? - Az egyházunk törvénye szerint egy felszentelt pap 65 éves koráig láthat el aktív szolgálatot, de az előírások adta lehetőséggel élve, a gyülekezet kérésé­re a püspök további két évet engedé­lyezett. Egy Istenben hívő ember szá­mára lehet kezdet, de nem lehet vég. Én sem hagyom abba. Már most annyi meghívásom van, hogy csak győzzek eleget tenni nekik. Ha ezzel a tapasz­talattal elölről kezdhetném, igyekez­nék még nagyobb engedelmességgel és bátorsággal szolgálni, jobban nyitnék a világ és az emberek felé. Még telje­sebbé, még nyilvánvalóbbá tenném, hogy őértük vagyok. - Az elmúlt években Érden élt, most visszaköltözött Százhalombattára, mit üzen az itteni evangélikusoknak és ál­talában az embereknek? - Jávor Pál színművész végrende­letében írt gondolatára hívom fel min­den hívő és nem hívő ember figyel­mét: “...egyedül Krisztust követve ér­demes élni...”. Ezt vallom én is, s egész életemben arra törekedtem, hogy minél többen ismerjék fel ennek igazságát. Amikor a beszélgetés után megemlí­tem a legfontosabb történéseket, a gyülekezet lélekben és létszámban tör­ténő megerősödését, a templomfelújí­tást és bővítést, az énekkar szervezé­sét, az orgona- és oltárépítést, evange­lizációs munkáját, családlátogatásait, a gyermekeknek tartott bibliaórákat, a személyéből sugárzó erős hitet, emlé­kezetes igehirdetéseit, csak szabadko­zik. “Nem az én érdemem - mondja -, Isten keze volt rajtam, az ő munkájá­nak eredményei ezek, mert a lelkész csak egy mécses, amely megvilágítja az Istenhez vezető utat.” Vizsy Ittzés István, az elköszönő lelkipásztor - Ismét Százhalombattára költözik, a régi lakásba, amit soha sem adott fel. Az Érdi Evangélikus Gyülekezet új lelki vezetője a 39 esztendős, lel­kész családból származó Lábossá Péter lesz. Kilenc évvel ezelőtt szentelték pappá. Évekig tanított, és Sámsonházán, majd a nyíregy­házi evangélikusoknál szolgált. Érdre három gyermekével, s ugyancsak lelkész feleségével, Labossáné Kővágó Anitával érke­zik, aki félállásban szintén a gyüle­kezetben szolgál majd. Napraforgó és parlagfű Egy olvasónk hívta fel a figyelmünket a MOL Dunai Finomító közelében, az Olajmunkás út mellett található hatalmas napraforgóföldre, amely te­lis-tele van felmagzott parlagfűvel. A terület az Érdi Körzeti Földhivatal il­letékességébe tartozik, ahol azt a fel­világosítást adták, hogy a naprafor­gót minden bizonnyal néhány héten belül learatják, ennek megfelelően vegyszeresen leszárították a benne ta­lálható nagy mennyiségű gyommal együtt. Kovács Péter, a földhivatal munkatársa azt is elmondta, tavaly év végén betiltottak egy olyan vegyszert, amely hatásosan védte a napraforgó­földeket a parlagfűtől. Mivel jelenleg nincs megfelelő helyettese, és a nyár is elég csapadékos volt, a földhaszná­lók gyakorlatilag tehetetlenek az allergén gyommal szemben. Mivel bi­zonyítani tudják az időben elvégzett vegyszerezést, annak ellenére, hogy annak nincs eredménye, nem lehet, de nem is lenne igazságos megbírsá­golni őket. Hozzátette, november elejéig folya­matosan ellenőrzik az illetékességükbe tartozó öt települést, így Százhalom­battára kéthetente kerül sor. Ha a napraforgó learatása után megjelenik a tarlón a parlagfű, intézkedni fognak. Aki elhanyagolt, gyomos területet lát, az telefonon, e-mailen vagy levél­ben is bejelentést tehet az Érdi Körze­ti Földhivatalnál a következő elérhe­tőségeken: 2030 Érd, Budai út 24.,­­ 23-521-170, 521-171, erd@takarnet.hu Programajánló Szeptember 6-án, 18 órakor: Cabaret Medrano koncert a Sérülte­kért Alapítvány Pajta Színpadán (Szellő u. 44.) Támogató jegyek 1.500 forin­tért vásárolhatók a helyszínen Szeptember 4-én, 5-én, 6-án és 7-én, 20 órakor: Medve(gy) - a Zsámbéki Színházi Bázis és a Szép Színház bemu­tatója a zsámbéki műemlék rakétabá­zison. Szeptember 5-én és 6-án, 20 órakor: Hegedűs a háztetőn - a Vajdasági Ta­nyaszínház vendégjátéka a zsámbéki Romtemplomban. Szeptember 6-án, 14 órakor: Körte - Könnyűzenei Regionális Tehetségku­tató döntő a törökbálinti Munkácsy Mihály Művelődési Házban. Szeptember 6-án, 21 órakor: Heaven Street Seven koncert a török­bálinti Munkácsy Mihály Művelődési Házban. Szeptember 9-én, 16 órakor: III. Ba­lázs Dénes Tudománytörténeti Konfe­rencia a Magyar Földrajzi Múzeumban - Érd, Budai út 4. Szeptember 7-én, 15 órától) Bálinti sokadalom - kistérségi főzőverseny, népművészek és népi kismesterek be­mutatói, kirakodóvásár, családi ötpró­ba a törökbálinti Munkácsi Mihály Művelődési Házban Szeptember 11-én, 12-én, 13-án és 14-én, 20 órakor. Halotti pompa - a Zsámbéki Színházi Bázis és a Debrece­ni Csokonai Színház bemutatója a zsámbéki Romtemplomban. Szeptember 12-én, 19 órakor: Fábry Sándor előadóművész, humorista estje az érdi Szepes Gyula Művelődési Házban Szeptember 14-én, 18 órakor: La­tin-Amerikai Est - Cubaritmo, Tro­pical Cuban Dance Show, Elsa Valle koncert - Törökbálint, Művelődési Ház Szeptember 14-15-én, 10-től 18 óráig: Terménybemutató és kaktuszki­állítás - Szepes Gyula Művelődési Ház - Érd Szeptember 17-től november 2-ig: Mecseki Hargita szobrászművész kiál­lítása a “Matrica” Múzeumban Szeptember 17-én, 17 órakor: Tudo­mányos előadássorozat mindenkinek a “Matrica” Múzeumban Szeptember 19-én, 18 órakor: Zsögödi Nagy Imre, székely festőmű­vész kiállításának megnyitója a BME Benta Art Galériájában­­ Megtekinthe­tő: október 12-ig, 8-20 óra között. Szeptember 20-án, 8-tól 13 óráig. Baba Börze - BME Előtér Békés Könyvesbolt , • és Jegyiroda évad- éj nyitó mulatsága: I­V Október 21-én 19­­ órakor: Csárdáski­rálynő - az operett-klasszikus a Budapesti Operettszínházban. Tartsanak velünk! Alkotótábor A Benta Art is képviseltette magát a Szi­lágyságban, Sólyomkőváron augusztus­ban megrendezett Ipp Art Alkotótábor­ban. Nagy Rozália keramikus, Csóka László és Gudovics Vera festőművész mellett a karikaturista-lapkiadó, Gyöngy Kálmán is részt vett az egyhetes progra­mon. A művésztáborban készült alkotáso­kat vándorkiállításon ismertetik meg a szilágysági településeken, illetve a me­gyehatáron túli nagyobb városokban. Amint azt Csóka László a Szilágyság cí­mű lapnak elmondta: a Benta Art több tagjának jelenléte a táborban egy folya­mat kezdetét jelzi, ugyanis a százhalom­battai alkotócsoport tervezi, hogy vi­­szontlátogatásra hívja az Ipp Art tagjait, és remélik, hogy a kezdeményezés jól működő kapcsolatot eredményez majd. Hatvanöt év edzésben Majdnem három éve, hogy megszűnt a DESE kajak-kenu szakosztálya. A közel negyven gyereket átvette a Dunafüredi Vízisport Klub, a felnőttek pedig létrehozták a Kajak Mesterek Klubját. Hajóikat a dunafüredi hajókikötő mellett, egy saját ere­jükből készített tárolóban tartják, jobbára kedvtelésből hasítják a vizet, de verse­nyeken is indulnak és szép eredményeket érnek el. A klub elnöke, Székffy Géza, aki több mint tíz évig edzette a gyerekeket a DESE-ben októberben ünnepli nyolcvana­dik születésnapját. Édesapja a Ganz Vagonban dolgo­zott, ezért Székffy Géza a Ganzban kez­dett sportolni tíz éves korában. Torná­ban nagyon szépen haladt, ám egy bo­kabaleset miatt abba kellett hagynia. 1943-ban kezdett inaskodni a Ganz­ban, és az ottani 102-es cserkészcsapat­ban járta végig az evezés iskoláját. Előbb ladikban, majd túracsónakban edzett, ezt követően ülhetett kenuba, végül pedig kajakba. A kajakot válasz­totta. - 1944-ben portyakajak-versenyen indultam - meséli. - Kétszer álltam rajt­hoz, mindkétszer második lettem. 1947-ben már válogatott kajakos vol­tam, a háború utáni első bécsi nemzet­közi versenyen a magyar ifjúsági válo­gatott tagjaként kajak egyesben két aranyérmet szereztem. A következő év­ben, 1948-ban beválogattak az olimpiai keretbe, de akkor még túl fiatalnak tar­tottak, nem vittek ki az olimpiára. Sok nemzetközi versenyen indultam, sok­szor nyertem, de mindig az elsők között végeztem. A következő olimpián is ke­rettag lettem, de oda se jutottam ki. Utóbb kiderült, hogy ebben a származá­somnak volt szerepe. Amikor ezt meg­tudtam, nem akartam tovább verse­nyezni, nem láttam értelmét. Ifjúsági és felnőtt kajak bajnok voltam 1946-tól az ötvenes évekig. - Milyen iskolát végzett? - Az inasévek után elvégeztem az Ál­lami Felsőipari Iskolát, amely tíz mes­terlevelet és segédlevelet adott. Utána egyetemre mentem, 1956-ban végez­tem, hajómérnökként. A Ganz Hajó­gyárban kezdtem, mint sólyatéri üzem­mérnök. 1957-től nyugdíjazásomig, 1990-ig az Óbudai Hajógyárban dol­goztam szerkesztőként, üzemvezető­ként, üzemmérnökként. - Szerette a munkáját? - A magyar hajógyártásnak rangja volt, sok híres hajót építettünk. A szibé­riai tolóhajó objektvezetője voltam, részt vettem a modellkísérletekben Hollandiában, a világ leghíresebb inté­zetében. Hetvennégy tolóhajó készült Óbudán ebből a típusból, különleges járművek voltak, amelyek nemcsak fo­lyami, de tengeri hajózásra is alkalma­sak. Öt hajótípus objektvezetőjeként sokat jártam a Szovjetunióban, mi ké­szítettük például azt a tíz Duna-Majna- Rajna tolóhajót, amelyek ma is működ­nek. Nyugdíjazásom előtt négy darab háromcsavaros tolóhajót építettünk a MAHART megrendelésére, emiatt nem hatvan, hanem hatvankét éves korom­ban vonultam nyugdíjba. Ezt követően, 1990 és 1993 között a Magyar Műug­ró Szövetség főtitkáraként tevékeny­kedtem. - A munka mellett mindvégig spor­tolt? - Említettem, hogy a versenyzést ab­bahagytam. 1956-ban kezdtem edzősködni a Ganz MÁVAG-ban, de 1957 tavaszán megszűnt a sportegyesü­let. A Dózsába hívtak edzőnek, a követ­kező évben az MHS szerződtetett, 1959-től 1988-ig pedig a Fradiban dol­goztam edzőként. Sok bajnok került ki a kezem alól, de hivatalosan nem én szerepeltem edzőjükként, mivel munka mellett, csak reggel és délután foglal­koztam velük. Hesz Mihály az én neve­lésem volt, Csizmadia István, valamint a többszörös világbajnok Fehérvári Vin­ce is. 1999-ben kajak mesteredző let­tem. - Mikor és hogyan került Százhalom­battára? - A bátyám Bécsben él, sokat járt Ma­gyarországra, például ő hozta be és sze­relte azt a nyomdagépet, amelyikkel a hetvenes években nyomták a papírpén­zeket. Nyaralója volt Dunafüreden, a motorcsónakját pedig az erőmű hidegvizes csatornáján tartotta. Ott is­merkedett meg Gál Jánossal és Irinyi Já­nossal, akik éppen edzőt kerestek a ka­jakosokhoz. 1994-ben érkeztem ide, és egészen 2005 végéig, a DESE megszün­tetéséig dolgoztam edzőként. Nagyon sajnálom, hogy így ért véget ez az idő­szak, a gyerekek között többen is reme­kül versenyeztek, szívesen foglalkoztam volna még velük. A szakosztály jól mű­ködött, sok gyereknek adtunk hasznos elfoglaltságot. A Kajak Mesterek Klub­ja mindössze annyi helyiséggel rendel­kezik, ahol a hajókat tartjuk. Edzés után még arra sincs lehetőség, hogy át­öltözzenek az evezősök. Ilyen körülmé­nyek között nem foglalkozhatunk gye­rekekkel. Egyelőre beérjük azzal, hogy a felnőttek indulnak a masters verse­nyeken. PM A II. világháború utáni első, Bécsben megrendezett nemzetközi versenyen részt vett magyar ifjúsági kajak csapat: Székffy Géza, Wágner Ferenc, Toldy János és Kuti Sándor. 5. oldal SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Batta-Invest Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Mérges István ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1440 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Ifjúság út 7. Tel.­Fax: (23) 350-099 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Nyomdai munkák: Hírhalom Kft. Százhalombatta, Csenterics út 4. ISSN 0238-972 X

Next