Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

1964. OKTÓBER 25. VASÁRNAP A«lóri» Hungáriáé rekordtermése A Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki gazdaságában — ahol a nagyüzemi elszaporítás végett törzstelepet kaptak az újonnan nemesített szőlőfajták — a szüret után megkezdték az idei termés felmérését, s az ezzel kapcsolatos gazdasági számításokat. múlt évi és az idei tapasztalatok szerint az új fajták hozamai kitűnőek. Az idén a Gloria Hungáriáé állított fel rekordot: holdanként átlagosan 112,70 mázsa termést adott. A sorrendben második a Kocsis Irma 84,34 mázsás, harmadik az Irsai Olivér szőlőfajta 79,90 mázsás holdankénti terméssel. (MTI) Indokolt óvatosság Hans Söhnker filmszínésznek legújabb filmjében egy késdobáló mutatványát kell kiállnia. A színész némi nyugtalansággal várta a testét körülszegező éles késeket és megkérdezte a rendezőtől: „mi lesz, ha az artista eltéveszti?” — „Igaza van, válaszolt a rendező — talán valóban helyesebb, ha ezt a jelenetet forgatjuk legutoljára”. Pillantás az élő szívbe ten Dr. Eric Carlens és dr. TorsSilander svéd orvosok olyan merevfalú szívvizsgáló műszert szerkesztettek, amelyet egy kis műtéttel nyaki vénán — visszéren — a keresztül, közvetlenül a szívbe lehet vezetni. Készüléküknek, a kardioszkópnak, a végén átlátszó gumigömbbe szerelt, lámpaelemmel világítható prizma látható. A szívbe való bejutás után konyhasó oldatot fecskendeznek a gumigömbbe, mely ilyen módon hozzáfekszik a bal és a jobb pitvart elválasztó izomfalhoz és a vizsgáló orvos megfigyelheti, hogy van-e rajta valamilyen rendellenesség. Az eljárásnak hiányossága, hogy csak a jobb oldali szívfél megtekintésére alkalmas. A szív bal oldalának vizsgálata sem jelent ma már megoldhatatlan nehézséget, mert a visszereken keresztül a szív jobb pitvarába juttatott katétert viszonylag könnyen át lehet juttatni az elválasztó izomfalon a szív bal oldalára és ha közvetlenül nem is lehet látni a szívnek ezt a részét, de a kapott vérminták és a nyomásértékek rendkívül fontos másokat nyújtanak a útbaigazivizsgálatokat vezető orvosnak a bal szívfél állapotáról. A sematikus ábra a kardioszkóp bevezetésének módját mutatja be . ' ^ *'4' Dr. Eric Carlens és dr. Torsten Silander a kardioszkópot egy szívmodell jobb pitvarába vezetik ’^yfiirtop Madárűzés magnószalaggal A kártevő madarak és egyéb állatok zajjal történő elűzésének gondolata valószínűleg egyidős magával az emberiséggel. A mező- és erdőgazdaság különféle területein már évszázadok óta más és más hang- és zajtkeltő módszerekkel, trombitával, kereplővel, riasztó lövésekkel igyekeznek távoltartani a termést dézsmáló állatokat. A második világháború után világszerte szélesebb körben megindult madárhang kutatásokkal párhuzamosan vetődött fel annak a lehetősége, hogy a kártékony madarakat riasztó hangok magnószalagról történő lejátszásával tartsák távol a védelemre szoruló területekről. A magnófelvétel riasztó hangjait ugyancsak madarak szolgáltatták: e hangokkal figyelmeztették valamely veszélyre társaikat. Ma már nemcsak a madarak, hanem a mezőgazdaságban pusztító rovarok, rágcsálók hangjának kutatása is folyik. Ha sír a sirály A háború után az USA légierőinek a sirályokkal gyűlt meg a baja. Ezek az elegánsvonalú számmal vízimadarak százezer tanyáztak a távolkeleti tengerparti repülőterek közelében, és fel- és leszálláskor különféle módon nehezítették meg a pilóták munkáját. Rátelepedtek a radarantennákra, a szélvédő üvegekhez ütközve zavarták a pilóta kilátását, beszívódtak a gázturbinák hajtóművébe , még sok más kellemetlenséget idéztek elő. öt évvel ezelőtt kezdték meg a sirályok hangjelekkel történő oly módon, hogy elriasztását, „kíméletesen” megvertek néhány sirályt, s fájdalmas hangjukat magnószalagra rögzítették. Ezt játszották vissza kísérleti sirálycsoportoknak. Ezzel a módszerrel azonban csak ideig-óráig lehetett távoltartani a sirályokat, mert hozzászoktak a „bús” sirályhangokhoz és visszatértek megszokott helyükre. Az említett kísérletek még szakkörök ma is folynak, és szerint félelmetesebb sirályhangokkal ezt módszert fel lehet használni a a sirályok halastavak környékéről történő elűzésére. Jacques Rilmo vermonti lakost szülővárosában hosszú időn át bolondnak tartották, és „patikányhajkurászó Rilmo”-nak csúfolták. Ő ugyanis megfigyelte, hogy a sertésólaj közelében tanyázó patkányok egy igen éleshangú patkánysivitásra úgy eltűntek, hogy hosszú ideig nem volt szükség patkányirtószerre. Rilmo ezután 154 patkányt fogott össze és évekig kísérletezett velük, hogy a megfelelő riasztó patkánysivítást rögzíteni tudja magnószalagon. Kísérletei meddők maradtak, mert a patkányok semmiféle ingerlésre nem voltak hajlandók élesen visítani. Végül csaknem 10 éri kísérlet után Rilmónak sikerült csapdába kerítenie egy házi nyúl nagyságra kihízott patkányt, amelyet felingerelt és hihetetlenül éles hangjú visítását magnószalagra rögzítette. A feltalálónak ezután a visító patkányhang lejátszásával valóban sikerült elűznie a patkányokat raktárak, lakások, gabonatárolók környékéről. A patkányirtó cégeknek Rilmo rendszere azonban nem jelent konkurrenciát, mert a patkányok elűzése nem oldja meg a problémát, ezek ugyanis a szomszédban megtelepednek és tovább pusztítanak, fertőznek. Seregélyhang hangszóróból A patkányűzésnél nagyobb gyakorlati haszonnal kecsegtet a seregélyek elriasztása fonoakusztikus módszerrel. A nyugat-németországi Frankfurt am Main madártani intézetében 1958-ban kezdték meg a seregélyhangokkal kapcsolatos kutatásokat. Mindenekelőtt a seregélyek veszélyt jelző kiáltását rögzítették magnószalagra. Ennek alapján dr. Tempel, a mainzi növényvédelmi kutatóintézet munkatársa kikísérletezett egy seregélyt riasztó fonoakusztikus eljárást, amelyet 1960 és 1962 között már a gyakorlatban is kipróbáltak az oppenheimi szőlőhegyek védelménél. A fonoakusztikus módszernél a seregélyek veszélyt jelző kiáltásait megfelelő felerősítés után magnószalagról lejátszották. Ez a módszer a gyakorlatban azonban csak akkor vált be, ha a szalagot a seregélyrajok közeledésekor hozták működésbe. A letelepedett seregélyeket ily módon már sokkal nehezebb volt elűzni. A kutatók a háromévi kísérletekből még a következő következtetéseket vonták le: seregélyriasztó fonoakusztikus a módszert csak nyílt és jól áttekinthető terepen érdemes alkalmazni, az elektronikus berendezéseknek nem szabad torzítaniuk, tehát a lejátszott seregélyhangnak nem kell túlerősnek lennie. A hangközvetítést mindig a rárepüléskor kell megkezdeni és folyamatosan alkalmazni mindaddig, amíg a seregélyek távoznak. E néhány kiragadott példa talán szerény ízelítőül szolgált a világszerte folyamatban levő fonoakusztikai kutatásokról, amelyektől azonban számottevőbb eredményt valószínű csak az elkövetkező évtizedek folyamán lehet majd várni. Endresz István Gyémánt helyett... sütemény Az Accra—London között közlekedő repülőgépen indulás előtt — szigorú védőőrizet mellett gőt helyeztek el. — kis csomaAmikor gép megérkezett az angol főa városba, a csomagocskát ugyanolyan szigorú elővigyázatossági rend.szabályokkal szállították a vámhivatalba. Csak ott derült ki, hogy a gondosan őrzött csomagban csiszolatlan gyémánt helyett közönséges sütemény volt. Csaknem ezzel egy időben ugyanilyen értékes szállítmány tűnt el titokzatos módon Accra és Tel-Aviv között. A kár mintegy hetvenezer font sterling. Külföldi diákok Magyarországon A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben — rendelkezést adott ki a külföldi állampolgárok magyar felsőoktatási intézménybe való felvételének engedélyezéséről és tanulmányai folytatásáról. Eszerint az egyezmények, megállapodások alapján felsőfokú tanulmányok folytatására hazánkba küldött, valamint egyezményes megállapodástól függetlenül magyar felsőoktatási intézményben továbbtanulásra jelentkező külföldi állampolgárokat az erre kijelölt intézmények — a művészeti és a testnevelési főiskola kivételével — felvételi vizsga nélkül kötelesek a nappali tagozatra felvenni. Az így felvett hallgató az intézmény felvételi létszámkeretét nem terheli. 7 ÍNYENC VAN — Látom gyógyszerész úr, primőr érkezett.. ^ I Bp x*, .£! 1 /^f5 / ! k* J —rmk ! A ... Kritika... , Önkritika. Egy váratlan felfedezés: A RÁK ELLENI IMMUNITÁS Érdekes kísérleteket hajtottak végre a Moszkvai Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézetben. Új törvényszerűséget sikerült feltárni: ha születésükkor rákvírussal beoltott állatok szervezetébe néhány hónap múlva ismételten bevitték ugyanazt a vírust, rákos daganatok képződését nem észlelték. A szervezetben a vírus másodszori beoltása esetén immunitás alakult ki a rákkal szemben. A rákvírussal szembeni immunitás jelenségét Galina Dejcsman, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet daganatképző vírusokkal foglalkozó kabinetjének vezetője fedezte fel. E felfedezés igen váratlan volt. A tudomány már sok olyan vírusfajtát ismer, ami rosszindulatú daganatokat vált ki. A kutatásokat most SzV—40 vírussal végezték, amelyek főleg a majmok vesesejtjeiben fordulnak elő. Midőn ezzel a vírussal az egynapos hörcsögöket és egereket beoltották, nem egészen fél év múlva a kísérleti állatok egyharmadánál szarkoma keletkezett. A tudósok gondolkodóba estek: vajon nem lehetne-e a rákvírus ellen ugyanúgy harcolni, mint ahogy az orvosok néhány más vírus ellen harcolnak oltásokkal? A rákvírus rendszerint az élet első napjaiban vagy a méhen belüli fejlődés periódusában kerül az állat szervezetébe. Ebben az időben a szervezet még nem rendelkezik az immunitás kialakításának képességével. A mikroorganizmusokkal szembeni ellenálló képesség valamivel később fejlődik ki. Ezért a vírus akadálytalanul „berendezkedik” a világrajött állatok szöveteiben. Néhány hónap múlva egyes kísérleti állatoknál megindul a daganatképződés. De vajon nem lehetne-e ezt a végzetes folyamatot megelőzni? Kiderült, hogy igen. A kísérletsorozatokból kitűnt, hogy ha ismételten SzV-40 vírust juttatnak az állatok szervezetébe, miután már kifejlődött bennük az immunitás képessége, de még nem kezdődött meg a daganatképződés, akkor a hörcsögök és egerek megmenekültek. Az újonnan bevitt vírustól megszabadulni igyekezvén, a szervezet felhasználta a felébresztett védekező erőket a szövetekben már előzőleg „berendezkedett” vírusok elleni harcra is. A Novosztyi sajtóügynökség tudósítója megkérte Nyikolaj Biohint, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnökét, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet igazgatóját, hogy beszéljen felfedezés jelentőségéről, fejtse ki véleményét az embernél rákos daganatokat kiváltó okokról, mivel manapság a tudósok felfogása eltér ebben a kérdésben. Nyikolaj Blohin akadémikust nemrég megválasztották a Nemzetközi Rákellenes Szövetség elnökévé (ezt a tisztséget 1966-ban kell elfoglalnia). Ennélfogva Blohin akadémikusnak a rák problémájáról vallott nézete különös érdeklődésre tart számot. A felfedezést elvileg az teszi fontossá, hogy világossá vált: a vírussal szembeni immunitás még akkor is kiváltható, ha ez a vírus az állat születésétől kezdve a szervezetben van. az Aránylag sok adatunk van állatoknál rosszindulatú daganatokat kiváltó vírusokról. Bebizonyosodott, hogy az egerek leukózisai, a madarak számos daganata, az egerek tejmirigyrákja vírusos természetű. Ám, de mint már említettem, az emberi rák kórokozóját egyelőre még nem fedezték fel, s a következő nézet a legelterjedtebb: a daganatoknak számos okuk van, amelyek között a vírusokon kívül a vegyi és fizikai kancerogén ágensek is jelentősek. Ami az én véleményemet illeti — ezt persze ma még bizonyítani lehetetlen —, úgy vélem, hogy a vírusok szerepet játszanak az embernél a rosszindulatú daganatok kifejlődésében. Valószínűnek tartom, hogy vannak olyan vírusok, amelyek rákot idézhetnek elő az embernél, továbbá, hogy e vírusok sok ember szervezetében jelen vannnak. Ebből egyáltalán nem következik, hogy feltétlenül valamennyiüknél roszindulatú daganatoknak kell kifejlődniük. Íme egy egyszerű példa: az egész emberiség száz százalékban fertőzött tuberkulózissal, de távolról sem mindenki szenved ebben a betegségben. A kórokozó mikroorganizmusok csupán a kedvező közegben aktivizálódnak. Hát a rák? Nyilvánvaló, hogy a rákvírus „aktivizálódásához” ugyancsak bizonyos előfeltételek szükségesek. A rákos daganatok kifejlődése szempontjából jelentősek azok a körülmények, amelyek közepette valaki él. Szerintem az onkológiában a „vírusos” irányzatnak nagy perspektívái vannak. A vírusok, mint ahogy a kísérletek mutatták, bármely meglepetésre képesek, így például az adenovirus egyes típusai, amelyek rendszerint az embernél a garatban fordulnak elő, s az ember szempontjából ártatlanoknak tűnnek, a hörcsögöknél tüdőrákot idéznek elő. E kísérletekből arra következtethetünk, hogy megfelelő körülmények között az adenovírusok az embernél is esetleg daganatokat válthatnak ki. Ezenkívül ismeretessé vált, hogy a különböző vírusfajták között nincs pontos határ. Nyikolaj Mazurenko, a Kísérleti és Klinikai Onkológiai Intézet munkatársa olyan jelenségeket figyelt meg, midőn a közönséges himlővírus vérrákot kiváltó vírussá alakult át. Feltételezhető, hogy a rák iránti fogékonyság az egyes embereknél, sőt a lakosság különböző csoportjainál is eltérő. Az emberi rák keletkezésében a vírusok szerepének tanulmányozása azt a reményt kelti, hogy mind nagyobb jelentőségűekké válnak az immunológia terén végzett munkálatok, amelyek különleges rák elleni profilaktikus eszközök előállításához vezetnek. Mindaz, amivel a korszerű onkológia rendelkezik, két évtized munkájának eredménye — mondta befejezésül Nyikolaj Blohin. — Meggyőződésem, hogy a világ onkológusainak nagy erőfeszítéseit a rák feletti győzelem fogja koronázni.