Pest Megyei Hirlap, 1964. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
9ft4. OKTÓBER 25. VASÄRNAP Szervezeti speciális és üzemi szaktanácsadás a mezőgazdasági üzemeknek — Tájékoztató a Minisztertanács határozatáról A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a mezőgazdasági szaktanácsadás szervezetének megerősítéséről. A határozat megvalósításának részletes tervezetét most készítik az illetékes szervek, de a Földművelésügyi Minisztériumban már tájékoztatták az MTI munkatársát a mezőgazdasági szaktanácsadás új rendszerének főbb vonásairól. A Minisztertanács határozata szerint a mezőgazdasági szaktanácsadásnak két módját fejlesztik ki. Az egyik az úgynevezett speciális szaktanácsadás. Célja: folyamatosan és rövid idő alatt megismertetni a mezőgazdasági üzemekkel az új, hasznos agro- és zootechnikai, technológiai eljárásokat. Ezt a feladatot a mezőgazdasági üzemekkel gazdasági kapcsolatban álló, főképpen termeltető, felvásárló vagy más kereskedelmi vállalatok látják el. A másik alapvető mód, az üzemi szaktanácsadás. A szaktanácsadásnak ez formája a szakoktatási és kuatatási hálózatra épül. Ebből a célból a mezőgazdasági nökképző intézményekben, méra kísérleti tájintézetekben és egyes felsőfokú technikumokban termelésfejlesztési osztályokat hoznak létre és — az illetékes helyi állami és társadalmi szervek képviselőinek bevonásával — megalakítják a mezőgazdasági műszaki fejlesztési tanácsot. ^íHap 125 ÉV Százhuszonöt éves a Herendi Porcelángyár. A jubileum alkalmából a gyár házi múzeumában kiállításon mutatták be 135 év munkájának legszebb darabjait (Fotó: Dolezsál) Készül az interpelláció • Amikor ülésezik a parlament, mindenki érdeklődéssel figyeli a híreket, miről tárgyal az országgyűlés, miként foglal állást egyes kérdésekben. Az interpellációkat azonban még fokozottabb érdeklődés kíséri, hiszen egy-egy választókörzet lakói ilyenkor a saját, személyesen is ismert képviselőjük szavait figyelhejtik, a saját szűkebb pátriájuk eredményeiről és gondjairól. Igen, az országos dolgok mellett — valljuk be — nagyon jólesik a mi megyénkről, a mi járásunkról külön is hallanik valamit. Hogyan készül az interpelláció? Úgy, hogy a megyék, a főváros képviselői komolyan veszik feladataikat. Napi munkájuk közben, a látogatás sokon, s a képviselői fogadói napok során minden észrevételt meghallgatnak. A jelenségeket, eseményeket és az egész életet figyelemmel kísérik — és egymással is rendszeresen megvitatják tapasztalataikat. Ként vagy Közben képviselőaz országgyűlési állandó bizottságok valamelyikének tagjaként intézkednek, vagy próbálnak intézkedni, s ha nem sikerül megoldást találni, vagy nagy jelentősége van a helyi problémának, akkor következik az interpelláció. A napokban is ilyen nagy jelentőségű ügy került napirendre. Csakhogy most nem egy, hanem 17 képviselő, a 21 tagú Pest megyei képviselőcsoport 17 tagja ismerkedett a gondokkal. Készül az interpelláció. Csenterics Sándor igazgató, miután ismertette a Dunamenti Hőerőmű adatait és a gondjait, alig győz válaszolni képviselők kérdéseire. A képviselők előtt mind teljesebb a kép, különösen ha hozzászámítjuk a beszélgetés utáni üzemlátogatáson tapasztaltakat. Százhalombattán, a hőerőmű még ideiglenes kultúrtermében készül az interpelláció. Öröm arra gondolni, hogy 1967-ben, az építkezés befejeztével világszintet elérő erőműből viszik szét a távvezetékek a 600 megawattot. Kétszeres öröm, hiszen megyénkből sugárzik szét az országra ez a hatalmas energia. De hiba, gond és baj az, hogy a növekvő óriás rendellenesen fejlődik. A képviselők emlékezetükben, jegyzetfüzetükben elraktározzák az adatokat. 600 ember biztosítja majd a 600 megawatt előállítását (kitűnő arány ez!) — de hogyan gyűjtse össze az erőmű az embereket, ha nem tudja elhelyezni őket? A segédmunkásokat, a nem speciálisan képzett szakembereket a környékről is össze lehet toborozni, de hogyan kérjenek ki egy gyakorlott turbinamestert mondjuk Inotáról vagy Pécsről, ha csak ígéretet adhatnak lakás helyett? 240 lakásnak kellett volna elkészülnie, de csak 80 épült eddig. És már most, félidőben is megoldást sürgetnek a bölcsőde, az óvoda és az iskolaügyek. És az óriás fejlődése mindaddig rendellenes, amíg csak a gépek, berendezések helyéről gondoskodnak. Az emberekről is gondoskodni kell, elhelyezésükről, a marasztaló életfeltételek, életkörülmények megteremtéséről, de az építők nem tudják ellátni a kettős feladatot. Az építők arra koncentrálnak, hogy a gépek kerüljenek fedél alá. Az emberekre már nem futja az erőből és a kapacitásból. Sőt — aggasztó dolog — úgy látszik, hogy a gépekre sem ... o Készül az interpelláció. Dr. Stark Janka főorvosasszony a már itt lakók és egyben itt dolgozók egészségügyi körülményeire kíváncsi. Pala Károlyné, az erőmű dolgozóiról érdeklődik, asszonyKristóf István a Pestről kijárók utazási lehetőségeiről. Keleti Ferenc azt szeretné tudni, hogy a közeli Érden — gondnok Érd sem utolsó — mit tud majd a felépülő erőmű segíteni. Nagy Miklós mérnök — úgy is, mint a műszaki állásban levő képviselők szószólója — a technikai, műszaki megoldások néhány részletéről szeretne többet tudni. Dr. Baskay Tóth Bertalan nyíltan bevallja, hogy erőműügyben laikus és elmagyaráztatja magának a kapcsolóterem műszereit. Kákas Jánosné arról beszél, mennyivel jobban tenné a battai Damjanich Tsz, ha a közelükben levő erőmű még meleg hűtővizét hasznosítaná melegházakban. Készül az interpelláció. Százhalombatta kérdése mellett sok minden szóba kerül. Hiszen a képviselőnek — és természetesen minden vezetőnek — a konkrét ügyeken kívül a megye életéhez is jól kell értenie. Vége a közös munkanapnak. A csoport — van még megbeszélni való — elindul Százhalombattáról. Tausz János azonban lemarad, megnézi, mi van a régóta várt és régóta megnyitásra tervezett üzletházzal. Ebből a kitérőből azonban nem lesz parlamenti interpelláció, hiszen Tausz János belkereskedelmi miniszter még az országgyűlés ülésszaka előtt megad fes segítséget minden lehetséTausz János Pest megyei képviselőnek ... Murányi József ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\VV\\V,WWW,XW gúnár monogám természetű. Ha így tekintjük, akkor a sok gunár tartása megdrágítja a tenyésztést. Mindezen aggályokból következett, hogy valóságnak megfelelő észrevételeket, bírálatokat a kutatómunka eredményeivel megválaszoljuk. Milyen feladatokat határoztak meg a kutatás kezdetén? A kísérletek biztató eredménnyel jártak-e? Első feladatunknak turi az egy tojóra jutó tartottojáshozam növelését. Három: francia, német, holland fajtával kísérleteztünk. Ezeket kereszteztük, s részben a tisztafajtájú nemesítés révén akartunk eredményt elérni, a célt tűztük magunk Azt elé, hogy a 12—13 tojással szemben huszonöt tojást érjünk el. Csak annyit említenék meg, hogy a tisztafajtájú magyar lúd nemesítése után is 28,4 tojást nyertünk. A tisztafajtájú rajnai lúdnál 39 darabot és a magyar—rajnai keresztezésénél 35 darab tojást. Következő feladatunk a gépi keltetés megoldása volt. Figyelembe kellett vennünk, hogy a régi módszerekkel nem próbálkozhatunk. Falvainkban megnőtt az életszínvonal. Kinek jutna ma eszébe — mint volt valaha — a tojást az ágy alatt kotlóval keltetni? Most géppel kísérletezünk. Az eredmény először szomorú volt. A kelési százalék alig érte el a 30—35 százalékot. Ezután Kiss István munkatársunk csupán azzal foglalkozott, hogyan emelhetnénk a százalékot. Megemlíteném azonban a szovjet elvtársak segítségét is, akik azt mondották, vegyük figyelembe a régi tapasztalatokat. így gondolkodtunk el mi is a régi megfigyeléseken, amelyekre ők hívták fel a figyelmünket A liba víziszárnyas volt Sok száz nemzedéken keresztül figyelték meg, hogy a liba a keltetéskor időnként vízreszáll és hideg vizesen ül vissza a tojásokra. Rájöttünk: nem elég annyira lehűtenünk a tojásokat mint a tyúkokét. A másik megfigyelés szerint rájöttünk, hogy a tojó szervezete a tojásrakás idején nagyon leromlik. Próbálkozásaink azt igazolták, hogy ha éjjel világítanak, a lúd főként a nyári hőségben két-háromszor is többet eszik, mint nappal. Ezzel a módszerrel megelőzhetjük a tojók leromlását a párzás idején. Kísérletünk eredményét bizonyítja, hogy a kelési százalék 66 százalékra nőtt, sőt több helyen eléri a 76 százalékot is! Feladataink sora még nem ért véget. Tovább kellett kutatnunk, hogy bebizonyíthassuk: nincs azoknak igazuk, akik azt állítják, hogy a libákat csak extenzív viszonyok között tudjuk felnevelni. Ez a kutatás is eredménnyel járt. Intenzív takarmányozáskor hét-nyolc hetes korra 4,5 kilogramm súlyt értünk el. Arra is rájöttünk, hogy a lúdtenyésztéshez nincs szükség import-takarmányra. A lucerna elegendő vitamint, fehérjét tartalmaz, a kukorica pedig nagy kalóriatartalmú táplálék. A kísérletek során úgy tudjuk, még sok egyéb tapasztalatot is szereztek, amelyek a nagy üzemű tenyésztés előnyét bizonyították. Melyek ezek közül a fontosabbak? A kisüzemi tenyésztésben, vagy a háztáji gazdaságban az április elején kikelt libákat fél évnél tovább szabadon tartották, majd azután fogták be egy havi tömésre. Nagyüzemi tenyésztésnél ezt az időt nem kell bevárni. A mi módszereinkkel 3,5—4 hónapos korra elérik az öt kilogramm súlyt. Utána következik a négy-öt hetes tömés, öt hónapos korra már kilenc kilósra hízhat a liba. Sokan kételkedtek kutatásunk sikerében. Azoknak jelentett választ, amikor húsz darab öthónapos, százkilenc kilogrammos libát vágtunk le. Átlagban 51 dekagrammos májat értünk el, de volt olyan, amely egy kiló harminc dekára nőtt! Megdőlt hát a „krajcár” elmélet, miszerint akkor van nagy mája a libának, ha rézkrajcárral etetjük meg. A lúdtömőgépeket magunk szerkesztettük. Tizenegyet itt készítettünk el az egyetemen. Mára azonban már háromszáz gépre futott be megrendelés. A napokban a dabasi járás párt- és tanácsvezetői jártak nálunk — érdeklődtek kísérletünk után. Voltak már külföldi vendégeink s a hazai termelőszövetkezetek száma is szaporodik, amelyek meg akarják kísérelni a nagyüzemi lúdtenyésztést. Folynak még kutatások a mesterséges megtermékenyítésre, hogy ezzel mind a termékeny tojások számát növeljük, mind pedig olcsóbbá tegyük a tenyésztést. Ezek a kísérletek még nem fejeződtek be, bár az eddigi eredmények biztatóak. Miért választotta az egyetem ezt a járatlan utat, amelyben sokan nem is bíztak? Valóban sokan állították, hogy a csirke nagyobb hasznot hoz a libánál. Hol foglalkozzanak azonban az ismeretlen felkutatásával, ha nem az agrártudományi egyetemen? lágpiacon egy kilogramm a vihizott libáért 80 centet kapunk. Ugyanakkor egy kilogramm csirkéért 40—41 centet. A ráfordítási figyelembe összeget is érdemes venni. A broilercsirke tenyésztéséhez sok import fehérjedús takarmány szükséges. A lúdtenyésztéshez, mint mondottam, nincs szükség importtakarmányra. A liba 4—4,5 kilogramm súlyig gazdaságosabban használja fel a takarmányt, mint csirke. Tömés alatt kétségtelen sok kukoricát fogyaszt, mert a nagy kalóriatartalmú zsírhoz sok kukoricára van szüksége. Bárhogy számoljuk azonban a kukorica árát, akkor is busásan megtérül a libatömés. Ha a kukoricáért három forintot adunk, a hat kilogramm kukorica 18 forintot tesz ki. A liba ára kilogrammonként 29 forint. A toll is jól jövedelmez. Egy kilogramm toll ára forint. Egy kilogramm 100—140 nyers májért 12 dollárt kapunk. Ez megfelel két mázsa szemestermény árának vagy 3,5 mázsa műtrágyáinak. Sokan kérdezik: ha ennyire hasznosabb a lúdtenyésztés, hagyjunk fel a csirketenyésztéssel? Rosszul teszik, akik szembeállítják a két állat tenyésztését. Mindkettő fontos és hasznos, mind hazai, mind külföldi fogyasztásra. A nagyüzemek adottságai szerint kell eldönteni, melyiket hol tenyésszék. Ahol lucerna, kukorica van, — és a fáradságot sem sajnálják azért, hogy a tudomány eddigi eredményét tanulmányozzák és hasznosítsák, s nem sajnálják a fáradságot a libánként fél perces töméstől sem — ott érdemes meghonosítani a nagyüzemű lúdtenyésztést. Emellett szól még egy számítás. A világ sok országában tenyésztik a broiler-csirkét, méghozzá kevés ráfordítással. Mi még nagy tömegben nem tudjuk ennyire gazdaságosan előállítani, így nehéz a verseny. Egy kilogramm csirkehúsra 2,2—2,4 kilogramm takarmányt fordítanak. Egy nagy broiler-csirke előállító csirkegazdaságban egy év alatt négymillió csirkét hizlalnak meg. Az 1,6 kilogramm súlyt kilenc hetes és négy napos korban érik el. Egy ember egyszerre százezer csirrét lát el. Évi négyszeri váltással ez négyszázezer csirkét jelent! Az elhullási arány 0,5 százalék. Sok beruházást és kiváló értékű takarmányt igényel. Mi, figyelembe véve adottságainkat, a lúdtenyésztést gazdaságosabban tudjuk megvalósítani. De mindezen túl a lúdtenyésztés nagyüzemű megoldását sürgeti az a tény is, hogy ezzel nem foglalkoznak még Nyugaton sem és óriási lehetőségek kínálkoznak az értékesítésben, a valutaszerzésben — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát dr. Magyari András. S, ha csupán egyetlen egyetemi kísérlet rövid lényegét is ismertette, ebből az egyetlen nyilatkozatból is ízelítőt kaptunk: a gödöllői Agrártudomány Egyetem tanári kara jó úton jár. Sikerül megvalósítaniuk azt a céljukat, hogy kutató munkájukkal napi gondjaink megoldását segítsék és példát mutassanak a jövendő agrár- és gépészmérnökeinek, hogyan kell valamennyiünk hasznára érvényesíteni az elmélet és a gyakorlat egységét. Sági Ágnes Pártmunkások Napról napra tenni, cselekedni a közösségért, a jobb életért, a megalapozottabb holnapért: ez vezérli akik pártmunkásokként azokat, szolgálják a párt politikájának sikeres végrehajtását. Közülük mutatunk be négyet. Szirmai Róbertné egy esztendeje párttitkára Nagytarcsa községnek. Lendvai István hatodik éve végzi felelősségteljes munkáját: a csömöri községi és a Haladás Tsz pártszervezetének titkára. Tankó József is két helyen titkár. Három éve a vérségi községi pártszervezet és a Törekvés Termelőszövetkezet pártszervezetének vezetője. Zsiga Mihályt három éve választották a kartali Új Élet Termelőszövetkezet pártszervezete titkárának. Mint a termelőszövetkezet gépcsoportjának vezetője bizonyságát adja, nemcsak a politikai, hanem a gazdasági munkában is helytáll. (Fotó: Gábor)