Pest Megyei Hirlap, 1961. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

19*1. OKTÓBER 8, VASÁRNAP AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE (Folytatás az első oldalról) háború befejezése után nem késhet tovább a német békeszerződés aláírása. Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindkét dokumentumot örömmel üdvözölték, s tartalmukat szívvel-lélekkel tették magukévá. Az egyik a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német békeszerződés haladéktalan megkötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát, hogy mindkét német állammal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német Demokratikus Köztársaság kormányával köti meg a békeszerződést. Úgy hiszem, a tisztelt országgyűlés — népünktől kapott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog adni kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elveket érvényre tudja juttatni. — A külügyi bizottság megbízott azzal, hogy a német kérdésben elfogadott nyilatkozatát, mint határozati javaslatot az Országgyűlés elé terjesszem. Engedjék meg, hogy ismertessem a határozati javaslatot. A magyar országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről A Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatának tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt évről évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát.A világ helyzete napjainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőink tudatában megálljt kiáltunk az új „kereszteshadjárat“ szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnépekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebírhatatlan fegyveres hatalmát — valamennyi békeszerető nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatókkal szembe. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német militarizmus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése alapján részesei legyenek a mindkét német állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ír alá a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőfeszítéseket az európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslően veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotómunkájának megóvása érdekében a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: teljes támogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, annak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait és a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érdekeink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. A magyar országgyűlés szívvel-lélekkel helyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszerződés megkötésére és ezzel egyidejűleg Nyugat-Berlin státusának rendezésére a hitleri Németország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a világ parlamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés egyidejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért, a szocializmus építéséért és hazánk boldog jövőjéért. A külügyi beszámoló vitája A Barcs Sándor előadói beszédét követő vitában elsőnek Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Felszólalásában részletesen foglalkozott a világpolitikában kialakult erőviszonyokkal, majd a német kérdést és a nyugat-berlini helyzetet elemezte. Beszéde további részében foglalkozott a szocialista tábor országainak harcával a német békeszerződés megkötése érdekében. A következő felszólaló dr. Bartha Tibor, Hajdú-Bihar megyei képviselő volt. Ebédszünet után elsőnek Wilt Frigyes, utána Horváth Richárd, Pankotics József és dr. Molnár Erik képviselők szólaltak fel. A hozzászólások után az országgyűlés a német békeszerződésről szóló, beterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés hétfőn délelőtt folytatja munkáját. Qkos, művelt, a jövőben bízó fiatalokra van szükség * i (Folytatás az első oldalról) nők végrehajtásához az egész társadalom segítségét kérjük — mondotta befejezésül Somodi Gyula. A vitában először Szűcs István elvtárs, a Nagykőrösi Pártbizottság agitációs és propagandafelelőse szólalt fel. A többi között elmondotta, hogy sokszor nehezebb a fiatalokat továbbtanulásra bírni, mint az idősebbeket. Érdekes kezdeményezés született a Rákóczi Termelőszövetkezetben. Anyagilag is ösztönzik az ifjúságot folytatására. tanulmányaik Aki elvégezte a technikumot, öt százalékkal, egy-egy esetben 50—70 munkaegységgel kapott többet. Természetesen ez máris bőven megtérült a termelékenység emelkedésében. Molnár Gusztáv elvtárs, a szentendrei járási KISZ-titkár arról számolt be, hogy járásukban kevés olyan úttörő volt, aki megbukott volna a nyolcadik általános osztályban. Sok jó tapasztalatot mondott el arról, hogy a rajvezető pedagógusok milyen igyekezettel segítenek az úttörő munkában, pedig ezt nem írja elő semmilyen rendelet. Lukács László pedagógus az iparitanuló-képzésről beszélt. A szakmunkás-vizsgánál még gyakori — mondotta —, hogy magasabb követelményeket állítanak a fialok, mint az idősebbek elé. Az idősebbek elméletileg képzetlenebbek, azonban tízhúsz esztendős gyakorlattal rendelkeznek és a vizsgabizottságok elnézőbbek ezekkel szemben — nem a tényleges tudást mérik. A liberalizmus azonban mind az ipari tanulók tanulási kedvénél, mind a termelékenység emelkedésénél visszaüt. Javasolja, hogy a KISZ- bizottság kísérelje meg módosíttatni a felsőbb szerveknek azt a határozatát: ne 18, hanem 24 évtől mehessenek felnőtt korban szakmai vizsgát tenni, és ne három, hanem öt évet kelljen előzőleg szakmai gyakorlatban eltölteni. Nagy Tamás, a ráckevei járási KISZ-titkár az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozott. Véleménye szerint ez az ifjúsági réteg nagyon elhanyagolt, különösen az időszaki munkásokkal törődünk keveset. Felszólalt Matusek Tivadar elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője is. Először arról beszélt, amikor a Szovjetunióban fellőtték az első szputnyikot, akkor sokan döbbentek rá: a Szovjetunió, a nem rég még elmaradott ország, megelőzte a kapitalista államokat. Megelőzte kohászatban, a fizikai tudományban. De ami a legfontosabb: megelőzte az egész világot az emberek átformálásában. Művelt emberek sokaságát nevelte fel és ezt az elmaradást egyetlen kapitalista ország sem tudja már behozni. Érdekesen elemezte Matusek elvtárs: amikor mi a továbbtanulást szorgalmazzuk, akkor eddigi életformánk átalakításáról beszélünk. Arról, hogy szakmunkások nélkül nem emelhetjük tovább ipari termelékenységünket. El kell érnünk, hogy a gyárak dolgozói 60—80 százaléka ténylegesen új értéket hozzon létre, részt vegyen a közvetlen termelésben. A KISZ cserbenhagyná a fiatalságot, ha ezt nem ismertetné velük, ha nem világosítaná fel őket a jövő perspektívájáról. A kommunizmus szakmunkásai a mérnökök lesznek! Nálunk pedig már a kommunizmus építésére készülünk. Ehhez okos, s művelt, a jövőben bízó, optimista fiatalságra van szükségünk. Ménesi Éva, a Budakalászis Textilművek KISZ-titkára számok tükrében mutatta be, • hogy az ő gyárukban nem ; közügy még a fiatalság ösztönzése a továbbtanulásra. Szabó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese elmondotta: az általános és a középiskolák is felelősek, hogy az életre neveljék a gyermekeket. Hosszabban elemezte a gyakorlati oktatási előnyeit, bár megjegyezte, hogy sokan tévednek: az iskolai gyakorlati oktatás nem jelent még szakmunkás-képesítést. Ismertette a kormánynak azt a a határozatát, hogy bizonyos állások betöltését már szak- ,munkási, érettségi vagy egyetemi végzettséghez kötik. Barla Éva, az aszódi Petőfi $I .Sándor Gimnázium KISZ-2 szervezetének titkára azokról a diákokról szólott, akik szüleik ösztönzésére vállalkoztak^ csak a gimnázium elvégzé ̋ sére és nem tanulnak elég ^ szorgalmasan. KISZ-szerveze^ tűk igyekszik felkelteni ezekben a diákokban 19 a tanulni vágyást, a szorgalmat. A tanácskozás Somodi Gyula fj elvtárs összefoglalójával ért véget. é 3 Bardti látogatói t Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk olvasóinknak Csepel Autógyárban lezajlott meleg hangulatú nagygyűlésről, a ahol Wilhelm Meissner elvtárs, az NDK magyarországi nagykövete tartott ünnepi beszédet a demokratikus német állam megalakulásának 12. évfordulója alkalmából. Most néhány képet közlünk az eseményről. Gyárlátogatás előtt a vendégek és a vendéglátók közös ebéden vettek részt. Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tréfásan éppen azt tolmácsoltatja: „Kérem, mondja meg a nagykövet elvtársnak, hogy nem lehet igazi nagykövet az, aki a bort nem szereti.? A szellemes válasz — nem is alaptalanul — így hangzott: „Helyesbítek. Nem lehet jó az a nagykövet, aki ezt a bort nem szereti“. A szóban forgó bor egri leányka volt 4 . Bent a motorgyárban Nagy Ferencné köszörűs munkájáról érdeklődik W. Meissner nagykövet 4 4 Wilhelm Meissner elvtárs ünnepi beszédét mondja •4- 4 A nagygyűlés után hatalmas sikerrel szerepelt az NDK, hazánkban tartózkodó központi kultúregyüttesének tánccsoportja. Részlet az egyik dekoratív táncjátékból (Fotó: Gábor Viktor)