Pest Megyei Hírlap, 1960. június (4. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
IV. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM - 1960. JÚNIUS 8. SZERDA Munkaverseny a Dózsa Tsz-ben A kecskeméti betonút mentén elterülő táblák — a Dózsa Tsz táblái — kellemes látványt nyújtanak a szemlélődőnek. A súlyosodó kalászok mintha az előző napi kiadós esőért mondanának köszönetet. Frissek, üdék és ez idáig sokat ígérőek a kapástáblák is, elsősorban a répák. Gyomot ezen a részen még véletlenül sem találni. De ez érthető, hiszen minden tábla közepén vagy végén ott dolgoznak a szövetkezet szorgalmas tagjai. Jól áll a növényápolásban a Dózsa Tsz. Ezt nemcsak az országút mentén mérheti le az ember, de akkor is, ha bármelyik dűlőúton indul el a kíváncsiskodó. Határjárásom során egy kisebb gazos zellertáblán kívül csak egykét háztáji kukoricával bevetett parcellán vár kapára a gyom. A cukor- és takarmányrépa-földek, valamint a mák egyelői külön dicséretet érdemelnek. Ritkán látni ilyen gondos, szép munkát. S ennek külön jelentőséget ad, hogy mintegy 33 holdon a közeli cigánytelepülés lakói végezték el. Biztató dolog, hogy ezek az emberek egyre inkább keresik, kérik a munkalehetőséget. S a Dózsa Tsz-ben jó istápolóra találtak. Illés Balázs főagronómus szinte naponta tárgyal velük, gondoskodik foglalkoztatásukról. Ez a jóindulat, gondoskodás kamatozik a jól elvégzett munkában, s abban a bizalomban, amellyel Kolompár István és Kolompár József, a két cigánycsapat-vezető a főagronómushoz fordul. A két csapat tagjai, anélkül, hogy erre bárki is biztatta volna őket, munkaversenyben állnak egymással. A tábla két végén láttak dologhoz, s a csapatvezetők közben el-eljártak egymáshoz kíváncsiskodni, ki halad jobban, szebben. A harminchárom holdnyi egyelés mellett közel 25 mázsa borsót szedtek idáig, s a munka mintegy 25 ezer forint jövedelmet biztosított nekik. Egy-két napi pihenés után (mert amíg a fizetségből tart, feltétlenül pihennek) a krumpli kapálása van soron. Ehhez a munkához fognak. Kolompár József csapatvezető a mintegy 40 embere nevében már meg is állapodott a főmezőgazdásszal. S ez már eredmény! Ha lassan is, de megismerkednek a munka szépségeivel, hasznosságával, elindultak azon az úton, amelyiken feltétlenül eljutnak a becsületes, emberhez méltó életmódig. Termeljünk takarmánytököt a parlagon! Maradtak még városunkban egyénileg gazdálkodó parasztok is. Ezek egy része nem vette igénybe és nem is vetette be azt a cserébe kapott földet, melyet a volt területének a közös táblába mérése miatt kapott. Szántóföld parlagon nem maradhat! Szocialista üzemeinknek tehát az a kötelesség, jutott hogy ideiglenesen közös használatba vegyék. A sok termelési és szervezési gondot még ez is gyarapítja, de segíteni kell ezen is. Kukoricát, silókukoricát a talaj szerkezete miatt nem vethetnek bele, de vethetnek takarmánytököt. Igaz, hogy ennek a vetési ideje lejárt már, viszont a kora őszi friss etetésire és silózásra alkalmas lesz. A takarmánytök meglehetősen jól viseli az aszályt, de sovány, trágyaszegény talajon nem hoz elfogadható termést, tehát a fészekbe jó minőségű, érett trágyát kell rakni, és a vetőmagot be kell áztatni, hogy a vetési időben fennálló mulasztást kissé pótoljuk. Legalkalmasabb fajták vörös és a sárga, valamint az a óriás, melyek termése holdanként a 200 mázsát is meghaladhatja. A nyár folyamán sok ápolást nem igényel, de a gyomos talajban nem sok termést ad. Mivel minden állat szívesen fogyasztja, érdemes a teljesen beérett és hibamentes tököt elraktározni, hiszen száraz helyen sokáig eltarthatjuk. A hibásakat száraz kukoricaszárral vagy törekkel feles arányban keverve érdemes silózni. Gy. E. GALAMbRÖPTETÉS Vasárnap reggel galambröptetőverseny kezdődött Nagykőrösön. Bejelentés nélkül, amúgy háziverseny módra, a közönség kizárásával. Mindössze négyen versenyeztek: Papp József, Dobos József, Szépe György és Hajnal Ferenc. Vidéki legjobbakból áll a zsűri és megfigyelőként öt-hat körösi, valamennyien legjobb értői a galambászatnak. Magassági verseny ez, melyben a galambcsapat kecses és tartós repülése is szempont. Fél hat tájban már három-négyezer méter magasan repültek és én hatvanötéves szemeimmel hiába kutatgattam a felhők alatt, min találtam meg őket. A verseny hősei viszont olykor felszisszentek: Ajjaj ... a Jóska vöröse bekeveredett az enyéim közé! Vagy „most lesz az, ami még nem volt, három falka együtt repül, mi lesz ebből?’* E jószeműektől tudtam meg, hogy csak a nemesebb galambok képesek e nagy magasságra, a madár eme kéjes keringésére és reggeltől délig is eltartó repülésre. Ilyen ritka falkát kitenyészteni, felnevelésük közben tudományosan röptetni, csak galambász családból származó ember képes. Nagykőrösön ősidők óta élnek híres galambászok. Évszázados tapasztalatok felhasználásával, nagyszerű szenvedéllyel és biológiai ráhibázással tenyésztették ki a világhírűvé vált „nagykőrösi keringőt”, mely az elmúlt évben rendezett németországi nemzetközi galambversenyen is tiszteletet vívott ki magának. Hja, a galambtenyésztéshez érteni kell! Ma galambsportnak titulálják, sokkal, mert a kedves madarat éppúgy elő kell készíteni a versenyhez, mint a lovat a futtatáshoz. A galambász hivatástudatában csak úgy árad a szenvedély, mert nem egyet ismerünk, aki munkáján kívül csak a galambjának élt Sokan ezt betegségnek mondják, a feleségek legtöbbje haragszik is érte, de a galambász ezt meg sem hallja, mert megszállottja a szálló madárnak, de Nagykőrösön ezernyien vannak, két kézen megszámolható a galambszeretetre született, apai örökséget nemesítő galambász, kinek nevét a határokon túl is tisztelettel említik. Nesztorunkat, a 83 éves Babos Károlyt tisztelettel veszik körül. Az egész város tudja róla, hogy egy életen át nemesítette a galambokat, vigyázta a levegőt, figyelte a keringők, a fésűsök és feketeszívesiek repülését. Ez a verseny két vasárnapra szól és két egykori galambász _ Ugró Sándor és M. Kiss József — emlékének áldoznak vele. A galambsport körösi hódolói fokozott kíváncsisággal várják az eredményét, melyről majd röviden tudósítunk. 1—1 Játszótereket a gyermekeknek! Mintegy 150 évvel ezelőtt az angol szappangyárosok kiadták a reklám-jelszót: „A szappan a kultúra fokmérője!” Vagyis a több szappanfogyasztás magasabb kulturáltságot jelent, így magyarázták a jelszót s nekem ez jutott eszembe, amikor elhatároztam, hogy egyik kirívó hiányosságunkról, városunk játszótereiről írok. A nemlétezőkről, ami miatt kissé szégyenkeznünk kellene. Mert korunkban a gyermekjátszóterek is a kultúra fokmérői. Abban a városban, melyben ötezer iskolás és óvodás gyermek él, minden kerületben kellene egy játéktérnek lenni. A modern gyermeknevelés, többek között azt tartja, hogy: „A gyermek munkája a játék!” E fogalomba a játékterek célszerű kiválasztása és ésszerű felszerelése is beletartozik, nem is beszélve sokat a nevelési lehetőségről, amely a kisemberek jellemének és kollektív érzésvilágának bontogatója. Miközben szórakoztat, a gyermeket segítőnek és bátornak neveli. A posta melletti egyetlen „játszóterünk” csak hintáztatóhely, ahol — figyeljék csak meg — a kisebb-nagyobb gyerekek között párharcok folynak a hintáért. Ezt a lemaradást, „vidékiességet” minél hamarabb szüntessük meg! Egyik múlt évi tanácsülésen elhangzott már javaslat a játszóterek mihamarabbi építése ügyében. Ha a végrehajtó bizottság lehetőséget lát a javaslat idei megvalósítására, jól teszi, ha a végrehajtáshoz szükséges bizottságba személy szerint jelöli ki a tagokat (nem úgy, hogy rábízzuk a nőtanácsra), akik a játéktér körzetébe tartozó szülőkkel érintkezést keresve, azokat a társadalmi munkába is bevonják. Az idén lehetőleg két játszóteret hozzunk létre. Egyet az al- egyet pedig a felszegen, jó tágas helyen, ahol a hinták mellett a szabadtéri játékokra is lehetőség nyílik. A néhány héttel ezelőtt végzett társadalmi munkák során bebizonyosodott, hogy sok tettrekész lakosa van városunknak. Nem lehetne a következő ilyen megmozdulások egyik céljául például a játékterek építését kitűzni? (—) Vírustalanítják a gyümölcsfa-szaporítóanyagot Gyorsított vizsgálattal egy év alatt kimutatják a fertőzést A gyümölcsösök legveszedelmesebb betegségei, a különböző vírusok ellen az idén széleskörű vizsgálatot indított a szőlő- és gyümölcsfajta szelekciós felügyelőség. Mivel a vírus leginkább a szaporítóanyagok közvetítésével terjed, minden anyagtermesztésre szaporítókijelölt fát, cserjét megvizsgálnak, az úgynevezett tesztnövények közbeiktatásával egy év alatt kimutatják: fertőzöttek vagy nem, így a fertőzött egyedeket már most kizárhatják a továbbszaporításból, ezzel elejét veszik a gyakran óriási károkat okozó betegség gyors terjedésének. Főleg cseresznyénél, a meggynél és a a kajszinál, valamint a szilvánál van rendkívül nagy jelentősége a vizsgálatnak, mivel ezeknél pusztítanak a vírusbetegségek a leginkább. Látogatás a „láda városban” A „Tiszta, virágos Nagykőrösért” mozgalom népszerűsége nemcsak a városon belül talált visszhangra és tükrözi hatását, de a külterületen is. Itt van például a Pesti út mentén a Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat. Ez a jelenleg mintegy 25 millió forint értékű göngyöleget tároló valóságos ládaváros nemcsak kapacitását illetően fejlődött, meg is szépült. Mindenütt a rend és tisztaság honol itt, s nemsokára virágsorral pompázik a telep „főutcája”. A víztárolók tetején ugyanis maguk készítette favirágtartókba ültettek virágot a dolgozók. A Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat szajoli kirendeltségéhez tartozó nagykőrösi telepen ma, a szezon idején a korábbi 20—25-tel szemben 44-en dolgoznak. Munkájuk tulajdonképpen két részlegben bonyolódik. A szegezők javítják a megrongálódott ládákat és naponta mintegy 1200—1300 újat is készítenek, részleg, hogy a másik vagy az anyagmozgatók zökkenők nélkül végezhessék feladatukat, mert ez a legfontosabb. A meginduló idényben százezer számra kell a rekesz, a láda! Az anyagmozgatás terén nincsen probléma. Annál inkább panaszkodnak a szegezők. Számukra az új ládák előállításához a helyi ládagyár szállítja az előreszabott anyagot, s ebben bizony sok a selejt. Ez nemcsak a termelékenységre és a keresetre van kedvezőtlen hatással, de bonyodalmakat okoz az átvételnél is. Feltétlenül hasznos volna, ha a két vállalat érintett dolgozói alkalmat találhatnának rá és közös munkaértekezleten beszélnék meg és orvosolnák ezt a problémát. TEJ HELYETT TÁPSZER: 25 kiló vajat lehet megtakarítani egy borjú felnevelésénél Műanyag zacskóban kapják majd a tápszert a kisborjak — tervezik az Állattenyésztési Kutató Intézetben. Most készítik a fölözött tejporból, vitaminokból, antibiotikumokból álló tápszer receptjét. A tápszert vízben oldva fogyasztják majd a borjak. Tizenkét napos koruktól tejet egyáltalán nem kapnak, s így egy-egy borjú felnevelésénél 20—25 kilogramm vaj előállításához elegendő tejzsírt lehet megtakarítani. FILMHÍREK A jövő hónapban mutatják be a mozik a filmhíradó munkatársának, Csőke Józsefnek nagy érdeklődéssel várt Diadalmas Olympia című filmjét, amely elvezeti a nézőt az ókori olimpiai játékok színhelyére, majd teljes képet fest a modern olimpiászok történetéről. A film érdekes visszapillantást nyújt az emlékezetes magyar sikerekre, s végül beszámol az idei, római előkészületekről. Kiadták az 1959. évi belga filmdíjakat. Ezek szerint az év legjobb színészei: Jean Gabin, Brigitte Bardot, Gina Lollobrigida és Alain Delon. A legjobb film díjait az Orfeo negró és a Négyszáz csapás című francia film kapta. Amerikában filmre viszik Bernard Shaw: A milliomosnő című művét Sophia Loren, Vittorio de Sica, Peter Sellers és Alastair Sim főszereplésével. VÁLASZ EGY LEVÉLRE A Nagykőrösi Híradó múlt hét szerdai számában szóvátettük, hogy a sportotthon tekepályáján hazárdjátékot játszanak. Az írással kapcsolatban többen véleményt nyilvánítottak, s helyeselték az észrevételt. Mind ez ideig egyetlen ember akadt, aki a cikket „rágalmazásnak” minősítette. Sajnálatos, hogy ez az ember éppen egy illetékes; Kocza Sándor, a Kinizsi Sportkör egyik vezetője. Szerkesztőségnek küldött levelében elég ügyetlen és átlátszó módon próbálta bizonygatni, hogy: „Vasárnap kugliverseny volt, ami jegyrendszerre volt megrendezve”, és a punkapénzt szedő fiatalember „valószínűleg a jegyek áráért kaphatta a tízeseket és húszasokat.” Nem tudjuk, volt-e azon vasárnapon kugliverseny, mert a amit mi láttunk, azt nem lehet annak nevezni. Gurítással egyetlen ember foglalkozott, és „versenyzését” csak annyi időre szakította meg, amíg zsebre rakta a pénzt, újabb fogadásokat kötött, vagy A „tízeseket és húszasokat” pedig nem jegyekért nyomták a fiatalember kezébe, hanem valószínűleg a hallgatásért. És nyitott kérdés, hogy ezeket az összegeket rendszeresen könyvelik-e. Kocza Sándor továbbiakban arra hivatkozik, hogy sportotthonban végzett teendőit vezető társaival együtt „társadalmi munkában” végzi, és ez a kijelentése valamiféle mentegetőzésnek hangzik. Társadalmi munka vállalására senkit nem kényszerítenek. Mindenki vállaljon annyit, amennyit képességeihez, szabad idejéhez mérten el tud végezni. De ha elvállalja, az kötelességekkel jár. Az sportköri vezető pedig, aki a hibák kijavítása helyett a hiábák leplezésével próbálkozik, nem tesz eleget kötelességeinek. Hatszáz vagon burgonyát tárol télire a MÉK A Pest megyei MÉK igazgatósága most tartotta negyedévi rendes ülését, amelyen a zöldség-gyümölcs felvásárlás helyzetét tárgyalták meg. Az igazgatóság elé terjesztett jelentés szerint az előirányzott 8440 hold zöldségszerződési tervet 10 061 holdra teljesítették. A leszerződött terület 78 százaléka termelőszövetkezetek, míg 22 százaléka egyéni termelők művelése alatt áll. Ebben az évben tehát a megye és a főváros zöldségellátását döntően a szocialista szektor biztosítja már. A szerződéssel lekötött terület több mint 8000 vagon zöldség és gyümölcs felvásárlására ad lehetőséget a szabad felvásárláson kívül. A MÉK az idén első ízben kötött őszi burgonyára szerződést. A korai és az őszi burgonyára leszerződött összes terület 4700 hold, amelyet teljes egészében termelőszövetkezetekkel kötöttek le. A téli burgonya tárolására a Pest megyei MÉK már most felkészül, mert amíg a megelőző években csak 100—150 vagon burgonyát tároltak, az idén ezt a mennyiséget 600 vagonra növelik, így a megye lakosságának téli burgonyaellátása teljes mértékben biztosított. Rendelkezés a tudományegyetemek tanárszakos hallgatóinak iskolai gyakorlatáról A tudományegyetemek tanárszakos hallgatóinak iskolai gyakorlatát kísérleti jelleggel szabályozták. A rendelkezés többek között kimondja: az a iskolai gyakorlatok célja, hogy tanárjelölt mindkét szaktárgya tanításában fő gyakorlatot szerezzen.alapoeÁllamvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az iskolai gyakorlat követelményeinek megfelelt. A tanítási gyakorlat az oktatási év kezdetétől annak végéig tart. A tanárjelölt gyakorlatát az első félévben egyik, a msodik félévben másik szaktárgyból végzi. Feladatuk a tanárjelölteknek az is, hogy megismerjék az iskolák úttörő-, illetve KISZ-szervezeteinek életét, a politechnikai kérdést, a gyakorlati foglalkozásokat és a termelési gyakorlatokat, fásiMKii gátit* tet — BUSZMEGÁLLÓT építaz állami gazdaság Kecskeméti úton a városból a autóval kijáró dolgozóinak és a szomszédos Dózsa Tsz buszra váró tagjainak. A megálló létrehozásával a dolgozók régi kívánságának tesznek eleget. — NÉGYEZER FORINT bevételt biztosított a pedagógusnap a községgazdálkodási vállalat virágüzletének. Erre a napra különösen a vágott virágot vettek, több száz szál rózsa, szegfű és más különböző nyári szálasvirág kelt el. — KORSZERŰSÍTIK a kocséri mozit az Épület és Lakáskarbantartó Ktsz dolgozói. A mozin kívül felújítják még itt a tejátvevőt, ahol csempéznek, keramittal burkolnak stb., hozzávetőlegesen negyvenezer forint értékben. — MÁR EDDIG is számottevő segítséget nyújtott a ládagyár az általa patronált Hunyadi Termelőszövetkezetnek. A politikai oktatás terén nyújtott tapasztalatátadáson kívül a ládagyári munkások társadalmi munkában végezték el az öntözéshez a csövezést, motorokat javítottak, kocsikat korszerűsítettek stb. Ezenkívül a munkacsúcsok idejére máris felajánlották támogatásukat. A RENDŐRSÉG figyelmeztetése ellenére is utcán tartotta baromfifalkáját Kovács István, Petőfi utca 13. szám alatti lakos. A szabálysértési előadó 50 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a szabálytalankodót. — TIZENÖT tanulót szerződtet a következő évre a konzervgyár, kétharmad részük lány lesz. Jelentkezni már most lehet a nyolc általános iskolát legalább jó eredménnyel elvégzett fiataloknak. MIT LÁTHATUNK AZ ARANY JÁNOS FILMSZÍNHÁZBAN? Június 9—12-ig: MONTPARNASSE 19. Magyar híradó.Francia—olasz film. Június 13—14-ig: A nagy családok. Magyarul beszélő francia film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Kísérő műsor: Egy kis sün kalandjai. Június 15-én: Tánc és szerelem. Argentin film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Kísérő műsor: Cigány tarka. Matiné június 12-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, egységesen két forintos helyárakkal: Argentínától Mexikóig. SZERKESZTŐI ÜZENET Farkas Ferenc, Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat: Kívánságának eleget téve, érdeklődtünk a Dózsa Termelőszövetkezet vezetőségénél, s megtudtuk, hogy az állat- és takarmány kifizetése megtörtént. Hozzávetőleg egy hónapon belül sor kerül a mezei leltár és a trágya kifizetésére is.