Pest Megyei Hirlap, 1957. december (1. évfolyam, 183-203. szám)

1957-12-13 / 193. szám

1957. DECEMBER 13. PÉNTEK NEM TAVALY KEZDŐDÖTT... IV. A gazdasági szabotázsok le­leplezése után ismét a politi­kai porond felé fordult az ame­rikaiak érdeklődése. Hol mit lehetne a népi demokratikus Magyarország ellen cseleked­ni? Ez volt a fő gond, s en­nek a gondnak könnyen akad­tak megoldói ide­haza, az or­szágon belül­­ s. A magyar népi demokrácia ellen irányuló amerikai ter­veknek készséges kiszolgálóját találták meg Mindszenty Jó­­zsef hercegprímásban, aki a felszabadulás óta elkeseredett hadjáratot folytatott a népi hatalom ellen, s aki a felsza­badulás előtt aktív támogató­ja volt a fasiszta mozgalmak­nak, így többek között a nyi­laskeresztes mozgalomnak is. 1947. júniusában Mindszenty Amerikába repült, s ott titkos találkozón folytatott eszmecserét a le­tűnt világ olyan nagyságaival, mint Habsburg Ottó és Eck­hardt Tibor. Ugyanakkor ta­nácskozott Spellman New Yorki érsekkel is, akinek vá­zolta elképzeléseit a magyar köztársaság megdöntéséről és a monarchia visszaállításáról. Zakar, Mindszenty titkára a monarchia­­ visszaállításának gondolatáról úgy nyilatkozott kihallgatása alkalmával, hogy ,,ez az amerikaiak előtt szim­patikus gondolat­ volt. Az amerikaiak tehát még azt sem bánták, hogy a népe­ket évszázadokon keresztül sanyargató Habsburg-ház trónra kerülhet ismét, a fon­tos az volt, hogy a népi ha­talmat megdöntve, amerikai befolyás alá lehessen vonni Magyarországot. 1948 december végén a Bel­ügyminisztérium nyilvános­ságra hozta Mindszenty József és társainak letartóztatását kémkedés és a demokratikus államrend megdöntésére irá­nyuló szervezkedés miatt. A Mindszenty ügy bírósági­­ tárgyalásán azután fény de­rült arra, hogy kik álltak a­­ hercegprímás mögött, kk vol­­­­t­ak azok, akik támogatták­ .■K irányították ígéretet tett, hogy szükség esetén segítséget nyújt Mind­szenty külföldre való „távozá­sához“. Mindszentyék leleplezése természetesen nagy zavart vál­tott ki Nyugaton. Nem keve­sebbről volt itt szó, mint ar­­­­ról, hogy Mindszenty leleple­­­­ződésével fény derül a magyar­­ nép ellen irányuló aknamun­kára, ismét bizonysága lesz­­ annak, hogy amerikai körök­­ minden lehetőséget megr­a­­­­gadva uszítanak és szervezkednek­ ­ a magyar népi hatalom ellen.­­ A már szokásos sajtóhadjárat indult meg az ország ellen­­ Mindszentyék leleplezésekor, s még egy sor sem jelent meg Mindszenty vallomásából, de máris úgy nyilatkoztak Nyu­­­­gaton, hogy abból egy szó­­ sem igaz. Amikor ped­ig nyil­­­­vánosságra kerültek a vallo­­­­mások, s azok tényei letagad­­­­hatatlanok voltak, a nyugati­­ propagandagépezet kábítósze­rekről, megkínzásokról, vallo­mást kiváltó ördögi vallató­szerről regélt. Hogy ez men­­nyire naiv hazugság volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tárgyalásra kiküldött nyugati tudósítók kénytelenek voltak megállapí­tani, hogy Mindszenty egész­­ viselkedése, kinézése, vallo­­­­mástételének körülményei­­ megcáfolják a kábítószer me­­í­lót. Természetesen amerikai kö­rök nem elégedtek meg a sajtókampánnyal, hanem dip­lomáciai eszközökkel is igye­keztek nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Több íz­ben is jegyzéket intéztek a kormányhoz, melyben váloga­tott rágalmakkal illették az országot, s mindenáron meg­próbálták menteni Mindszen­­tyt, a népi hatalom egyik leg­nagyobb ellenségét, a népi ha­talom megdöntésére irányuló összeesküvés fejét. Amikor a magyar kormány visszautasította ezeknek jegyzékeknek a rágalmait, s a a jegyzéket a ma­gyar bel­­ügyekbe való durva beavatkozásnak a népi hatalom ellen irányuló­­ tevékenységét. Mindszenty­­ rendszeresen­ találkozott Mr. Chopinnel, az akkori amerikai követtel, akinek egyrészt kü­lönböző anyagokat adott át, másrészt megbeszélte vele az elkövetkezendő idők politikai irányvonalát. Nagyon sok esetben Mindszenty körleve­leit is még kibocsátásuk előtt bemutatták az amerikai kö­vetnek. *• De nemcsak irányítói és ösz­tönzői voltak az amerikaiak Mindszenty tevékenységének, hanem igyekeztek őt menteni is. Amikor pl. Mindszenty pa­naszkodott Chapinnek az ello­lását elérni és utána az amerikaiak segítségével egy rendszerváltozást. Ennek érdekében rendsze­res kapcsolatban álltam a nyugati államok budapesti követségeivel, elsősorban az USA-követséggel .Szá­mos alkalommal fordultam hozzájuk különféle bead­ványokkal, levelekkel, kül­döttem nekik jelentéseket s a magyarországi helyzet­ről is sürgettem beavatko­zásukat.” Mindszenty természetesen nem egyedül tartotta a kap­­­­csol­a­tot a nyugati hatalmak­kal. Mindenhová kiterjedő kém szervezetet állítottak fel melyek rendszeres anyagot szolgáltattak, s megszerveztet­te ezeknek az anyagoknak a külföldre juttatását is. Miha­­lovics Zsigmond, az Actio Ca­­lifoiica volt vezetője, aki a le­­­­tartóztatás elől külföldre szö­kött, a legszélesebb kapcsola­tot teremtette meg a Mind­­i­szenty irányítása mellett ös­­­­­szegyűjtött anyag külföldre juttatásának biztosítására. Mi­halovicson kívül Péterffy Ge­deon volt a másik közvetítő és informátor, akit 1947 elején küldött Rómába Mindszenty. A­­ kémkedéshez Nyugatról biztosították az anyagi alapot is. Nem egy esetben 15—20 000 dollárt bocsátottak Mindszenty rendelkezésére, aki annak nagy részét a „hírszerző papok“­­ között osztotta szét. Mindszenty azonban nem­­­­­csak kémkedett, nemcsak le­­gitimsta szervezkedés feje volt, hanem minden lehető módon támadta a magyar nép de­mokratikus vívmányait, így a köztársaságot, de legfőképp a földreformot. A titkos levél­tári anyagban megtalált jegy­­­­zőkönyvek, ahol Mindszenty kifejti véleményét a földre­­­­form­ról, világosan tükrözi ennek a gőgös nagyúrnak a­­ véleményét,, s azt is, hogy ha 1 mód nyílt rá rá, "Vajon hogyan­­ , cselekednék, hogy mindez­­ megszűnjék. Mindszenty töb­­­­bek között így vélekedik: .. odaadták a földet olyanoknak, akiknek a megmunkáláshoz sem tu­dásuk, sem anyagi erejük nincsen" Sóm a nagyúr butának és lustának nevezi a parasztokat, pusztán azért, hogy valamifé­le indokot találjon a­ föld­rt­form elítélésére. Hogy mennyire nem volt iga­za, azt ma már bizonyítani sem érdemes. A magyar pa­raszt megmutatta, hogy mire képes a saját földjén. A Mindszenty-ügy tényei­­ közismertek. S nem volt vé­­­­letlen, hogy Mindszenty éppen­­ a tavalyi ellenforradalom leg­ j­vadabb napjaiban emelte fel hangját, s mondta el mindenki­­ számára emlékezetes rádióbe­szédét. S nem volt véletlen az sem, hogy beszéde előtt ismét kivel is tanácskozhatott? Az „egyik” nyugati hatalom kö­vetével! S nem véletlen az sem,­­hogy november 4-én Mindszenty, a magyar nép esküdt ellensége, az amerikai imperialisták ter­veinek készséges kiszolgálója, az amerikai követségen talált menedéket. Mészáros Ottó minősítette, az amerikaiak megpróbálták az ENSZ-et és a Hágai Nemzetközi Bírósá­got felhasználni az ország­­ megbélyegzésére, de itt sem­­ jártak sok sikerrel. Ez érthető­­ is, hiszen a tárgyaláson maga­ Mindszenty vallott megbízói­nak félreérthetetlen céljairól. „A nyugati hatalmakkal, azoknak itteni képviselői­vel való kapcsolatomat az a politikai elgondolás ha­tározta meg, hogy ezek­nek az államoknak, első­sorban az Amerikai Egye­sült Államok segítségével kívántam a szovjetorosz megszálló haderőnek Ma­ne folyó harcról, Chapin olyan gyarországról való kivonu­ SIKERÜLT A prágai Fehér Hattyú áruház­­ tetején szállt le tökéletes pontossággal egy HC—2 típusú csehszlovák helikopter. Mint látható, sok kételkedő saját szemével akar meggyő­ződni róla, vajon képes lesz-e leszállni a környező tornyok közt. A leszállás sikerült ""üJCirlíW Miért van így? TVTyársapát 3800 lakosú köz­ös­­­ség. Hiteles adatok szerint­­ 11 000 katasztrális holdon fek­szik, s eltekintve egyetlen ut­­i­cájától, nagyrészt tanyákból áll. Méghozzá a szétszórt tanyákból!meglehetősen Az élet azonban itt is éppen olyan ezerarcú, mint máshol, s Itt is születnek, élnek, háza­­s­­odnak, és meghalnak az em­­­­berek. S a születéstől a halálig mennyi-mennyi gondja, kérel­me, problémája, hivatalos ügye van egy embernek! Mindezek­­­­kel — természetesen — a ta­nácshoz fordul. Azaz, hogy for­dulna ... de ne vágjunk a dol­gok elébe. Nyársapáton a tanácsháza jó mélyen benn fekszik a szelíd homokbuckák között, egyfor­mán és igazságosan messze a község két végétől. Ember le­gyen a talpán az a tanács-dol­gozó, aki sokáig bírja ezt a 11 000 holdat hetenként — is­ten tudja hányszor — végig­járni. Pedig menni kell: kár­becslésre, környezet­tanul­mányra, ellenőrzésre, hol ezért, hol azért. Azaz, hogy menni kellene ... de vágjunk a dolgok közepébe! A tamácsnak kilenc dolgozó­ja van. Ebben benne van a két mezőőr, a két hivatalsegéd és a gépírónő is. Nincs benne vi­szont a VB-elnökhelyettes és a titkár. Sem benne, sem má­sutt... Az elnökhelyettest ugyanis hat hónapja, a titkárt még két hete elvitték maga­sabb beosztásba. S Homa Ist­ván VB-elnök azóta egyedül látja el mind a három funk­ciót. Ő foglalkozik az elnök­­helyettes feladatát jelentő föld­ügyekkel, s a titkár hatásköré­be tartozó adminisztrációval. VB-üléseket tart, ellenőriz, in­tézkedik és felülvizsgál... Időnként pedig becsukja a bol­tot és bevonul a járáshoz érte­kezni. Ez pedig gyakran meg­történik ... Mivel se helyettese, se titkára, ilyenkor „zárt ajtók­ra” lelnek a nyársapátiak. A „zárt ajtót“ azért tesszük idézőjelbe, mert a valóságban — nyitva van. Akinél­ kedve tartja, ilyenkor is bemehet épí­tési engedélyért — a hivatal­segédhez, szociális segélyt kér­ni — a mezőgazdasági felügye­leté­t, vagy tartalékföldet igé­nyelni — a mezőőrnél... Hatvan vagonnal több téli szalámi A hideg idő beálltával tel­jes kapacitással dolgozik a két téliszalámi-gyár. Nagy segít­séget jelentett, hogy gondosan előkészített berendezésekkel láthattak munkához. Különö­sen Szegeden dolgoznak jól: már elkészítették a tervezett mennyiséget és úgy számítják, hogy az előirányzatukon felül még negyven vagon téli szalá­mit készítenek. A budapesti gyárban is mintegy 20 vagonos többlet teljesítésére számíta­nak. Vasgyűjtő-kampány indult december hónapban A Gazdasági Bizottság a ko­hászat téli anyagellátásának biztosítására elrendelte, hogy december 1-tő­l december 31-ig a szocialista szektorok terüle­tén és a lakóterületeken vas­­gyűjtő-kampányt tartsanak. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a Kohó- és Gépipari Minisztérium a ko­hászat vastartalékát elégtelen­nek találta és fennáll annak a veszélye, hogy a téli hóna­pokban előadódható szállítási nehézségek bénító hatással le­hetnek a kohászatra. Az országnak tehát fokozott mértékben van szüksége a vashulladékra. A MÉH-válla­­latoknál már nagyban folyik­­ a vasgyűjtés, amelynek sike­­r­­éhez a háztartások is nagy­­­ mértékben hozzájárulhatnak­­ azzal, ha összeszedik a házuk­­ táján található vashulladékot és átadják a legközelebbi MÉH-telepnek vagy átvevő­helynek, amelyek megfizetik a beadott hulladék árát. December 18-ig hivatalos a vas­hulladékot beadók sorsjegyet is kaphatnak MÉH- még a beszolgáltatott hulladék­anyagért. A­­ MÉH-sorsjáték húzása egyébként december 21-én lesz, a Bartók-teremben, amikor is két és félmillió fo­rint értékű, összesen 27 000 nyereménytárgy kerül kisor­­solásra, S A jó postás • Ma már elválaszthatatlan a posta munkájától a kü­lönböző napi-, hetilapok és színes lapok terjesztése. Öröm­mel adhatjuk hírül, hogy la­punk terjesztésében, előfizetői gyűjtésében igen eredménye­sen dolgoznak a postahivata­lok hírlap­felelősei, terjesztői. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a kézbesítők lelkesen dolgoznak és tevékenyen ki­veszik részüket a lapterjesztői munkából. Az utóbbi hónapok­ban megyeszerte fokozottabb lendülettel történi­k lapunk ol­vasótáborának növelése, a lap eljuttatása a legfélreesőbb he­lyekre is. Olvasóink várják, hogy posta­időben és lakás szerint a is pontosan elküldje lapunkat, ami tapasztalataink egyre panaszmentesebbé szerint vá­lik. Az olyan­ törekvésekben, hogy többen megismerkedje­nek lapunkkal, illetve többen olvassák, élenjárnak Keller István, veresegyházi kézbesí­tő, aki októberben és novem­berben 31 előfizetőt és heten­ként 25—30 áruspéldányt ad el. Erdős József, a ceglédi 1. posta, kézbesítője 13 új előfize­tőt gyűjtött és naponta 10 pél­dányt ad el. Példának említ­hetjük még Szluka István és Omelka Ferenc Örkényi kézbe­sítőket, akik harmincra emel­ték az előfizetés számát és na­ponta öt példánnyal az árusí­tást. Meggyőződésünk, hogy a posta hírlapterjesztéssel fog­lalkozó apparátusa, sok egyéb jó lapterjesztő feladatuk mellett­­ kiérdemel­­ten végzik a sajtó­ terjeszté­sét. Az, hogy egyedüli gazdái ennek a munkának, egyben nagy felelősségvállalásra is kö­telezi őket. Igaz az, hogy felszabadulás óta megnőtt az­­ egész lakosság olvasási igé­nye, soha annyi újságot olvasó ember nem volt az országban, amint jelenleg van. Ez nem a véletlen eredménye. Oka egy­részt, hogy megszűnt a sajtó az üzleti vállalkozás, a szen­­zációkergetés, az emberek fél­revezetésének eszköze lenni, másrészt megváltozott a lap­terjesztési munka. Legfőbb eszköz erre a meggyőzés volt, amellyel megértették, hogy az olvasás mindennapos szükség­let. Nem kétséges, hogy jelen­leg és a jövőben a több olvasó szerzése egyre nehezebb, fá­radtságosabb munkát igényel. Idáig az olvasni szerető és a gazdag kül- és belpolitikai események után érdeklődő emberek váltak rendszeres ol­vasókká. Hátra van tehát a legeldugottabb helyek lakói (város- és faluvégek, új lakó­telepek, tanya), érők” nagy serege,a „nem rá­­den Ezért hívunk és várunk min­h hírlapterjesztéssel fog­lalkozó postás dolgozót, hogy álljanak mellettünk továbbra is olyan lelkesedéssel, mint ez­­idáig is tették és jó terjesztési munkájukkal tegyék lehetővé, hogy a Pest megyei Hírlap tíz­ezrek kezébe kerüljön. Szépvölgyi István Erdős József Omelka Ferenc Keller István Szluka István lmkönyvével verekedett a„jámbor“ asszony. A Pest megyei Törvényszék Czabán Mihály­ tanácsa, most tárgyalja Sári község ellenfor­radalmi csoportjának bűn­ügyét. éjszaka Sáriban október 27-én tüntetéssel kezdődött az ellenforradalom, beverték a helyi tanácsház ablakait, egy csoport a földművesszövetkezet elé vonult, el akarták távolí­tani az üzlet cégtábláját. Köz­ben szidalmazták Ferenczi Jenő üzletvezetőt, és azt kiáltozták: „Gyere ki te büdös zsidó, ki­­végzünk!” Vasárnap a templomból ki­jövő tömeget Bánhegyi János, a községi tanács elnöke felszó­lította: menjenek a tanácsháza elé, hogy a község új „vezető­ségét” — a nemzeti bizottságot — megválasszák. A tömegben feltűntek a zavart keltők és a tanács vezetői ellen szították a tömeget. Nem hallgatták, meg a volt párttitkárt sem. Vörös Ferencet, a tanács pénzügyi csoportjának vezetőjét, szintén nem engedték beszélni, meg­­veréssel fenyegették. A leghan­gosabb uszítók közül Foyta Mihály Vörös Ferencet a fel­izgatott tömeg közé lökte, majd arcul ütötte. Az ütlegelésbe nyomban bekapcsolódott Laja Mihályné, aki a kezében levő imakönyvvel Vöröst ütlegelni kezdte. Vörös menekülni pró­bált, a tömegből Prigyeni Jó­zsef, Sós Lénárd üldözőbe vet­ték és a közben Balogh Béni udvarára menekült és annak kamrájában elrejtőzött Vöröst ismét bántalmazták. Prigyeni egy deszkával fejbeütötte, emiatt 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Október 28-án délben Pri­gyeni József és Mráz Péter el­mentek Ferenczi Jenő lakásá­ra. Prigyeni­ a bezárt kapu te­tején bemászott, kinyitotta a kaput és beengedte Mrázt. Fe­renczi éppen ebédelt a felesé­gével, kijött az udvarra és kéz­­fogással üdvözölte Prigyenit. Eközben Mráz Péter az udva­ron ütőszerszámot keresett, majd egy vaslapátot adott át Prigyeninek, aki azzal minden szó nélkül Ferenczit fejbe súj­­totta. A férje segítségére siető Ferenczinét szintén leütötte a vaslapáttal. Ennek következté­ben azok húsz napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedtek. E cselekmények miatt, a nyo­mozás eredménye alapján az ügyészség Prigyeni József, Sós Lénárd, Foyta Mihály, Laja Mihályné, Jelének Lénárd, Mráz Péter, Wolenszki József sári lakosok ellen szervezkedés büntette miatt vádat emelt.

Next