Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
y & ? Mindenki dicséri IV . $ íj „Róla kellene írni, újság- 'j íjba való a neve” — véli ^ íj mindenki a dabasi Szikra 'j $ Tsz-ben. Elismeréssel és ^ íj tisztelettel emlegetik Péter 'j | Mihály nevét. Az ötven- 'j 11 esztendős gulyás rend-, | íj munka- és állatszeretetéről <ä | legendákat beszélnek. ^ íj Harminckét növendék-1 marhát gondoz a szó igazi 'j | értelmében. Évek hosszú V 1j során át csendesen, de sza latkadatlanul nőtt ez az elis- $ 1j mérés Péter Mihály iránt. 2 01' ^ Sok-sok növendékmarha 'j y í felneveléséről, s arról besszélnek az emberek, hogy 1./. Mihály bácsi az állatokat nevükről, jó és rossz tulajdonságukról ismeri. Korán 11 reggel ott van az etetésnél, ^ itatja, terelgeti a szarvast/ marhákat, mígnem kikejrülnek a keze alól. Megí nem feledkezne egyikről 11 sem és egyetlen egy sem ^ szenved hiányt a keze alatt. ^j Amikor pedig ország- és szerte vész fenyegetett, ak íjkor valóságos csodálattal, növekedett az elismerés. ^ Mihály bácsi akár egy kot 1j ló, úgy vette szárnyai alá 1, „növendékeit”. Éjjel-nappal az istállóban tartózkodott, még ünnepeken is. Leste, vigyázta a gondjára bízott állatok lélegzetét is. 1f A vész elmúlta után húsz kiló lett a havi átlagos 1j súlygyarapodás, Péter Mihályt azonban hiába faggatnák minderről, mert s nem szereti, ha sok a beszéd. Kezében az elmaradthatatlan vasvillával ballagj odébb, hogy vajon mindenütt rendben van-e az íj alom... N. I. 1 Amikor / I LWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWk HUNGÁRIA és A fertődi Növénynemesítési Növénytermesztési Kutató Intézetben az idei tavaszon sok száz málna-, ribizke- és szamócamagoncot ültettek ki a kísérleti parcellákba, amelyekből újabb, nagy termőképességű fajtákat állítanak majd elő. Parcellákba kerültek az elismerés előtt álló fajtajelöltek is, így többek között a Hungária nevű málna, amely minden eddigi fajtánál bővebben terem, nagy gyümölcsű, kiváló zamatú, kemény húsú, így bírja a hosszabb szállítást, nyers állapotban is exportálható. Az intézetben az idén négy holdon szaporítják a kiváló fajtajelöltet, s így hamarosan köztermesztésbe kerülhet. mm , KIRÁNDULÓ Víziók a plakáton A cimborák „segítsége" — Ma Cegléden megnyitó — Augusztus végéig utazik megyénkben az alkoholellenes vándorkiállítás A Pest megyei KÖJÁL, Vöröskereszt és a megyei taanács művelődési osztálya szervezésében március végén megkezdte körútját az az alkoholellenes kiállítás, amelynek anyagát a Vöröskereszt Országos Központja bocsátotta Pest megye rendelkezésére. A kiállítás huszonhat tablóból áll, s ezek főleg plakátok segítségével az alkohol káros hatásáról beszélnek. Grafikonok, apró szöveges részek és fotók egészítik ki a kiállítást, amelynek nem ártott volna, ha anyagában több fénykép is helyet kap. Ám így is jó hatású, érdemes megnézni, megszívlelni. Bemutatja a cimborákat, a barátokat, akik segítséget adnak ahhoz, hogy a férfiasságát fitogtatni fiatal és kívánó legény minél előbb rendszeres, nagyhangú látogatója legyen az italboltoknak, italkimérőknek. Az egyik plakát megjeleníti azokat a víziókat, amelyeket a delirium tremensben szenvedő iszákosok látnak, szörnyetegek, vonalak, patkányok kavargását. Statisztika és szemléltetés beszél arról, hogyan hat a szervezetre az alkohol fogyasztása. Más folyamatokat is látunk: a jól dolgozó fiatal szakmunkás hogyan kerül minél mélyebbre, végül az üzemét is elhagyja, s vándormadárként folytatja tovább ivással „színesített” életét. A kiállítás március végétől megjárta Ráckevét, Kiskunlacházát és Dabast. Tegnap Ceglédre szállították, ma tartják meg félhivatalos megnyitóját a városi tanács folyosóján. A tablók két hétig maradnak itt, ezután Budakeszire viszik őket. Az ezutáni menetrend (kéthetes időtartamra érkeznek a tablók mindenhová): Nagykáta, Aszód, Vác, Szob, Szentendre és végül augusztus második felében Nagykőrös. A kiállítás látogatottsága megfelelő, bár a három rendező szerv sokkal nagyobb érdeklődésre számított. Ezért a TIT is bekapcsolódik: május végétől kezdve ankétokat rendeznek az alkoholizmusról. Megállapodás történt, amelynek értelmében a kiállítás időtartama alatt az érintett járások filmszínházaiban alkoholellenes kisfilmeket vetítenek. m. j. 1965. MÁJUS 9, VASÁRNAP rtsz MEGYEIséűrhm Börzsönyliget válik Szokolyától Évek óta húzódik az ügy, most már az Elnöki Tanács elé került, s ha döntése elcsatolja Börzsönyligetet, 700 katasztrális holddal, meg te itemes jövedelmet biztosító s nagy üdülőteleppel lesz szegényebb Szokolya. Mondjuk meg mindjárt, helytelen községgazdálkodási politikája, s szűkkeblűsége, a nyaralók, a hétvégi üdülők iránti értetlensége miatt. Szinte hihetetlen, hogy a Dunakanyarban akad ilyen község, a többi mind igyekszik kihasználni természeti adottságait. Csaknem valamennyi már sok évtized óta, te. S míg más főúri parcellázások hasznát bank fölözte le, ez a gróf saját maga — maveset tett, tavaly foglalkozott a ligeti Hazafias Népfrontbizottság átcsatolási kérelmével és egyhangúlag elutasította azzal, hogy „nem vagyunk hajlandók eladni a Börzsönyligetet". Azóta Holtság Endre személyében új tanácselnök került a község élére. — Nem látom indokolatlannak az átcsatolást — ez a véleménye. A kismarosi tanácsházán Kreb József vb-elnök a így mondanák — házikezelési község távlati rendezési tervét mutatja. Ebben a minden ésszerűséget figyelembe ben bonyolította le, egyedül intézője, Gálhegyi Dezső segítségével. — így volt lehetősége olcsó árat szabni, gyorsan elkelt mind a 2196 házhely. Harminckilencben kezdtük, negyvenháromban valamennyinek volt már gazdája, többnyire vékonypénzű laternerek, de ipari munkás is szép számmal — beszéli Gálhegyi. Ma már öreg, hetvenkét éves ember, maga is telek- és háztulajdonos, állandó börzsönyligeti lakos, s a helybeli Hazafias Népfront bizottság elnöke. Szerelmese a valóban gyönyörű tájnak és motorja az elszakadási mozgalomnak. (Hogy a Galmucot most már róla nevezik Gálhegynek, vagy ember és hegy egyszerre vették-e fel ezt nevet, azt legközelebb okvetlenül megkérdezem tőle.) vevő tervben Börzsönyliget már Kismaros határán belül szerepel. A távlati tervben a kétezer embert befogadó sátortábor helyét is kijelölték, meg két hegyi üdülőét, turistaszállóét, üdülőhotelét is. Valamint a szokolya út és a királyréti kisvasút mentén, ahol a Morgó-patak keskeny völgye egy helyen erdei strandfürdőt, kiszélesül, meg autós campinget rajzoltak a térképbe. A börzsönyligetiek Kismaroson vásárolnak, a mi postánk kézbesíti leveleiket, az állandóan ott lakók gyermekei hozzánk járnak iskolába, óvodába, minden szál ideköti a telepet. Kismaros szeretettel várja az átcsatolást, így döntött a tanács is — mondja Kreb vb-elnök. A járási tanács támogatja az átcsatolási kérelmet, a megye felterjesztette az Elnöki Tanácshoz, rövidesen eldől a liget sorsa. Telek vásárházi kezelésben két hegy, a Galmuc meg a Nácsa és a Vargarét sűrű erdővel benőtt vidékében nagy üzleti lehetőséget sejtett meg gróf Károlyi Ferenc. Meg is vette mind a 700 holdat 1936-ban az előző tulajdonos örököseitől. (Az illető gazdag pesti kereskedő volt, egy svájci hotelben végezte életét, angol menyasszonya agyonlőtte, miután megtudta, hogy férj és családapa. S még azt mondják, hideg az angol vére!) A grófokról meg azt tartja a fáma, hogy ahány csak volt, mindből teljesen hiányzott minden üzleti érzék. Meglehet. De, hogy ez a Károlyi értett a bolthoz, vitathatatlan: a Duna partjától messze eső erdőborította nem hegyet olcsón megvásárolta, aztán telkekre parcellázta. Mialatt pedig a telkeket árusította, módjával csak — jusson, maradjon is — fát termelt ki és azt eladta, úgyszólván az egész erdő vételárát hamarosan visszaszerez A Dunakanyar Hamupipőkéje Egyetlen makadámút kanyarog fel a hegyre, a gróf negyedszázadnál régebben építette, kellett nemcsak a kivágott fatörzsek szállítása, de a telekeladás megkönnyítésére is. Azóta ezt az utat senki sem javította, mégis járható egyelőre, autóval is feljutni rajta a hegytetőre. Érdemes. Ragyogó onnan a panoráma, messze ellátni a Duna mentén és a börzsönyi hegyekre. A száz telektömböt határoló utcák ma már nagyrészt eltűntek, a víz elmosta, fa nőtte be a legtöbbet. Néhol az úton nőtt fát kivágatta a szokolyai tanács, kértük, hogy az így szerzett pénzen, meg amit mi fizetünk községfejlesztésre be, javíttassa meg abból a makadámutat és néhány utcát. Az utca terület, ez volt a válasz, közrajta termett fa is a községé, a a községnek viszont másra, fontosabbra, nem börzsönyligeti utcaépítésre kell a pénz. — Mi vagyunk a Dunakanyar Hamupipőkéje — nagyot sóhajt Gálhegyi bácsi és a ligetiek sok panaszát sorban tolmácsolja. Tavaly a községi tanács 20 ezer forintot szánt 500 méter villanyhálózat bővítésre zsönyligeten, ezáltal sok Bérház áramhoz jutott volna. A villanyvállalatnak azonban nem volt kapacitása, idén még község nem irányzott elő egy fillért sem erre a célra. A ligetiek anyagilag, társadalmi munkával mindenhez hozzájárulnának, törpe vízművet is építenének, akad elég jó vizű forrás a hegyen. Hétvégeken az erdei üdülőtelep még télen is benépesül, nyaranta másfélezer embernél kevesebb nem igen lakja, vasárnaponként négy-ötezren is megfordulnak odakint, de vendéglő, ahol egy tál meleg ételt kaphatnának, nincsen, csak italbolt. Nagyrészt még beépítetlen a liget. Ez idő szerint mindössze 285 épület, — köztük hat gyári üdülő is — áll a fák árnyékában a kétezernyi telken. Idén még ötven épül. Sok az egész éven át lakható, fűthető épület, vagy húsz házban télen, nyáron száznál több az állandó lakos. Szokolyáig hét kilométer a távolság. Kismaros utolsó házai a Gálhegy lábáig elérnek. Kismaros szeretettel várja a ligetet Névadás Amerikából . Nincs még huszonöt éve, hogy Börzsönyligetnek hívják ezt a helyet javaslatomra, de nem én találtam ki a nevet — beszél tovább Gálhegyi Dezső. Még a háború előtt az egyik újdonsült telektulajdonos, a már azóta régen meghalt Maczár Gyula, rokonlátogatóba Amerikába utazott és onnan üdvözlő képeslapot küldött. Hamarább hazaért azonban, mint ahogy a lapja megérkezett. Nem csoda, így címezte: Gálhegyi Dezső úrnak Börzsönyliget. Hetekig kereste a posta, ez a falu ugyan merre lehet? — Amikor aztán nevet kértünk a telepünknek, azt mondták, igazolni kell, hogy ezt a területet a köztudatban, széles körben Börzsönyligetnek ismerik. Felmutattam Maczur levlapját, erre azonnal hozzájárultak, valóban szélesebb kör már nem is lehet, ha még Amerikában, túl a tengeren is így ismerik. „Börzsönyliget" I helynév tehát eként földrajzi keletkezett, az üdülőtelep pedig Szokolya tanácsa, amely úgy, ahogy elmondtuk. Ilyen az üdülőtelepért vajmi két kor tavasszal küllemére is szép fiatal asszonyhoz hasonlít, de abban is, hogy most válni készül és hozzá akar menni Kismaroshoz. Szokoly Endre Megyei exportcsomagolók Lágymányoson MIVEL FOGLALKOZIK A PATYOLAT? Az ember azt mondja: fest, mos és tisztít, tiszta sor. Önök, akik ezt gondolják, nem tudnak semmit. A Patyolat csomagol is. Nemcsak azt, amit festett, mosott és tisztított, ez nem volna érdekes. Tessék leszállni most velem a hatos villamosról, itt állunk a Petőfi-híd budai hídfőjénél. Jobbra a lágymányosi új lakótelep mozgalmas szemben egy szerelvény képe, pöfög a Déliről Kelenföld felé, balra a Soroksári úti kéményei füstölögnek gyárak gondtalanul. A jövendő vásárváros utait, gyepszőnyegeit nyugodt idegzetű dolgozók piszkálják, fésülik, öntözik órabérben. Egy kapun át autósztráda vezet: ki tudja hová? A kapu mellett kiírva, hogy „belépni tilos”, lépjünk be tehát hősiesen: portás a közelben úgysem látható. Párszáz lépés után. hosszú barakképület. Hol vagyunk? A falon szerény megyei Ruhatisztító tábla: Pest ésgáltató Vállalat. Kedves Szélolvasóm, eszedbe ne jusson itt ruhatisztítást kérni, még kimosolyognának az emberek. Itt egészen más munka folyik. Csomagolás. — MIT TETSZENEK CSOMAGOLNI? — kérdezzük meglehetősen ki tudja milyen bátortalanul, meglepetés érheti még az embert. Krasznai Iván és Marczinka Ottó, kiket termelési irányítóként kellett köszöntenünk,igyekszik kielégíteni a kíváncsiságot. Antik bútorokat, főleg barokk stílben, aztán textilárut. Főleg frottír törölközőt és fürdőköpenyt Ezenkívül laboratóriumi és irodaberendezést, valamint üzleti bútort, töltőtollat és rengeteg könyvet. Ezek a mindennapi cikkek. De akad hanglemez, asztalidíszek, motorkerékpár-alkatrészek és isten tudja mi más. Nyilván a látogatót is becsomagolnák, ha hozna megrendelőlevelet? — Nem volna semmi akadálya. A Patyolat becsomagol. Illetve a mindent Ruhatisztító. Mert van kérem csomagolóanyagunk bőségesen, választék szerint. MIBE IS CSOMAGOLNAK ITT? Egy negyedévi csomagolóanyag-felhasználásuk: 30 ezer doboz, 1500 fenyőfarekesz, rengeteg hesszián, azaz zsákszerű szövet, ita-papír, azaz bitumenes csomagolóanyag, hullámpapír, paraffinpapír, nátron krepp-papír, kalappapír és ki tudja mi más, — ne kívánják, hogy megismertessem tolóanyagok önöket a csomóösszes változataival. S hova megy a becsomagolt áru? A barakkba lépünk Gyors női kezek könyveket pakolnak. Csomagolópapír, gasztószalag, hullámpapír, fakülső burok, így megy az öltöztetés. A címkén: Manchester és Lond.mint bútorgarnitúrák öltöznek lécruhába. Címük: Moszkva, Amszterdam. Aztán Milano, Helsinki, Egyiptom, Hongkong, Afrika, Ázsia. Nagy József, a harmadik termelési irányító öntudatosan mondja. — Ja, kérem, a „Pest megyei Ruhatisztító” exportra csomagol... Még Ulánbátorba is exportálunk .. TEKINTETÜNK a sátorraktárakra téved s eszünkbe jutnak a mongol jurták. S kérjük, mondanák meg végre, miért Ruhatisztító, ha exportcsomagoló. — Tudniillik profiltisztítás volt. Azelőtt a Pest Vegyi- és Kézműipari megyei Vállalathoz tartoztunk... Nem tudni, kinek a profilja lett tehát tisztább ... Mindegy. A fő a siker. Egyébként az a baj, hogy ez a telephely is végleges. Az albérlet, mely egy régi felvonulási épületben virágzik, jelenleg hamarosan lejár. Már méregeti a terepet a vásárigazgatóság. Az exportcsomagolás az egész Ruhatisztító Vállalat központi irodája, mely itt székel s egy sor tisztítóüzem, csomagolórészleg és ruhaszalon felett „uralkodik” a megyében, Lágymányosról hamarosan elköltözik. Ki tudja hová? A dolgozók, kik serényen csomagolnak, nem gondolkoznak ezen. Talán sikerül a közelben nekik helyet találni. Addig is saját erőből elvégeznek egy-egy módosítást, korszerűsítést az üzemen. Például kiütik a falat két helyiség közt, hogy az got, vagy az árut gyorsan anyalehessen közreadni. RAJTUK KÍVÜL csak a szél alakít az üzemen. Elvisz egy-egy tetőrészletet a kiérdemesült felvonulási épületről. Ez az üzem exportra csomagol. De külsőre nem exportképes. (andrás) FILMANKÉT SZIGETSZENTMIKLÓSON Kedden, május 11-én este hat órai kezdettel mutatják be a szigetszentmiklósi moziban a Húsz óra című magyar filmet. A film levetítése után ankétot rendez a Pest megyei Moziüzemi Vállalat. Az ankéton részt vesz Sánta Ferenc, a film írója és Görbe János, a film egyik főszereplője is. ÚJKENÉZ Fél kiló ezüstpénz A XVII. század második feléből származó ezüst pénzérmék kerültek elő egy Újkenéz határában talált agyagedényben. A 299 darabból álló gyűjtemény néhány gramm híján fél kiló. Van közöttük a mai ötforintos nagyságú ötdukátos, a két forintoshoz hasonló negyedtalléros és néhány obu us. A gyűjtemény a múzeumba került.nyíregyházi