Százhalombattai Hírtükör, 2015 (28. évfolyam, 1-25. szám)

2015-03-12 / 5. szám

SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tizenkét kép Százhalombattáról. Utoljára hetven éve rendeztek nagyszabású, az erdélyi képzőművészetet teljességében bemutató festménykiál­lítást a Magyar Nemzeti Galériában. Április 24-én ilyen nyílik „Sors és jelkép, fejezetek az erdélyi magyar kép­zőművészet történetéből 1920-1990” címmel. Öt hónapig lesz látható. Érdekessége, hogy tizenkét darabja Százha­lombattáról, Takács Pétertől származik. ,A készülő kiállítás jelentőségét a nagybányai festőiskola és alkotóközösség 1996-os bemutatkozásához tudnám ha­sonlítani - mondta a műgyűjtő. Az alko­tások révén felkerül a képzőművészet vi­lágtérképére Nagyvárad, Kolozsvár, Ma­rosvásárhely és a többi festőváros.” A kiállítás szervezői, Boros Judit és Szűcs György művészettörténészek sze­mélyesen válogatták ki a Takács Galéri­ából a bemutatásra kerülő képeket. Ki­lenc alkotó tizenkét műve került a válo­gatásba. Balogh István nagyváradi festő Ady kortársa volt, portrét is készített róla. A tárlaton a „Viharos fa” című szecessziós miniatúrája szerepel, amelyet a hozzáér­tők minőségében Csontváry munkáihoz hasonlítanak. A ’99-ben elhunyt Incze János Dés életművéből két kép szerepel: az „Énekes önarckép”, amely a Nemzeti 1944-es átfogó tárlatában is helyet kapott, valamint egy másik korai műve, a „Nagy­bányai részlet”. A művész annak idején sikeres tárlaton mutatkozott be Százha­lombattán. A ’86-ban elhunyt Bene Jó­zsef „Elvert határ” vagy másként „Ima a Hargitán” című festménye szimbolikus mű, Erdély tragikus sorsát mutatja meg. Bene a kolozsvári főiskola kiváló tanára volt. A kortárs Kuti Dénest, Szováta jeles festőművészét sokan ismerik, több kiállí­tása volt Budapesten, Százhalombattán. „Az én bőröndöm”, vagy más címen „Be­csomagolt táj” című alkotását 2012-ben a BKK-ban, a Magyar Kultúra Napján ren­dezett tárlaton láthattuk. A ’98-ban el­búcsúzott Miklóssy Gábornak, a kolozs­vári főiskola mesterének a „Háton fekvő akt” című képét láthatjuk majd a Nem­zetiben. Munkásságát 1999-ben mutat­ta be­ a BMK. Mohy Sándor, aki csak­nem végigélte a XX. századot, szintén a kolozsvári iskola mestere volt. „Borot­­válkozós önarcképe” került a válogatás­ba. Nagy Pálnak /1929-1979/, a Maros­vásárhelyi Képzőművészeti Középiskola egykori tanárának útkereső munkássága nagy hatással volt a mai alkotó generáci­óra. Fekete József /1903-1979/ szobrász­művészt két mű képviseli, a „Don Qui­jote” és az „Álló akt hegedűvel”. Nevét nem találjuk a magyar lexikonokban, pe­dig példaképe az erdélyi szobrászatnak, Kusztos Endrének, Szováta díszpolgá­rának, a kiváló grafikusnak „Székely gó­tika” és „Fenyők a sziklán” című mun­kái kerülnek Budapestre. Százhalombat­tán 1995-ben 70 éves, majd 80 és 85 éves születésnapján szervezett számára kiál­lítást Takács Péter. Idén pedig a művész 90 éves jubileumára a Hamvas Béla Vá­rosi Könyvtárban készített munkáiból tárlatot. Az előkészületek közepén kap­ta a hírt, hogy Endre bácsi tragikus kö­rülmények között, egy ittas vezető vétsé­ge miatt, balesetben elhunyt. Jubileumi tárlata március közepéig látható a városi könyvtárban. J­akács Péter a tizenkét százhalom­battai festmény közül Balogh István kü­lönleges miniatúráját, valamint Kusztos Endre „Fenyők a sziklán” című művét emelte ki. Mint mondta, ez a két kép fe­jezi ki legmegrázóbban az Erdélyben élők és a székelyföldiek sorsát, a megmaradá­sért való küzdelmet, a szülőföldhöz való ragaszkodást. Balogh István: Viharos fa Festékbe oldott indulatok Kovács Johanna nagyméretű festményeiből nyílt tárlat március 7-én a Barátság Kulturális Központ Galériájában. A művésznő 1972 óta állít ki egyéni, csoportos, hazai és nemzetközi esemé­nyeken. 1977-ben költözött Erdélyből fér­jéhez Százhalombattára, ahol 1978-ban mutatkozott be először képeivel. Könyv­tervezői mesterdiplomáját többek kö­zött Kass János tanítványaként szerezte 1979-ben. Jelenleg a budapesti Scheiber Sándor gimnáziumban tanít, fedez fel és indít útjára tehetséges grafikus, festő és formatervező növendékeket. László Bandy képzőművész, aki régi barátja és alkotótársa a kiállítónak, a megnyitón felidézte, hogy évekkel ko­rábban, mikor együtt rajzoltak, munka közben Johanna gyakran hangosan fel­­felkacagott.,Akkor azt gondoltam, hogy azoknak a csínytevéseknek örül, amiket akkoriban elkövetett a papíron. Most, ezekben a festményekben gyönyörköd­ve, látom, hogy az önfelfedezés öröme az, ami így felharsant kacagásában.” „Mindig az előző vonal és folt hívja elő a következőt” - nyilatkozta néhány évvel ezelőtt Kovács Johanna. Ugyanitt elmondta azt is, „piszokul szeret táncol­ni”. Az egymás mellé és egymásra­ fes­tett lendületes vonalakat, villanó folto­kat nézve, láthatjuk az alkotót, amint - sokszor a tanítás lyukasóráiban - az is­kolában berendezett műtermébe siet, és a vászonra táncolja mindazokat az indu­latait, amik összegyűltek benne, festék­be oldja feszültségeit. „Johanna képei arról szólnak - hang­zott el a megnyitón -, amit nem lehet le­fényképezni, mert látni sem lehet. Ér­zés és indulat, harag és szeretet formá­jában ott vannak valahol az alkotóban, sokszor olyan mélyen, hogy még ő sem látja. Az ecset és a festék látja, s a meg­induló keze. És a vásznon egyszer csak láthatóvá teszi.” A kiállítás március 28-ig látogatható a Barátság Kulturális Központ Galériá­jában. Programajánló Kubinyi Anna textilek „Uram, jó nekünk itt lenni szent hajlékodban” címmel Kubinyi Anna Kossuth- és Prima Primissima díjas textil­­művész műveiből nyílt kiállítás a százhalombattai Szent István templomban március 7-én. A gobelintervező és textilművész Ma­kón, pedagógusszülők gyermekeként született és Szegeden nevelkedett. 1970 és ’76 között a Magyar Iparművésze­ti Főiskolán tanult. Legfontosabb mes­terei Plesnivy Károly és Szilvitzky Mar­git voltak. Eredetileg keramikus szere­tett volna lenni, de egy véletlen folytán papírjai elkeveredtek, és gobelin szakra vették fel. Művészeti tanulmányai elő­segítették, hogy kialakítsa egyéni tech­nikájához kapcsolódó motívumvilágát, amely a természet és tájmegjelenítést helyezte előtérbe. A szövés és relieftech­nika segítségével plasztikus, a síkból kilépő, erősen absztrahált, dinamikus kompozíciókat teremt egyszerű anya­gok alkalmazásával, mint a juta, kender, spárga. Munkáihoz maga festi, dolgoz­za fel az anyagokat, gyapjúval és selyem­mel ékesíti gobelinjeit. Látványos alko­tásai rendkívüli népszerűséget biztosí­tottak művészetének. Nemzetközileg is sikeres művész­ként 1990-től 2000-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal Franciaországban élt és dolgozott. Hazatérését követően mély érdeklődéssel fordult a hazafiság felé. Erdélyi utazásainak hatására új té­maként az ősi és népművészeti hagya­ték motívumait dolgozza fel. Kubinyi Anna kiállítása április köze­péig lesz látható a Szent István temp­lomban. ,A tett az embert magával rántja” Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem - HRVK - Már­cius 12. (csütörtök), 18 óra. * Városi megemlékezés az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc évfordulója alkal­mából Március 13. (péntek) 10 óra: Tematikus délelőtt az óvodásokkal, 15 órától: Találkozás a huszárokkal a város közterein. A magyar falu - A Fitos De­zső társulat előadása, közreműkö­dik a Szentendre és a Gödöllő Tánc­­együttes, valamint Pál István Sza­lonna és bandája, Nyitrai Tamás és Navratil Andrea - BKK - Március 14. (szombat), 19 óra. Családi matiné - Kézműves foglalkozások a BKK kamaratermé­ben március 15-én (vasárnap) 10 órától Koszorúzás a Petőfi szobornál (Százhalom Egészségügyi Központ). Közreműködik a Városi Fúvószene­kar és Turek Miklós színművész -10 órakor Díjátadó ünnepség és dísz­előadás a BKK Színháztermé­ben - Köszöntőt mond: Vezér Mi­hály polgármester - Fellépnek: Koncz Gábor Kossuth-díjas színmű­vész, Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Zenés Színház ifjúsági tagozata és tánckara, vala­mint a Váci Szimfonikus Zenekar -11 órától Megfújják a trombitát - Interak­tív előadás és játszóház a Bajorka Együttessel a BKK kamaratermében 11 órakor. Szabadtéri kiállítás látható az 1848-49-es szabadságharc fontos eseményeiről a Szent István téren március 17-ig.* Történelmi tévhitek - Egy pápa gyermeke, Lucrezia Borgia - Kovács Edina történész előadása a HBVK-ban - Március 17. (kedd), 18 óra. Dr. Teremi Ferenc előadá­sa az Ebola járványról a „Matrica” Múzeumban - Március 18. (szer­da), 17 óra. Manó Műhely gyermekeknek - Varró Ágnes textiljáték-készítővel - HBVK - Március 20.(péntek), 16-tól 18 óráig. Manó Műhely felnőtteknek -Varró Ágnes textiljáték-készítő­vel - HBVK - Március 21. (szom­bat), 14-től 17 óráig. „Matrica” Műhely gyerme­keknek - Húsvét napja közeleg... kézműves foglalkozás és játszóház a „Matrica” Múzeumban - Március 21. (szombat), 14-től 16 óráig. Ki Mit Tud? a BKK-ban - Már­cius 21. (szombat), 10 órától. Húsvétváró Óvárosi Családi Nap a Zenálkó Etel Óvárosi Közös­ségi Házban - Március 22. (vasár­nap), 10 óra. Füveskönyvek - Az élet nagy kérdései - Márai Sándor, Ham­vas Béla és Weöres Sándor bölcsele­tei a Gyulai Várszínház előadásában - BKK - Március 23. (hétfő), 19 óra. ’’Kalandozás és nosztalgia” -Közép-Amerika felfedezése -Sziget­vári József előadása a BKK kamara­termében - Március 24.(kedd), 18 óra. Botanikai kutató- és gyűjtő­­úton a Maláj-félszigeten - dr. Pócs Tamás, Széchenyi-díjas egye­temi tanár előadása a Magyar Föld­rajzi Múzeumban - Március 24. (kedd),17 óra. Testi, lelki, szellemi egészség - Szilágyi Mária előadása a HROK- ban - Március 26. (csütörtök), 18 óra. BÉRELHETŐ HELYISÉG! Az OKTÁN munkásszálló Ifjúság úti üzletsorán 48 ma nagyságú üzlethelyiség kiadó. oktanszallo@oktanszallo.hu www.oktanszallo.hu 06 (23) 354-812 5.OLDAL A SZIKE képzőművészeti csoportja mellett kialakult fotókör tagjainak munkáiból nyílt kiállítás a Barátság Kulturális Központ Lépcső galériájában március 6-án. A csoport - Gere Szilvia, Gréger Sza­bolcs, Hudák Eszter, Nagy Ádám, Mé­száros Dezső és Varga László - bemu­tatkozó kiállítását László Bandy képző­művész-tanár, a SZIKE­ Látás Iskolája vezetője ajánlotta a közönség figyelmé­be. „Kis lépés a Lépcső Galériában, nagy lépés a XXI. század művészete felé” - kezdte megnyitó beszédét, amit rövid fotótörténeti áttekintéssel folytatott. .A festők kezdetektől hasz­nálták segédeszköznek is a fényképezést. A fény­képészet azonban elég gyorsan önálló művé­szet akart lenni. Az első művész fotográfiák szép festményekre igyekez­tek hasonlítani. Már a XX. század első felében nem egyszerűen pótol­ta a festészet fő vonula­tából kiesett műfajokat - mint a portré vagy a tájkép -, hanem önálló feladatokat is talált magának, új műfa­jokat teremtett, s rendre kialakította sa­ját nyelvrendszerét. Idővel a festészet kezdett visszautalni a fotóra, például a montázsokkal, a hiperrealizmus megje­lenésével. Ez volt a XX. század. De mi itt már a XXI. század második évtizedében járunk! Amit itt látunk, tulajdonképpen egy múlt századi fotókiállításnak lát­szik: képek lógnak a falon keretben, és nézegetjük őket. Nagyon nehéz ma új témát találni, átlépni bevált techniká­kat, kompozíciós megoldásokat. Amit itt látunk, mégis valamiben nagyon kü­lönbözik a régi fotókiállításoktól. A di­gitális print kényszermegoldás. Ezek a képek teljes szépségükben nagyméretű monitoron érvényesülnének, esetleg egy szuperprojektorral kivetítve, vagy szá­mítógépen nézegetve, akár - és itt jön a lényeg - még egy kicsit bele is nyúlva, tehát „interaktívabban” élvezve, mint itt a falra zsúfolt printeket passzívan néze­getve. A másik talán még lényegesebb dolog: ma már szinte mindenkinek ott a kezében valamilyen fényképet előállí­tó masina. A képcsinálás, mint kommu­nikáció ismét a beszéd és az írás szintjé­re emelkedett, de jóval magasabb szin­ten, mint az írás előtti ősidőkben, s főleg beláthatatlan széles kört érintve. Ahogy megváltozott a képalkotó eszköz, a kép­alkotó művész és közönségének viszo­nya, úgy dolgunk az ennek megfelelő vi­zuális nyelv és kiállítási forma megte­remtése. Ez lesz aztán a Láttatás Isko­lája!” A SZIKE Fotókör kiállítása április 11- ig látható a BKK Lépcsőgalériájában. Gréger Szabolcs képe Mészáros Dezső képe

Next