Százhalombattai Hírtükör, 2008 (21. évfolyam, 1-26. szám)
2008-03-20 / 6. szám
4. oldal A szerkesztőség fenntartja a beérkező kéziratok rövidítésének, szerkesztésének jogát, és azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Tisztelt Óvárosiak! Százhalombatta az elmúlt években sokat próbált tenni annak érdekében, hogy megszabaduljon a rossz levegőjű iparváros bélyegétől. 1999-ben pénzt nem kímélve, sokak véleményét, így a Faluvédő Egyletét is megkérdezve, az önkormányzat elkészítette a város hosszú távú fejlesztési koncepcióját. Ebben fontos szerepet szánt a nyugodt, falusias, ódon hangulatú főutcával, a vakítóan fehérre meszelt falú gangos házaival, évszázados templomaival, polgári és ipari építészeti emlékeivel, az évezredes múlttal bíró régészeti és kultúrtörténeti különlegességnek számító halomsírmezővel, a földvár sáncaival és a féltve őrzött különleges természeti értékekkel rendelkező Óvárosnak. A településrészeket összekötő római hidat néha szimbolikusan az összekötő kapocsként említik az új város és a múlt emlékeit őrző Óváros között, amelyet ékszerdoboznak is tituláltak, épp ezért nem mindegy, hogy ezekkel az értékekkel ki és mi módon bánik. A Helyi Építési Szabályzatban rendelettel biztosították az épített, a régészeti és természeti értékek védelmét, kiemelt védelmet biztosítva az egész Szent László utcának, sőt néhány ház rendbehozatalához anyagi segítséget is nyújtott az önkormányzat. Mindezek ellenére a gyakorlatban egyszer csak minden megváltozott. A főutcán és az azt övező, egykor a főutcai házak építési anyagának bányászására szolgáló agyagos partfalon és annak szélén tömegében és formájában sem oda illő, hatalmas házak nőttek ki a földből, de ugyanez látható a korábban kertként szolgáló lankás domboldalakon is. Az óvárosiak, de az idegenek is elrettenve nézik mindezt, a kiszolgáltatott tulajdonosok jogosan féltik az építkezések alatti ingatlanaikat, és nem értik, hogyan építkezhet valaki egy köztudottan csúszós partoldalra, amelyek alján ráadásul még ott vannak a folyamatosan omló pincék. Korábban a Hun utca egykori lakóinak a talaj csúszására hivatkozva sem a felújítást, sem az építkezést nem engedték meg. Pedig ennek okán már a város több milliós költséggel kényszerült támfalat építeni a Gyorma utca végén, a főutca teljes hosszában több ponton, a templom feletti Hun utcában, itt már korábban szinte teljesen lebontották a temető alatti hatalmas partfalat, a Keve és a Kelta közben, a Halom, és a tervezési folyamatban lévő Határ utca egykori gyári lakásainál. Településünk a Duna által átvágott mezőföldi táblarög szélén helyezkedik el, annak teljes parti szakaszán található szakadó magas partoknál. A szomszédos településekről érkező hírekben szinte folyamatosan hallunk leszakadásokról, omlásokról. Ezek után joggal kérdezhetjük meg - különösen a változó időjárási tényezők tükrében -, hogy nálunk azóta és azokhoz képest mi változott meg kedvezően a talaj szerkezetében, vagy mi alapján tűnik most már biztonságosnak az építkezés ezeken a területeken. Kiss Ágnes Mária okleveles magasépítő, üzemmérnök, műszaki szakértő, az 1996-os tanulmány készítője többek között ezt írta:“A vizsgálatok összességéből egy igen értékes és érdekes karakterű településrész arculata bontakozik ki. Alapvetően megállapítható, hogy a történelmi fejlődés során kialakult településrész folyamatosságot reprezentál. Ennek a szituációnak megőrzése a város alapvető érdeke. Ezzel olyan egyedi ízű településképet biztosíthat magának, ami rohanó világunkban egy pillanatnyi megállásra és elgondolkodásra készteti az arra járót." Fogadjuk meg, kedves battaiak, a szakértő tanácsát, gondolkodjunk el, mit teszünk, és mit hagyunk, hogy tegyenek azok, akik önző gyarapodásuk érdekében, egy tagadhatatlanul szép panoráma kedvéért, azt maguknak kisajátítva, másokra nem gondolva feláldozzák, veszélyeztetik mások biztonságát, rombolják maradék természeti értékeinket. Százhalombattai Faluvédő Egylet Százhalombatta ékessége Március 12-én reggel új hidat vertek a Csónakázó-tó régi, tönkrement átkelője helyett. Környezetbe illő fahíd elemeit rakták a helyére a már meglévő padok kiegészítéseként, így már szinte teljesen megújult a tó környezete. A tó Százhalombatta ékessége, az önkormányzat rengeteg energiát és nem kis mennyiségű pénzt fordít a rehabilitálására. Jó látni, hogy napos időben, főleg hétvégén, mennyien sétálnak a parton, vagy beszélgetnek a padokon. A hattyúk annyira szelídek, hogy a látogatók közelében úszkálnak, és várják a finom falatokat. A mi feladatunk nagyon egyszerű: csak vigyázni, óvni kell ezt a kincset. Ugye, nem is olyan nehéz? Egyszer még az is előfordulhat, hogy a Battai Napokat itt a természet ben, falak és kerítések nélkül tartja meg a város. A zöldben, a víz mellett. BT „Míg megnövök" Egyesület 2007. évi pénzügyi beszámolója Bevételek Forintban Bankszámla nyitó egyenleg 994115 Készpénz nyitó egyenleg 38036 Nyitó egyenleg összesen: 1032151 1. Tagdíjak 2. Állami költségvetésből származó támogatás 83000 2.1. Szülői munkaközösségtől 2.2. Önkormányzattól 550000 2.3. Alapítványtól 3. Egyéb hozzájárulások, adományok 3.1 Jogi személyektől 3.2 Jogi személyeknek nem minősülő gazdasági társaságtól 3.3 Magánszemélyektől 759859 4. Egyéb bevétel 27735 Összes bevétel a gazdasági évben 1420594 Kiadások 1. Támogatás egyéb szervezeteknek Forintban 2. Működési kiadások 32964 3. Eszközbeszerzés 624096 4. Egyesületi tevékenység kiadásai 612940 Összes kiadás a gazdasági évben 1270000 Banki záró egyenleg 1182639 Pénztár záró egyenleg 106 Záró egyenleg összesen: 1182745 Valkusz Pál s.k. elnök Elmentek Hát elmentek! Vizet csak a pólóból csavartak, amikor kicsit melegebben sütött a nap. Na meg, amikor esett az eső. Mert az esett a télen többször is. Nem termálvíz, csak olyan mezei. A legtöbb az ülepítő gödörben gyűlt össze. Március 14-én összepakoltak, és irány Tata. Azt mondták, oda kell menniük. Pedig, hogy beleéltük magunkat a fürdőbe, a wellnessbe, hogy nem kell 220 kilométerre, Kehidára járni! Persze, úgy is felfoghatjuk, hogy legalább érintetlen maradt a természet a tó körül, de azért csak erősítette volna az egónkat, ha valamit találnak. BT (Visszatérnek! A szerk.) SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXL ÉVFOLYAM 6. SZÁM Nem fog dicsőségünkre várni! Egy-egy busznyi gyerek érkezett három napra városunkba március 16-án testvérvárosainkból Brzeskoból és Szovátáról. Többek között mi is vendégül láttunk két erdélyi kislányt. A feleségem délután öt órára elment a vendégek fogadására a Hotel Traininghez. A lengyel csoport a vártnál egy órával előbb, 16 órakor érkezett, így egy órája kinn álltak mintegy negyvenen a szálló előtt. A sajnálatos az egészben az, hogy az iskolákból senki nem várta a brzeskaiakat. Sőt, az önkormányzat sem képviseltette magát. Hol van ilyenkor az illetékes testvérvárosi kapcsolattartó a testületből?! A lengyelek kiszolgáltatottságát növelte, hogy az erdélyiekkel ellentétben közülük senki sem tudott egy szót sem magyarul. Az sem erősíti a városunkról kialakított jó képet, hogy a Trainingből sem jött ki senki, hogy eligazítsa a magukat nyilván kellemetlenül érző lengyel vendégeket. A Training angolul (nyilván) tudó recepciója igazán kinézhetett volna, miért van több mint egy órája a szálló előtt a csődület? Ezek után sajnos, csak hab volt a tortán, hogy a szovátaiak két órás késését sem jelentette be senki. Az illetékes szovátai kapcsolattartó legalább telefonált az erdélyieknek, de arra már nem vette a fáradságot, hogy értesítse a késésről a várakozó szülőket és gyerekeket. Úgy vélem, az iskolák, az önkormányzat, a Hotel Training jobban a helyzet magaslatán kellene hogy álljon külföldi vendégek érkezésekor! Elvégre ez az egész város érdeke! Pogány András Egy különleges hétvége Ez a hétvégém más volt, mint a többi, mert a magyartanárommal, Tilingerné Sebe Ágnessel töltöttem Üllőn. Most volt ugyanis a Nyelvünkben élünk verseny megyei döntője. Osztálytársam, Tóth Bence és én már hetekkel ezelőtt elkezdtünk készülni a versenyre. Nagyon nehéz témát adtak meg, mert a régió művészeti, kulturális emlékhelyeiből kellett készülni, és egy, a régióhoz kötődő irodalmi alkotást megtanulni. Hosszú keresgélés után Csuka Zoltán költő versét és Palcsó Sándor operaénekes visszaemlékezéseiből egy részletet választottunk. Hajnalban keltünk, és kora reggel már úton is voltunk. A verseny tíz órakor kezdődött az írásbeli fordulóval. A szövegértési rész a Mátyás-kori reneszánsz és későgótikus építészetről szólt. Ehhez kötődő feladatokat kaptunk, illetve két fogalmazást is kellett írnunk. A feladatok között voltak egyszerűek is, de néhányon el kellett gondolkodni. A közmondások értelmezése bizony nehézséget okozott. Erre a részre negyvenöt percet kaptunk, majd tíz perc szünet után elkezdődött a szóbeli. Idegenvezetőként mutattam be Százhalombatta és Érd nevezetességeit, majd elmondtam a megtanult prózai részletet. A zsűri tagjai nagyon közvetlenek voltak, figyelmesen hallgattak, s úgy éreztem, hogy nagyon élvezik az előadásomat. Az eredményhirdetéskor kiderült, hogy jól gondoltam: a verseny szóbeli részén csak én kaptam maximális pontot, és külön kiemelték a nevemet az értékeléskor. El is felejtettem, hogy milyen fáradt vagyok, annyira boldog voltam. Már csak az országos versenyt kellene megnyerni ... Újvári Ágnes Bianka, a Körösi Cs.S. Ált. Isk. és AMI 7.b osztályos tanulója Egy vidám nap a NYUPEK-ben Legutóbbi klubnapunkon a férfiak köszöntötték a hölgyeket. Virágokkal, süteményekkel, üdítőkkel és nívós műsorral készültek. Mi külön teremben gyülekeztünk, és az adott jelre bevonultunk. Az ünnepség fénypontja az érdi Rozmaring Német Hagyományőrző Kórus műsora volt Szupinger Klára karnagy vezetésével, aki tagja a klubunknak. Köszönet illeti Puskás Tamást, aki tartalmas és humoros köszöntőt mondott, Demeter Mátyás saját versét szavalta, Harangozó Sándor pedig egy szép novellát adott elő. Tagjaink közül Égi Béla, Fröhlich József, Mucsi János és Peszleg Bertalan osztották szét a virágokat, kínálták a finom süteményeket és üdítőket. A Rozmaring Kórus hangulatos népdalokkal és Géberth Péter bravúros harmonika kísérettel szórakoztatott bennünket. Még táncra is perdültünk, és szinte nem is akart véget érni az ünneplés. Rendezvényünket megtisztelte jelenlétével dr. Horváthné dr. Hidegh Anikó, Szula Mihályné, a Pedagógus Szakszervezet titkára és néhány meghívott vendég is. Szép napunk volt! Harangozó Sándorné NYUPEK klubvezető SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR VÁROSI KÖZÉLETI LAP Főszerkesztő: Czifrik Katalin Kiadja: Batta-Invest Kft., Százhalombatta. Felelős kiadó: Mérges István ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a százhalombattai 1. sz. Postahivatalban (Szent István tér). Előfizetési díj: egész évre 1152 Ft. A szerkesztőség címe: Százhalombatta, Ifjúság út 7. Tel./Fax: (23) 524-240 E-mail: hirtukor@mail.battanet.hu Nyomdai munkák: Hírhalom Kft. Százhalombatta, Csenterics út 4. Tel./fax: (23) 354-048 ISSN 0238-972 X