Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

19*4. ÁPRILIS 19, VASÁRNAP ^tívmn „Rendszerünk kudarcot vallhat...“ Könyvtárat lehetne megtölteni azokból a könyvekből, amelyek az automatizálás hatásairól, következményeiről szólnak. A polgári közgazdászokat, statisztikusokat, szociológusokat, iparpolitikusokat néha olyan pánik kapja el, mint amikor a munkásság még a gépek ellen harcolt, a gépromboló korszakban, és a gépek rombolásával akarta fenntartani a több munkahelyet, munkaalkalmat jelentő — nagyrészt kézműipari technológiát. Még egyetlen egy automata gépsort sem törtek össze, még egyetlen egy új gépet sem rongáltak meg szándékosan, a statisztikusok, a szociológusok, a tőkések magyarázkodnak, akarnák megelőzni,mintha ezt Mert az automatizálás társadalmi következményei irgalmatlanul és feltartóztathatatlanul jelentkeznek. Ezek közöt első helyen áll a munkanélküliség. Az Amerikai Egyesült Államokban például külön intézet foglalkozik az automatizálás és a foglalkoztatás problémáival. Indokolt is az aggodalom, hiszen ebben a gazdag, hatalmas országban — mint George Meany, az AFL—CIO (jobboldali szakszervezet) elnöke, a tőkés rendszer híve, jósolja az elkövetkező 12 hónapban az automatizálás négymillió munkahelyet tehet feleslegessé. Wirtz, munkaügyi miniszter még komorabb színekkel festi alá a képet: szerinte a következő harminc hónap alatt öt és fél millió fiatal keres majd munkát, s közülük két és fél milliónak nem lesz középiskolai végzettsége — ami külön nehezíti helyzetüket az automatizálás korában. Az automatizálás szükségszerű következménye, velejárója a fejlődésnek, éppen úgy, mint annak idején a gőzgépek és a villanymotorok forradalma volt, de az nem szükségszerű következmény, hogy a munkás,, aki létrehozza a legbonyolultabb technikát, áldozatul essék az újabb ipari forradalomnak. Mit tesz Amerika a fenyegető veszély elhárítására? A polgári körök egy része „mesék tejét” árulja, különböző mítoszokkal bagatellizálja az automatizálás következményeit. — Az automatizálás nem teremt olyan nagy munkanélküliséget — állítják, s szemérmesen bedugják a fülüket, amikor azt emlegetik, hogy a legjobban automatizált detroiti iparvidéken a legkritikusabb a helyzet. Az „alaposabbak” azt bizonygatják, hogy azok, akiket feleslegessé tesz az automatizálás, elhelyezkedhetnek az automatikus berendezéseket gyártó iparban. — Ha ez igaz volna, nem lenne értelme az automatizálásnak... — Az elbocsátott munkások átképezhetik magukat, új hivatást kereshetnek — vágnak vissza mások. A chicagói Armour húsüzemből az automatizálás miatt 435 munkást bocsátottak el, — s közülük csak húszan találtak munkát újonnan elsajátított szakmájukban. Az automatizálás terheit tehát a munkások viselik: főleg az idősebbek, a szakképzetlenebbek — és a legfiatalabbak, akik számára megszűnik a munkaalkalom, mielőtt azt személy szerint bárki is elvette volna előlük. gessé tette őket a gép.felesleg szakszervezetek az Egyesült Államok gazdaságpolitikai rendszere próbakövének tekintik ennek a kínzó ellentmondásnak a megoldását. — Rendszerünk kudarcot vallhat egy probléma, éspedig az automatizálás problémája következtében — mondja a már említett Meany. Kennedy rugalmasabb kereskedelem- és exportpolitikával próbálta felélénkíteni gazdasgi tevékenységét, amely a nem maradna hatástalan az ipari termelésre, a foglalkoztatottságra sem. Állami bizottságot szervezett a nyomor enyhítésére. A Kennedy-adminisztráció hívei arról beszéltek, hogy általános támadást indítanak a szegénység ellen, s ennek részfrontja lett volna a munkanélküliek szakoktatása is. Milyen kilátásokkal indult a támadás? Az offenzíva már a dallasi lövések előtt elakadt, mert az elnök szerény terveit is elgáncsolták a képviselőházi obstrukciók során. Johnson elnök nagyobb apparátussal és még nagyobb költségekkel akarja megindítani a „támadást", amelyről Joseph Alsoph azt írja a New York Herald Tribuneben: Mégha „milliárdokba kerül is, ez az ár kétségtelenül alacsonyabb lesz, mint annak hosszú lejárati költsége — s ne felejtsük el, az adófizetők kiadásairól van szó —, hogy általános jólétünk közepette nem gyógyítjuk meg a szegénység fekélyét”. J. Alsoph még leszögezi, hogy a gyógyítás „egyértelműen dollár- és centprobléma". Éppen ezért, a dollárért és a centért lépett működésbe az Egyesült Államok nyolcvannyolcadik kongresszusa — Walter Wippman az USA legrosszabb kongresszusának nevezi — obstrukciós mechanizmusa. De az ellenzők között nemcsak a kongresszus vonul fel, hanem a katolikus egyház is, amelynek a legnagyobb vagyona van az országban. Az Espresso szerint „Az egyház ingatlanai és vagyona többet érnek olyan konszernek ingatlanainál és vagyonánál, mint a Standard OH, az American Telephone and Telegraph és az United Steel együttvéve.” Tehát egyedül többet kockáztatna egy adóreformmal, mint ezek a társaságok együttvéve. S az egyháznak talán egyedül nagyobb befolyása van, mint ezeknek a társaságoknak együttvéve. És ez a nagy befolyású egyház még attól is vonakodik, hogy segélyezze a középfokú oktatást (az automatizálás korában ez is „nyomorenyhítő” akció lenne) és az ínség sújtotta városok és körzetek oktatásügyét. Automatagépek kattognak, kétszeres, háromszoros tempóban gyarapodnak a javai: az automatizálás tőkésekszociális következményeiről könyvek születnek, a szakszervezeti funkcionáriusok szónokolnak. Az égi hangokra érzékeny fülek, a pénz és az értékpapírok zenéjére érzékeny hallószervek süketek maradnak, amikor az öregedő, szakképzetlen munkások mögött örökre becsukódik a gyárkapu. Krajczár Imre Villanymotorral működik a napellenző sátor A napos idő beköszöntésével jócskán megnövekszik a boltok, a teraszos vendéglők dolgozóinak munkája. Naponta legalább kétszer elő kell venni a nap ellen védő sátor hajtókulcsát és azzal nyolcvanszor-százszor is meg kell forgatni a csigakereket, amíg a sátor szélesre tárul, vagy összecsukódik. Az idei trabló, fáradságos munka a~elök“Szerint rövidesen megszűnik, mert a kézi meghajtást itt is a villanymotor veszi át. A Fa- és Vászonredőnygyár különleges szerkezetet készített, amely 360 wattos motor segítségével 1—fél perc alatt a legnagyobb napellenző sátrakat is automatikusan kinyitja, vagy összecsukja. A mintapéldányokon már túljutottak, a Gellért Szálló és a mátraházi tüdőszanatórium teraszán már villanymotor nyitja-csukja az árnyékoló spir-kat, sőt a Szovjetunióba is exportáltak, már e hasznos berendezésből. A nagy sorozatú gyártást előreláthatólag ez év második felében kezdik meg. (MTI) Amikor még gyermek a menyasszony A gödöllői járás gyámügyi hatóságának munkájáról a A gyámhatóságok feladata kiskorúak gondozásának, testi és szellemi fejlődésének előmozdítása, személyi és vagyoni érdekeinek védelme, törvényes képviseletének rendezése. Ők törődnek a cselekvésképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorúakkal is. A Gödöllői Járási Tanács gyámhatósága a községi tanácsok jelentései alapján jelenleg huszonkét veszélyeztetett környezetben élő kiskorút tart nyilván. A gyermekek, serdülőkorúak erkölcsi züllésének és bűnözésének oka sajnos, legtöbbször a családon belül található szülők alkoholizmusa, a csaaládi egység felbomlása rossz irányba sodorja a kiskorút. Sokkal kevesebb az olyan eset, amikor a gyermek rossz barátok befolyása alá kerül. A hivatalos szervek feladatukat társadalmi segítség nélkül nem tudják kielégítően ellátni. A járás területén az elmúlt évben ötvenkilenc kiskorút vettek állami gondozásba, harminc gyereket pedig visszaadtak a szüleiknek, mivel életkörülményeikben kedvező változást tapasztaltak. Állami gondozott gyermeket százhetvenhét családban nevelnek, főleg Dány, Vácszentlászló, Gödöllő, Zsámbok, Kistarcsa és Pécel községekben. Felügyeletüket közvetlenül a Fővárosi Gyermekvédőotthon látja el, de a járási gyámhatóság és a községi albizottságok is ellenőrzik nevelésüketfejlődésüket. A Pécelre kihelyezett állami gondozottak nagy része fejlődésben elmaradt gyermek. Sajnos, hogy gyógyrpedagógiás napköziotthonuk nincsen, holott ennek felállítása indokolt lenne, mert Pécelen fejleszteni lehetne a nevelőszülői hálózatot. A gyámhatóság munkájának másik ága a gyermekek 'csaldjögt~ Helyzetének tisztázásával 1963-ban tizenhét gyermek örökbefogadását engedélyezték és huszonnyolc esetben hoztak döntést elvált szülők vitájában. Sok nehézséget okoz a fiatalok idő előtti házasodási szándéka. A korábbi jogszabályok a kiskorúak házasságkötésénél csak a szülők beleegyezését kívánták. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy sok szülő nem képes mérlegelni, milyen veszélyekkel jár gyermeke korai családalapítása. Ez tette szükségessé, hogy ilyen esetekben a gyámhatóság is állást foglaljon. Minden egyes kérelem eldöntése felelősségteljes és lelkiismeretes munkát kíván. Előfordult, gyedik évét hogy a tizenrealig betöltött menyasszony terhességére való hivatkozással kértek házassági engedélyt. Ez önmagában még nem teljes indok, mert mód van arra, vőlegény a születendő hogy a gyermekre vonatkozó apasági nyilatkozatot tegyen. Tavaly több esetben utasítottak el benyújtott házassági kérelmet. A gyámügyi igazgatás egyik jelentős feladata a vagyoni ügyek kezelése, a gyámok és gondnokok elszámoltatása, valamint a kiskorúak adás-vételi ügyeinek jóváhagyása. A gyámhatóság harminc „gondnokoltjának” és tizenhat árvájának a gödöllői OTP-ben 130 ezer forint értékű fenntartásos betétkönyve és 12 650 forint értékű békekölcsönkötvénye van letétként elhelyezve. Az elmúlt évben a járási gyámhatóság megvizsgálta a tizenhárom község gyámügyi munkáját. Megállapították, hogy a végrehajtó bizottsági titkárok és az albizottságok feladatukat általában jól, lelkiismeretesen ellátják. Kiemelkedően jól dolgozik Isaszeg község igazgatási előadója, aki a gyámügyekkel is foglalkozik. A\\\\\V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\\\^^^ Ki hallott már a rochdalei takácsokról? Az egyik budapesti középiskolában megkérdezte a tanár a Pest környékéről bejáró kislányt: — Mondd kislányom, hallottál-e már a földművesszövetkezeti mozgalomról? — Igen, hallottam!... — válaszolt a gyerek. — Mi az a földművesszövetkezet? — faggatózott tovább a pedagógus. — Az élelmiszerbolt, a ruhaüzlet és a vasbolt — hangzott a válasz. — Mi is ott vásárolunk ... — Mást nem tudsz róla? — Nem. A kislány, amit tudott, azt jól tudta. De keveset tudott. Mert az ugyan igaz, hogy a vasbolt is, az élelmiszerüzlet is, meg a ruházati földművesszövetkezet, bolt is illetve a földművesszövetkezeté, de ezen túl, még más is van ... Ma az általános tájékozottsághoz hozzátartozik, hogy ne csak azok tudjanak többet a földművesszövetkezetekről, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek ezzel a legnagyobb tábort számláló tömegmozgalommal, hanem mindenki, még a fiatalabbak is. A földművesszövetkezet ugyanis része a földkerekség egyik legrégibb, legnemesebb mozgalmának, a szövetkezeti mozgalomnak. Hol is kezdődött az egész? Manchesterben, Angliában, a törvényszéken. 1844. ugyanis a manchesteri őszén törvényszéken új kereskedő cég jegyeztette be a nevét, amelyet így fogalmaztak meg: „Rochdalei becsületes úttörők társasága”. Ki hallott már a rochdaleiekről? Ők voltak a világ első szövetkezői. Huszonnyolcan voltak, mestersége valamennyiüknek takács volt. Többnyire a manchesteri szövőgyárakba jártak dolgozni, s élték az angol szövőgyári munkások nehéz, verejtékes szürke életét. Sokat beszélgettek sorsukról, egyre nehezebbé váló munkáséletükről, s elhatározták, hogy a maguk erejéből jobbá, elviselhetőbbé teszik életüket. Úgy döntöttek, hogy keresetük egy kis részét minden héten félreteszik, bármilyen nehezen is vonják azt el családjuktól. Az így összegyűlt pénzből árut vásároltak, üzletet nyitottak. Néhány év alatt pedig társaságuk egyike lett a legerősebb, legnagyobb manchesteri kereskedelmi cégeknek, így kezdődött. Ebből a magból nőtt ki a világ szövetkezeti mozgalma. A felszabadulás előtt hazánkban is sok szövetkezet működött. Közülük a Hangya-szövetkezetek mozgalma volt a legerősebb. A felszabadulás után pedig a földművesszövetkezeti mozgalom bontott zászlót, s a kisemberek igazi szövetkezeti mozgalma. Nemcsak kereskedésre alap leült, sőt, elsősorban nem kereskedésre. Az első fő feladata a nincstelen földhözjutottak megsegítése. Vetőmagot, jógaerőt szereztek és adtak az újgazdáknak, hogy ne maradjon vetetlen egyetlen talpalatnyi juttatott föld sem. I Pest megyében az első földművesszövetkezetek az 1945-ös esztendő második felében alakultak meg. Az első szövetkezetet a tápiószelei földosztó bizottság öt tagja alapította. A dánszentmiklósi szövetkezet szőlő- és gyümölcstermeléssel, a cégié ]di pedig facsemete neveléssel foglalkozott tevékenysége első lépéseként. Az elmúlt közel 20 esztendőben a földművesszövetkezetek hatalmas kereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárlási hálózatot szerveztek. Segítették a mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezését és megerősödését és a falu kulturális életének fellendítését. Tehát ennyivel több a mi szövetkezeti mozgalmunk, mint az elismert, tisztelt, de mégiscsak más miliőben létrejött „klasszikus” szövetkezeti mozgalom, amelynek úttörői a rochdalei takácsok voltak, az ő szövetkezetük csak néhány ember boldogulását szolgálta, a mi szövetkezeteink pedig a magyar falu társadalmi felemelkedésének élharcosai. (tm) AUTÓSZEMLE Egy gyors körút is sok mindent elmond a Csepel Autógyárról. A műhelyben és a szabad ég alatt kész és készülő járművek állnak. Három képpel sok mindent elmondhatunk róluk. Fürgék, mozgékonyak, erős emelkedőn is gyorsan közlekednek az új üzemanyagszállító kocsik. Aluminium tartályú, szép kivitelezésű járművek Készül a kocsicsalád felnőtt tagja, a tizennégy tonna teherbírású, tízkerekes óriás. Példás gyorsasággal, fél év alatt készítették el. Most próbálják, s a vásárra viszik májusban Nem a saját lábukon, vasúti kocsikban kelnek útra ezek a Csepelek. A Szovjetunió legtávolabbi pontjaira is eljut a magyar cement szállító. A rendelők elégedettek s újabb és újabb igényekkel kopogtatnak a magyar külkereskedelemnél ."' (Gábor Viktor felv.).