Százhalombattai Hírtükör, 2009 (22. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-29 / 2. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Nem minden a pénzen múlik­­ Milyen évet zárt a MOL, hogyan befolyásolja működését a világgazdasági válság, hogyan érinti a beszűkülés tervezett beruházásait, fejlesztéseit, és végül, de nem utolsó sorban miként érinthetik a változások Százhalombattát. Erről beszélgettünk Galambos Lászlóval, a Dunai Finomító igazgatójával. - 2008-ban több előkelő szakmai díjat is elnyert a MOL. Mennyire volt sikeres az elmúlt esztendő a Finomítás számára ? - Eredményes, ugyanakkor nehéz év volt, mivel rengeteg változást indítottunk el a hatékonyság növelése érdekében. Az ezzel kapcsolatos többletfeladatokat te­tézte az év második felében kialakuló pénzügyi majd gazdasági válság, amely 2009-re is átnyúló, újabb feladatokat je­lent. - Milyen hatással volt a működésükre a tavaly már elkezdődött recesszió? - A feldolgozás területét jelentős mér­tékben nem érintette, ezáltal a terveknek megfelelően alakultak naturális mutató­ink, termelési számaink. Az értékesítési bevételeinket, nyereségességünket azon­ban már befolyásolta. Az év utolsó felé­ben egyes termékeket már csak alacso­nyabb áron lehetett eladni, de arra is volt példa, hogy a vevők visszamondták a rendeléseiket. A 2008-as év pénzügyi szempontból korántsem lesz kiemelkedő a MOL számára, és a Termék-előállítás és Kereskedelem divízió szempontjából sem. A pontos számokat azonban csak az éves mérleg elkészülése után ismerjük meg.­­ A MOL Nyrt legutóbb arról adott hírt, hogy 30 százalékkal csökkentette be­ruházási terveit, és 80-100 millió eurós költségmegtakarításról döntött 2009-re vonatkozóan. Hogyan fogják ezt megva­lósítani? - Azokat a tevékenységeinket helyez­zük előtérbe, amelyek pénzügyi szem­pontból a legeredményesebbek és gyors megtérülést biztosítanak. Azoknak a ter­mékeknek az előállítására koncentrá­lunk, amelyek iránt még mindig nagy a kereslet és jó áron lehet eladni, ilyen pél­dául a gázolaj. Mivel nehezen lehet bank­hitelhez jutni, átütemezzük és a minden­kori saját forrásokhoz igazítjuk a beruhá­zásokat és fejlesztéseket, és hogy minél több pénzt fordíthassunk ezekre, csök­kentjük a kiadásainkat. Ezt szoros és ala­pos költségkontroll segítségével valósít­juk meg.­­ A Finomításban mit jelent a beruhá­zások átütemezése? - Minden beruházásunk megvalósítási ütemezését újra kellett értékelnünk. A fe­lülvizsgálatot nem kerülhette el két nagy stratégiai jelentőségű beruházásunk sem. Az egyik a hidrokrakk üzem létesítése, amelyhez már elkészült a basic tervezés, a részletes költségbecslés, és megrendel­tük azokat a készülékeket, amelyeket hosszabb átfutási idővel gyártanak le a beszállítók. Az eredetileg kb. 70 milliárd forintos nagyságrendben tervezett beru­házás költségvetésére a gazdasági válság paradox módon akár jó hatással is lehet, hiszen a beruházói piac szűkülése lefele nyomja az alapanyagok és a szolgáltatá­sok árait. A másik nagyberuházásunk a tervezetten 2013-ban induló gázerőmű, aminek az előkészítése terv szerint folyik. A jelenlegi fázisban - az engedélyeztetés és tervezés időszakában - viszonylag ke­vés pénzt igényel a projekt. Mindkét fej­lesztés ütemét a mindenkori pénzügyi­gazdasági helyzet fogja meghatározni, de véleményem szerint, megvalósításuk nem lehet kétséges.­­ Százhalombattát mind az iparűzési adóbevételek, mind a foglalkoztatás, mind pedig a beszállító kis- és közepes cé­gek szempontjából érzékenyen érinti a MOL, a Finomítás eredményessége. Ön hogyan látja az elkövetkező időszakot? - A MOL-on belül nem várható jelen­tős létszámleépítés, de a folyamatos haté­konyságnövelés érdekében mindig szá­mítani kellett és a jövőben is számítani kell átszervezésekre, létszámváltozásra. Ennek a mértéke azonban - különösen a Finomításban, ahol a tevékenységek jel­lege, a biztonságtechnikai előírások szi­gorú létszámnormákat szabnak meg - minimális. Az üzemekben nincsenek fe­lesleges emberek. A szolgáltató, kivitelező cégeket nyil­ván negatívan érinti a beruházások csök­kentése, illetve átütemezése. Rövidtávon kevesebb lesz a munkájuk, de nem gon­dolom, hogy hosszú távon nagyobb visz­­szaeséssel kellene szembenézniük. Ami az iparűzési adót illeti, törvényi előírás szerint előlegként fizettük be a 2008-as évit, aminek végleges elszámolá­sa 2009 májusában történik meg. Mint említettem, nincsenek még pontos ada­tok, de a rendelkezésünkre álló informá­ciók szerint nem kell jelentős korrekció­ra számítani. A 2009-es év iparűzési adó­ja már nehezebb dió. Több biztosan nem lesz, mint amekkora 2008-ban volt, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatnak kellő óvatossággal és konzervatív becslés­sel kell ezzel a bevétellel számolni. - Hogyan érintette a DUFI működését az elmúlt hetek gázválsága? - A termelést nem korlátoztuk földgáz­hiány miatt, hiszen az általunk felhasz­nált mennyiség 90 százaléka a hidrogén­gyártást, vagyis a termékek kénmentesí­tését szolgálja, ez rendelkezésre állt. A fennmaradó rész gőz előállításához szük­séges, ezen a területen önkorlátozó mó­don átmenetileg folyékony tüzelőanyag­ra álltunk át. A Szerbia és Szlovákia irá­nyába szállított kisebb mennyiségű gáz­nak inkább gesztus értéke, politikai üze­nete volt a magyar kormány, illetve a MOL részéről.­­ Több mint egy éve megszüntették a Dunamenti Erőműtől történő gőzvásár­lást, tavaly év végén azonban újra elin­dult a gőz az erőműből a finomítóba. Mi történt közben? - Az erre vonatkozó 15 éves szerződé­sünk 2007 végén járt le, és ez után az idő­közben megépített saját kazántelepünkön állítottuk elő a technológiákhoz szüksé­g MOL Nyrt. tevékenységét négy rangos szakmai díjjal is elismerték az elmúlt évben. December 8-án óriásvállalat kate­góriában első helyezést szerzett az Amerikai Kereskedelmi Kamara “Egészséges Munkahely Amcham Díj” pályázata keretében. December 3-án a MOL Nyrt Termékelőállítás és Kereskedelem Divíziója “Az év finomítás- és keres­kedelmi üzlete” címet vehette át a Platts-tól, a világ vezető energia ipar­ági információszolgáltató cégétől. Október 31-én a “Sikeres magya­rok” kampány elismeréseként Arany Effie-díjat kapott a Reklám Világszövetség Magyar Tagozata és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) által kiírt marketinghatékonysági verseny keretében. Október 15-én egymást követően negyedik alkalommal nyerte el a “Magyarország legjobb befektetői kapcsolata” díjat az IR Magazintól. ges gőzt. 2008 őszén azonban újra indul­tak a tárgyalások a két vállalat között, aminek eredményeképpen november 1-je óta havonta újratárgyalva a feltételeket, a Dunamentitől is vásárolunk gőzt. A mennyiségről minden hónapban költség­alapon döntünk, mindazonáltal a két ellá­tási forrás növeli a finomító rendelkezés­re állásának biztonságát.­­ Nemcsak az erőművel, hanem az ön­­kormányzattal is szorosabbra fűzték az együttműködést a tavalyi évben. Decem­berben az egészségmegőrző szűrőprogra­mok összehangolása is szóba került.­­ A várossal, úgy gondolom, mindig is jó volt a kapcsolat, de mindig lehet még tovább javítani. A korábbiakhoz képest talán több látványos eleme volt ennek az elmúlt évben. Gondolok itt például az ECOPOLIS Nyári Egyetem megrendezé­sére, vagy a szlovák állami néptánc együttes megjelenésére a Summerfesten. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság decemberi, finomítóban tartott kihelyezett ülésen merült fel, hogy har­monizálják az egészségügyi szűréseket. Ennek gyakorlati megvalósításáról egyeztetnek az önkormányzat képviselői és a MOL szakértői. A MOL régóta mű­ködtet különféle szűrőprogramokat, az információkat megosztjuk az önkor­mányzattal. De a környezetvédelmi ne­veléstől az utánpótlásképzésig nagyon sok területe és további lehetősége van az együttműködésnek. A MOL, a Finomítás vezetése elkötelezte magát a fenntartható fejlődés mellett, nyitottak vagyunk a kör­nyezetünk, a társadalmi partnerek felé. Támogatunk minden pozitív kezdemé­nyezést. A 2009-es lehetőségeink a gaz­dasági helyzet miatt szűkebbek mint ko­rábban, de meggyőződésem, hogy nem minden a pénzen múlik, sokkal inkább a jó szándékon és az akaraton. CK Könyv egy legendáról Csenterics Sándorról írt könyvet Fellegi Tamás újságíró. A téma kiválasztásában részben a családi indíttatásnak volt sze­repe, hiszen a szerző Csenterics Ágnes férje, de - mint mondja - a tizenkét in­terjú elkészítése közben egyre érdeke­sebbé vált a történet. Kezdetben attól tartott, hogy csődöt mond a vállalkozás, hiszen mit lehet írni egy emberről, akiről mindenki csak jót mond? Milyen könyv az, amelyikben nincs konfliktus? Aztán a beszélgetésekből kibontakozott valaki, aki már gyermekkorában különleges sze­mélyiséggel rendelkezett, később pedig valósággal unikumnak számított. Az interjúkötetben tizenketten szólal­nak meg, a legközvetlenebb munkatár­sak elmondásaiból nemcsak Csenterics Sándor alakja, hanem a magyar villamos energiaipar fejlődése is kibontakozik. A könyv természetesen kitér a családi em­lékekre, emellett nagyon sok fényképet ad közre. Fellegi Tamás újságíróként a média minden területén dolgozott. Az MTI- ben kezdett, ott ismerkedett meg a szak­ma alapjaival. Jelen volt Rajk László utolsó nyilvános szereplésén, látta Révai Józsefet cukrászdából jövet, egy tálca meggyes rétessel a kezében, és látta, ki hogyan viszonyult Rákosihoz. Volt rádi­ós, onnan a filmhíradóhoz ment, majd a hazai televíziózás hőskorában az élvo­nalban tevékenykedett. Ezt követően tíz évig a Nagyító című fogyasztóvédelmi lap főszerkesztője volt. Szinte minden munkahelyén vezető pozícióban dolgo­zott, ezért is volt számára különösen ér­dekes mindaz, amit a könyv írása közben Csenterics Sándorról, a vezetőről meg­tudott. A kötet hamarosan nyomdába kerül, a szerző szeretné, ha Sándor napra megje­lenhetne. Mint mondja, egészen termé­szetes számára, hogy az első és legfonto­sabb könyvbemutató helyszíne Százha­lombatta lesz. PM Csenterics Sándor az erőműben Ádám Ottónak, a Madách színház korabeli igaz­gatójának magyaráz a társulat battai láto­gatásán. A vasútállomástól a kerékpárútig Szinte teltházas lakossági fórumot tartott a Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium klubhelyiségében Vezér Mihály, a körzet települési képviselője január 21-én. Tájékoztatta a résztvevőket az Újtelep és az Urbárium területén 2008-ban megvalósult fejlesztésekről, valamint az idei tervekről. Beszélt a betontelep megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos jövőbeni elképze­lésekről. A terület rendbetételét csak ne­hezen sikerült megoldani, de tovább lép­ni egyelőre nem lehetséges, ugyanis az ingatlan felszámolás alatt áll, és még nem tisztázottak a viszonyok a tulajdo­nosok és a hitelezők között. Amíg fenn­áll ez az állapot, az önkormányzat nem tehet többet, mint hogy gondoskodik az ottani rendezettségről. A Városkapu és az Olajmunkás utat teljes egészében, 4,2 kilométer hosszú­ságban rendbe hozatta a város. Az út nem az önkormányzat tulajdona, de mert a városlakók használják, és mert te­lepülésünk mások általi megítélésében nagy szerepe van a “bejárat” állapotá­nak, 200 millió forintot áldozott rá. Új járda épült 7 millió forintos ráfordítással az Iskola és a Gyöngyvirág utcák között, megtörtént a Tölgyfa utca rendbetétele, járda épült 6 millió forintért a Kőrisfa utcában. Mintegy 60 millió forintos fel­újításon esett át a SZISZKI, amely érin­tette az épület nyílászáróit, belső helyisé­geit, valamint a sportpályát is. Elkészült a Városkapu Üzletház, sokat javított a környék kereskedelmi ellátott­ságán, arról nem is szólva, hogy mintegy kilencven új munkahelyet jelent. Az vi­szont aggasztó, hogy egyelőre nem meg­felelő az üzletek forgalma, ezért néhány már be is zárt. Az idei tervekről szólva elmondta: néhány hónapon belül megvalósulhat a Vörösmarty utca két - a Damjanich­ iskola, valamint a Gesztenyés-Borostyán utcai - balesetveszélyes kereszteződésé­ben a közlekedési lámpás csomópont. A kettő együtt mintegy 36 millió forintos költséget igényel. Sokan szerettek volna inkább körforgalmú csomópontot, ám annak kialakítása nagyságrendekkel töb­be kerül, ezért döntöttek a lámpás válto­zat mellett. A remények szerint a mentő­­állomás még ebben az évben átköltözhet a Kőrisfa utcába, ezzel felszabadul az, az épület, ahol eddig volt. Egyelőre nincs konkrét elképzelés a terület hasznosítá­sáról. Valószínű, hogy zöldterület lesz mindaddig, amíg el nem dől a további sorsa. Megújul a SZISZKI melletti ját­szótér. Ehhez a lakók javaslatait kérte Vezér Mihály, hiszen az lenne az ideális, ha a majdani használók beleszólnának, milyen játszóeszközök kerüljenek a terü­letre. 2009-ben felújítják a Borostyán ut­cát, amelyre már nagy szükség volt, hi­szen nagyon sok a burkolati hiba. A tájékoztató után Kiss József, a Pol­gármesteri Hivatal műszaki irodaveze­tője adott tájékoztatást az idén is várha­tó helyi támogatásokról, amelyeket a családi házak tulajdonosai vehetnek igénybe. Mint elmondta, várhatóan március-április hónapban hirdetik meg a helyi pályázatot, összesen 5 millió forin­tos kerettel. Egy-egy igénylő a bekerülé­si összeg ötven százalékára, maximum 250 ezer forintra pályázhat. Hozzátette: tavaly senki sem indult az országos pá­lyázaton a családi házas kategóriában, az idén érdemes lenne fontolóra venni ezt a lehetőséget is. Lakossági kérdésre arról adott infor­mációt, hogy a MÁV tervezi 2013-15 között a Budapest-Pécs közötti, 160 km/órás sebességet lehetővé tevő pálya kiépítését, ráadásul itt lesz az elővárosi vasút végállomása is. Ennek köszönhető­en teljesen átépítik a százhalombattai vasútállomást, áthelyezik a síneket, a menthetetlen épületeket lebontják, a használhatóakat pedig felújítják, így megszűnik az a gond, hogy nem megfe­lelő magasságú a peron, de zajvédő fal is kerül a lakott terület felőli oldalra. Volt, aki azt tette szóvá, hogy némely kutyatu­lajdonosok az alapvető társadalmi együttélési szabályokat sem tartják be, másik hozzászóló az autósok szabályta­lankodásairól szólt, ugyanis a kerékpár­úton haladóknak sok esetben nem adják meg az elsőbbséget, hiába kötelezi őket a KRESZ. Többen is kifejtették, hogy Százhalombattán nagyon sokan megsze­gik a szabályokat, annak ellenére, hogy szinte túlszabályozott a város, táblák, korlátok és torlaszok segítségével pró­bálják fenntartani a rendet, de a bünteté­sektől, szigorításoktól nem várhatunk nagy eredményeket, egyedül a szemlélet­­változás jelenthet megoldást. Több olyan téma is szóba került, amelyek nem kimondottan lakossági fórum elé tartoz­tak volna, így például egy osztatlan kö­zös tulajdonú terület és egy magánút problémája, amelyet az önkormányzat a legjobb szándéka ellenére sem tud meg­oldani. PM 7. oldal Galambos László a Veszprémi Vegy­ipari Egyetemen szerzett diplomát. 1983-ban helyezkedett el a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, azóta is a MOL Nyrt-nél, Százhalombattán dolgozik. Hét évig a termelésben al­kalmazták műszakos beosztásban, majd vezetőként különböző terme­lési üzemekben. 2001. január 1 jé­től a magyarországi Finomítás üzlet­ág termelési folyamatainak irányítá­sával bízták meg. 2007. június 1 jén nevezték ki a Finomítás magyaror­szági igazgatójává. Emelkedhetnek a bérleti díjak A helyi rendeletek felülvizsgálatát is folytatta a százhalombattai önkormány­zat Gazdálkodási, Pénzügyi és Integráci­ós Bizottsága január 23-i ülésén. Pátkai Zsolt elnök a Halom TV-nek elmondta: miután az alkotmánybíróság döntött a luxusadóval kapcsolatosan, az erről szó­ló százhalombattai rendeletet hatályon kívül kellett helyezni. A bizottság az in­tézmények által bérbe adott helyiségek bérleti díjának 15 százalékos emelésére tesz javaslatot a képviselő-testület január 29-i ülésére. Az elnök szerint ez már idő­szerű volt, hiszen az áremelkedések elle­nére évek óta nem változtak a díjak. Ja­vaslatuk alapján a jövőben sem megfizet­hetetlenek. Példaként említette, hogy egy futballmérkőzés idejére egy pályát jelenleg 1500 forintért lehet bérelni, ami a jövőben valamivel több mint 1700 fo­rintba kerülne. (HTV)

Next