Százhalombattai Hírtükör, 2015 (28. évfolyam, 1-25. szám)
2015-03-12 / 5. szám
SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tizenkét kép Százhalombattáról. Utoljára hetven éve rendeztek nagyszabású, az erdélyi képzőművészetet teljességében bemutató festménykiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. Április 24-én ilyen nyílik „Sors és jelkép, fejezetek az erdélyi magyar képzőművészet történetéből 1920-1990” címmel. Öt hónapig lesz látható. Érdekessége, hogy tizenkét darabja Százhalombattáról, Takács Pétertől származik. ,A készülő kiállítás jelentőségét a nagybányai festőiskola és alkotóközösség 1996-os bemutatkozásához tudnám hasonlítani - mondta a műgyűjtő. Az alkotások révén felkerül a képzőművészet világtérképére Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és a többi festőváros.” A kiállítás szervezői, Boros Judit és Szűcs György művészettörténészek személyesen válogatták ki a Takács Galériából a bemutatásra kerülő képeket. Kilenc alkotó tizenkét műve került a válogatásba. Balogh István nagyváradi festő Ady kortársa volt, portrét is készített róla. A tárlaton a „Viharos fa” című szecessziós miniatúrája szerepel, amelyet a hozzáértők minőségében Csontváry munkáihoz hasonlítanak. A ’99-ben elhunyt Incze János Dés életművéből két kép szerepel: az „Énekes önarckép”, amely a Nemzeti 1944-es átfogó tárlatában is helyet kapott, valamint egy másik korai műve, a „Nagybányai részlet”. A művész annak idején sikeres tárlaton mutatkozott be Százhalombattán. A ’86-ban elhunyt Bene József „Elvert határ” vagy másként „Ima a Hargitán” című festménye szimbolikus mű, Erdély tragikus sorsát mutatja meg. Bene a kolozsvári főiskola kiváló tanára volt. A kortárs Kuti Dénest, Szováta jeles festőművészét sokan ismerik, több kiállítása volt Budapesten, Százhalombattán. „Az én bőröndöm”, vagy más címen „Becsomagolt táj” című alkotását 2012-ben a BKK-ban, a Magyar Kultúra Napján rendezett tárlaton láthattuk. A ’98-ban elbúcsúzott Miklóssy Gábornak, a kolozsvári főiskola mesterének a „Háton fekvő akt” című képét láthatjuk majd a Nemzetiben. Munkásságát 1999-ben mutatta be a BMK. Mohy Sándor, aki csaknem végigélte a XX. századot, szintén a kolozsvári iskola mestere volt. „Borotválkozós önarcképe” került a válogatásba. Nagy Pálnak /1929-1979/, a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskola egykori tanárának útkereső munkássága nagy hatással volt a mai alkotó generációra. Fekete József /1903-1979/ szobrászművészt két mű képviseli, a „Don Quijote” és az „Álló akt hegedűvel”. Nevét nem találjuk a magyar lexikonokban, pedig példaképe az erdélyi szobrászatnak, Kusztos Endrének, Szováta díszpolgárának, a kiváló grafikusnak „Székely gótika” és „Fenyők a sziklán” című munkái kerülnek Budapestre. Százhalombattán 1995-ben 70 éves, majd 80 és 85 éves születésnapján szervezett számára kiállítást Takács Péter. Idén pedig a művész 90 éves jubileumára a Hamvas Béla Városi Könyvtárban készített munkáiból tárlatot. Az előkészületek közepén kapta a hírt, hogy Endre bácsi tragikus körülmények között, egy ittas vezető vétsége miatt, balesetben elhunyt. Jubileumi tárlata március közepéig látható a városi könyvtárban. Jakács Péter a tizenkét százhalombattai festmény közül Balogh István különleges miniatúráját, valamint Kusztos Endre „Fenyők a sziklán” című művét emelte ki. Mint mondta, ez a két kép fejezi ki legmegrázóbban az Erdélyben élők és a székelyföldiek sorsát, a megmaradásért való küzdelmet, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Balogh István: Viharos fa Festékbe oldott indulatok Kovács Johanna nagyméretű festményeiből nyílt tárlat március 7-én a Barátság Kulturális Központ Galériájában. A művésznő 1972 óta állít ki egyéni, csoportos, hazai és nemzetközi eseményeken. 1977-ben költözött Erdélyből férjéhez Százhalombattára, ahol 1978-ban mutatkozott be először képeivel. Könyvtervezői mesterdiplomáját többek között Kass János tanítványaként szerezte 1979-ben. Jelenleg a budapesti Scheiber Sándor gimnáziumban tanít, fedez fel és indít útjára tehetséges grafikus, festő és formatervező növendékeket. László Bandy képzőművész, aki régi barátja és alkotótársa a kiállítónak, a megnyitón felidézte, hogy évekkel korábban, mikor együtt rajzoltak, munka közben Johanna gyakran hangosan felfelkacagott.,Akkor azt gondoltam, hogy azoknak a csínytevéseknek örül, amiket akkoriban elkövetett a papíron. Most, ezekben a festményekben gyönyörködve, látom, hogy az önfelfedezés öröme az, ami így felharsant kacagásában.” „Mindig az előző vonal és folt hívja elő a következőt” - nyilatkozta néhány évvel ezelőtt Kovács Johanna. Ugyanitt elmondta azt is, „piszokul szeret táncolni”. Az egymás mellé és egymásra festett lendületes vonalakat, villanó foltokat nézve, láthatjuk az alkotót, amint - sokszor a tanítás lyukasóráiban - az iskolában berendezett műtermébe siet, és a vászonra táncolja mindazokat az indulatait, amik összegyűltek benne, festékbe oldja feszültségeit. „Johanna képei arról szólnak - hangzott el a megnyitón -, amit nem lehet lefényképezni, mert látni sem lehet. Érzés és indulat, harag és szeretet formájában ott vannak valahol az alkotóban, sokszor olyan mélyen, hogy még ő sem látja. Az ecset és a festék látja, s a meginduló keze. És a vásznon egyszer csak láthatóvá teszi.” A kiállítás március 28-ig látogatható a Barátság Kulturális Központ Galériájában. Programajánló Kubinyi Anna textilek „Uram, jó nekünk itt lenni szent hajlékodban” címmel Kubinyi Anna Kossuth- és Prima Primissima díjas textilművész műveiből nyílt kiállítás a százhalombattai Szent István templomban március 7-én. A gobelintervező és textilművész Makón, pedagógusszülők gyermekeként született és Szegeden nevelkedett. 1970 és ’76 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult. Legfontosabb mesterei Plesnivy Károly és Szilvitzky Margit voltak. Eredetileg keramikus szeretett volna lenni, de egy véletlen folytán papírjai elkeveredtek, és gobelin szakra vették fel. Művészeti tanulmányai elősegítették, hogy kialakítsa egyéni technikájához kapcsolódó motívumvilágát, amely a természet és tájmegjelenítést helyezte előtérbe. A szövés és relieftechnika segítségével plasztikus, a síkból kilépő, erősen absztrahált, dinamikus kompozíciókat teremt egyszerű anyagok alkalmazásával, mint a juta, kender, spárga. Munkáihoz maga festi, dolgozza fel az anyagokat, gyapjúval és selyemmel ékesíti gobelinjeit. Látványos alkotásai rendkívüli népszerűséget biztosítottak művészetének. Nemzetközileg is sikeres művészként 1990-től 2000-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Franciaországban élt és dolgozott. Hazatérését követően mély érdeklődéssel fordult a hazafiság felé. Erdélyi utazásainak hatására új témaként az ősi és népművészeti hagyaték motívumait dolgozza fel. Kubinyi Anna kiállítása április közepéig lesz látható a Szent István templomban. ,A tett az embert magával rántja” Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem - HRVK - Március 12. (csütörtök), 18 óra. * Városi megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Március 13. (péntek) 10 óra: Tematikus délelőtt az óvodásokkal, 15 órától: Találkozás a huszárokkal a város közterein. A magyar falu - A Fitos Dezső társulat előadása, közreműködik a Szentendre és a Gödöllő Táncegyüttes, valamint Pál István Szalonna és bandája, Nyitrai Tamás és Navratil Andrea - BKK - Március 14. (szombat), 19 óra. Családi matiné - Kézműves foglalkozások a BKK kamaratermében március 15-én (vasárnap) 10 órától Koszorúzás a Petőfi szobornál (Százhalom Egészségügyi Központ). Közreműködik a Városi Fúvószenekar és Turek Miklós színművész -10 órakor Díjátadó ünnepség és díszelőadás a BKK Színháztermében - Köszöntőt mond: Vezér Mihály polgármester - Fellépnek: Koncz Gábor Kossuth-díjas színművész, Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Zenés Színház ifjúsági tagozata és tánckara, valamint a Váci Szimfonikus Zenekar -11 órától Megfújják a trombitát - Interaktív előadás és játszóház a Bajorka Együttessel a BKK kamaratermében 11 órakor. Szabadtéri kiállítás látható az 1848-49-es szabadságharc fontos eseményeiről a Szent István téren március 17-ig.* Történelmi tévhitek - Egy pápa gyermeke, Lucrezia Borgia - Kovács Edina történész előadása a HBVK-ban - Március 17. (kedd), 18 óra. Dr. Teremi Ferenc előadása az Ebola járványról a „Matrica” Múzeumban - Március 18. (szerda), 17 óra. Manó Műhely gyermekeknek - Varró Ágnes textiljáték-készítővel - HBVK - Március 20.(péntek), 16-tól 18 óráig. Manó Műhely felnőtteknek -Varró Ágnes textiljáték-készítővel - HBVK - Március 21. (szombat), 14-től 17 óráig. „Matrica” Műhely gyermekeknek - Húsvét napja közeleg... kézműves foglalkozás és játszóház a „Matrica” Múzeumban - Március 21. (szombat), 14-től 16 óráig. Ki Mit Tud? a BKK-ban - Március 21. (szombat), 10 órától. Húsvétváró Óvárosi Családi Nap a Zenálkó Etel Óvárosi Közösségi Házban - Március 22. (vasárnap), 10 óra. Füveskönyvek - Az élet nagy kérdései - Márai Sándor, Hamvas Béla és Weöres Sándor bölcseletei a Gyulai Várszínház előadásában - BKK - Március 23. (hétfő), 19 óra. ’’Kalandozás és nosztalgia” -Közép-Amerika felfedezése -Szigetvári József előadása a BKK kamaratermében - Március 24.(kedd), 18 óra. Botanikai kutató- és gyűjtőúton a Maláj-félszigeten - dr. Pócs Tamás, Széchenyi-díjas egyetemi tanár előadása a Magyar Földrajzi Múzeumban - Március 24. (kedd),17 óra. Testi, lelki, szellemi egészség - Szilágyi Mária előadása a HROK- ban - Március 26. (csütörtök), 18 óra. BÉRELHETŐ HELYISÉG! Az OKTÁN munkásszálló Ifjúság úti üzletsorán 48 ma nagyságú üzlethelyiség kiadó. oktanszallo@oktanszallo.hu www.oktanszallo.hu 06 (23) 354-812 5.OLDAL A SZIKE képzőművészeti csoportja mellett kialakult fotókör tagjainak munkáiból nyílt kiállítás a Barátság Kulturális Központ Lépcső galériájában március 6-án. A csoport - Gere Szilvia, Gréger Szabolcs, Hudák Eszter, Nagy Ádám, Mészáros Dezső és Varga László - bemutatkozó kiállítását László Bandy képzőművész-tanár, a SZIKE Látás Iskolája vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe. „Kis lépés a Lépcső Galériában, nagy lépés a XXI. század művészete felé” - kezdte megnyitó beszédét, amit rövid fotótörténeti áttekintéssel folytatott. .A festők kezdetektől használták segédeszköznek is a fényképezést. A fényképészet azonban elég gyorsan önálló művészet akart lenni. Az első művész fotográfiák szép festményekre igyekeztek hasonlítani. Már a XX. század első felében nem egyszerűen pótolta a festészet fő vonulatából kiesett műfajokat - mint a portré vagy a tájkép -, hanem önálló feladatokat is talált magának, új műfajokat teremtett, s rendre kialakította saját nyelvrendszerét. Idővel a festészet kezdett visszautalni a fotóra, például a montázsokkal, a hiperrealizmus megjelenésével. Ez volt a XX. század. De mi itt már a XXI. század második évtizedében járunk! Amit itt látunk, tulajdonképpen egy múlt századi fotókiállításnak látszik: képek lógnak a falon keretben, és nézegetjük őket. Nagyon nehéz ma új témát találni, átlépni bevált technikákat, kompozíciós megoldásokat. Amit itt látunk, mégis valamiben nagyon különbözik a régi fotókiállításoktól. A digitális print kényszermegoldás. Ezek a képek teljes szépségükben nagyméretű monitoron érvényesülnének, esetleg egy szuperprojektorral kivetítve, vagy számítógépen nézegetve, akár - és itt jön a lényeg - még egy kicsit bele is nyúlva, tehát „interaktívabban” élvezve, mint itt a falra zsúfolt printeket passzívan nézegetve. A másik talán még lényegesebb dolog: ma már szinte mindenkinek ott a kezében valamilyen fényképet előállító masina. A képcsinálás, mint kommunikáció ismét a beszéd és az írás szintjére emelkedett, de jóval magasabb szinten, mint az írás előtti ősidőkben, s főleg beláthatatlan széles kört érintve. Ahogy megváltozott a képalkotó eszköz, a képalkotó művész és közönségének viszonya, úgy dolgunk az ennek megfelelő vizuális nyelv és kiállítási forma megteremtése. Ez lesz aztán a Láttatás Iskolája!” A SZIKE Fotókör kiállítása április 11- ig látható a BKK Lépcsőgalériájában. Gréger Szabolcs képe Mészáros Dezső képe