Pest Megyei Hirlap, 1959. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

4 "“í&Cirlap A politechnikai oktatásról, a szülők és az iskola viszonyáról, a pedagógusok eszmei-politikai fejlődéséről nyilatkozott Benke Valéria művelődésügyi miniszter A Magyar Távirati Iroda munkatársa tájékoztatást kért Benke Valéria művelődésügyi minisztertől egyes időszerű oktatásügyi kérdésekről. Szóba került a politechnikai képzés jelenlegi helyzete és a távo­labbi kilátások, a szülők, a társadalom viszonya az isko­lához, s a pedagógusok né­hány problémája. — Az 1958—1959-es tanévben 551 általános iskolában és 68 gimnáziumban vezettük be a gyakorlati foglalkozásokat — mondotta a miniszter. A fog­lalkozások rendkívül sokré­tűek. Egyes helyeken ipari jellegű az oktatás, másutt me­zőgazdasági, de e két fő irá­nyon belül is vannak változa­tok. Bár e munka még csak féléves múltra tekint vissza, kezdeti eredmények máris mutatkoznak, elsősorban a ne­velés terén. A műhelyben munkacso­portokban, közösen vég­zett munka közelebb hoz­za egymáshoz a nevelőt és a tanulót, s a tanulók között is gyorsabban fej­lődik ki a közösségi szel­lem, a törekvés egymás segítésére és a megértés. A szerszámmal, anyaggal való bánás kifejleszti a pontosság, a tisztaság, a rend iránti nagyobb fogé­konyságot, a fizikai munka iránti tiszteletet. Olyan gyerekeknek, akik az elméleti tárgyakban gyengéb­bek voltak, de a gyakorlati foglalkozásokon ügyesek, a si­ker visszaadta önbizalmukat és általános tanulmányi ered­ményükön is javítottak. De más kedvező jelenségek is ta­pasztalhatók; közelebb került az iskolához a társadalom is, a foglalkoztató üzemek révén. Természetesen vannak még nehézségek. Gondot okoz a műhelytermek létesítése, ellá­tása anyaggal. Itt sokat segít­het a társadalmi összefogás, a tanácsok és üzemek megértő készsége.­­ A következő tanévben a gyakorlati foglalkozásokat to­vábbfejlesztjük azzal, hogy újabb 500 általános és körül­belül 50 középiskolában vezet­jük be. A nyáron háromhetes tanfolyamokat szervezünk ne­velők részére, akik a Pedagó­giai Főiskola levelező tagoza­tán tanári képesítést is szerez­hetnek e tárgyból. Emeljük a mezőgazdasági munkával fog­lalkozó iskolák számát is. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen eredményeket értek már el az iskolák a nevelők politi­kai-világnézeti egységének megteremtésében, a miniszter így válaszolt: — E téren is van már előre­haladás. Egyöntetűbb a neve­lőik véleménye a politikai-esz­mei kérdésekben. Az iskolai ér­tekezleteken, szakmai megbe­széléseken egyre inkább kiala­kulóban van az egészséges, el­vi alapokon álló vitaszellem, amely száműzi a megalkuvást, a meghunyászkodást, a „ne szelj szám, nem fáj fejem”-féle magatartást. A nevelők iskolán kívül is mindjobban segítik a társadalom előtt álló feladato­kat. Egész népünk elismerés­sel nyugtázza a nevelők ez irá­nyú tevékenységét. Gyakran találkozunk olyan véleménnyel is, hogy a tanítók és a tanárok csak iskolán kívüli munkájuk­kal segítik a szocializmus épí­tését. Szerintem ez az álláspont helytelen, mert a pedagógus elsősorban a gyerekek nevelője, azoké a gyerekeké, akik már a szocialista haza polgárai lesznek. A fiatalokat fel kell készíteni arra, hogy valóban öntudatos, szorgal­mas dolgozókká váljanak. Ez a törekvés csak­ akkor járhat sikerrel, ha a nevelő mindennapi munkája, egész magatartása, lénye is sugározza, hogy maga is tudatos harcosa és építője a szocializmusnak. Elmondhatjuk, hogy ma már sok ilyen nevelőnk van. A további feladatokról szól­va a miniszter kijelentette: — Van még bőven ten­n­i dió Tudjuk nagyon jól, hogy a részvétel a társadalmi életben nem jelent minden esetben vi­lágnézeti fejlődést. Vannak még, akik csak lojálisak ve­lünk, segítenek bennünket, de világnézetük és életszemléle­tük még nem szocialista. Őszinte segíteni akarással ál­lunk mellettük, mindenben, tá­mogatjuk őket, hogy elérkezze­nek az emberi szellemnek és erkölcsnek arra a magaslatára, amelyet a marxista—leninista világnézet, a szocialista élet­­szemlélet jelent. — Nagy a bizalmam a neve­lők és iskolai munkánk jövő fejlődését illetően. Kialakul a magyar pedagógusok eszmei­­politikai egysége, s ez az egy­ség derűsebbé, könnyebbé, a társadalom számára pedig sok­kal hatékonyabbá teszi mun­kájukat. Ami a társadalom és iskola kapcsolatát illeti, többé­­kevésbé mindenki előtt ismere­tes, hogy az oktatást, az iskolai munkát szívesen segítik a tár­sadalmi szervek, az üzemek, vállalatok, fők . A társadalom és a szó­jogos figyelembe, igényeit vesszük amikor igyek­szünk az iskolai oktató-ne­velő munkát abba az irány­ba fejleszteni, hogy a gya­korlati foglalkozásokkal job­ban felkészítsük a gyereke­ket a munkára, az életre. Előtérbe állítjuk az erkölcsi nevelést és általában a ne­velés problémáit. Szülők, pe­dagógusok és gyerekek közös gondján akarunk könnyíte­ni, amikor a tanulók túl­terhelésének csökkentésére megoldásokat keresünk. — Természetes azonban, hogy az iskola nem képes a fiatalok nevelésének fel­adatát egyedül megoldani. Ehhez a társadalom segít­sége is szükséges. S itt min­denekelőtt a szülői munka­­közösséggel kell foglalkoz­nom, hiszen ez a testület a legszorosabb kapcsolatban áll, szinte összenőtt az isko­lával. Adjuk meg az őket meg­illető megbecsülést azok­nak a szülőknek és pe­dagógusoknak, akik a szülői munkaközössége­ket valóban a nevelés, a család és iskola közötti harmonikus együttműkö­dés szolgálatába állít­ják. A szülői munkakö­zösség ne pénzgyűjtöge­tő és bálokat rendező szerv legyen, hanem a nevelési feladatokat se­gítő testület. Amennyiben az iskolákban mégis igénybe veszik a szü­lők áldozatkészségét — anya­gi vonatkozásban is —, úgy azt semmiképpen ne a gye­rekek közvetítésével tegyék, hanem közvetlenül a felnőt­tek útján. A báloknak, tea­délutánoknak rendszerint nincs annyi erkölcsi és anya­gi hasznuk, mint amennyi időt és energiát kötnek le éppen a legtevékenyebb pe­dagógusok és szülők részé­ről. Nem állítjuk, hogy a szülői munkaközösségek ilyen feladatok megoldásával nem foglalkozhatnak, de ne ez legyen fő működési terü­letük. — A szülők testülete, a pe­dagógusokkal vállvetve dol­gozzék a számtalan nevelési probléma megoldásán. A szü­lői munkaközösségek legye­nek a jó pedagógiai pro­paganda szervei. Csak né­hány kérdést említek, ame­lyeket ilyen irányú tevé­kenységük során megoldhat­nak. Fontos, hogy a gyere­kek jutalmazásának és bün­tetésének módjában össz­hang legyen az iskola és a szülői ház között. Csak eb­ben az esetben lehet a neve­lés hatékony. A verés ellen közösen lépjenek fel. De azt is ismerjék el, hogy a gyere­kek túlzott elhalmozása ön­zővé, sok esetben követelőd­zővé teszi őket. E tekintet­ben a szülők és nevelők kö­zött egyaránt más van. Ha sokféle felio­ezt egy isko­lán belül sikerül valamen­­nyire összehangolni, nagy szolgálatot tesznek a gyere­keknek. — Gyakran esik szó mosta­nában az erkölcsi nevelésről. Szakmai köröket, szülőiket, de az egész közvéleményt is erő­sen foglalkoztatja az ifjúság erkölcsi nevelése. Foglalko­zunk az erkölcstan órák be­vezetésével az iskolákban, de szeretném hangsúlyozni, hogy a szocialista erkölcs tan­tárgyszerű oktatása nem elegendő az ifjúság szocia­lista erkölcsének kialakí­tására. Csak a család, az iskola, az ifjúsági szerveze­tek és nevelők együttes munkája hozhat igazi eredményt. A szülői munkaközösség egyik leg­fontosabb feladata, hogy szüntelenül növelje az egész társadalom felelős­ségét és érdeklődését az if­júság nevelése iránt. Milyen hatással volt a ne­velőkre a legutóbbi fizetés­rendezés? Erre a kérdésre a miniszter így válaszolt: — Megelégedéssel és öröm­mel fogadták, hogy a kor­mány — mérlegelve a népgaz­daság teherbíró képességét — módot talált fizetésük emelé­sére. Tisztában vannak azzal is, hogy anyagi helyzetük to­vábbi javulása hazánk álta­lános gazdasági erősödésének függvénye. Ezúton is arra ké­rem ezért a pedagógusokat, támogassák iskolai és isko­lán kívüli munkájukkal az or­szág szocialista építését, fej­lesztését, hiszen ezzel az életszínvonaluk is emelkedik, ő derűsebb, könnyebb lesz éle­tük — fejezte be nyilatkoza­tát Benke Valéria művelődés­­ügyi miniszter. Színjátszó fesztivál és könyv ankét Tápiószecsőn ! Március 21-én tartottuk­­ a színjátszó­ fesztivál helyi be­mutatóját. Művelődési házunk szépen megtelt és a közönség nemcsak a színjátszók előadá­sát, hanem a másnapra előké­szített könyvkiállítást is megtekinthette. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után az iskola, a KISZ és a népi együttes adott műsort. Legnagyobb sikert Dobozy Im­re: Szélvihar című drámájá­nak részlete aratta — a má­sodik felvonás harmadik ké­pét mutattuk be. A KISZ színjátszó csoportját, amely a drámarészletet bemutatta, meghívták a járási fesztiválra is. Ugyancsak meginvitálták népi együttesünket, a május elején Gödöllőn megrende­zendő Galga menti napokra. A Szélvihar három szereplő­je különösképpen megérdem­li, hogy megemlítsem nevét­ id. Csendes Imrét Papp Fe­renc, ifj. Csendest Papp Lász­ló és Csendesnét Pintér Tibor­­né hozta színre. Március 22-én ismét ünne­pelt a művelődési ház. Meg­hívtuk Szász Imre írót, akit a járás és a község vezetői fo­gadtak, utána a járási könyv­bizományosok vitatták meg a könyvterjesztés problémáit, majd Szász Imre könyvéről a Szól a sípról könyvünkét kezdődött. A könyvismerte­tés után többen kérdéseket in­téztek a szerzőhöz, amelyek­nek megválaszolása után az író alig győzte az ott, hely­ben eladott köteteiket dedi­kálni. A könyvankét után száz­személyes ebéden vettek részt a vendégek és vendéglátók, ahol az ünnepi „m­űsorszám” halászlé volt. A népi együt­tes tagjai tálaltak, rigmusokat énekeltek, majd a népi zene­kar szórakoztatta az egybe­­gyűlteket. Ofella Sándor, a népi együttes vezetője Tánc- és dalfesztivál Gödöllőn Március 21-én este rendezték meg Gödöllőn a Ganz Áram­mérő kultúrtermében a Ta­nácsköztársaság 40. évforduló­jának tiszteletére hirdetett já­rási fesztivált, amelyen ének­karok és tánccsoportok léptek fel. Több mint 200 dalos és táncos jött el, hogy bemu­tassa a fesztivál rövidre szabott keretén belül mű­vészetének legjavát. A kórusok m­űsorpolitikája, az előadott művek kidolgozása egyaránt dicséri a karvezető­ket és a kórusokat. Különösképpen az isaszegi férfikar, a csömöri vegyésikórus és a gödöllői fér­fikar szerepelt szépen. Ha e­gyik-másik együttes előadásá­ból hiányzott is a határozott­ság, ha néhol több átéléssel is énekelhettek volna a kórusok , ezeket a hibákat mintegy kiegyenlítette a jó műsorvá­lasztás, a kiváló hangerő és az egyes számok hatásos, szép be­fejezése. Az elmúlt évben a megyei dalostalálkozón szépen sze­replő péceli vegyeskórus­hoz ebben az esztendőben is nagy reményeket fűz­tünk. E remények teljesítésével azonban az énekkar adós ma­radt, minden bizonnyal azért, mert megzavarta őket Zalatnay Ernőné kórusvezető megbete­gedése. A szoprán elnyomta a fér £ hangokat, és annak ellené­re, hogy műsorválasztásuk jó­nak mondható — mozgalmi da­lokkal szerepeltek —, előadás­módjuk nélkülözte azt a tüzet, harcosságot, amelyet ezek a dalok megköveteltek volna. Bí­zunk benne, hogy a megyei da­­lostalálkozóig kijavítják ezeket a hibákat/ A táncosok közül alig félesztendős múltra­­ visszatekintő csoportjáról­­ kell első helyen elismerő*-­­ sel megemlékezni. ^ A Cinémande című francia Táncoktatójukat dicséri, a filmlap közvéleménykutatása hogy hibátlanul kidolgozott^ szerint az elmúlt év Ieg­­produkcióval léptek színpadra , kiemelkedőbb női színészi ara­megnyerték a közönség tetsző­­­­sét, félórás időtartamú táncjá­­­tékukkal. Szép reményekre jo­­­­gosít­vány 16 tagú — járá­sunkban már jól ismert — együttese, amelynek tagjai kü­lönösen a kapuvári verbunk­­ban csillogtatták tudásukat. A­­ zsámboki csoport helyi gyűjts­­­­sű táncokkal szerepelt, a kis­­­­tárcsás nőtanács táncosai pe­dig a szeremlei párossal arat­­­tak sikert.­­ Ladányi István népművelési felügyelő Gödöllői Gépgyár, Gödöllő azonnali belépésre ESZTERGÁLYOS szakmunkásokat keres. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osz­tályán, mindennap: 8—1S óráig. Szombaton 8—13 óráig. I Rövidesen megjelenik a Kis Lexikon első kötete Májusiban jelenik meg a régen­­ várt Kis Lexikon első kötete. A 4 hatkötetes munkát folyamatosan,­­ három-négy hónapos időközökben­­ adják közre, kiadása a jövő év­­ végére fejeződik be. Az új magyar­­ lexikon összesen mintegy három-­­ ezer nagyalakú oldalit tartalmaz és £ 40 000 címszót ölel f­ell. A tenné­ ^ szót és a társadalom fejlődését, ^ jelenségeit a dialektikus és törté­^­nelmi materializmus nézőpont­já­­­ ból tárgyalja. Felöleli az emberi­­ tudás legkülönbözőbb területeit, £ helyet kap benne az irodalom és­­ a művészet, a filozófia, a jog, a­ történelem, a gazdaságtan, a föld­­­ rajz, a matematika, a fizika, a ké­­­­mia, a biológiai és orvostudomá­­­­nyok, a mezőgazdaság és az ipar­­ minden területe. Részletesen fog­­­­lalkozik a lexikon napjaink olyan­­ nagy horderejű kérdéseivel, mint ^ például az atomkutatás vagy az ^ űrhajózás. Címszavai között meg- ^ található valamennyi állam, min­ ̋ den nagyobb város és hazánk min­ ̋ den helysége. A Kis Lexikon szerkesztésének ^ ^ munkájában csaknem ezer tudós­­ és gyak­orlati szakember vesz részt. 7 Anyagát 1400 szövegközti ábra és 126 oldal terj­edelmű, részben több­színnyomású foto) szemlélteti,melléklet (rajz és f í 1959. MÁRCIUS 27. PÉNTEK 1­épes FILMVILÁG Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Kémek a Tiszánál című izgalmas színes szovjet játékfilmet Az elmúlt napokban kezdték forgatni a Hunnia Filmstúdió új játékfilmjét. Címe: Gyalog a mennyországba. Női fősze­replője: Törőcsik Maori !A legjobb francia női szülész­ í­r játék a közvélemény szerint Annie Girardot dicséri A héten mutatták be az őfel­sége kapitánya című színes amerikai játékfilmet. Fősze­replője a nálunk már jól is­mert Gregory Peek Az elmúlt év legjobb francia filmszínésze pedig a hazánk­ban is népszerű Bourvil Francoise Amoul és Alain Delon, az új Marcel Ayma-mű két főszereplője Elkészült Fernande­, a népszerű komikus új játékfilmje, a Nitouche kisasszony. Képünk a film egyik jelenetében mutatja be Fernande-t és a film női főszereplőjét, Michele Cordoue-t

Next