Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)
1957-12-13 / 193. szám
1957. DECEMBER 13. PÉNTEK NEM TAVALY KEZDŐDÖTT... IV. A gazdasági szabotázsok leleplezése után ismét a politikai porond felé fordult az amerikaiak érdeklődése. Hol mit lehetne a népi demokratikus Magyarország ellen cselekedni? Ez volt a fő gond, s ennek a gondnak könnyen akadtak megoldói idehaza, az országon belül s. A magyar népi demokrácia ellen irányuló amerikai terveknek készséges kiszolgálóját találták meg Mindszenty József hercegprímásban, aki a felszabadulás óta elkeseredett hadjáratot folytatott a népi hatalom ellen, s aki a felszabadulás előtt aktív támogatója volt a fasiszta mozgalmaknak, így többek között a nyilaskeresztes mozgalomnak is. 1947. júniusában Mindszenty Amerikába repült, s ott titkos találkozón folytatott eszmecserét a letűnt világ olyan nagyságaival, mint Habsburg Ottó és Eckhardt Tibor. Ugyanakkor tanácskozott Spellman New Yorki érsekkel is, akinek vázolta elképzeléseit a magyar köztársaság megdöntéséről és a monarchia visszaállításáról. Zakar, Mindszenty titkára a monarchia visszaállításának gondolatáról úgy nyilatkozott kihallgatása alkalmával, hogy ,,ez az amerikaiak előtt szimpatikus gondolat volt. Az amerikaiak tehát még azt sem bánták, hogy a népeket évszázadokon keresztül sanyargató Habsburg-ház trónra kerülhet ismét, a fontos az volt, hogy a népi hatalmat megdöntve, amerikai befolyás alá lehessen vonni Magyarországot. 1948 december végén a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta Mindszenty József és társainak letartóztatását kémkedés és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés miatt. A Mindszenty ügy bírósági tárgyalásán azután fény derült arra, hogy kik álltak a hercegprímás mögött, kk voltak azok, akik támogatták .■K irányították ígéretet tett, hogy szükség esetén segítséget nyújt Mindszenty külföldre való „távozásához“. Mindszentyék leleplezése természetesen nagy zavart váltott ki Nyugaton. Nem kevesebbről volt itt szó, mint arról, hogy Mindszenty lelepleződésével fény derül a magyar nép ellen irányuló aknamunkára, ismét bizonysága lesz annak, hogy amerikai körök minden lehetőséget megragadva uszítanak és szervezkednek a magyar népi hatalom ellen. A már szokásos sajtóhadjárat indult meg az ország ellen Mindszentyék leleplezésekor, s még egy sor sem jelent meg Mindszenty vallomásából, de máris úgy nyilatkoztak Nyugaton, hogy abból egy szó sem igaz. Amikor pedig nyilvánosságra kerültek a vallomások, s azok tényei letagadhatatlanok voltak, a nyugati propagandagépezet kábítószerekről, megkínzásokról, vallomást kiváltó ördögi vallatószerről regélt. Hogy ez mennyire naiv hazugság volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tárgyalásra kiküldött nyugati tudósítók kénytelenek voltak megállapítani, hogy Mindszenty egész viselkedése, kinézése, vallomástételének körülményei megcáfolják a kábítószer meílót. Természetesen amerikai körök nem elégedtek meg a sajtókampánnyal, hanem diplomáciai eszközökkel is igyekeztek nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Több ízben is jegyzéket intéztek a kormányhoz, melyben válogatott rágalmakkal illették az országot, s mindenáron megpróbálták menteni Mindszentyt, a népi hatalom egyik legnagyobb ellenségét, a népi hatalom megdöntésére irányuló összeesküvés fejét. Amikor a magyar kormány visszautasította ezeknek jegyzékeknek a rágalmait, s a a jegyzéket a magyar belügyekbe való durva beavatkozásnak a népi hatalom ellen irányuló tevékenységét. Mindszenty rendszeresen találkozott Mr. Chopinnel, az akkori amerikai követtel, akinek egyrészt különböző anyagokat adott át, másrészt megbeszélte vele az elkövetkezendő idők politikai irányvonalát. Nagyon sok esetben Mindszenty körleveleit is még kibocsátásuk előtt bemutatták az amerikai követnek. *• De nemcsak irányítói és ösztönzői voltak az amerikaiak Mindszenty tevékenységének, hanem igyekeztek őt menteni is. Amikor pl. Mindszenty panaszkodott Chapinnek az ellolását elérni és utána az amerikaiak segítségével egy rendszerváltozást. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatban álltam a nyugati államok budapesti követségeivel, elsősorban az USA-követséggel .Számos alkalommal fordultam hozzájuk különféle beadványokkal, levelekkel, küldöttem nekik jelentéseket s a magyarországi helyzetről is sürgettem beavatkozásukat.” Mindszenty természetesen nem egyedül tartotta a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal. Mindenhová kiterjedő kém szervezetet állítottak fel melyek rendszeres anyagot szolgáltattak, s megszerveztette ezeknek az anyagoknak a külföldre juttatását is. Mihalovics Zsigmond, az Actio Califoiica volt vezetője, aki a letartóztatás elől külföldre szökött, a legszélesebb kapcsolatot teremtette meg a Mindiszenty irányítása mellett összegyűjtött anyag külföldre juttatásának biztosítására. Mihalovicson kívül Péterffy Gedeon volt a másik közvetítő és informátor, akit 1947 elején küldött Rómába Mindszenty. A kémkedéshez Nyugatról biztosították az anyagi alapot is. Nem egy esetben 15—20 000 dollárt bocsátottak Mindszenty rendelkezésére, aki annak nagy részét a „hírszerző papok“ között osztotta szét. Mindszenty azonban nemcsak kémkedett, nemcsak legitimsta szervezkedés feje volt, hanem minden lehető módon támadta a magyar nép demokratikus vívmányait, így a köztársaságot, de legfőképp a földreformot. A titkos levéltári anyagban megtalált jegyzőkönyvek, ahol Mindszenty kifejti véleményét a földreformról, világosan tükrözi ennek a gőgös nagyúrnak a véleményét,, s azt is, hogy ha 1 mód nyílt rá rá, "Vajon hogyan , cselekednék, hogy mindez megszűnjék. Mindszenty többek között így vélekedik: .. odaadták a földet olyanoknak, akiknek a megmunkáláshoz sem tudásuk, sem anyagi erejük nincsen" Sóm a nagyúr butának és lustának nevezi a parasztokat, pusztán azért, hogy valamiféle indokot találjon a földrtform elítélésére. Hogy mennyire nem volt igaza, azt ma már bizonyítani sem érdemes. A magyar paraszt megmutatta, hogy mire képes a saját földjén. A Mindszenty-ügy tényei közismertek. S nem volt véletlen, hogy Mindszenty éppen a tavalyi ellenforradalom leg jvadabb napjaiban emelte fel hangját, s mondta el mindenki számára emlékezetes rádióbeszédét. S nem volt véletlen az sem, hogy beszéde előtt ismét kivel is tanácskozhatott? Az „egyik” nyugati hatalom követével! S nem véletlen az sem,hogy november 4-én Mindszenty, a magyar nép esküdt ellensége, az amerikai imperialisták terveinek készséges kiszolgálója, az amerikai követségen talált menedéket. Mészáros Ottó minősítette, az amerikaiak megpróbálták az ENSZ-et és a Hágai Nemzetközi Bíróságot felhasználni az ország megbélyegzésére, de itt sem jártak sok sikerrel. Ez érthető is, hiszen a tárgyaláson maga Mindszenty vallott megbízóinak félreérthetetlen céljairól. „A nyugati hatalmakkal, azoknak itteni képviselőivel való kapcsolatomat az a politikai elgondolás határozta meg, hogy ezeknek az államoknak, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok segítségével kívántam a szovjetorosz megszálló haderőnek Mane folyó harcról, Chapin olyan gyarországról való kivonu SIKERÜLT A prágai Fehér Hattyú áruház tetején szállt le tökéletes pontossággal egy HC—2 típusú csehszlovák helikopter. Mint látható, sok kételkedő saját szemével akar meggyőződni róla, vajon képes lesz-e leszállni a környező tornyok közt. A leszállás sikerült ""üJCirlíW Miért van így? TVTyársapát 3800 lakosú közösség. Hiteles adatok szerint 11 000 katasztrális holdon fekszik, s eltekintve egyetlen uticájától, nagyrészt tanyákból áll. Méghozzá a szétszórt tanyákból!meglehetősen Az élet azonban itt is éppen olyan ezerarcú, mint máshol, s Itt is születnek, élnek, házasodnak, és meghalnak az emberek. S a születéstől a halálig mennyi-mennyi gondja, kérelme, problémája, hivatalos ügye van egy embernek! Mindezekkel — természetesen — a tanácshoz fordul. Azaz, hogy fordulna ... de ne vágjunk a dolgok elébe. Nyársapáton a tanácsháza jó mélyen benn fekszik a szelíd homokbuckák között, egyformán és igazságosan messze a község két végétől. Ember legyen a talpán az a tanács-dolgozó, aki sokáig bírja ezt a 11 000 holdat hetenként — isten tudja hányszor — végigjárni. Pedig menni kell: kárbecslésre, környezettanulmányra, ellenőrzésre, hol ezért, hol azért. Azaz, hogy menni kellene ... de vágjunk a dolgok közepébe! A tamácsnak kilenc dolgozója van. Ebben benne van a két mezőőr, a két hivatalsegéd és a gépírónő is. Nincs benne viszont a VB-elnökhelyettes és a titkár. Sem benne, sem másutt... Az elnökhelyettest ugyanis hat hónapja, a titkárt még két hete elvitték magasabb beosztásba. S Homa István VB-elnök azóta egyedül látja el mind a három funkciót. Ő foglalkozik az elnökhelyettes feladatát jelentő földügyekkel, s a titkár hatáskörébe tartozó adminisztrációval. VB-üléseket tart, ellenőriz, intézkedik és felülvizsgál... Időnként pedig becsukja a boltot és bevonul a járáshoz értekezni. Ez pedig gyakran megtörténik ... Mivel se helyettese, se titkára, ilyenkor „zárt ajtókra” lelnek a nyársapátiak. A „zárt ajtót“ azért tesszük idézőjelbe, mert a valóságban — nyitva van. Akinél kedve tartja, ilyenkor is bemehet építési engedélyért — a hivatalsegédhez, szociális segélyt kérni — a mezőgazdasági felügyeletét, vagy tartalékföldet igényelni — a mezőőrnél... Hatvan vagonnal több téli szalámi A hideg idő beálltával teljes kapacitással dolgozik a két téliszalámi-gyár. Nagy segítséget jelentett, hogy gondosan előkészített berendezésekkel láthattak munkához. Különösen Szegeden dolgoznak jól: már elkészítették a tervezett mennyiséget és úgy számítják, hogy az előirányzatukon felül még negyven vagon téli szalámit készítenek. A budapesti gyárban is mintegy 20 vagonos többlet teljesítésére számítanak. Vasgyűjtő-kampány indult december hónapban A Gazdasági Bizottság a kohászat téli anyagellátásának biztosítására elrendelte, hogy december 1-től december 31-ig a szocialista szektorok területén és a lakóterületeken vasgyűjtő-kampányt tartsanak. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kohászat vastartalékát elégtelennek találta és fennáll annak a veszélye, hogy a téli hónapokban előadódható szállítási nehézségek bénító hatással lehetnek a kohászatra. Az országnak tehát fokozott mértékben van szüksége a vashulladékra. A MÉH-vállalatoknál már nagyban folyik a vasgyűjtés, amelynek sikeréhez a háztartások is nagy mértékben hozzájárulhatnak azzal, ha összeszedik a házuk táján található vashulladékot és átadják a legközelebbi MÉH-telepnek vagy átvevőhelynek, amelyek megfizetik a beadott hulladék árát. December 18-ig hivatalos a vashulladékot beadók sorsjegyet is kaphatnak MÉH- még a beszolgáltatott hulladékanyagért. A MÉH-sorsjáték húzása egyébként december 21-én lesz, a Bartók-teremben, amikor is két és félmillió forint értékű, összesen 27 000 nyereménytárgy kerül kisorsolásra, S A jó postás • Ma már elválaszthatatlan a posta munkájától a különböző napi-, hetilapok és színes lapok terjesztése. Örömmel adhatjuk hírül, hogy lapunk terjesztésében, előfizetői gyűjtésében igen eredményesen dolgoznak a postahivatalok hírlapfelelősei, terjesztői. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kézbesítők lelkesen dolgoznak és tevékenyen kiveszik részüket a lapterjesztői munkából. Az utóbbi hónapokban megyeszerte fokozottabb lendülettel történik lapunk olvasótáborának növelése, a lap eljuttatása a legfélreesőbb helyekre is. Olvasóink várják, hogy postaidőben és lakás szerint a is pontosan elküldje lapunkat, ami tapasztalataink egyre panaszmentesebbé szerint válik. Az olyan törekvésekben, hogy többen megismerkedjenek lapunkkal, illetve többen olvassák, élenjárnak Keller István, veresegyházi kézbesítő, aki októberben és novemberben 31 előfizetőt és hetenként 25—30 áruspéldányt ad el. Erdős József, a ceglédi 1. posta, kézbesítője 13 új előfizetőt gyűjtött és naponta 10 példányt ad el. Példának említhetjük még Szluka István és Omelka Ferenc Örkényi kézbesítőket, akik harmincra emelték az előfizetés számát és naponta öt példánnyal az árusítást. Meggyőződésünk, hogy a posta hírlapterjesztéssel foglalkozó apparátusa, sok egyéb jó lapterjesztő feladatuk mellett kiérdemelten végzik a sajtó terjesztését. Az, hogy egyedüli gazdái ennek a munkának, egyben nagy felelősségvállalásra is kötelezi őket. Igaz az, hogy felszabadulás óta megnőtt az egész lakosság olvasási igénye, soha annyi újságot olvasó ember nem volt az országban, amint jelenleg van. Ez nem a véletlen eredménye. Oka egyrészt, hogy megszűnt a sajtó az üzleti vállalkozás, a szenzációkergetés, az emberek félrevezetésének eszköze lenni, másrészt megváltozott a lapterjesztési munka. Legfőbb eszköz erre a meggyőzés volt, amellyel megértették, hogy az olvasás mindennapos szükséglet. Nem kétséges, hogy jelenleg és a jövőben a több olvasó szerzése egyre nehezebb, fáradtságosabb munkát igényel. Idáig az olvasni szerető és a gazdag kül- és belpolitikai események után érdeklődő emberek váltak rendszeres olvasókká. Hátra van tehát a legeldugottabb helyek lakói (város- és faluvégek, új lakótelepek, tanya), érők” nagy serege,a „nem ráden Ezért hívunk és várunk minh hírlapterjesztéssel foglalkozó postás dolgozót, hogy álljanak mellettünk továbbra is olyan lelkesedéssel, mint ezidáig is tették és jó terjesztési munkájukkal tegyék lehetővé, hogy a Pest megyei Hírlap tízezrek kezébe kerüljön. Szépvölgyi István Erdős József Omelka Ferenc Keller István Szluka István lmkönyvével verekedett a„jámbor“ asszony. A Pest megyei Törvényszék Czabán Mihály tanácsa, most tárgyalja Sári község ellenforradalmi csoportjának bűnügyét. éjszaka Sáriban október 27-én tüntetéssel kezdődött az ellenforradalom, beverték a helyi tanácsház ablakait, egy csoport a földművesszövetkezet elé vonult, el akarták távolítani az üzlet cégtábláját. Közben szidalmazták Ferenczi Jenő üzletvezetőt, és azt kiáltozták: „Gyere ki te büdös zsidó, kivégzünk!” Vasárnap a templomból kijövő tömeget Bánhegyi János, a községi tanács elnöke felszólította: menjenek a tanácsháza elé, hogy a község új „vezetőségét” — a nemzeti bizottságot — megválasszák. A tömegben feltűntek a zavart keltők és a tanács vezetői ellen szították a tömeget. Nem hallgatták, meg a volt párttitkárt sem. Vörös Ferencet, a tanács pénzügyi csoportjának vezetőjét, szintén nem engedték beszélni, megveréssel fenyegették. A leghangosabb uszítók közül Foyta Mihály Vörös Ferencet a felizgatott tömeg közé lökte, majd arcul ütötte. Az ütlegelésbe nyomban bekapcsolódott Laja Mihályné, aki a kezében levő imakönyvvel Vöröst ütlegelni kezdte. Vörös menekülni próbált, a tömegből Prigyeni József, Sós Lénárd üldözőbe vették és a közben Balogh Béni udvarára menekült és annak kamrájában elrejtőzött Vöröst ismét bántalmazták. Prigyeni egy deszkával fejbeütötte, emiatt 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Október 28-án délben Prigyeni József és Mráz Péter elmentek Ferenczi Jenő lakására. Prigyeni a bezárt kapu tetején bemászott, kinyitotta a kaput és beengedte Mrázt. Ferenczi éppen ebédelt a feleségével, kijött az udvarra és kézfogással üdvözölte Prigyenit. Eközben Mráz Péter az udvaron ütőszerszámot keresett, majd egy vaslapátot adott át Prigyeninek, aki azzal minden szó nélkül Ferenczit fejbe sújtotta. A férje segítségére siető Ferenczinét szintén leütötte a vaslapáttal. Ennek következtében azok húsz napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. E cselekmények miatt, a nyomozás eredménye alapján az ügyészség Prigyeni József, Sós Lénárd, Foyta Mihály, Laja Mihályné, Jelének Lénárd, Mráz Péter, Wolenszki József sári lakosok ellen szervezkedés büntette miatt vádat emelt.