Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

0Mlláili JÜü CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTEL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1959. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK Korszerűbb városképért A Szabadság tér a város leg­forgalmasabb része. Mondhat­nánk azt is, Cegléd „szíve”, a„ belvárosa”. A budapest— szolnoki út és a város ter­mészetes belső forgalma sű­rűsödik itt össze. Nem vélet­len tehát, hogy ezen a száz­­méteres járdarészen napjá­ban tíz-tizenötezer ember fordul meg, a legtöbb ami egy negyvenezer lakosú város­ban elképzelhető. Többségük nemcsak járókelő, hanem vá­sárló is. Az itteni boltok meg­felelő árukészlettel és vá­lasztékkal nem panaszkod­hatnak a bolti forgalomra sem. Mégis ez a kedvező üzlet­menet kevésbé látszik meg az üzletek külső képén. Pedig ezekkel a boltokkal szemben központi fekvésük­nél fogva nagyobb követel­ményeket kell támasztanunk. Szebb, korszerűbb portálok­ra lenne szükség itt a Sza­badság téren , a ceglédi kis „Váci utcán”. Ezt nemcsak az üzleti érdek, de a kor­szerű városkép kialakulása is szükségessé teszi. A városi tanács a fénycső­világítás bevezetésével ko­moly áldozatot vállalt a szo­cialista várossá lett Cegléd városközpontjának fejleszté­sére. Ezt a célkitűzést a ke­reskedelmi vállalatoknak is át kell érezniök és a meglévő hibákat ki kell javítaniok. Mi­ről is van lényegében szó? A fénycső-világítás beve­zetésével ezen az utcaré­szen az eddigi kirakat­világítás teljesen elavult. A megnövekedett utcai fényerősség hatására legtöbb kirakat világítá­­­sa sápadttá, szegényessé vált. Csupán a „Csepel” önkivá­lasztó járműbolté megfelelő. Az izzólámpás kirakatvilágí­tásnál a kirakatokban az áruk természetes tulajdonsá­gai nem érvényesülnek meg­felelően, nem elég mutató­sak. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium tekintettel hasonló panaszokra, már korábban utasította a vállalatokat arra, hogy a „fénycsövesítéssel” együtt a kirakatvilágítás kor­szerűsítését is el kell végezni. Ez Cegléden még nem tör­tént meg, de reméljük, nem kell rá sokáig várnunk. A neonvilágítású cégtáblák ezen a részen a kereskedelem­nél teljesen hiányoznak, sőt több egység még tetszetősebb cégtáblával sem rendelkezik. Ez különösen a Pest megyei Ruházati Bolt Vállalat önki­választó cipő és „Elit” mé­teráru boltra vonatkozik, amelyeknél több hónappal a megnyitás után, még a mai napig sem gondoskodtak vég­leges cégtábláról. Az óra és ék­szer, valamint az OFOTÉRT V. Ceglédnél kisebb váro­sokban is biztosított neon­fényes cégfeliratot, talán már a mi városunk is meg­érdemelné. A Könyvterjesztő V. mentségére szolgáljon, hogy még a fővárosban sem neonosít, de reméljük, nem sokáig kívánják halogatni. Minden képzett kereske­delmi szakembernek meg kell értenie, hogy a kor­szerű portál nem fény­űzés, hanem a kulturált kereskedelem szerves ré­sze. Olyan esetekben különösen, ahol a bolt teljes korszerűsí­tését elvégzik, új eladási for­mát vezetnek be, ez még ter­mészetesebb kell legyen. vendéglátóipar két olyan egy­­­sége, mint a Délibáb Cuk­rászda és a Kossuth Szálló és Étterem szintén nélkülözi az üzemképes világító fel­iratot. A korszerű városkép követ­kező láncszemének megoldá­sa tehát most már a keres­kedelemre hárul, amelyet reméljük, a várt gyorsaság­gal meg is fog oldani. Vala­mennyiünk közös érdekéről, városunk további szépítésé­ről van szó. Tegyük meg minél előbb. Megérdemli. Mi újság a diákotthonban? Kétperces beszélgetés Bognár László igazgatóval A diákotthonba lépve, nagy sürgés-forgás fogadott. Diákok szaladtak a lépcsőn az ebéd­lőbe, s a nyitott konyhaajtón keresztül a finom ebéd íny­csiklandó illata terjengett a levegőben. Éppen az ebéd közben za­vartam meg Bognár László igazgatót, de így is készség­gel felelt kérdéseimre. — A kollégium élete, mint minden intézményé — mon­dotta — szigorú szabályok­hoz kötött. Minden évben megvannak a speciális cél­jaink és feladataink. Az el­múlt két évben a politikai állásfoglalás megszilárdítására fordítottunk nagyobb gondot. Ezért politikai előadássoroza­tokat rendeztünk és rendsze­­­­resítettük az újságolvasást.­ Most a tanulmányi munka­ áll a központban, természete­­­­sen nem hanyagoljuk el a­­ politikai nevelőmunkát sem. i Bognár László igazgató el­­­­mondotta, hogy a diákotthon­ zárt egységén belül négy cso­­­­portot különböztethetünk meg, s évfolyamok szerint. A mini­­­­mális napi 4 óra tanulás­­ után, az egyes csoportok fő­­s­nőkéi kikérdezik a tananya­­g ... 5* got. A szilenciumra is belá­­togatva láttam, hogy az idő­sebbek készséggel segítenek fiatalabb társaiknak. Az egyik asztalnál például Lendvai Endre III/c. osztályos tanuló és Huszti Sándor elsői hajol­tak a matematikafüzet fölé. Lendvai Bandi, aki jó mate­matikus, segít a fiatalabbak­nak. Az átlag tanulmányi ered­mény megnyugtató: 3,7. Pe­dig a tanulás mellett rend­szeresen sportolnak a diákok. Szombat-vasárnap pedig mo­­­­ziba, színházba járnak. Andrási Gyula levelező ........... I .1 ■­­ . ... ■— — I Még egyszer a gyógytornáról... Lapunk hasábjain már említést tettünk a gyógytor­na szükségességéről. Bizony, nagyon sokan mutattak ér­deklődést e felvetett kérdés­re, tet hiszen korra való tekin­néskül, orvosi tanácsra, gyógyulást jelentene — ha lenne! A Ceglédi Kossuth Építők torna-szakosztálya — látván ezt a szükségességet — bevet­te munkatervébe a gyógyító testnevelést, a gyógytornát. Beszéltünk ezzel kapcsolat­ban a szakosztály vezetőjé­vel, Kürti Béla testnevelő ta­nárral, aki a következőket mondotta: — Nem új probléma ez, eddig azonban nem volt mó­dunk arra, hogy segítséget adjunk, bár tudjuk, hogy mennyire fontos lett volna. El­sősorban azoknak életszük­séglete ez, akik hirtelen nőt­tek, laza kötésűek, akiknek korlátozott mozgást engedé­lyez az orvos. Ez utóbbi egyéb okok miatt is fennáll­hat. Nélkülözhetetlen azon­ban ez a gyógyító testne­velés az elég gyakori ge­rincbetegségeknél, nemkü­lönben a hízásra hajlamosak­nál. Mindezekhez számítás­ba vettük még azokat is, akiket iskolai torna alól fel kellett menteni, s ahol nin­csen mód és idő a gyógyító testnevelésre. Ezeknek a a száma városunkban közel áll: 300 főhöz! Szakosztá­­­lyunk társadalmi vonalon­­ vette gondjaiba ezeket és i iskolán kívül, délutáni és­ esti, úgynevezett gyógyfog­­­lalkozásokat állítottunk be­­ számukra, ahol orvosi szak­­i vélemény alapján és állandó­­ orvosi ellenőrzés mellett,­ rajtam kívül még három­ testnevelő tanár, illetve ta­­­­nárnő áll rendelkezésre. Ez­­ a szerencsés adottság tette­­ lehetővé, hogy városunkban­­ is meghonosítsuk a gyógyító­­ testnevelést, amelynek ré­­s­zén más helyeken már szám­­­­talan ember lett egészséges,­ teljes értékű a mozgásban.­­ A magunk részéről már csak annyit, hogy most, akik­ igényt tartanak erre, jelent­­­kezzenek Kürti Béla test­nevelő tanárnál, a gimná­­­ziumban. Ismét egy örömhír Pénteken nyílik a gyógyfürdő. A városi tanácstól, valamint a Községgazdálkodási Válla­lattól kapott tájékoztatás alapján, örömmel közöljük ol­vasóinkkal, hogy a régen várt Ceglédi Gyógyfürdő ez évi építkezései befejeződtek. Az ünnepélyes megnyitóra no­vember 20-án, pénteken dél­előtt kerül sor. Ettől a nap­tól kezdve mindennap (hétfő kivételével) reggel 10 órától este 6-ig, mind a fedett me­dence, mind a kádfürdő a kö­zönség rendelkezésére áll. Va­sárnap 8 órától déli 12 óráig tart nyitva a fürdő. A gyógyvizet már bevezet­ték a kádfürdőbe is, így azok, akik a nyitott medencét bár­milyen oknál fogva nem ked­velnék, a kádfürdőben is él­vezhetik a termálvíz gyógy­­hatását. A pénztár reggel 10 órától 13 óráig, délután pedig 14 órá­tól 17 óráig árusít jegyeket. Mivel nincs külön férfi és női medence, a fürdő igazga­tósága kéri vendégeit: für­dőruhát hozzanak magukkal. „Szülőfölem szép határa..." A Pest megyei Petőfi Színpad rendezvénye Elismeréssel kell szólnunk Pál jó pedagógiai érzékkel a Pest megyei Petőfi Színpad kommentálta az egyes műve­­november 14-i rendezvénye­­ket­­ről. A közép- és általános is­ a versműsor után vidám s­kolás tanulóifjúság részére szellemi fejtörőt rendeztek az adtak műsort „Szülőföldem ifjúság számára. A játék ve­r szép határa” címmel. Az elő­­zetesének módszerei helyesek adás az erkölcsi nevelés cél­ voltak, kár, hogy a gimnazis­­tait szolgálta; az előadott fák számára rendezett elő­­versek a hazaszeretet érzését adáson a feltett kérdések nem kívánták elmélyíteni ifjúság ütötték meg a kívánt szín­­gynkban. A XVIII. századból vonalat­ való szemelvényektől egészen v­ersenyben sikeresen a mai irodalomig terjedt a részt vevő tanulók között költemények sorozata, könyvjutalmakat osztottak ki. A versek előadói, lelkes „ „„ _, , Agnes, a Madách Színház A műsort Polka Ede tamil­­tagja és Gáti Pál, a József felügyelő állította osz-Attila Színház művésze nagy­ szó­szerűen szerepeltek. A jelen­ Helyes lenne, ha helyi levek különösen Gáti Pál szervezésben is tartanánk a versmondását fogadták nagy jövőben hasonló jellegű zen­­elismeréssen.­dezvényeket. A műsorbemondó: Somlai — F. L. — Ismeri-e Ceglédet és tudja-e? ...hogy té elfoglalta 1311-ben Csák Má­a Duna—Tisza közét és mintegy 10 évig uralta Ceglédet is, súlyos bírságokat vetve ki a jobbá­gyokra, ... hogy az ezernégyszázas évek végén Nyársapáthy György, földjének a jobbá­gyok által való felszántása miatt, formális háborút indí­tott a város ellen. Fegyvere­sei száma mintegy 500 volt és ostrom-, valamint hajító­gépekkel támadták a várost, ...hogy Mátyás király 1465 nyarán olyan diplomát adott ki, amely szerint minden Cegléden és Óbudán keresz­tül utazót vámfizetésre köte­lez, ... hogy az 1456. évi nán­dorfehérvári ostromnál a ceglédiek, Hunyadi János se­regében, nagyon kitüntették harcukkal magukat. ...hogy az első családnév, melyről az írások fellelhetők, Rózsás Jakab neve a város­ban, akit szép rózsafáiról ne­veztek el. Ez az írás 1407- ből származik. Ezt megelő­zően csak keresztnevükön hívták az embereket és leg­feljebb nevük elé apjuk ne­vét tették. Például Kelemen fia, Pál, ... hogy a ceglédi iparosok már a középkorban az ország összes városait bejárták és áruikkal a város hírét növel­ték. — R — — R — KERESZTREJTVÉNY­ ­ Vízszintes: 1. vegyiparunk ki­­­­váló tisztítószer terméke és an­­­­nak előnyei. Annyit elárulunk,­­ hogy a mosogatást könnyíti meg . (vakbetűk: a, r, o, o, 1). 10. Ciga­­­­rettózik-e? 11. Ebbe a házba­­ „csapják be” a rászorulók érté­­­­keiket. 12. Igekötő. 13. Mutató­szócska. 13. Vetítőgép elnevezés. : 16. ábe kezdete. 17. Fordítva ket­­­­tős mássalhangzó. 18. Ezt a gyer­­­­mek kezébe nem adunk. 19. Gebe fele. 20. Ragyogó. 22. Azonos más­­­­salhangzók. 23. Szétszakít. 24.­­ Komoly szín. 27. Főznek ben­ne. : 29. Ez bizony nem sok pénz (1 be­ 1 tű kettőzve). 32. Fejfedő. 33. Dobó­­ István védte. 34. Ez sem több a­­­­ semminél. 36. A Balaton is ez. Függőleges. 2. Hónap végén sok­­­nak üres. 3. Bence Nyirő regény ! címe. 4. Leányka név fele. 5. A­­ kéz belső része. 6. Névelő. 7. Már ; népiesen. 8. A vízszintes egy har­­­­madik folytatása (vakbetű: ő). 9. 1 Vissza: a Balaton mellékfolyóit. ! (Végén felesleges s betűvel). Víz­­­­szintes egy második folytatása ! (vakbetűk: Y. 7. A. V. Z). 14. A­­ Duna ausztriai mellékfolyója. 18. 1 Káposzta van ilyen. 20. Francia­­ pénznem. 21. Ye. 23............regénye. ’ Gárdonyi műve. 2«. Egy éves ko­rában már tud a gyermek. 28. Modern zenekar (1. helyett Y-nal). ^ 29. Fiúnév. 30. ... és társai. Ma­­ł karenkó regénye. 31. Tud. $5.­­ Kötőszó. , A megfejtést a következő sor­ ^ 2 rendben kell összeolvasni: Víz- ^ szintes: 1. Függőleges: 12, 8, víz- 4 szintes 20, függőleges 6 és víz- 2 szintes 27. Jogi tanácsadó Feljelentési kötelezettség a társadalmi tulajdon védelmében A köztudatban általában az a felfogás él, hogy a társadal­mi tulajdon sérelmére elköve­tett bűntettek közül csak a lopás, sikkasztás és a csalás von maga után büntető eljá­rást. Ez nem így van. A társadalmi tulajdon védel­méről szóló törvényerejű ren­delet kimondja: „Aki hitelt érdemlően tu­domást szerez a társadal­mi tulajdon elleni lopás, csalás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, vagyontárgyak szándékos megrongálása, hűtlen kezelése — vagy a vagyontárgyak szándékos felgyújtása, illetve felrob­bantása bűntettéről és er­ről a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntett miatt egy évig ter­jedhető börtönnel kell büntetni.” Ezzel kapcsolatban mi ta­pasztalható? Sajnos, akik ezt megtehetnék, nem élnek a tör­vény által előírt joggal és kö­telezettségükkel. Ez több okra vezethető vissza, vagy nem tudnak ilyesmiről, vagy pedig félnek attól, hogy emiatt munkahelyükön hátrányos­­ helyzetbe kerülnek. Továbbá az is gyakori, hogy amint mondani szokás , az illető „jó fiú” akar lenni. Akik a törvényadta feltéte­lek mellett nem tesznek ele­get feljelentési kötelezettsé­güknek, azokkal szemben az ügyészség, ennek elmulasztása miatt, büntető eljárást fog indítani. Azok ellen is eljár, akik a bejelentést tevő dolgozókkal szemben akár a legkisebb sé­relmet okozzák. Törvény írja elő a bejelen­tővel szembeni védelmet. Gon­doskodik arról is, hogy ha hát­rányt szenvedett a bejelentő személy, akkor megfelelő elég­tételt kapjon és az ügyből eredő anyagi kára is meg­térüljön. Ne csak törvényi szigort lás­sunk, hanem érezzük erkölcsi kötelességünknek is a társa­dalmi tulajdon elleni bűntet­tek feljelentését. — Orell — Lévé/ a szerkesztőhöz A postahivatal figyelmébe ^ Nemrég a Nagykátai úton­­ jártam — a malomnál. Vis­­­^­szafelé jövet — útközben — ^ egy kedves, idős bácsi ál­­·­lított meg a házuk előtt. ^ Aztán érdeklődött — merre ^ ^ tartok? — Be a városba! A Pesti ^ ^ út felé — mondom. — Akkor nagyon szépen ^ megkérem, legyen szíves ezt­­ a levelezőlapot £ ^ trafiknál” bedobni.a „Kovács- Szívesen teljesítettem ké­­­ rését. De eszembe jutott va­­l­­­lami e dolog kapcsán. A mai nappal kezdődik­­ rejtvénypályázatunk Irtunk már arról, hogy kereszt- á rejtvény pályázatot indítunk, s a ^ rejtvényekbe a népbolt vállalat ^ legújabb áruinak nevét rejtjük el. ^ Azok között, akik mind a hat 2 rejtvényt megfejtik — és az új­ ^ Ságból kivágva beküldik _ érté­ ̋ kes jutalmakat sorsolunk ki. Kérjük olvasóinkat, hogy meg­­­fejtéseiket névvel és pontos cím­ v­­­el dobják szerkesztőségi ládánk- £ ba (a játékáru bolt előtti újság­ 4 pavilon oldalán van), adják fel 3 postán, vagy a délelőtti órákban­­ hozzák fel szerkesztőségünkbe. ^ (Tanácsháza, I. emelet, 4-es szó­ 2 ba.) ----------­ £ — TARKÓ SÁNDOR mű­­­szaki vezetőnek és Kiss­­ László párttitkárnak a Kön­­­nyűipar kiváló dolgozója cí­­m­mel, 25 dolgozónak pedig jutalomtárgyakat adtak át ünnepélyes keretek között az­­ elmúlt héten a cipőipari­­­­ vállalatnál. — A LEGÚJABB TÍPUSÚ j Munkácsy — televíziós készü­­­­léket kapta központjától az elmúlt héten a Ceglédi Tég­­lagyár, jó munkája jutal­­­­mául. A készüléket ideigle­­­­nesen az egyik irodahelyiség­­­­­ben szerelték fel, mivel az­­ ebédlőjüket most alakítják át , saját erőből kultúrteremmé.­­ Sok dolgozó nézi meg az esti­­­ adásokat. — Vajon a külső város­részeken nem kevés minálunk a postaláda? Én többfelé is úgy láttam, hogy igen. Nem tudom, hogy mennyibe kerül egy postaláda előállítási költsége, nem tudom, men­­nyi a napi levélforgalom, de jó volna talán a jelenlegi helyzetet felülvizsgálni. Sok levélírót kímélnénk meg a kilométeres, vagy ennél is hosszabb gyaloglástól, ha több lenne belőlük. Zoltán Zoltán — 40—50 ESKÜVŐI dísz­tortát készít megrendelésre hetenként a vendéglátóipari vállalat cukrásztermelő üzem­egysége. — HÁROM MÁZSA hab­­rálló készítését tervezi kará­csonyra a vendéglátóipari vállalat cukrásztermelő üze­me. Egy mázsában több tíz­ezer habrálló van, így nagy mennyiség áll majd a vásár­lók rendelkezésére. — OKTÓBER a házasság­­kötések hónapja. A Ceglédi Nyomda több mint 500 eskü­vői meghívót készített októ­bertől ezideig. Volt, aki "csak 20-at, volt aki 150 darabot is rendelt.

Next