Százhalombattai Hírtükör, 2016 (29. évfolyam, 1-25. szám)
2016-05-05 / 9. szám
4. OLDAL tt boldog minden évünk Könnyes-mosolygós, meghitten vidám ünnepségen emlékezett meg az alapítás 25. évfordulójáról a Százhalombattai Körösi Csoma Sándor Általános Iskola április 22-én. A jubileumon részt vett Sárközi Márta tankerület-igazgató, Szalai Attila, ifjúsági és közrendi tanácsnok, a tantestület nyugdíjas tagjai, számos szülő, valamint a partnerintézmények, iskolák, óvodák vezetői. Tibeti díszbe öltözött az aula a jubileumi Körösi Hétre. Tarka zászlók, elefántábrázolások, távol-keleti oltár, színes kendők varázsoltak egzotikus hangulatot és emlékeztettek a névadóra, akit az európaiak közül elsőként nyilvánítottak bodhiszattvának, vagyis buddhista szentnek. Az egykori alapítók humanisztikus, gyermekközpontú iskolának képzelték el a Körösit, ahol pedagógus és diák egyaránt jól érzi magát, a vonzó, esztétikus környezet pedig szavak nélkül is nevel - emlékezett Tamás Emília igazgató. Az intézményben azóta is a központi pedagógiai értékek közé tartozik a környezeti nevelés, valamint a differenciált tehetségfejlesztés, illetve felzárkóztatás. Körösi Csoma Sándor életét elevenítette fel a diákok cseppet sem szokványos ünnepi műsora, amelyben a 7. a osztály mellett a Bodzavirág, valamint Bodzabogyók kórus és a JP Dance Company táncegyüttes is szerepelt. Az énekkel, tánccal, zenével és némajelenetekkel megvalósított produkció résztvevői szó szerint bejátszották a hatalmas aulát. A meglepő és művészi színvonalú előadás különleges forgószínpad hatását keltette és méltán aratott rendkívüli sikert. Nagy tapsot kaptak a Körösi Héten rendezett versenyek díjazottjai is, akik az ünnepség keretében vették át az okleveleket. A Baranyai Jánosné Matematika Emlékversenyre, a Sudoku és könyvtárhasználati vetélkedőre a városi általános iskolák is meghívást kaptak, az indiai szent állat, az elefánt ábrázolására meghirdetett pályázaton pedig az egész tankerület részt vett. Ovációval ünnepelték a diákok Bercsényiné Kántor Juditot, az iskola angoltanárát és idegen nyelvi munkaközösség vezetőjét, aki miniszteri elismerő oklevelet vett át Sárközi Mártától, valamint Tornainé Szegedi Erika intézményvezető-helyettest, akinek Körösi Emlékérmet szavaztak meg kollégái. Körösi Oklevelet kaptak azok a szülők - Kiss Katalin, Henrik Lászlóné, Bánócziné Murguly Erika, Bánóczi János, Ságiné Mazurák Katalin, Becséri Tiborné, Takács Zsuzsanna, Várkonyi Júlia, Baloghné Laki Tünde, Nagy Judit, Windisch Szilvia, Krasznai István és Ozmitz Klára -, akik az elmúlt év során különösen sokat tettek az iskoláért. Elismerésben részesültek azok a diákok is - Czakig Dániel, Kóti Dávid, Veres Ildikó, Mazzag Márton és Molnár Dorka akik öregbítették az intézmény jó hírét. Az ünneplést meglepetés image-videó zárta, amelynek kísérő dalát - „Itt boldog minden évünk...” - már mindenki együtt énekelte. Végezetül hatalmas tapsot kapott még Kovács Anikó magyar tanár is, aki a Körösi Hét „szívó-motorja” volt. Az iskola jubileumi rendezvényei ezzel nem értek véget. A különleges programok a tanév végéig folytatódnak. CK A Duna-part nem a városé Tisztelt Deák József Úr! A Százhalombattai Hírtükör 8. számában megjelent levelére (A Duna-part lehetne a város ékköve) reagálva az alábbiakról tájékoztatom. A Duna-part nem Százhalombatta Város Önkormányzata tulajdona, mint ahogy a gátrendszer sem. Ezen területek fenntartását és kezelését az önkormányzat önként vállalt feladatként látja el. Évente három alkalommal kaszáltatjuk a Duna-partot és a gátat, továbbá a gáton végzett állagmegóvási feladatokat (pl. pocokirtás) is ellentételezés nélkül vállalta fel az önkormányzat. A kidőlt fákat, illetve egyéb növényzetet (a kaszáláson kívül) nem áll módunkban fenntartani, kezelni, mivel az állami terület Natura 2000 védettséget élvez. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A Duna és ártere a Duna-Ipoly Nemzeti Park Kiemelt Jelentőségű Különleges Természet-megőrzési Területnek jelölt területei közé tartozik. A Kiemelt Jelentőségű Természet-megőrzési Terület a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § h) szerint jellegzetes, közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen a rendelet g) pontjában foglalt fajokon és élőhelyeken kívül a közösségi szempontból kiemelten jelentős, a 2. B) és 3. B) számú mellékletben meghatározott faj jelentős állománya, élőhelye vagy a 4. B) számú mellékletben meghatározott kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található. A Duna-parton - hasonlóan hazai erdeinkhez - a Nemzeti Park tájékoztatása szerint mindenki saját felelősségére sétálhat, kirándulhat, túrázhat. Az Ön által említett területeket az önkormányzat a továbbiakban is - lehetőségeihez mérten - rendben tartja és kaszáltatja, de a fenti jogszabályok miatt a lehetőségeink korlátoltak. Rajkai Ágnes, a Műszaki Iroda Vezetője Kutató gyerekek Tizennegyedik alkalommal rendezte meg a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája országos tanulmányi verseny régiós fordulóját a Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium április 21-én. A Budapest és környéke régióból 8 iskola vett részt. A 25 versenydolgozatot 28 tanuló adta elő. SZÁZHALOMBATTAI HÍRTÜKÖR • XXIX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM • 2016. MÁJUS 5. Több százan szedtek szemetet Közel kétszázhatvanan vettek részt az idei TeSzedd országos akció keretében rendezett várostakarításban Százhalombattán április 30-án. A Városi Polgárőrség a 6-os főút városi szakaszát, a Hulladékkommandó a Csenterics és Városkapu utakat, valamint az óvárosi hegyen található természetvédelmi területet mentesítette a hulladéktól. A polgárőrök a vadásztársaság tagjaival, ifjú polgárőrökkel, közmunkára ítéltekkel és városlakókkal dolgoztak együtt. Mintegy 200 köbméter hulladékot hordtak konténerekbe, zsákokba, illetve kupacokba - tájékoztatott Szalai Attila, a szervezet titkára. Több KRESZ, illetve közüzemi vezetéket jelző táblát is mentesítettek a gáztól, illetve a szeméttől. A további közveszély elhárítása érdekében értesítették az érintett szolgáltatókat. Találtak veszélyes hulladékot - gumiabroncsokat, üveggyapotot, gyógyszereket is . A polgárőrök egyébként megalakulásuk óta részt vesznek önkéntes várostakarításokban, veszélyhelyzet esetén, amiyen a dunai halpusztulás vagy a madárinfluenza volt, kirendelik őket a hatóságok. A szombat délelőtti akciót Szalai Attila mellett Mag János szolgálatvezető, Körömi Lajos alelnök és Szél Pál elnök szervezte. A munka utáni jól megérdemelt ebédet Orovecz István nyugalmazott polgári védelmi vezérőrnagy főzte. A Hulladékkommandó Társadalmi Járőrszolgálat hatodik alkalommal vett részt a TeSzedd akcióban - ezúttal közel kétszáz önkéntessel. Az egyesülethez idén is csatlakoztak a dm Kft. munkavállalói, valamint részt vettek a szemétszedésben a Gyermekek Szövetsége képviselői, a százhalombattai Arany és Eötvös iskola diákjai és a Pest Megyei Vöröskereszt ellátásában élő hajléktalanok. A nap végére 7 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze. A résztvevőket a szervezők bográcsban főtt ebéddel vendégelték meg, a gyerekek pedig őskori kézműves foglalkozáson vehettek részt a Régészeti Park jóvoltából. Az önkéntesek által összegyűjtött szemetet a Szákom Kft. szállítja el. Fidzsi meg én - Az új élet Levizsgázott és munkába is állt Százhalombatta első hivatásos vakvezető kutyája, Fidzsi, a két éves labrador április 26-án. Mostantól a mindennapi életben, a gyalogos és tömegközlekedésben is segíti látássérült gazdáját, Sápi Dórát. Kutya és gazdája együtt tették le a körülbelül egy órás vizsgát. Számos feladatelem megoldásán keresztül kellett bizonyítaniuk Fidzsi megbízható engedelmességét és Dóra kutyájával történő önálló közlekedésre való alkalmasságát. A miskolci Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola 2006 óta foglalkozik vakvezető kutyák kiképzésével és látássérültekhez juttatásával. A túlnyomórészt labrador, ritkábban golden retriever kölykök először nevelőgazdához kerülnek. Fidzsit az érdi Nagy Anikó és családja nevelte két hónapos korától a kiképzés megkezdéséig, mintegy másfél éves koráig. Sápi Dóra új életének, Fidzsi nevelésének és kiképzésének minden állomását több sorsszerű pillanat és találkozás alakította. Nagy Anikó már hosszú ideje tervezte, hogy vakvezető kutyát neveljen családjában. Egy „véletlennek” köszönhetően találkozott Nyíriné Kovács Mária habilitációs kutyakiképzővel Érden. Megszólította és a nevelőgazdaság feltételeiről érdeklődött tőle. Ezután felgyorsultak az események, Fidzsi már aznap Nagyék érdi házában töltötte az éjszakát. A család évek óta ismerte Sápiékat, de Fidzsi nem ennek köszönhetően került Dórihoz. „Minden esetben az igénylő adottságaihoz - életmódjához, egészségügyi állapotához és életkorához - választunk kutyát, éppen ezért az igényeket általában nem beérkezési sorrendben elégítjük ki” - mondta el Nyíriné Kovács Mária, a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola képviselője. A nevelőgazdáktól először a kiképző szakember otthonába, a kiképzés végeztével pedig egy ötnapos, úgynevezett átadó tanfolyam után, látássérült gazdáikhoz kerülnek a képzett ebek. Sápi Dóra február végén vihette haza biztonságot, önállóságot, társat jelentő kutyáját. „Nagyon boldog vagyok, hogy most már „egyedül” tudok közlekedni. Eddig főleg anyukám kísért mindenhová, fehérbottal sem éreztem biztonságosnak a közlekedést” - mondta. Az ELTE bölcsészkarának anglisztika szakos hallgatója öttagú családban él, Fidzsi két cica mellé érkezett a házba. A vakvezető kutyák kiképzésére jelenleg nincs állami támogatás, a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola alapítványi adományokból és adó egyszázalékokból gazdálkodik. A vakvezető kutyák világnapját április 27-én ünnepelték. ND A dunafüredi fiú Több száz utas érkezett hajóval hétvégenként Százhalombattára a hatvanas évek elején. Hétköznapokon kofajáratok közlekedtek, a hajóállomáson sört mértek. Dunafüred főként hétvégi telkekből és házakból állt, a városrésznek mintegy tíz családnyi állandó lakója volt. Szél Pál közel hatvanévnyi emléket idézett fel a Dunáról és Dunafüredről április 20-ai előadásán a „Matrica” Múzeumban. A településrész képviselője a család Barátság utcai otthonában született. Gyermekéveit is itt, a „Csónakos-házban” töltötte. Az ingatlan előző tulajdonosa egy bárkát építtetett a lapostetőre, hogy vészhelyzet esetén mindig „kéznél legyen”. Az előadó sok érdekességet mesélt a hatvanas évekbeli Dunafüredről, a hajózással és a vízi élettel kapcsolatban régi ereklyéket - a többi között az első százhalombattai képeslapot, korabeli orosz típusú tűzoltó készüléket, távcsövet is bemutatott. Az általános iskolát a város egyetlen iskolájában kezd te meg 1963-ban. Akkoriban reggelente tíz-húszfős gyerekcsapatok jártak gyalog, a Bara-hídon keresztül Óvárosba, iskola után pedig ugyanezen az útvonalon haza, Dunafüredre. A felsőbb évfolyamokat már Szél Pál is az 1. Számú Általános Iskolában végezte, amely 1966- ban nyitotta meg kapuit. A füredi gyerekek „tátott szájjal figyelték, hogy milyen az élet a városi részen.” Ekkor találkoztak először a „vidéki” és a „városi” élet különbségeivel, számukra a vezetékes víz, a fürdőszoba is „luxusnak” tűnt még. Az előadó hálás szívvel emlékezett az egykori iskolaigazgatóra, Pável Nándi bácsira és feleségére. Véleménye szerint az egész város „nagyon sok jó vezetőt, sportolót és edzőt” köszönhet nekik és a többi akkori tanárnak. Mint az összes százhalombattai gyerek, akkoriban Szél Pál is végigcsodálta a város felépülését, sokat játszott, szaladgált az építkezések között. A jó idő beköszöntével társaival minden szabadidejüket a természetben, főként a Duna vagy a Baja mellett töltötték. Úsztak, fürödtek, pecáztak. Nyári szünetekben, amikor a nyaralók tulajdonosai is megérkeztek, egyszerre több száz gyerek töltötte az időt a Duna-parti strandon. Szél Pál középiskolai tanulmányait Csepelen végezte, de első - és utána valamennyi munkahelyét Százhalombattán szerezte meg. Dolgozott üzemlakatosként a DKV-ban, majd anyagbeszerző-műszaki ügyintézőként az ÁFOR-nál, közben judo szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. A közélettel a 90-es években került kapcsolatba. 1992-ben már bizottsági tagként, 1994 óta pedig önkormányzati képviselőként dolgozik a városért. Az elmúlt huszonkét évben teljesen kiépült és megszépült Dunafüred, politikai pályáján „az alkotás öröme tartotta meg, és ez élteti a mai napig.” Történeteit a „Matrica” Múzeum munkatársai is nagy érdeklődéssel hallgatták. Szél Pál és Őri Ildikó, a szintén „régi dunafüredi lány” nosztalgiázó beszélgetése közben „a régi csibészek dunafüredi találkozójának” ötlete is felmerült. ND