Százhalombattai Hírtükör, 2013 (26. évfolyam, 1-26. szám)

2013-05-02 / 9. szám

4. oldal A szerkesztőség fenntartja a beérkező kéziratok rövidítésének, szerkesztésének jogát, és azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Amit mi adtunk, azt kaptuk vissza 2013. április 20-án a kora esti órákban ér­keztünk meg a madridi reptérre. A spanyol diákok és családjaik már ott vártak minket. Mindenki örült, hogy újra találkozhattunk. Együtt indultunk a Don Quijote és Sancho Panza hazájában található Tomellosoba, ahol egy kellemes hetet töltöttünk el együtt. Másnap reggel egy közös kirándulás kere­tében ellátogattunk a közeli természetvédel­mi területen levő Ruidera-tavakhoz. Sok szép vízesést és zuhogót láttunk, közben pe­dig nagyon jól éreztük magunkat. A hét fo­lyamán a fogadó iskolában mi is sok-sok ér­dekes órán vettünk részt, például dráma, földrajz, matematika, technika vagy történe­lem. Úgy gondolom, hogy a legérdekesebb számunkra a spanyol óra volt. Tanultunk spanyol szavakat, kifejezéseket, melyekből dolgozatot is írtunk. Nagyon sűrű volt a programbeosztás és nagyon elfáradtunk, de megérte, mivel sok szép helyet láttunk. Meglátogattuk a helyi bikaviadal arénát, a régi borospincét és két múzeumot, ahol egy kicsit megismerkedhet­tünk a spanyol történelemmel. Szerda dél­előtt La Mancha vidékének fővárosába, Toledoba látogattunk el. Az út hosszú volt, közben megálltunk megnézni a híres szél­malmokat és képeket is készítettünk. Toledoban egy kellemes órát töltöttünk a Tejo-folyó partján, melyről eddig csak a földrajzkönyvekből tanultunk. Az utolsó napon a városi sportcsarnokban próbálhattunk ki egy számunkra ismeretlen sportot, a padel teniszt. Sokat játszottunk és örültünk, hogy kipróbálhattunk egy új spor­tot. Este kellemes közös vacsora közben bú­csúztunk el egymástól és idéztük fel az együtt töltött napok kellemes emlékeit. Vacsora után mindenki hazament és össze­pakolta a csomagját, mert másnap korán kellett indulnunk, hogy biztosan kiérjünk a repülőtérre. Nagyon jól éreztük magunkat Spanyol­­országban és sok-sok élménnyel gazdagod­tunk, melyeket soha nem fogunk elfelejteni. A kapcsolatot a továbbiakban is tartani fog­juk és reméljük, hogy még lesz lehetőségünk találkozni. Rádóci Kitti 9. NY, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium diákja Napfényes Almendraleio 2013. április 14-től 20-ig a Comenius pro­ject kapcsán az Arany János Általános Iskola és Gimnázium képviseletében Spanyol­­országban jártunk. Kis csapatunk 6 főből állt, 4 diákból és 2 pedagógusból. A projekt­ben több ország is részt vett: Lengyelország, Finnország, Spanyolország, Szlovákia és Magyarország. Már az első nap is mindannyiunk számá­ra nagy élmény volt, mivel most utaztunk mind a négyen először repülővel. Madrid főbb nevezetességeinek megtekintése után, 5 órás busszal történő utazást követően izga­tottan vártuk a találkozást a fogadó csalá­dokkal, akik elszállásoltak bennünket Almendralejo-ban. A fogadó iskolában prezentációkon ke­resztül angolul mutattuk be a többi ország képviselőinek a magyar felsőoktatási rend­szert és a jogosítványszerzéssel kapcsolatos tudnivalókat. Sok csapatépítő tréningen vettünk részt. Egy csapaton belül minden országból volt egy-egy ember, és egy spanyol vezető segít­ségével fedeztük fel a helyi várost, Almendralejo-t. Igyekeztek tartalmas programokat szer­vezni a részvevők számára. Az összes progra­mon nagyon jól éreztük magunkat, de talán a legjobban a táncoktatást, az elsősegélyórá­kat és a csapatépítő játékokat élveztük. Városlátogatásaink során Merida-ban lát­tunk római kori színházat és antik műemlé­keket, ahol gladiátor-játékokat játszottak. Sevilla-ban megnéztük a világ 3. legnagyobb katedrálisát, benne Colombus sírját és Cáceres-ben, a középkori városrészben gyö­nyörködhettünk. Köszönhetően ennek a lehetőségnek, na­gyon sok új embert és kultúrát ismerhet­tünk meg. Ezáltal közelebb kerültünk a spa­nyol kultúrához, és bepillanthattunk egy spanyol család hétköznapjaiba is. Nagyon várjuk már a következő találko­zót, addig is tartjuk a kapcsolatot az interneten keresztül. Köszönjük, hogy ezen a programon részt vehettünk és eljuthattunk a napfényes Almendralejo-ba! Barka Szófia, Kinyik Berta­­,nyek Pálinkás Szilvia, Szabó Krisztina 12.a Legszebb versem-mesém napja Sokéves hagyománya óvodánknak, hogy szülők és az óvoda dolgozói is. április 11 -ét programsorozattal ünnepeljük, Az Óvárosban ,Az aranytarajos kiskakas, amelynek egyaránt részesei a gyermekek, a című mesét dolgozták fel­­ a gyerekek bá­ Köszönet az egy százalékért Az Aranykapu Alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a 2012. évi sze­mélyi jövedelemadójuk 1 %-át az alapít­ványnak ajánlották fel, így 974.767 Ft érke­zett a számlánkra! Köszönjük! Ezúton is kér­jük, hogy adójuk 1%-át ebben az évben is az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumot támogató Aranykapu Alapítvány részére ajánlják fel! Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatás­­fejlesztési Közhasznú Alapítvány, 2440 Százhalombatta, Szent István tér 1. Adószám: 18692536-1-13 Számlaszám: 11742135-20082398 A Battai Állat- és Természetvédő Egye­sület forrásai kimerültek. A 2012 őszén be­jegyzett szervezet eddig 112 állatot mentett meg (örökbe fogadott, gyógyíttatott, ivarta­­laníttatott, etetett, szállított). Kérjük, segítsen, hogy folytathassuk munkánkat és tovább segíthessünk! Ezek az állatok a környezetünkhöz tartoznak, házi­állatok, amelyek nem tehetnek arról, hogy gazdátlanná váltak. Adószám: 18297612-1-13 Számlaszám: 64800073 - 17050997 hozták, dramatizálták. A családok meseil­lusztrációiból kiállítás nyílt az aulában. A csoportok elmondták kedvenc verseiket, majd az óvó nénik mesejátéka zárta a prog­ramot. A Lakótelepen a „Mesefa” alatt gyűltek a szülők által írt gyermekeknek szóló versek és mesék, a gyerekek elszavalhatták kedvenc versüket az óvoda és a vendégek előtt, a cso­portokban pedig nagyszülők és szülők me­sélhettek. A program végén a Nefelejcs báb­színház előadására került sor. Köszönjük a családok részvételét, a gyere­kek aktivitását, a jó hangulatot, s hogy együtt adhatjuk át a mesék-versek szeretetét, tiszteletét. Pitypangos Óvoda Soczó István, fizikus Negyvenedik születésnapod alkalmá­ból sok boldogságot kívánunk mind­annyian, akik Téged nagyon szeretünk! SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM Ki kell mozdulnunk! A Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium legújabb projektjében hat kü­lönböző ország diákjai indulnak el világot látni és örökre szóló élményeket, tapasztala­tokat szerezni. A Comenius programban gö­rög, török, portugál, olasz, lengyel és ma­gyar iskolák vesznek részt. Minden országban egy hétig tartó meeting zajlik. Ez idő alatt a gyerekeknek és a tanároknak egyaránt kirándulásokat és délutáni szórakoztató programokat szervez­nek a fogadók. A diákok a vendéglátó gyere­keknél, míg a felnőttek szállodákban kap­nak szállást. Megtapasztalhatják, hogyan él­nek a különböző országokban az emberek, megismerhetik az ottani hétköznapi étele­ket, bemutatják nekik a helyi tradíciókat és legfőképpen új, életre szóló barátságokat köthetnek. Az első találkozó Lengyelországban, Zamosc városában zajlott. A kezdő napon minden ország bemutatta tradicionális éte­leit prezentációk és kis kóstolók formájában. A többi napon megnézhettük Lublint, meg­hallgathattuk a város történelmét, esténként pedig közösségkovácsolásképpen hol bowlingozni, hol vásárolgatni, hol pedig ét­terembe mentünk. A második találkozót mi szerveztük, itt Százhalombattán. Három nap alatt, külön­böző időpontokban mindenki megérkezett, és hétfőn elkezdődhettek a programok. Először a Szekeres József rendezvényköz­pontban az országok bemutatták őseik mun­káit, majd a SZISZKI-ben kézműves foglal­kozáson agyagformákat és üvegfestéseket készítettek. Az ételeket és italokat a szülők összefogva biztosították. Kedden ellátogat­tak a Parlamentbe és körbejárták a Budai vá­rat. Szerdán megmutatták nekik a „Matrica” Múzeumot, délután pedig bográcsban ma­gyar ételt készíthettek maguknak kisebb-na­­gyobb sikerrel. Csütörtökön megnéztük a Szentendrei Skanzent és közös bevásárlással zártuk a napot. Délutánonként bowlingozni, biliárdozni, csocsózni és étterembe vittük őket, ám ezek már nem voltak kötelezőek, így sajnos páran azt a lehetőséget választot­ták, hogy hazamentek, megvacsoráztak, be­széltek a szüleikkel és aludtak. A következő és egyben utolsó napon már nem volt sem­miféle kötött program, ugyanis a résztvevők hazaindultak. Volt, aki hajnalban, volt, aki délután és volt, aki csak másnap reggel, de mindenki elhagyta az országot és visszatért addigi életéhez. A nyelv sosem jelentett akadályt, egy-két ember kivételével mindenki beszélte az an­golt vagy a németet. A találkozók alatt új ba­rátságok és furcsa szerelmek szövődtek. Mindenki mondatokat és szavakat tanított a másiknak, ki-ki a saját nyelvén. Egy ilyen program tökéletes lehetőség ar­ra, hogy az ember tesztelje önmagát és még talpraesettebbé váljon. Ha ilyen lehetőség adódik, minden pillanatot ki kell használni, minél több új dolgot kipróbálni és tapaszta­latot gyűjteni, amit később felhasználha­tunk a hétköznapokban. Megnézhetjük, ki hogyan éli az életét és tanulhatunk mások­tól. Ki kell mozdulnunk, világot kell lát­nunk és szélesíteni látókörünket! Vetrák Mercedes Április 14-én különleges vasárnapra éb­redt harminc kutya és gazdi. Százhalombatta legnagyobb díszállat és állateledel üzletének tulajdonosa céljául tűzte ki, hogy nem csak ellátja, hanem­­közösségé alakítja és élmé­nyekkel gazdagítja a helyi kutyatartókat. Ennek az első lépése volt a vasárnap lezajlott közös séta, az azt követő ebéd, tombola és szaktanácsadás. A szervezők ezt a tavaszköszöntő sétát ha­gyománnyá kívánják tenni. 11­­órakor a lelkes csapat elindult a strand körüli gáton, ahol a kutyákat szabadon en­gedték, hogy kedvükre szaladgáljanak. Öröm volt látni, hogy milyen jól érezték magukat és milyen önfeledt örömmel ját­szottak egymással. A gazdik közben kötetle­nül tudtak beszélgetni és tapasztalatokat cse­rélni. Minden kutya jól vette a próbát, nem volt egy összezördülés sem. Visszaérve az egyórás sétából mindenki el­fogyasztotta a finom gulyáslevest, a kis ked­vencek pedig megkapták a nekik jogosan já­ró jutalomfalatot. Ezen a napon kutya és gaz­da is egyaránt nagyon jól érezte magát. A legközelebbi sétáltatásos napon remél­jük, még többen jönnek el kedvencükkel. Goldinger Zoltán Gozoopet Koszorúzáson vettünk részt Hagyományainkhoz híven az Eötvös Loránd Általános Iskolában idén is készül­tünk a „Matrica” Múzeum volt igazgatója emléktáblá­jának koszorúzására. A napköziben sokat be­szélgettünk a múzeum fon­tosságáról, városunk múlt­járól, melynek emlékei itt találhatók. Megismerked­tünk dr. Poroszlai Ildikó személyével és munkásságá­val. . Rendkívül jó kapcsolatot ápolunk az intézménnyel. Évente több alkalommal is ellátogatunk napközis cso­portjainkkal az aktuális ki­állításokra, múzeumi foglalkozásokra. Idén is a negyedikesek kapták a megtisz­telő feladatot: részt vehetnek a megemléke­zésen. Diákunk — Pálinkás Panna — lelkesen ta­nulta a verset, melyet az ünnepségen szavalt el. Emlékezetes marad számunkra ez a nap. Brassai Zsuzsánna

Next