Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

1967. JANUÁR 10., KEDD A 600 négyzetméteres egri hajtatóházban négyzetméte­renként öt kiló gombát ter­mesztenek, s többségét a buda­pesti és az egri piacokon ér­tékesítik. Az üvegházak téli holtidénye kihasználható ezzel a módszerrel (MTI fotó) Gomba az üvegházban A vekker ,a”f 9y"it Fali kályha — olajkandalló A MECHANIKAI MŰVEK BEMUTATÓJA A RAVILL Lenin körúti be­mutató helyiségét ezúttal csu­pa olajkályha népesítette be. A Mechanikai Művek mutatta be a sajtó, a vezető szakembe­rek és a közönség részére, hogy egy év leforgása alatt milyen választékkal szolgál­hatnak? Kályháról tél közepén — egy kis túlzással — tél végén beszélni óhatatlanul a késést juttatja eszünkbe. Miért nem előbb, mondjuk nyár közepén? A dátumon valóban vitázha­tunk, az azonban kétségtelen, hogy a jövőben is szükség lesz piackutató bemutatókra, s a mostani eseménynek ép­pen ez a célja. Egy tucat új­donság közül kiválasztani, me­lyiket vásárolnák szívesebben. Láthatunk üvegablakos olaj­kandallót, amelynél a lobogó kék lángokban is gyönyörköd­het a vásárló. Kiállították szögletes, olajjal működő for­a­róvíz-tárolót; amellett, hogy be­fűti a fürdőszobát, három­negyed óra alatt kilencven li­ter vizet melegít 85 fokra. A falra is felakasztható. Egy kisebb méretű olajkályha az ébresztőóra csengetésével egy­­időben­­ automatikusan gyújtja be a tűzhelyet. Ezt és hasonló berendezéseket hőszabályozóval láttak el, hogy a helyiségben mindig a kívánt hőfok uralkodjék. Az új készülékek nem ad­nak-e módot burkolt áremelés­re? A gyár válasza nemleges, ígéri az eddiginél is olcsóbb olajtűzhely forgalomba hozá­sát, s bemutatja az egyszerű kivitelű, műhelyfűtésre alkal­mas típusokat 1800—2200 fo­rintért. Általános, szinte magától adódó kérdés: nagy a látható választék, de odakint nemzeti ajándék számba megy, ha va­laki hozzájuthat egyhez, miért nincs elegendő? A gyár már az idén is képes rá, hogy het­venezret készítsen. Ehhez szükséges, hogy megkapják a megfelelő mennyiségű lemez­anyagot. Fűtőolaj van elegendő. S ha 1958-ban még csak 2200 darab készült, három év múl­va csaknem százszorosát állít­hatják elő! Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy valóban kor­szerű, könnyen kezelhető, s a levegőt alig szennyező fűtési rendszerre térjenek át város­ban és falun egyaránt. T. Gy. Szalagavatás — csak iskolában Gyakorlattá vált, hogy a kö­zépiskolák szalagavató ünne­pélyüket, táncos összejövetelü­ket a vendéglátóipari üzemek­ben rendezik meg. A szülői, illetve pedagógusi felügyelet hiányában azután előfordult, hogy a kelleténél több szeszes­ital került az asztalra. Az is­koláknak fegyelmi rendszabá­lyokat kellett alkalmazniok. Ráadásul az ilyen összejövete­lek a szülők egy részét anya­gilag is nagy mértékben meg­terhelik. A Művelődésügyi Miniszté­rium ezért úgy hogy a jövőben az intézkedett, diákjai nem tarthatják iskolák ren­dezvényeiket vendéglátóipari üzemben. A minisztérium ja­vasolja, ezentúl az ünnepélye­ket az oktatási intézmények­ben vagy művelődési ottho­nokban rendezzék meg. ESŐ — Ne siessen, uram, esik az eső. A leányom majd játszik önnek valamit a zongorán. — Oh, annyira nem esik. Ha iszik a ló... HOGY MIÉRT adta el a lo­vát Károly bácsi, amikor az üdvösségénél is jobban szeret­te? Története van annak. Akit érdekel ez a kállai külső soron­ lejátszódó eset, szánjon rá kis időt. Szóval... Szóval, Károly bácsit nem úgy ismerik, hogy ne nézne alkalomadtán a kan­csó fenekére. Megbocsátották neki, mert errefelé mások is gyakran teszik ugyanezt, ne­héz munkát végez, kijár neki egy kis felüdülés és a bora sem utolsó. Idén nem termett sok a tő­kéken, de elég jó minőségű lett a homoki fehér leve. Ami­kor készítették a hordókat az újnak, maradt egy sajtárra va­ló a régiből. Csak úgy ki­tették a kút mellé a padkára, hogy majd az Ireny — Károly bácsi felesége — ha fordul, beviszi. Csakhogy a sok munkában Ireny egy kissé megfeledkezett a sajtárról és helyette Manci, Károly bácsi hatalmas farú, széles szügyű öreg lova buk­kant rá, hogy kihajtották ita­tásra. Lehet, hogy Manci bána­tos volt, vagy öregségére m­eg­­bolondult, de perc alatt kihör­­pölte a bort. MIRE KÁROLY BÁCSI fel­bukkant a pinceajtóból, már csak azt látja, hogy Manci mintha ostor csipkedné, rezeg­tél­i bőrét és csi­klandó­an nyi­­korászik hozzá, mint ifjú kan­ca korában tette. Aztán némi megfontolás után elindult s olyan cserebotán rakta hatal­mas patáit, hogy minduntalan összebogozódott a négy lába. — Manci te, az anyád! — rik­kantott Károly bácsi. Igaz, ne­ki csak két lába volt, de vala­hogy az is mindig összekevere­dett. — Befelé az istállóba te dög, mert ellátom a bajod kezdte a lovat hajkurászni.— — Ireny, te­­ mag elejbe — szalaj­totta csupa csont, nagy­­erejű asszonyát , ahová a ló ügetve kapu felé, elindult. Csakhogy hiába volt minden. A monstrum, mint csikókorá­ban kétlábra állva fújtatott körbe. Eddigre már összefutott a szomszédság, a kerítésen át nézték Károly bácsiék harcát Az ingyen színház nem sokáig tartott, mert az állat heherész­­ve egyszercsak összecsuklott, még rugdalt pár aprót a leve­gőbe, aztán félrenyaklott fejjel elcsendesedett. — Meghótt, meghótt az én egyetlenem! — óbégatott az öreg és nyomban elterült a pad­ mellé, hasára nyomta a szeszgőzös fejét. Végre, valaki­nek eszébe jutott, telefonálni kellene az állatorvosért. NEM TELT BELÉ JÓ ÓRA, odakanyarodott a ház elé a fe­kete Pannónia. Innen már gyorsított felvételként pergett a film. Károly bácsi a dikón aludta boros-boldogtalan ál­mát, Irény sírva takarította a ló helyét, Manci pedig szinte szusz nélkül nyúlt el a sepert udvaron. Kapott az orvostól egy-két köszöntő rúgást, de meg sem moccant rá. A dok­tor aztán szuszogva hajlongott körülötte, míg kimondta a­­ szentenciát: — Ha csak fel nem fázik a földön, egy-két óra múltán semmi baja. Meg kell várni, míg kialussza a részegségét. Persze, a népnek sem kellett több. Egymásnak mesélték, hogy ló nem esik messze a gazdájától, Károly bácsiéknál még a jószágot is borral itat­­­ják. HÁT ÍGY TÖRTÉNT. Ezért­­ került Manci tizenöt évi becsü­­­­letes szolgálat után potom­­ I pénzért másnak a kezére. k. m. nsv HEGYESzSCítiaps Tanácskozás a könyvtárak feladatairól Január 14-én, szombaton délelőtt kilenc órakor tartja idei első ülését a megyei könyvbarát bizottság a Haza­fias Népfront megyei titkársá­gának irodáján. A napirenden négy téma megvitatása szere­pel. Először a Nőtanács fel­adatai a könyvbarát mozgalom­­ban címmel számol be Kovács Antalné, majd Tóth Ferenc a könyvtárak anyagi ellátottsá­gának jelenlegi helyzetét is­merteti. Ezt követően a feb­ruári mezőgazdasági könyv­hónap előkészítését ismerteti Debreceni Imréné, végül pe­dig Rózsa Miklósné ad tájé­koztatást az őszi megyei könyvhetek tapasztalatairól. mai np 1967. január 10., kedd, Me­lánia napja. A nap kél: 7.30, nyugszik: 16.13 órakor. A hold kél: 7.46, nyugszik: 15.32 órakor. Átmenetileg felszakadozó fel­hőzet, többfelé még hószállin­­gózással, havazással. Időnként megélénkülő változó irányú szél. A hőmérséklet alakulá­sában lényeges változás nem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden általában mínusz 5—mínusz 10 fok kö­zött. — A Magyar Televízió és a Földművelésügyi Miniszté­rium mezőgazdasági szak­filmsorozata alkalmából csü­törtökön a szarvasmarha utódellenőrzésről, valamint a száj- és körömfájásról ké­szült filmeket mutatják be. — A szentendrei Ferenczy Károly múzeumot új épület­szárnyat építenek az idén. Ez lesz az állandó képzőművé­szeti kiállítások otthona. — A Nagykőrösi Kon­zervgyár következő paradicsompürét­a országokba ex­portál: Anglia, Belgium, Dánia, Hollandia, Svédor­szág, NDK, NSZK, Gam­bia, Ghána,­­ Kenya, Uganda, Sierra Leone és Kamerun. — Befejezés előtt áll Tá­­pióbicskén az egészségház külső tatarozása. A Könnyűbúvár-szakosz­tály létesítését tervezi a Magyar Honvédelmi Sport­szövetség ceglédi járási el­nöksége. AZ ÖRÖK GYANAKVÓ Mit olvashat minden reggel abban az újságban?! Komódi karikatúrája A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Táncmelódiák. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.42: Wal­ter Gieseking zongorázik. 10#*: A török irodalom megújhodása, n. rész. 10.30: Fényes Szabolcs operettjeiből. 11.00: Miről ír a Tár­sadalmi Szemle legújabb száma? 11.10: Zenekari muzsika. 12.15: Magyar tájak zenéjéből. 12.45: Városszélen. 13.03: Dietrich Fi­scher — Dieskau operaáriákat énekel. 13.27: Az Ifjúsági Rádió műsora. 13.47: A Magyar Rá­dió és Televízió Gyermekkó­rusa énekel. 13.57: A Gyermek­­rádió műsora. 14.10: Könnyű­zene. 15.15: Yehudi Menuhin he­gedüs. 15.56: Gazdasági újság­íróké a szó! 16.01: A kék álarc. Részletek Raymond­ Schwenn ope­rettjéből. 16.24: Rádióiskola. 17.15: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. 17.40: A Hazafias Népfront központjában. Riportműsor. 17.55: Könnyűzenei híradó. 18.35: Dimitri Mitropou­­los vezényel. 19.30: A Szabó-csa­lád. 20.00: Szórakoztató mu­zsika. 20.46: Mozart: A varázs­­fuvola. 22.20: Sporthírek. 23.42: Verbunkos muzsika. PETŐFI RÁDIO 10.00: Zenekari muzsika. 11.00: Zenés barangolás Franciaország­ban. 11.19: Magyar fúvószene. 11.40: A magyar költészet szá­zadai. 12.00: Kamarazene. 13.00: Házunk tája. 13.15: Fr­ank Sinatra énekel. 14.08: Könnyűzene Visky András műveiből. 14.23: Ida ■ Haendel hegedül. 14.45: „CIA — Story” — n. ’ rész. 15.00: Tánc­zenei koktél. 15.45: Két szovjet­­ humoreszk. 16.05: Francia mu­zsika. 16.43: Boldogtalan bol­dogság. 16.50: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. 17.25: Giacomo Lauri-Volpi énekel. 17.40: Cigány­dalok, csárdások. 18.10: Csaj­kovszkij-áriák. 18.25: Az anyag szerkezete mai szemmel. 18.50: Yves Montand énekel. 19.14: Hangverseny a stúdióban. 20.30: Magyar hajók a Közel-Keleten. 21.30: „Erik a szőlő”. Magyar nó­ta- és népdalest. 22.36: Látogatás a művészeti gimnáziumban. 22.50: A dzsessz kedvelőinek: Andy Kirk együttese játszik. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Vincze Imre: Movimento sinfo­nico. 19.20: Lammermoori Lucia. Részletek Donizetti operájából. 20.09: Kamarazene. 21.00: Hol­land fesztivál. 1966. 22.17: A dzsessz kedvelőinek. 22.34: Zon­goraművek. TELEVÍZIÓ 17.40: A Magyar Hirdető mű­sora. 17.50: Hírek. 17.55: Sob dalban, táncban. 18.35: Száza­di könyvek. 18.40: Esti mese. 18.50: Mátrai-Betegh Béla színházi jegy­zete. 19.00: Filmet forgatunk. Eduard Radzinszkij kétrészes színműve. A Vígszínház elő­adása, felvételről. A szünet­ben: kb. 20.25: Tv-híradó. 22.10: Tv-hiradó. IL kiadás. MADARÁSZ VIKTOR 1917. január 10-én halt meg, 87. életévében Madarász Viktor, a magyar történelmi festészet egyik legnagyobb mestere. If­júkorában a szabadságharc ka­tonája volt, utána évekig buj­dosni kényszerült. Pompás fes­tői alkotásai mély eszmei tar­talommal tükrözik törhetetlen szabadságszeretetét. A Bach­­korszak egykori bujdosója meg­festette a magyar történelem nagy lázadóit: tömlőcben, bi­ton, hóhér pallosa alatt. Né­hány képelmé: „Zrínyi Péter ’, „Zrínyi és Frangepán”, „Zách Felicián”, „Teleld Blanka és Leövey Klára kufsteini fog­ságban ”, ocsó álma”, „Dózsa népe”, „Buj­„Petőfi” stb. Leg­ismertebb képe a ,,Hunyadi László siratása”. Mikor 1870- ben külföldi tanulmányai után hazajött, Itthon közöny és meg nem értés fogadta. Támad­ták, ócsárolták. Mélységes el­keseredésében hátat fordított a művészetnek, más pályára lé­pett. 22 esztendeig nem fes­tett. Hajlott korában a nél­külözés újból kezébe adta az ecsetet, de a kiesett időt már nem tudta pótolni reszkető keze már nem és kortól enge­delmeskedett a régi színvona­lon, művészi akaratának. so Eve, . Eltemették Komor Imrét Hétfőn a Farkasréti teme­tőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Komor Imre új­ságírót, a párt és a munkás­­mozgalom régi harcosát. A ra­vatalnál munkásőrök díjegy­sége állt sorfalat. Ott volt a gyászolók sorában Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Barcs Sándor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Buda­pesti Pártbizottság több veze­tő munkatársa, valamint a magyar újságíró társadalom számos vezető személyisége. — A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága járá­si és községi vezetőinek há­romnapos tanácskozását ja­nuár 11-től 13-ig tartják a csillebérci úttörőtáborban. A megnyitóra ma délután 3 órakor kerül sor. — A francia impresszio­nizmusról tart vetítettképes előadást csütörtökön délután a váci járási könyvtárban Szabolcsi Gábor.­­ A Pest megyei motoros klub vasárnap Szentendrén is megalakította járási cso­portját. Hogyan élünk?Hogyan éljünk? Vita a szocialista erkölcsről KLUBEST GÖDÖLLŐN A népműveléssel foglalkozó intézmények sokrétű feladatai­­ között fontos helyet tölt be a termelést segítő munka megfelelő propaganda­­formáinak kidolgozása, meghonosítása. Ezt a célt­ szolgálja a gödöllői népművelők kezdeményezése is: a szocialista brigádvezetők klubja. Ez a gazdag program­mal létrehozott klub minde­nekelőtt a brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez kí­ván módszertani segítséget nyújtani — ankétok, művésze­ti rendezvények, tapasztalat­­cserék, közös kirándulások ré­vén — s meg akarja ismertet­ni a klub tagjait a vezetés lé­lektanával. Az első, jól sikerült összejö­vetel után ma este újabb, ér­dekesnek ígérkező program várja a klubtagokat: az Élet és Irodalom szerkesztősége képviselőinek közreműködésé­vel Hogyan élünk? Hogyan él­jünk? címmel rendeznek vitát a szocialista erkölcsről. A vi­ta alapját azok, a folyóirat­ban megjelent vitacikkek ké­pezik, amelyekben neves írók, szociológusok, filozófusok ad­tak hangot a szocialista er­kölcs kialakulásával, mozgás­formáival kapcsolatos véle­ményüknek. Ez az év tulajdonképpen kí­sérleti esztendőnek tekinthe­tő a klub életében, s hogy ta­pasztalatait később és másutt is hasznosítani lehessen, a gö­döllői amatőrfilmesek filmet készítenek a klub működésé­ről. FELELŐSSÉG Megálltam a portás fül­kéje előtt és szerényen megkérdeztem a porta őrét, véleménye szerint ez a Fánimpex? — Hogy az én vélemé­nyem szerint? — kérdezte a portás aggódva, aztán udvariasan elnézést kért és beszaladt az iktatóba, ahol most ő kérdezte meg az iktató vezetőjét, véleménye szerint, ez a Fánimpex-e, vagy sem, döntsön. Lát­tam, amint az iktató veze­tője felugrott és felszaladt az emeletre, az osztályve­zetőhöz, hogy egy pillanat miúlva az osztályvezető jusson a főosztályvezető­höz, az az igazgatóhoz, s röpke néhány perc múlva — hallatlan gyors ügyinté­zés ám ez! — visszafelé, s már lussanak láttam, amint az iktató vesztője valamit mond a portásnak és a portás már előttem is áll: — Uram, közölhetem ön­nel, hogy ez nem a Fán­impex ... — Köszönöm, de nem tudná megmondani, hogy akkor hol van? — Dehogynem kérem .. pont velünk szemben! Gyurkó Géza SSTABONTÁS Válaszolt a 31 Á­V Csiba József gödöllői lakos­nak, a Pest megyei Hírlap 1966. november hó 20-i szá­mában megjelent, „Kérésünk a MÁV-hoz” című cikkét megvizsgáltuk és az alábbia­kat állapítottuk meg: Gödöllőről Veresegyházon át Rákospalota-Újpestre múltban sem volt meghirde­­­tett közvetlen vonat, csak a kérdéses vonattal hoztuk be a gödöllői szerelvényt takarítás­ra, világítási anyag pótlására, stb. A jelenlegi menetrend­ben, a tolós ingavonatok be­vezetése következtében, szerelvényforduló alakult más ki, s emiatt a gödöllői szerel­vényt más alkalmas időpont­ban cseréljük ki Veresegyhá­zon. A másik kérelem ebben a menetrendi időszakban már nem oldható meg, de az új menetrendben egy naponta közlekedő, helyi személyvona­tot Pécelen megállítunk, 17 óra körül, a péceli kórház be­tegei, illetve látogatói számá­­ra. Telek János, a MÁV igazgatóság vezetőhelyettese

Next