Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
/ 6 A Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyára (Diósd, Gyár u. 2.) FELVESZ gépésztechnikusokat, gépészmérnököket, építésztechnikusokat, villanyszerelő és lakatos szakmunkásokat, betanított munkára férfi és női munkásokat. 6 órás munkára fiatalkorú lányokat és fiúkat. Betanított munkásokat részmunkaidőben (napi 4 órás műszak) is foglalkoztatunk. A gyár Budapestről is könnyen megközelíthető, kék és MAVAUT autóbusszal, a Kosztolányi Dezső térről 20 perc. 44 órás munkahét, kétműszakos üzemelés, kéthetenkénti váltással. Minden páros héten szabad szombat. Utazási kedvezmény. Kollektív szerződés szerinti további kedvezmények. A betanított munkások megfelelő gyakorlat után szakmunkásbizonyítványt szerezhetnek. Kereseti lehetőség betanított munkások részére 1500-2200 FT-IG Jelentkezni lehet a gyár Munkaügyi Osztályán. Telefon: 258 — 880. PEST »fECVEIyBirtop MÍG FENT JÁRNAK A CSILLAGOK... Küzdelem a műtőben — Mosdóban a potyautas Bárpult mellett, hajnalig EMBEREK AZ ÉJSZAKÁBAN... ÚTON, AUTÓBAN, HAJÓN, VONATON — MUNKÁBAN. A BÁRPULTOK ELŐTT. KÓRHÁZAKBAN, ÉJJELI ÜGYELETEN. RÓLUK ÍRUNK A MOST KEZDŐDŐ SOROZATBAN. A köd elborítja a teret. Az utcáik kihaltak, a félénkenlőbújó holddal hiába próbálnak versenyre kelni az utcai Lámpák. Fény csak a kovácsoltvas feliratú — Váci Kór Ház — épületből szűrődik ki. Fékez a fehér kocsi, a mentősök kétoldaliról segítve vezetnek egy elgyötört arcú asszzonyt. A férj jó pár lépéssel lemaradva, félénken követi őket. Éjjeli neonfények. Fél tizenkettő. Füst, ital és tömeg a nigilt clubokban. Egy helyen az asztalok össze vannak tolva, nagy társaság mulat: német turisták. A mellettük levő széken, egyedül, egy szemüveges fiatalember kortyolgatja konyakját. Hirtelen felugrik, nem bírja tovább az egyedüllétet. Tíz perc sem telik el, amikor kidüllesztett mellel visszatér, karján egy hosszú hajú, rövid szoknyás szépséggel. Hogyan csinálta, nem tudni, de nagyon, örül, annyi szent. Az átható sikoly éles késként hasítja fel a folyosó csendvásznát. Szabó József hirtelenjében magára kapott ingét gyűrögeti. Nem veszi észre keze mozdulatát. A szülésznők fehér alakja tűnik fel egy pillanatra. Beszélgetni nincs idejük. Hiába néz rájuk a leendő apa kétségbeesett könyörgéssel. Kisállomás a Dunakanyarban. A fiatalok, ha unatkoznak, kiballagnak az állomásra, hogy az öreg „bakterral’ beszélgessenek, szórakozzanak, vicceket meséljenek. lat Az éjszaka, meglepő fordaborította feddgi rendjét. fel a szokások A sorompókezelő laposakat pislog, fejét vakarja, körülnéz és odasúgja a fiatalembernek: — Fiúk, ma nem lehet bejönni, mert megfúrt a kolleginám. Bármikor ellenőrizhetnék. Nesztek, vigyétek az üveget, s gondoljatok rám, fiúk... A fájdalmas kiáltások rövid időközökben, szabályos ütemben, mint a szívverés, ismétlődnek. — Fiú, fiú suttogja maga elé az alig 22 éves férj. Aztán legyint, mintegy önmagának. — Úgyis lány lesz. Újra egyedül van a szemüveges fiatalember. Nem rendel semmit, csak táncol, a nő megunta, otthagyta. Asztalán még mindig csak egy konyakospohár árválkodik.. Már nem olyan boldog — menni készül. A belépő árával itt nem lehet túl jól mulatni. A csend már idegtépő. Köpenysuhogás. A főorvos. Arcán még ott a félbehagyott álom kifejezése. Telefon, komplikáció, sürgős! S már itt van. Bezárul mögötte az ajtó. Mintha szűkülnének a falak. Egy, kettő, három, négy, öt... „Meddig tart ez még?” Rohanó lábak, fiatal, talán huszonhat éves csecsemősnővér önfeledt mosolya, kézszorítása: „lánya van, egészséges!” Megvan a legifjabb őrszentmiklósd, íratlan szabály a várótermekben, hogy csak suttogva szabad beszélni. Ritkán szegik meg. Néha egy alvó, mint most is. Álmában hosszasan, néha üvöltve vitatkozik valakivel. Egy-egy pillanatra dermedt csend, megjelenik rendőr, ránéz az alvó szónokára. Vállat von. — Régi ismerős. Hangulatvilágítás. Piros, kék, lila, lámpák, sejtelmes fény, kezdődik a műsor, kigyulladnak a reflektorok, nők sorozatosan visszatapsolják az énekeseket, a férfiak türelmetlenek, a sztriptízre spórolnak. Nem tudják még , ott nincs ismétlés. óra.Cegléd, vasútállomás, este 11 A forgalmi irodán. — Az állomáson dolgozókról csak a MÁV főnökség engedélyével szabad írni. Az ügyeletes rendőr: — Sajnálom, de nem mondhatok semmit, majd ha jön a felettesem. Az újszülöttek szobájában. A legifjabb jövevény Szabó Erzsiké, elfoglalja az őt megillető helyet a kiságyban, a világban. A főorvos mosolyogva lép ki, üdvözli az újdonsült apukát, gratulál. Kezében még remeg kicsit a cigaretta. Két szülésznő és az ügyeletes orvos segített a szülésnél, az utóbbi meglepően fiatal. Pesten lakik, de a hétből három éjszakát mindig itt tölt. Még ki sem fújhatják magukat, a mentő újra hoz valakit. A hosszú, barna hajú fiatalasszony mosolyog derűs nyugalom szépíti arcát. Agócs Miklós — szintén Férje, őrszentmiklósi — annál sápadtabb. Egyre csak a földet nézi. Még a felesége vigasztalja őt, végigsimít a haján, úgy mondja: „Nem kell egy óra és jobb kedved lesz, ne aggódj”. De tíz perc sem kell... Robogó vonat. A kalauz. — Ami itt van éjjel! Képzelheti. Erre jár az „Ajaj, feketevonat”. Hogy mi a legérdekesebb? Amikor lógni akarnak. Képesek órákat állni a mosdóban. A legrosszabb? Amikor meg akarnak verni, ha nem az utolsó számítom a büntetést.állomástól izgatott csend lesz, amikor bekonferálják a vetkőző számot. Egymáshoz dörzsölődnek a tenyerek, emelkedik a vérnyomás. Jó nő. Vetkőzik derekasan. Mikor a melltartónál tart, a férfivendégek felállnak. A tetem viszont elsötétedik. Moraj. Mire újra világos lesz, előkerülnek a kidobólegények. Nincs dolguk. A bárpultnál sorba könyökölnek. Az egyik el is aludt, a másik keltegeti. — Józsi, itt az asszony, érted jött... Nagy az ijedelem, de amikor látja, hogy csak ugratás az egész, nyugodtan tovább hortyog. Kétszáz forintért. Éjfélkor ér véget a tánc Verőcén. Éjféltől négyig kell várniuk azoknak, akik a szomszéd községekből jöttek. A pénztárosnő becsukta a kisablakot. De elaludni nem tud. Hánykolódik a félálom és az ébrenlét között, mert a fiúk átrendezik a várótermet, a padokon dobolnak, lábukkal a padlón verik a ritmust, s veszettül éneklik: „Kiabálj, énekelj!” Egyszerre megjelenik köztük ő is, és szófogadóan velük kiabál. Hajnali négy. Záróra. Kiürül a night club, megszállják a takarítónők. Az utca párás szürkeségében embercsoport vár a mennek.villamosra, munkába Észrevétlenül kivilágosodik. De még csend van. Pedig a váci kórházban még nincs vége az éjszakának. Hátra van a műtő, a szülőszoba rendbetétele, a műszerek sterilizálása, a betegek reggeli ellátása. Nyugodt éjszaka volt. B. Tamás Ervin— Mészáros Sándor— Varga Vera TÉRZENE Borváros a föld alatt MINDEN MÁSODIK EMBERNEK: EGY LITER MAGYAR BOR Budapesten találjuk az ország egyik legnagyobb borpincerendszerét Valóságos bornagyüzem ez: naponta mintegy 100 ezer palackot töltenek meg benne. A pince labirintusaiban több mint kétezer ember dolgozik. —Mindegy, hogy hol építik fel a pincéket? — Dehogyis! Nemcsak az a fontos, hogy hová telepítsük a borpincét, hanem az is, hogy milyen kőzetanyagok alkotják a falait — magyarázza Farkas Gábor, a Budafoki Pincegazdaság igazgatója. Az 1700-as években Mária Terézia és később II. József ide, Budafokra telepített sok ezer sváb családot. A fővárostól alig 10 kilométerre levő helység azóta egybeolvadt a terjeszkedő Budapesttel. Az őslakók a házépítéshez hegyből termelték ki a kockaa köveket, így hatoltak egyre beljebb és beljebb a hegy gyomrába. Lassan ezután kialakultak a hosszú föld alatti folyosók. A bortermelők és a borkereskedők felfigyeltek ezekre, és 1900-ban végképp birtokukba vették a hegy belsejét. Különleges előnyei vannak a hegy gyomrában érlelt boroknak. Mivel a tufa rendkívül rossz hővezető anyag, jól szigetel, s így biztosítja, hogy a leghidegebb tél és a legmelegebb nyár közötti hőingadozás maximum 4 Celsiusfok, természetesen minden mesterséges hőmérséklet-temperálás nélkül. Optimálisan 12—16 Celsius-fok között „érik” a bor és ez a hőmérséklet itt adva van mondja az igazgató. — Elmondhatjuk, hogy ettől jók a borok? — Nem ilyen egyszerű a válasz. Ezernyi tényező befolyásolhatja. Mi, borászok úgy mondjuk, hogy nincs két egyforma szüret. A jó évjárat az időjárás függvénye. Döntő a napfényes órák száma, a csapadék mennyisége, különösen a szüret időszakának időjárása. A talaj, a levegő különleges összetétele a magyar szőlőtermelő vidékeken kitűnő. Egy hosszú, meleg „vénasszonyok nyara” elnyújtja az érést és sűríti az aromákat. — Tehát a szüreten dől el a bor sorsa? — A szüret csak az első lépés. Számos borkezelési művelet ezután következik. — Ahogy beljebb haladunk a folyosókon, egy idős pincemester ezt így magyarázza nekünk: — A bor élő szervezet: megszületik, fejlődik, s elöregszik, mint az emberek. Szeretetet igényel, gondos nevelőmunkát. Derítés, festés, állandó ellenőrzés. Lényeges, hogy mikor kerül az ital a palackokba. Minden bornak van optimális érési ideje. A magyar homoki fehér borok például átlagosan 3 év alatt érik el ezt a „bort”, a nehéz aszúboroknak, viszont 8 év szükséges. Ha ebben az optimális érési időszakban, kerülnek a palackokba, akkor hosszú esztendőkig megtartják ízüket, zamatukat. Ha pedig túlérlelik, elfárad, elöregszik a bor. Szaknyelven úgy mondják: „Iskolát járt bor lehet csak igazi!” Az üveglopóban arany színben csillog a Balaton vidéki bor. Az íze is kitűnő, koccintunk a borászok egészségére. Budafokon egyébként a sok száz kisebb pincét a hegy mélyén folyosókkal kötötték össze: valóságos kis föld alatti város alakult így ki. Az üzemrészek közti széles utak, útjelzőtáblákkal. És mindenütt hordók, hordók, hordók. A budafoki borpincék a Duna mellett 10 kilométer hosszúságú szakaszon nyúlnak el., Bent a hegy alatt 30 kilométer hosszúságban futnak föld alatti utak, 500 ezer hektoliter bort lehet egyidőben tárolni itt — mondja az igazgató. Az egyik kanyar után „óriással” találkoztunk. — Ez az ország egyik legnagyobb hordója. A „Szent István" 53 500 literes, ennyi bor fér bele domború pocakjába. De itt állt 1896- ban a milleniumi ünnepségek idején a csodahordó is, a 100 ezer literes, amelynek mélyén 12 tagú cigányzenekar játszott. A legkisebb hordó 1 literes és próbaérlelésekre használják. A magyar borokat világszerte az ismert márkák tették híressé. A borok királynője, minden nemzetközi borverseny sokszoros helyezettje a Tokaji aszú. Íze, mint méz, aromája utolérhetetlen.a Tíz év alatt a magyar borexport megduplázódott Másfél milliárd literrel jutott külföldre is, még Dél-Amerikában is kedvelt csemege. A második világháború óta exportált boraink mennyisége azt mutatja, hogy a földön minden második embernek átlagosan egy liter magyar bor jutott. Regös István Jó kereseti lehetőséggel, állandó budapesti munkára (téli idényre is) FELVESZÜNK AZONNALI BELÉPÉSSEL kőműveseket, ácsokat, állványozókat, festőket, mázolókat, asztalos gépmunkásokat, villanyszerelőket, segédmunkásokat és komplett brigádokat. Vidékieknek munkásszállást, étkezési lehetőséget és szociális juttatásokat adunk. ÁLLANDÓ 5 NAPOS MUNKAHÉT Budapesti Építő és Elemgyártó I tsz XVIII., Hengersor a 73.Honvéd pályával szemben, a 42-es villamos végállomásánál) 1968. AUGUSZTUS II, VASÁRNAP A hiszékenység vámszedői A szmokingos fiatalember • Befizetés semmire Táncol az asztal Ismeretlen fiatalember szmokingban feszített a kisváros népes farsangzáró bálján. H. Zsuzsa álmában sem hitte, hogy ilyen csinos lovagja akad. Másnap a fiú megkérte Zsuzsa kezét. „Pesten garázsban dolgozom — mondta a leánykérő —, lakásom, 2000 forint havi fizetésem van.” A szülők beleegyeztek a házasságba, hasnap volt az esküvő. há eelteltek a mézeshetek, Zsuzsa mind sűrűbben kérlelte férjét: utazzanak fel Pestre, látni szeretné jövendő otthonát. Ám a fiatal feleség egy reggel hűlt helyét találta férjének. Csak később, a rendőrségen derült ki, hogy szmokingos fiatalember mega rögzött bűnöző, két és fél éves börtönbüntetése elől menekült el Pestről Zsuzsát a vak bizalom, a hiszékenység késztette arra, hogy örök hűséget esküdjön egy ismeretlen fiatalembernek. Hogy nem a szmoking teszi az embert? Erre nem is gondolt A hiszékeny ember figyelmét legtöbbször a külsőségek kötik le, ezekből ítél. A lány esetében bizonyos fokig közrejátszott a fiatalokra jellemző meggondolatlanság, de a szülők, hozzátartozók hiszékenységére aligha lehet mentséget találni. „Mintaeset” — mondták a rendőrségen az iménti példára utalva. A hiszékenységnek azonban sok egyéb mintaesetével is találkozhatunk a rendőrségi krónikában. tés Tavaly ilyenkor — hirdeútlán — vegyészmérnököt keresett az egyik kisipari szövetkezet. A felhívásra többen jelentkeztek, köztük egy 40 év körüli, jól öltözött, kellemes modorú férfi. Csakhamar megnyerte a szövetkezet vezetőinek bizalmát, olyannyira, hogy elfelejtették kérni a diplomáját. Hiába is kérték volna. A mérnök úrnak titulált férfi ugyanis sohasem járt egyetemre, csupán gázmesteri vizsgája volt. Amikor felvették a szövetkezetbe, hirtelen nem jutott más eszébe, a gázmesteri oklevél számát diktálta be a mérnöki diploma számáua. Később a munkakönyvébe is bejegyezték, hogy vegyészmérnök. Néhány hét elteltével a gázmester munkahelyet változtatott, ugyancsak vegyészként alkalmazták. És még ma is alkalmaznák, ha közelmúltban nem lopott volna el a vállalattól 10 000 forintot érő vegyszert. Olykor még középkori ostobaság is hatalmába keríti a hiszékeny embereket. Falusi ismerősöm mesélte a minap, hogy szűkebb hazájában még mindig divat a szellemidézés. Gyászruhás asszonyok 50—100 forintot fizetnek a szellemidézőknek, hogy megjelentessék előttük elhúnyt gyermekük, hozzátartozójuk szellemét. tatás Mások az asztaltáncosvalódiságában hisznek. A világűr titkaiban jártas iskolás gyerekek is gyanútlanul ülik körül azt az asztalt, amelyre a szeánszvezető is ráhelyezi a kezét. A szeánszvezető bizonyítja: szó sem lehet csalásról, lám, az ő keze is az asztalon van. De azt már nem tudják az avatatlan gyerekek, hogy a szeánszvezető pálcát dugott a kabátja ujjába és a pálca végét az asztal lapja alá helyezte. A babonás hiszékenységében olykor a városi ember sem marad el a falusitól. Egyik kollégámat a minap varázserejű cédula invitálta az egyik bérházba. Itt él a mindentudó jósasszony. A szívélyes hölgy írást elemez, hajlandó a postai válaszadásra is, ha megfizetik. Egy elemzése húsz forint. Jobbára művelt, sokat tapasztalt emberek járnak a jósnő boszorkánykonyhájába, leveleznek vele, bizonyára valamennyien megsértődnek, amiért most őket is a hiszékenység áldozatai között emlegetjük. Ezek után csodálkozhatunk-e azon, hogy — rengeteg rendőrségi eljárás, bírósági ítélet ellenére — a hiszékenység tovább él, terebélyesedik? Pedig sem a rendőrség, sem a bíróság nem találhat fel olyan varázsszert, amely megóvja a hiszékeny embereket a kártékony elemektől. A hiszékenységet kell irtani, kinek-kinek a saját háza táján. K. F.