Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-04 / 102. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI LAKJA XIV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM ÁK : 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 4., HÉTFŐ KAMBODZSA „Blitzkrieges" álom Vietnam és Laosz után immár egy harmadik indokínai országból, Kambodzsából rendszeresen érkeznek az amers rkai agresszióról szóló jelentések. A legújabb hírek szerint intenzív harcok folynak a fővárostól, Phnom Penhtől délkeletre, az úgynevezett Kacsacsőrben levő Sway Rieng térségben a partizánok, illetve a behatoló amerikai—saigoni expedíciós egységek között. Nem sok jel mutat arra, hogy az amerikaiak komolyan gondolnák, amit Washingtonban ígérnek: hogy hamarosan elhagyják Kambodzsát. A határvidék északi részében, az úgynevezett Horogban, a 7-es számú stratégiai fontosságú út mentén megkezdték tüzérségi bázisuk kiépítését, ami legalábbis erősen valószínűvé teszi, hogy nem rövid átvonulásról, hanem hosszabb tartózkodásról van szó. A „blitzkrieg”, a villámháború a történelemben nem sokszor vált valóra, rendszerint kiagyalóinak tadt. A legutóbbi álmamaesztendők délkelet-ázsiai tanúságai is amellett szólnak, hogy a Pentagon aligha hihet saját terminusában, a „hat-nyolchetes” kambodzsai villámháborúban. (Folytatás a 2. oldalon.) Ingujj helyett télikabátban ♦ Dolgoztak az ünnepek alatt is ♦ Érte-e fagykár a gyümölcsösöket? ♦ Helyzetjelentés a földekről i Ma egy hete még május véhőmérséklettel kényeztetett bennünket az április — szombaton viszont kerek két hónappal vonult vissza a tavasz: március 25-e körülinek felelt meg az időjárás. Fürdőruha helyett télikabátot parancsolt ránk a váratlan hideg, s egyelőre nem is nagyon bizakodhatunk a végleg köszöntő, kellemes melegben,deami a mezőgazdászokat illeti, eléggé megoszlik a véleményük a jelenlegi időjárásról. Jónéhány üzemben — főképpen a homokosabb dombhátakon működőkben — örömmel fogadták az áprilisi esőzéseket. Ezeken a helyeken ugyanis itt-ott már a szárazság jelei kezdtek mutatkozni. Azokon a vidékeken, ahol a talaj nagy mennyiségű csapadékot szívott magába, a legkisebb nedvesség is megbénította a kinti munkákat. Persze, abban valamennyi mezőgazdasági szakember egyetért, hogy a hosszúra nyúlt tél, és a csapadékos március után, az április végi nedvesség utánpótlásért sem szabad elmarasztalni a természetet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban is elmondották: az idén sem nélkülözhetjük a májusi esőt, változatlanul érvényes tehát a megállapítás, hogy aranyat ér. A földekről érkezett jelentések szerint az április végi, május elejei kellemetlen időjárási fordulat ugyan lelassította, de nem tudta teljesen megbénítani az időszerű tennivalók végzését. Május 1-én megyeszerte dolgoztak a gazdaságokban, valóban munkával ünnepeltek, szántottak, vetettek, ápolták az őszi kalászosokat, palántáztak. A legtöbb helyütt a kukoricát vetették. Nem volt melegük sem a traktorosoknak, sem a növénytermesztőknek, ám azért törlesztettek az összetorlódott adósságból. Szombaton pihenőre kényszerítette az eső a földek munkásait, de vasárnap ahol (Folytatás a 2. oldalon.) Kitüntetett vállalatok Hatmillió kenyér Percenként egy sertés Golyóstoll Közel-Keletre Sütőipari Vállalat a „Szocialista munka vállalata” lett. Rászolgáltak a kitüntetésre. A ráckevei, dunaharaszti és dabasi járás háziasszonyai egyformán elégedettek a 48 apró sütöde termékeivel, a jóillatú, ropogós kenyérrel, kiflivel. Egyre több készül belőlük: a múlt év első negyedében például 5600, s az idén már 6100 tonna fehér kenyeret adtak el. (Hatmillió egykilós kenyér!) S lám, mi lesz a tésztából? Tízmillió forintos nyereség! S ezzel tavaly elérték a 140 forintos termelési értéket. Nemcsak az ízek, a számok is kellemesek. Joggal örvendezhetett hát a vállalat 720 dolgozója. Közülük a legjobbak örülhettek a „kiváló dolgozó” kitüntetésnek és a pénzjutalomnak is , mert, ahogy mondják, „hullt az áldás”. Aztán táncba vitték a lányokat, asszonyokat, szólt a nóta, pergett a szó, s ki tudja, meddig tart a vngadozás, ha az éjféli zárszó — no, meg a feleségek —, haza nem parancsolják az izzó kemencék koránkelő mestereit. Kétszeres volt az öröm a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi gyárában: tíz év után újra élüzemnek mondhatják magukat. Érdemes odafigyelni: 1950- ben 500, tavaly már 6000 szarvasmarhát vágtak le és dolgoztak fel. Megtízszerező(Folytatás a 2. oldalon.) A pékek ünnepe délután 4 órakor kezdődött Szigethalmon, a Csepel Autógyár művelődési házában. Önnön munkájukról szólt a dicsérő szó: a dunaharaszti (IV-es számú) Tovább vonult Budapestről a szovjet hajóraj Több napos budapesti vendégeskedés után vasárnap reggel felszedték horgonyaikat a szovjet hadihajók, s továbbvonultak fővárosunkból az egyik csehszlovákiai kikötő felé. A búcsúztatásnak ugyanúgy nagy nézőserege volt, mint a fogadtatásnak. A partról katonazenekar adott „hangos” tisztelgést a szovjet hadiegység törzshajóján parancsnokoknak, felsorakozó tiszteknek és az üdvözlést a bázishajóról a szovjet viszonozták.tengerészzenészek F. E. Pahalcsuk ellentengernagy, a Szovjetunió hőse, a fekete-tengeri szovjet flotta folyami rajának parancsnoka köszönt el egységének tisztjei és legénysége nevében a házigazdáktól, akiknek képviseletében Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Gyenes András külminiszter-helyettes, továbbá a Fővárosi Tanács és a budapesti társadalmi szervezetek több képviselője jelent meg a búcsúztatón. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és V. K. Gvozd altábornagy, a nagykövetség katonai és légügyi attaséja. Csehszlovákia magyarországi nagykövetsége részéről megjelent Viliam Salgovic ezredes, katonai attasé. Végig a magyar határig terrjedő Duna-szakaszon a magyar flottilla naszádjai adtak kíséretet a barátsági úton levő szovjet haditengerészeknek. Májusi zászlók alatt Harsonaszótól - díszkivilágításig - Olimpikon a menet élén Képernyőn: Budapest—Miskolc—Cegléd A napfényt lehet-e szívek melegével pótolni? Ünnepünkön, mint a kései tavasz majd minden napján, híján voltunk a napsugárnak, gomolygó felhőkre kellett félve pislognunk, s fázósan húztuk összébb a kabátot, — ám a fény, ragyogás, pompa nem maradt el így sem. Kora reggel megcsendültek a trombiták, zengő ütemét verték a fúvós zenekarok a munkásindulóknak, s ha már dalra keltünk, dalra fakadtunk magunk is: a nagyvilágban, az országban, a megye városaiban, falvaiban ezrek álltak a zászlók százalá, hogy ezer színt bontó menetükkel ünnepeljék a munkásszolidaritást, a munkások májusát.ges Virágok nyiladoztak a kétkezekben, hatalmas transzparensekkel kelt bírókra a szél, zászlók csattogtak, fürge sportolók, úttörők, KISZ-esek mutatták ügyességüket, szónoklatok hangzottak el — s az ünnep melege áthatott mindenkit, forró boldogságról a májusi szél, szerte vitt hírt a világba. Moszkvától— Tokióig A nagyvilág munka ünnepéről néhány táviratiban fogalmazott mondat:stílusMoszkvában az idén is hatalmas demonstráció köszöntötte május 1-ét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt negyedszázad alatt megszületett és megerősödött a szocialista világrendszer, eltűntekcatnyi új, független állam lépett a nemzetközi élet porondjára. A beszéd után órákon át hömpölygött a tíz és tízezer, száz- és százezer felvonuló színes áradata. Szófiában az előző napi havazás után napos idő köszöntött a városra, s így került sor az ünnepségre. Prágában Gustav Husak köszöntötte a dolgozókat a munkásosztály ünnepén. Ezekben a napokban emlékeznek meg különben Csehszlovákia felszabadulásának 25. évfordulójáról is. Jugoszlávia valamennyi köztársaságában kiosztották a termelés, a tudomány, a műszaki fejlesztés terén elért eredményekért az úgynevezett „májusi díjakat”. ünnepi nagygyűlésen Hanoiban hoztak határozatot: Vietnam népe elszánta magát a déli országrész felszabadítására. Kairóban harmincezer munkás vonult fel. Washingtonban ezen a napon több helyütt sztrájkoltak a munkások, s összecsaptak a sztrájktörőkkel, illetve az őket védelmező rendőrökkel. Tokióban az óriásparkban több mint fél(Folytatás a 3. oldalon..) BUDAPESTEN A FELVONULÁS TÉREN Kádár János nyilatkozata Kádár János a budapesti dolgozók felvonulásáról a következő nyilatkozatot adta: — A májusi seregszemlében — amely szemmel láthatóan az idén is szép és lelkes hangulatú ünnepség —, mindig van valami állandó és egyben új vonás is. Szép hagyomány benne a munkásosztálynak immár nyolc évtizede megnyilvánuló nemzetközi szolidaritása, új vonását pedig az adott esztendők újabb és újabb eseményei jelentik. Idei május elsejénk például szorosan kapcsolódik hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100 évfordulójához, továbbá mindahhoz, ami ezekkel a jubileumokkal összefügg. — Szolidaritásunk, amely e fejezésre jut, szintén kétoldalú. Pártunk, öntudatos munkásosztályunk, egész dolgozó népünk együtt érez a szocialista országok népeivel, a nemzetközi munkásosztállyal, a szabadságukért bárhol is éljenek küzdőkkel, a világon. S érvényes ez fordítva is: a világ minden haladó embere szolidáris népünkkel, velünk érez és lelkesedik, sikert kíván nekünk. Ez minden nemzetközi találkozón — így legutóbb a moszkvai jubiláris Lenin-ünnepségen is — igen meggyőzően nyilvánult meg, s ez nagy erőforrás számunkra. • Híven tükrözi e seregszemle dolgozó népünk öntudatát és munkakészségét is. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmával készített számvetés megmutatta, hogy bár egyáltalán nem volt könnyű dolgunk az elmúlt negyed században, a mérleg mégis kitűnő. Lehet és érdemes tehát dolgozni. S ha előre nézünk gondoljunk mindig arra, hogy most már kitaposott úton járunk, kialakult, szilárd politikai vonalunk, amelyet követünk, ezt fejlesztjük, erősítjük, s ennek megfelelően dolgozunk. Az idei első negyedév munkája bíztatóan, jól indult — ezen az úton kell továbbmennünk. Egész népünkre értve mondhatjuk, hogy ahogyan dolgozunk, olyanok lesznek eredményeink, örömeink, olyan lesz elehaladásunk. Ami engem illet, mint mindig, most is optimista vagyok, bizakodva tekintek a jövőbe, és szerintem minden gondolkodó emberünk ezt teheti. Megragadom az alkalmat, és a munkás szolidaritás e nagy ünnepén szívből köszöntöm munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a kommunistákat és a párton kívülieket, egész népünket, mindazokat, akik a szocializmusért készek — mint az eredmények mutatják —, tudnak is dolgozni — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. Fegyelmezett sorokban vonul a ceglédi diákság a dísztribün előtt. Fotók: Urbán