Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

1967. SZEPTEMBER 6., SZERDA Kecskeméti séták­­ az olvasó kérdezi Kecskeméten az idén den iskola bekapcsolódott min­t művelődési szervek által in­dított helytörténeti akcióba, amelynek célja, hogy főleg a más vidékekről oda került diákok alaposan megismerjék a várost. Iskolánként, cso­portosan járják végig a 600 éves ősi város történelmi és más nevezetességeit. A prog­ramban fontos helyet kapnak az irodalmi körséták, ame­lyeken Petőfi Sándor és Katona József, valamint Jó­kai Mór és Móricz Zsig­­mond kecsekeméti emlékeivel ismerkednek meg a diákok. — A Szentendrei Járási Tanács szeptember 7-én a budakalászi tanács munká­ját vitatja meg. Miért nem kapunk gázt? A július elsejével életbelé­­­pett rendelkezések szerint a­­ propán-bután gáz kiutalása egyszerű bejelentés alapján, kérvény nélkül történik és nem a tanácsoknál, hanem a Fővárosi Javító-Szerelő Válla­latnál. Miért nem megy hát zökkenőmentesen minden? Ternyák Benőt, az ÁFOR igazgatóját kértük meg, vála­szoljon kérdésünkre. Egy fontos kis szerkezet, a nyomáscsökkentő hiánya okozza a zavart. Az eredeti tervek szerint 150 ezer nyo­máscsökkentőt rendeltünk a mosonmagyaróvári MOFÉM- nél, de sajnos a vállalat csak maximum 20 ezerrel tud töb­bet szállítani ebben az évben. Ezért az NDK-tól is rendel­tünk már azóta, de nem való­színű, hogy a kért mennyisé­get tudják szállítani. A gáz­­fogyasztás elképesztő fejlődé­sének illusztrálására álljon itt néhány számadat: Bekapcsolt fogyasztó: 1962. 150 ezer, 1965. 283 ezer, 1967. júliusig 650 ezer. Gáz van bőven, s hogy hány ember igényét tudjuk kielégí­teni, az a nyomáscsökkentők számától függ. KIÁLLÍTÁS, BEMUTATÓ Nívódíj retikülöknek - Kenguru a sínek között Mindkettő délelőtt történt. Az első kiállítás volt, amelyen bemutatták a legszebb, legele­gánsabb bőrd­íszmű termékeke­t. Helyszín a Budapesti Nemzet­közi Vásár könnyűipari pavi­lonja. Nívódíjat, rést kapott magas elisme­rten a Pest megyei Vegyi és Ipari Vállalat.Kézmű­Cseh Mihály vállalati fő­mérnök természetesen öröm­mel kalauzol, s mutatja be azt a Váci utcai nagy kirakatnak megfelelő kiállítási részletet, amelyen saját gyártmányaik szerepelnek. Nem keresünk szavakat, kifejezéseket, szeré­nyen, tárgyilagosan, de félre­érthetetlenül megállapíthatjuk, hogy elegánsak, megfelelnek a praktikusak, vásárló, a kor igényeinek. A felvétel bemutatja az egyik legszebb terméket. A másik szenzáció vitatha­tatlanul a „Kenguru” a sínek között. Francia gyártók és hozzáértők vonultatták fel, s helyezték üzembe a Józsefvá­rosi pályaudvaron a kenguru­­rendszert. Lényege röviden ez: Robog a közel 40 tonna te­herbírású zárt, nyerges pótko­csi a vontatóval együtt. Meg­érkezik a pályaudvarra, s né­hány másodpercnyi helyezke­dés után a különleges vasúti kocsira tolat. A pótkocsi, de a vontató is olyan oldal­kere­kekkel rendelkezik, amely a­ vagonra felszerelt síneken gör­a­dülhet. Ez tereli v­égső helyé­re, a vasúti kerekek tengelyé­nek mélységéig a pótkocsit. Megérkezéskor ugyanez for­dítva játszódik le. Lényeg: Percek alatt szerelvényhez csatolható, s onnan el­von­tatható a gumikerekes te­her áru. Tapolcai Kálmán az Autó­­közlekedési Vezérigazgatóság vezetője: — Nagy reményeket fűzünk hozzá és szeretnénk mielőbb munkába állítani. A franciák véleménye: — Néhány év alatt megtíz­szereződött Franciaországban a korábban még bizalmatlanul fogadott berendezések száma. Ma már a világ minden tájai érdeklődnek iránta, vagy hasz­nálják. Reméljük magyar ba­rátainknak sem lesz oka a csalódásra. t. ey. r*sr Hier»£ fvlat> — A százhalombattai he­lyi autóbuszjárat vasútállo­más—téglagyár és vasútállo­más—Dunafüred vonalain változás­­ történt a menet­rendben. Az új menetrend szeptember 4-étől érvényes. Nagykátára ment lopni Túróczi Sándor 35 éves fog­lalkozás­­ nélküli, abonyi lakos Nagykátán álkulcs segítségé­vel tört be egy lakásba, és onnan 2000 forintot, továbbá egy új férfiöltönyt lopott. Elő­zőleg egy másik nagykátai la­kostól is ellopott különböző érték­eket. A büntetett előéle­tű Túróczit a rendőrség őri­zetbe vette. „Érvelés" ásóval—gereblyével Bodor Sándor 47 éves osz­­tag, valamint fia, Bodor Jó­zsef 22 éves bádogos, mindket­ten szentlőrinckátai lakosok, összeszólalkoztak egy falubeli­jükkel, a 24 éves Nagy Sán­dorral. Amikor kifogytak az érvekből, ásóval és gereblyé­vel ütlegelték ellenfelüket. A rendőrség súlyos testi sérté­sért bűnvádi eljárást indított ellenük. nmmw 1967. szeptember 6., szerda, Ida napja. A nap kél: 5.08, nyugszik: 18.16 órakor. A hold kél: 7.23, nyugszik: 19.18 órakor. Nyugat felől megnövekvő felhőzet, helyenként esővel, zi­vatarral. Megélénkülő déli, délnyugati szél. A várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 22—27 fok között. Hs» defektet kap a mentő... Emberölési kísérlet­­ félreértésből — Azt hittem, az a fiatal­­­ ember volt, aki kificamította­­ az ujjam — vallotta tegnap a­­ Pest megyei Bíróság előtt Ja­­­­nik Pál, 22 éves MÁV-alkal­­mazott, albertirsai lakos. Ja­­­­nik em­berölési kísérlettel vá­dol­tan állt a bíróság előtt: áp­rilis 30-án, az albertirsai Sza­badság Tsz KISZ-szerveze­­tének táncmulatságán, tíz kor­só sör megivása után hasba szúrt egy fiatalembert. Egy ismeretlen valaki va­lóban megtámadta Janikot, és valóban kificamította az ujját. Janik hazarohant, dü­hében öt kést vett magához, s visszatérve az egyikkel meg­szúrta azt a fiatalembert, aki­ben támadóját gyanúsította. Az orvosszakértő megállapí­tása szerint a szúrás olyan mély volt, hogy ha például de­­fektet kap, negyedórát, fél­órát késik a mentő, az áldoza­tot már nem tudják megmen­teni. A szúrás után Janik egy másik fiatalembert is meg­sebesített. Majd tettét fel­mérve kötszerért rohant. A Pest megyei Bíróság csalá­dos állapotát, fiatal korát fi­gyelembe véve, négyévi bör­tönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. — Szakszervezeti fogadó­napot tart Villányi Lászlóné kongresszusi küldött szep­tember 8-án, délután 3—6 óráig Dabason a földműves­­szövetkezet helyiségében. _ A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO S.22: A Gyermekrádió műsora. 9.00: Kedvelt régi melódiák. 9.34: Kozmosz. (Ism.) 10.10: Operakóru­sok. 10.35: Orvosi tanácsok. 10.40: Népek zenéjéből. 11.13: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éne­kel. 11.30: A Szabó család. 12.15: Tánczenei koktél. 13.03: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 13.18: Délutá­ni hangverseny. II.35: A bolgár kultúra hete. A Bolgár Rádió eszt­­rádzenekara játszik. 15.10: Kap­csoljuk! Helyszíni közvetítés a Szovjet Tudomány és Technika 50. éve c. jubileumi kiállításró­l. 15.14: Palló Imre Kodály népdalfel­dolgozásokat énekel. 15.35: A töké­letes alibi. Rádiójáték. 15.58: Wag­ner: Siegfried. Záró jelenet. 16.30: Az OTP hitelakcióról. Beszélgetés dr. Gordon Lászlóval, az OTP igazgatójával. 16.45: Kozák G. Jó­zsef: Muzsika gordonkára és népi zenekarra. 17.15: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. 18.00: Nyilvá­nos dzsesszhangverseny a stúdió­ban (élő). 19.25: Közvetítés az Ausztria—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről a bécsi Prater stadionból. 21.22: Csendes Don — 1. rész. Solohov regényé­nek rádiójátéka. 22.20: A bolgár kultúra hete. A szófiai kamaraze­nekar felvételeiből. 22.58: Fortunio dalai. Részletek Offenbach ope­rettjéből. 23.30: Bartók: V. vonós­négyes. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIO 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Chopin és Liszt zongoramű­vek. 13.02: Könnyűzenei híradó. (Ism.) 14.08: A soroksári Dózsa György Művelődési Ház Kék Duna együttese játszik. 14.20: Falusi per­­­cek. 14.25: Mai témáik, mai dalok. Márkus László énekel. A Zsoldos együttes játszik. 14.35: Lemezek közt válogatva. 14.56: Fiatalokról — fiataloknak! 15.01: Ray Colignon orgonái. 15.14: Népi kalendárium: Szeptember. 15.25: Tíz perc polka. 15.35: Déry Gabriella énekel. 15.50: vécsey Ernő táncdalaiból 16.05: Részletek Jacobi: Jánoska és Mia­mi c. operettjéből. 16.22: Időszerű nemzetközi kérdések. 16.32: Massa­­net: Festői jelenetek — szvit. 16.50: Hirdetőoszlop. 17.00: Az Alek­­szandrov együttes énekel. 17.10: Orvosi tan­ácsok — az autósoknak. (Ism.) 17.15: Délutáni frissítő. 18.10: Közép- és Kelet-Európa és az in­tegráció. 18.20: Mozart: Don Juan. Kétfelvonásos opera. 21.56: Mágó Károly népi zenekara játszik. 22.21: Garami László riportja. Mindenki másképp látja. 22.36: A hangle­mezbolt könnyűzenei újdonságai. URH 18.05: Tánczenei koktél. 18.50:­­ Vlado Perlemujer Ravel-műveket zongorázik. 19.19: Zágrábi Zenei Biennálé — 1967. Zenekari hang­verseny. 20.23: A dzsessz kedvelői­nek. 20.47: Kamarazene. Részletek modern operákból. 22.20: TELEVÍZIÓ . 17.48: Hírek. 17.55: Expedíció a Zöld pokoliban. 18.25: Sokszem­ű közt. Aktuális ipari riportműsor. 18.55: Esti mese. 19.05: Tv-híradó. 19.25: Ausztria—Magyarország lab­darúgó-mérkőzés. Közvetítés Bécs­­ből. A szünetben: A Magyar Hir­dető műsora. 21.15: A világ tér­képe előtt. . . 21.30: A szerelem törékenysége. Tv-játék. 22.20: Tv­­híradó — 2. kiadás. A songtól a himnuszig 1962. September 6-án halt meg Hanns Eisler német zeneszerző, a húszas évek német baloldali kultúrmozgalmainak egyik veze­tő egyénisége, az új „song” irány megteremtője. Neve külö­nösen Bertolt Brecht szövegeire szerzett forradalmi munkásda­lokkal, kórusművekkel, kantá­tákkal, színpadi zenével vált hí­ressé, népszerűvé hazája hatá­rain túl is. Emellett alkotott ka­marazenét, szimfóniákat, zongo­radarabokat, oratóriumot, szoná­tákat, fúvószenét. Az uralomra került fasizmus elől emigráció­ba kényszerült. A Los Angeles-i egyetem tanára lett. Több hala­dó felfogású film kísérőzenéjét komponálta, így a mexikói pa­rasztéletet megjelenítő Elfelejtett falu és Chaplin Monsiuer Ver­­doux című filmjének muzsikáját. Kiadta Hollywoodi énekeskönyv címen 200 dalt tartalmazó gyűjte­ményét. Az amerikai „zenei ipart” bíráló tanulmányai vih­a­­ros vitákat váltottak ki. 1948-ban hazatért, 1950-ben egyik alapító­ja lett a Német Művészeti Aka­démiának és vezető szerepet vál­lalt a Német Demokratikus Köz­társaság zenei életének újjáépí­tésében. Új népdalok című, J. R. Becherrel alkotott kötetéért és az NDK himnuszának zenéjéért 1958-ban Nemzeti díjjal tüntették ki. — Pályázatok: A zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum matematikai ta­nári állás, a Pest megyei Ta­nács VB művelődésügyi osz­tálya pedig az abonyi Álla­mi Zeneiskolában fafúvós tanári állás betöltésére pá­lyázatot hirdet. — A Máriáknak szeptem­ber 9-én este reggelig tartó bált rendeznek a Csepel Autógyár Művelődési Házé­ban. 5 Holnap már kiderül... Mi lesz, ha Pestről jön a kenyér? A gödöllőiek is szeretik a friss kenyeret és péksüte­ményt. Sokat panaszkodtak várost ellátó Gödöllői Sütőipa­­­ri Vállalatra. A kenyeret, gyak­ran megégették, de az is elő­fordult, hogy nyers maradt. Péksüteményben egyáltalán nem volt választék, jó, ha kifli­ből és zsemléből kapta elegen­dőt. Nemcsak a vásárlók rek­lamáltak, panaszkodtak a ta­nácsnál az üzletvezetők is. (Amikor kint jártunk, éppen tanúi voltunk egy esetnek.) Érthető, hisz nyakukon maradt a rossz kenyér. Gödöllőn talán nics is olyan család, ahonnan ne járna valaki Pestre dolgoz­ni, így a fővárosból vitték ha­za a kenyeret, a süteményt. A tanács továbbította a pa­naszokat a sütőipari vállalat­hoz. Ez azonban a helyzeten mit sem változtatott. Bizton­ságban észték magukat, hisz nem volt^BO inkurrenciájuk. A gödöllői tanács erre felmondta a vállalattal kötött szerződést, s a péksüteményt azóta Pestről hozzák. Nemcsak a mennyiség, hanem a választék is kielégí­tő. Naponta 28 féle sütemény érkezik — időben — Gödöllő­re: a fonott mákostól a ron­gyos kifliig, túrós buktáig min­den kapható most. Gondolt-e arra a Gödöllői Sütőipari Vállalat, hogy miből fog megélni, ha a kenyeret is Pestről hozatják? — SO­OS — — Szeptember 7-én nyílik meg a II. nemzetközi audio­­vizuál fesztivál Vácott, ame­lyet a Váci Dunakanyar Fo­­toklub rendez. Hét magyar és négy külföldi pályázó 14 diasorozatát vetítik le Konstantin téri városi kiáll­­a­pító teremben a négynapos program során. — Villmosvonat hűtőkocsit tervez és gyárt a MÁV ré­szére a Dunakeszi Járműja­vító Vállalat.— Egy nyomozás krónikája Miért tagad a gyanúsított? A vácegresi tömegverekedés után Pikács Józsefre terelődött a gyanú. A vallomások alap­ján csak ő lehetet­t az, aki La­katos Tibort megsebesítette,életveszélyesen Pikács egyre tiltakozott: — Tessék elhinni, nem én voltam. Mindenki megmondja, hogy nem én voltam. Én csak később avatkoztam be, én ütöttem meg Lakatost.Nem lehet hinni Pikácsnak? Hi­szen a kihallgatások során a verekedés minden résztvevője kisebbíti a maga szerepét. Mindenki tagad, mindenki azt állítja: nem ütött, csak őt ütötték. Az ellentmondó vallomások jórésze azonban egy pontban megegyezett. Lakatost Pikács ütötte meg életveszélyesen. ★ Fárasztó vizsgálat volt. Sza­porodtak az ellentmondások. És a szembesítések is ered­ménytelenek voltak. Közben Pikács is mást és mást mon­dott, bár az eltérések nála voltak a legkisebbek. Az élet­­veszélyes ügyről azonban min­dig ugyanazt vallotta: — Nem én voltam. Hát nem hisznek nekem? Nem én ütöt­tem meg Lakatost. Ha Lakatos akkor a kocsmában nem veszi le a nagykabátját, nem lett volna verekedés. Igen, ezt többen állítják. Abban, hogy elkezdődött az éjszakai háborúság, nagy ré­sze volt Lakatosnak. De ki más ütötte volna le? Kinek állt érdekében? Újra átnézték a vallomáso­kat.­­Megoldásokat kerestek. Végül a szavak szövevényéből kihámozták a lényeget. Nem spontán verekedés volt. Nem a „klasszikus” eset, amikor — egy ütés, egy pofon után — mindenki vaktában vagdalkozik, „üsd, ahol éred” alapon. Vácegresen, akkor éjjel, két szabályos ellentábor mérte össze az erejét. ★ Újabb szembesítések. Mi történt hát Vácegresen? Aztán kialakult a kép: A nyomozók nagyjából megállapították, re­konstruálták a történteket. Március 23-án este a váceg­resi italboltban két testvér, Szénási Lajos és Szénási Ist­ván összeveszett. Ezt látva, Lakatos ledobta a nagykabát­ját és elrikkantotta magát: rút!— Majd én csinálok hábo­asztalt emelt, hogy azzal üs­sön, de lefogták. Szénási Ist­ván azonban felbátorodott a váratlan segítségen. Söröskor­sót vágott testvére fejéhez, akihez lakatos is hozzávágott egy korsót , és máris egy­­ székért nyúlt, de kivették a­­ kezéből. Közben a sebesült Szénási Lajos ugyancsak fej­bevágta fivérét egy söröskor­sóval. Mindez pillanatok alatt tör­tént. Az italboltvezető zárórát rendelt el. A megtámadott Szénási Lajost Pikács József, Pikácsné, Rácz László és Oláh György­né kísérte Pikácsék­hoz. Szénási onnan orvoshoz indult, Rácz és Oláhné társa­ságában. Kint szitkozódás fogadta őket: ekkor értek oda Laka­tosék. Lakatos, Lakatosné, Szénási István és Oláh Béla tartozott ebbe a táborba. Ké­sőbb Szénási Istvánné és fia is hozzájuk csatlakozott. Köz­ben Pikács is kiment az ordí­tozó, egymást taszigáló társa­sághoz,­­ és karókkal, botok­kal megkezdődött a dühödt verekedés. Sötét volt. A kavarodásban Lakatos a földre esett. A Szénási fiú azt hitte, hogy nagybátyja fekszik ott. Ráron­tott, ütni kezdte, a többiek is követték. (Az életveszélyes koponyarepedés tehát „tömeg­munka” eredménye.) Anyja észrevette a tévedést, kiabált, hogy hagyják abba. És amikor látták, hogy Lakatos mozdu­latlan (közben az ellentábor elinalt), az anya adta ki a jel­szót: rá!— Majd ráfogjuk a Jóská­t A megyei­­ főügyészség hatá­rozata alapján az emberölési kísérlettel gyanúsított Pikács József ügyében megszüntették a nyomozást. Lakatos Tibor azonban (neki is azt mondták: Pikács verte) panasszal élt a határozat ellen. Ezt a Legfőbb Ügyészség elutasította. Sőt, az új eljárás során — amely ga­rázdaságért és több rendbeli súlyos, illetve könnyű testi sértésért vonja felelősségre a verekedőket — Lakatos, az ed­digi sértett is a­­ vádlottak között szerepel... Murányi József

Next