Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-03 / 102. szám
T V. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Múlt évi tanulság... A jászkarajenői Előre a békéért Termelőszövetkezet munkájáról A Magyar Szocialista Munkáspárt járási végrehajtó bizottsága április 26-án szakemberek bevonásával megtekintette a jászkarajenői Előre a békéért Termelőszövetkezet gazdaságát, majd utána megtárgyalta a termelőszövetkezet gazdasági és politikai munkájáról szóló jelentést és az alábbi megállapításokat tette: A termelőszövetkezet a múlt esztendőt jelentős mérleghiánnyal zárta. Ennek oka több tényezőből tevődik össze." A jelentős aszálykáron túl a gyenge vezetés, a tagok nem kielégítő munkafegyelme, s a túlzott beruházások járultak hozzá. A múlt év tapasztalatai alapján idén már más a helyzetkép. A vezetés több személycserével minőségileg jelentősen javult, a vezetés és a tagság kapcsolata szorosabbá vált, a tagság munkafegyelme javult. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az eddigi időszerű munkálatokat pontosan elvégezték, a vetések szépek, a cukorrépa egyelése most folyik, a kertészeti palánták kiültetése is soron levő feladat. A jobb munkafegyelem kialakulásához nagyban hozzájárult az, hogy erre az évre az anyagi érdekeltséget megfelelően biztosító eredményességi jövedelemelosztási rendszer lett bevezetve.ovábbá annak reményében, hogy a termelőszövetkezet rövid időn belül ki tudja gazdálkodni a mérleghiányt, törlesztésre állami segítséget kaptak. Ennek következtében a rendszeres munkaegység-előleg biztosítva van, amelyet a különböző elvégzésétől munkafolyamatok függően kapnak meg a termelőszövetkezet tagjai. A kukorica vetését május 5-ig, a cukorrépa egyelését 10-ig, a kukorica első kapálását 25-ig, a cukorrépa kapálását június 5-ig, a kukorica második kapálását 20-ig kell elvégezni. A paradicsom és a dinnye kültetését május 15-iig kell elvégezni és legalább 95%-os beállású kell legyen. A termelőszövetkezet állatállományának egy részét a télen takarmányhiány miatt más termelőszövetkezetnek adta át, illetve eladta. Ez évben a megfelelő takarmánybázist biztosítja és év végére felfejleszti újra állatállományát. A meglevő, mintegy nyolcvan szarvasmarha, négyszáz sertés, ötszáz juh, kétszáz pulyka, kétszáz tyúk stb. részére a takarmányt kölcsönből biztosítják. Helyes az az elképzelés, hogy a termelőszövetkezet profilját tenzív perspektívában ,nállattenyésztésben és takarmány termesztésben határozzák meg. Az elkövetkező három éven belül az állatállományt az alábbiak szerint kívánják emelni: szarvasmarha 300, sertés 13110 — ebből 50 anyakoca —, juh 1600 — ebből 600 anya —, pulyka 1300, tyúk 9000, kacsa 600. Helyes elgondolás az, hogy a termelőszövetkezet perspektívában az Új Barázda Termelőszövetkezettel kíván egyesülni. A két gazdaság ugyanis megfelelően kiegészíti egymást. A termelőszövetkezet felemelkedésének megvan minden reális alapja. A tervek valóra váltásához persze nagy és következetes erőfeszítésre van szükség, amelynek azután a gyümölcse is meglesz: a tagok jobban fognak élni, s a népgazdaságnak is több terméket tudnak a rendelkezésére bocsátani. E tervek megvalósításában a pártszervezetre is nagy feladat hárul. Biztosítva a párttagság egységét, és a párttagok példamutatását, felkarolva minden helyes kezdeményezést, kell küzdenie a fenti célok eléréséért. Biztosak vagyunk benne, hogy a párt- és a gazdasági vezetés, valamint a tagok áldozatos munkája nem lesz hiábavaló. — B— Ceglédi győzelem a rangadón Vasárnap délelőtt Abonyban kézilabda-rangadómérkőzésre került sor a megyei első osztályban játszó két ceglédi járásbeli csapat, az Abony és a Ceglédi Kossuth Építők csapatai között. A rutinosabb és kiegyensúlyozottabb teljesesítményt nyújtó ceglédi csapat biztosan győzte le az érthetően idegeskedő abonyiakat. Ceglédi Építők—Abony W:5 (5:2). Abony, 300 néző, vezette: Bognár. Ceglédi Kossuth Építők: Csendes — Osváth, Vincze, Száraz, Ocskai Károly, Jakosits, Imregi. Csere: Pánczél — Monori, Irházi. Az első félidőben fölényét nem tudta gólra váltani az Építők csapata, a második félidőben azonban jó hajrá jukkal diadalmaskodtak az abonyi csapat felett. A helyiek teljesítményét igen rontotta, hogy egy-egy sikertelen támadás után egymást okolták az eredménytelenségért. Természetesen az, hogy az abonyi csapat csak öt gólt tudott dobni, nemcsak az abonyiak rossz irányzékán, hanem Csendes kapus ragyogó védésén is múlott. Góldobók: Ostváth (6), Vincze (5), Száraz (2), Tukacs, Imregi, Monori (1—1—1), illetve Gát (2), Szmorek, SS. Tóth, Kecskeméti (1—1—1). Jók: Csendes (a mezőny legjobbja), Tukacs, Száraz, Vincze, illetve Gút, Kecskeméti, Szmorek. Az első csapatok találkozója előtt Abony második csapata a Ceglédi Építők második csapatával mérkőzött. Az eredmény 11:2 a Ceglédi Építők II. javára. A Vecsésen játszó Ceglédi Építők, női csapata a következő felállításban kezdett: Erdélyiné , Kiss, Gyikóné, Ocsainé, Tukacsné, Csendesné, Csubirka. Csere: Nagy. . A tervszerűbben játszó ceglédi csapat megérdemelten nyert 3:2-es félidő után 5:2-es arányban. A ceglédi gólokat a következő játékosok dobták: Gyikóné (3) és Kiss (2). Átlagon felüli játékukért Gyikóné, Erdélyiül és Kiss emelhető ki. Andrássy Gyula 1901. MÁJUS 3. SZERDA Kerékpármegőrzés Jászkarajenón Általában a kerékpár megőrzés gyakorlati módja az hogy adva van a község vagy a város által kerékpármegőrzésre kijelölt hely és egy ember, aki a rendbe rakott kerékpárokra gondosan felügyel Mondom, ez a gyakorlat amely alól azonban Jászkarajenón tiszteletre méltó kivétel találtam. A templom téri megálló bádogtáblája két vasrúdra támaszkodik, az egyik rúd mellett jóképű férfikerékpár unatkozik. Gazdáját sehol a közelben nem láttam, de láttam a bádogtáblán krétával odabiggyesztve a következő szöveget: „Ezt a kerékpárt ellopni tilos!” Tizenegy órakor még ott volt a kerékpár a helyén. Amikor ebédre kongatott a harang, már csak hűlt helyét találtam. Olyan jó lenne tudni, hogy a gazdája vitte el, vagy pedig valaki, aki fittyet hányt az „erőteljes” figyelmeztetésnek. Javul a vasutasok egészségvédelmi ellátása Somogyvári Ferenc állomásfőnökkel járjuk körül a vasútállomást és a hozzá tartozó üzemi épületeket. Úgy gondolom, abban minden Cegléden átmenő utas megegyezik, hogy a ceglédi vasútállomás messze környéken hír, nemcsak reprezentatív épületeiről, de arról a nagy tisztaságról, rendről, "tóról" a sok virágról is, ami ezt az állomást külsőleg jellemzi. A havonta átmenő 130 ezer utas tehát szépnek látja a vasútállomást kívülről. Ezért teszem fel a kérdést az állomásfőnöknek: ■— A külső szépség mellett van-e valami fejlődés a vasi utasok egészségügyi ellátásában? — Mintegy 1200 személy dolgozik körzetünkben és ezenkívül még további 600 olyan vasutas lakik Cegléden, akik más állomásokra járnak dolgozni. Ez a hatalmas szám kötelez bennünket arra, hogy a dolgozók balesetvédelméről, egészségügyi ellátásáról, szociális ellátásának javításáról naponta gondoskodjunk és a lehetőség messzemenő kihasználásával ezt az ellátást naponta javítsuk. — Éppen ezért havonta üzemi szemlét tartunk —szól közbe a hozzánk csatlakozó Horgos László üzemmérnök, majd így folytatja: “ a havi üzemi szemléken a legkisebb részletekre kiterjedő gondossággal vizsgáljuk meg mindazokat a hiányosságokat, amelyek bármilyen formában is, de veszélyeztetik dolgozóink egészségét. Az üzemi szemléken az állomás vezetői, a szakszervezet képviselőin kí vül minden esetben jelen van az üzemi orvos is, dr. Martonyi Géza, aki orvosi szemmel még többet lát, mint mi. — Volt-e valami gyakorlati eredménye ezeknek az üzemi szemléknek? — Tessék megnézni az állomás újjáépített postaépületét. Ez az 1856-ban épült emeletes épület — amely egyébként az állomás legrégibb épülete — már elavult, szigetelése tönkrement. Éppen emiatt a falu vizes és salétromos volt, minden megpenészedett benne. Az üzemi szemle jegyzőkönyvei alapján adta meg főnökségünk azt az 500 ezer forintos felújítási keretet, amelyből ezt a most már teljesen modern, széppé és egészségessé átalakított hivatali helyiséget kifejleszthettük. — És hogyan alakult az utolsó évek egészségügyi statisztikája? — hangzott a következő kérdés az üzemi orvoshoz. — Jöjjenek be a rendelőbe, itt a falakon leolvashatók a grafikonok hivatalos adatai. A falakon valóban ott díszlenek a szemléltető, sokszínű vonalak. S a vonalak alakulása mutatja, hogy a fűtőházban 1958-ban a dolgozók 16 százaléka volt táppénzes beteg, 1959-ben már csak 11 százalék és 1980-ban a táppénzesek aránya már az összdolgozók 10 százalékát sem érte el. Az állomás dolgozói közül három évvel ezelőtt még 17 százalék, az elmúlt évben mindössze 6 százalék került a beteglistára. — Minek kösznönhető ez a nagy javulás? — Elsősorban az állandóan javuló mnkakörülményeknek. De emellett rendkívül nagy befolyással volt a táppénzes állomány, csökkenésére az az újítás, amelyet csak itt Cegléden alkalmazunk. Ez az újítás abból áll, hogy egyrészt állandó alkalmassági szűrővizsgálatot tartunk, másrészt a könnyebb beosztású munkaerőket felhasználjuk arra, hogy a nehezebb munkában megbetegedett és ott munkaképtelen, de könnyű munkára alkalmas dolgozókat teljes felgyógyulásuk idejéig ide áthelyezzük. Ez kedvező a vasutasok részére, mert könnyebb munka mellett is megkapják rendszeres keresetüket, másrészt kedvező a vasútnak is, mert sokkal kevesebb a betegség címén kiesők száma. Itt van például Eizman Mária esete. Mint takarítónő, az állandó hideg víztől ujjal elmerevedtek. Most végleges a gyógyulásig a telefonközpontba került kezelőnek, így x betegség alatt nem veszít a keresetéből. És amellett a táppénzes állományt sem növelte. A hallottak igen tanulságosak, érdemes volna könnyebb beosztásokkal más üzemekben és ilyen formában gazdálkodni. ____________ ÍGY KÖNNYEBB! Okos gép segíti az ember munkáját rakodás közben. EPITKEZESEK Gyors ütemben készül a Kossuth téren a 30 lakásos bérház. A napokban már a tetőszerkezet is felkerült az épületre. A tervek szerint szeptember végére beköltözhetnek az új lakók A Széchenyi téren is magasodnak az épülő 8 tantermes általános iskola falai. Képünkön: autódaru segít az építőknek. (Fotó, szöveg: Opauszky) Egész napos népünnep és a 17. szabad május 1-én Cegléden A honvédség hangszórós gépkocsija kellő időben indult a ceglédiek ébresztésére és mégis elkésett. Hat órakor, már talpon volt az egész város. Az asszonyok söprögettek a házak előtt, a gyerekek, lányok virágokkal díszítették az ablakokat, a férfiak ünneplőben siettek a munkahelyekre. Hét órakor a határ minden részében megindult a mozgás. A termelőszövetkezetek, gazdaságok kocsijai, gépkocsijai húztak a város közepe felé. Csupa vidám ember a kocsikon, férfiak, asszonyok, gyerekek és mindenütt sok- sok virág. A felvonulás is valóságos népünnepély volt. Az a sok ezer ember, aki a Szabadság téri díszemelvény előtt elvonult, őszinte szívvel ünnepelt. Ünnepi volt a ruha rajtuk, ünnepi volt a szándék, amellyel a gyerekek, felnőttek, parasztok, munkások, értelmiségiek részt vettek a felvonulásban, ünnepeltek az üzemek, gyárak azzal, hogy büszkén bemutatták eredményeiket, ünnepeltek a téren előszövetkezetek azzal, hogy parádésan elvonultak nemcsak az emelvény, hanem az egész város színe előtt. A felvonulással azonban nem csendesedett el a város. A hangszórók tovább muzsikáltak, a tömeg vidáman hullámzott, nagyon sokan hallgatták meg szovjet barátaink térzenéjét és délután a zeneiskola ifjúsági zenekarának szabadtéri hangversenyét. A hangversenyekkel egy időben megélénkültek a sportpályák. Zsúfolásig voltak a filmszínházak tapsolta meg és zsúfolt ház a Földváry Károly iskola kitűnő előadását, a Felnőnek a gyerekek című szovjet vígjátékot. A fiatalság tovább folytatta a mulatságot a tánciskolákban és bizony alaposan belehajtott a hajnalba, mire a 17. szabad májusi ünnepi hangulata elcsendesedett. — KÖRÖSTETÉTLEN községben ez év tavaszán 5440 darab fát ültettek el az állami gazdaságban és a termelőszövetkezetekben valamint a község belterületén. 1340 darab fát a község lakossága társadalmi munkával ültetett el. — A DÉL-PEST MEGYEI termelőszövetkezetek kulturális seregszemléjén a ceglédi termelőszövetkezetek közül a Vörös Csillag és a Kossuth tsz-ek öntevékeny csoportjai szerepeltek. A csemőieket az Új Élet, Petőfi és Rákóczi tsz-ek kultúraktívái képviselték. — A TÖRTELI tanácsházán 92 000 forintos költséggel átalakítási munkák folynak. — A TÁNCSICS, Petőfi és Kossuth termelőszövetkezetek befejezték a cukorrépa sarabolását. — A JÁSZKARAJENŐI ktsz kőművesrészlege, valamint az abonyi ktsz vasipari részlege a törteli gőzmalom kerítésének készítésén dolgozik. — A LENIN Termelőszövetkezet 300, a Vörös Csillag Tsz 600 holdon befejezte május elsejéig a soros kukorica vetését. — A KŐRÖSTETÉTLENI Kossuth Termelőszövetkezet befejezte a 140 férőhelyes sertésszállás* építését, most készítik elő a másik 140 férőhelyes sertésszállás anyagát, amelyet a tsz saját erőből fedez. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI Gépjavító Vállalat jubileumi kiállításának két nap alatt több mint 3000 látogatója volt. Megtekintette a kiállítást többek között a sztálinvárosi nőtanács küldöttsége, Priesol Károly Borsod megyei párttitkár, Bors János, a győri Wilhelm Pieck Gép- és Vagongyár Kossuth-díjas főmérnöke, Hevesi István, KPM csoportvezető főmérnöke és Molnár László, a KPM főosztályvezetője. Éljen az örült ifjúság! Egy bizonyos időtől kezdve az ember kora már egyáltalán nem számít — jelentette ki esküvőjén Vicenta Cavallara asszony, aki ötödik férjével kötött házasságot Buenos Airesben. Bizonyára igaza van, hiszen Gavallara asszony jelenleg 101 éves, új, férje pedig mindössze hatvanöt. ,