Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

6 Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vita a kötbér körül • Házastársak kárigénye A gyermektartás mércéje © A kötbér érvényesítésével kapcsolatban irányelvül szolgáló törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. " Egy vidéki mezőgazdasági gépjavító vállalat szerződésileg kötelezte magát, hogy megállapított határidőre, az tsz részére, 3 millió 350 egyik ezer forintos költséggel 50 vagonos hűtő gyümölcstárolót épít. Hathetes késedelemmel megtörtént az átadás, de 140 ezer forint értékű mennyiségi és minőségi hibát állapítottak meg. A javításra kitűzött határidőt a vállalat nem tartotta be, sőt arról értesítette a szövetkezetet, hogy „a hűtőház berendezése szétfagyott, nem helyezhető üzembe, a műszaki átadás további értesítésig elmarad”. Öt hónappal később az átadásról újabb tárgyalások kezdődtek, s ennek során a tsz közölte a vállalattal: az üzembe helyezési késedelemmel kapcsolatos kötbér- és egyéb kárigényét fenntartja. Végül is majdnem 10 hónap múlva a létesítményt a szövetkezet átvehetné, de már ezt megelőzően 267 ezer forint kötbér megfizetéséért a vállalat ellen pert indított. A járásbíróság, majd a megyei bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy az igény érvényesítésével a szövetkezet elkésett. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A törvényességi határozat indokolása a következőket fejtette ki: _ A kötbér esedékessé válik: 1. késedelem esetén, amikor késés megszűnik, a póthatára idő lejár, vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértéket; 2. hibás teljesítésnél a kifogás közlésével; 3. szerződésszegés esetén, amikor erről a másik fél tudomást szerez. Ebben az esetben az elévülési határidőt félbeszakította a vállalat közlése, hogy kártérítési és kötbérigényét fenntartja, amihez járul, hogy a tsz a kötbérfizetés iránti keresetét a üzem végleges átadása hűtőelőtt több mint 2 hónappal előbb nyújtotta be, amikor tehát vállalat még teljesítési késedelemben volt. Egy tisztviselő házaspár autója, amelyet a férj vezetett, összeütközött egy szabályosan szembe jövő gépkocsival. A karambol következtében a férj mellett ülő feleség oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy majdnem egy évig kórházban kezelték. Végül is munkaképessége kétharmadát elveszítette, és rokkantállományba került. A baleset miatt a férjet súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés miatt 9 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az Állami Biztosító a kár megtérítését azzal az indokolással tagadta meg, hogy a feleség mint házastárs férjével együtt az autó üzemben tartójának tekintendő, és így a kötelező autóbiztosítás alapján kártérítést nem követelhet. Ilyen előzmények után az asszony pert indított férje ellen, amelyben 10 ezer forintot és havi járadékot követelt. A férj pernyertessége érdekében az ügybe az Állami Biztosító is beavatkozott. A Központi Kerületi Bíróság a keresetet elutasító ítélet indokolásában kimondta: a peres felek között házastársi vagyonközösség állt fenn, ezért ilyen jellegű per férj-feleség között fogalmilag kizárt. Közös üzembentartók egymástól kártérítést nem kérhetnek. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspontot foglalta el: A házastársi vagyonközösség és az autó közös üzembentartása, továbbá az a körülmény, hogy az autó forgalmi engedélyét az asszony nevére állították ki, nem ki annak a lehetőségét, zárja hogy a feleség kártérítési igénnyel léphessen fel férje, a kocsi másik üzembentartója ellen, akinek vétkességét egyébként jogerős ítélet állapította meg. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles. E jogszabály alapján a férj kártérítési felelőssége fennáll. Tévedett tehát a bíróság, amikor az asszony keresetét elutasította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kárigény jogi alapját megállapította, a kerületi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra, illetve a kárösszeg megállapítására utasította. Egy tsz-tag házasságát a járásbíróság felbontotta és a férjet gyermektartás címén „mindenkori jövedelme 20 százalékának” megfizetésére kötelezte. Ítéletét azzal indokolta, hogy az apa változó jövedelmű munkakörben dolgozik és így a százalékos megállapítás a gyermek érdekében áll. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte. Megegyezés hiányában a gyermek és az anya fokozott bírói jogvédelem érdekében a gyermektartásdíj összegét az apa, illetve a tartásra kötelezett személy kereseti (jövedelmi, vagyoni) viszonyai alapján kell megállapítani — hangzik a határozat. Az illetőt legalább olyan összeg fizetésére kell kötelezni, ami havi jövedelmének 20 százalékát teszi ki. Ebben az esetben a járásbíróság nem tisztázta az apa jövedelmét, nem kereste meg a munkáltatóját, hanem elfogadta a férfi bemondását. Ezenkívül a gyermektartás díját határozott összegben és nem százalékszerűen kell megállapítani. Hajdú Endre © © NICK Új jelzőanyag használatát kezdték el Közép-Európa legnagyobb folyószabályozási kísérleti telepén, a Vas megyei Nick község határában, a Rábán. A két éve létesült állomás élénk nemzetközi érdeklődés közepette keresi a folyószabályozás új útjait. E munkája során ultraibolya fény hatására világító festékkel bevont kavicsot használ. A magyar vízügyi szolgálatban első ízben kerül sor ilyen folyószabályozási kísérletekre, de még külföldön is ritkaságnak számítanak. A különböző színűre festett kavicsokat szabályozandó folyó meghat arozott helyeire, zátoni, a partszakaszaira rakják ki figyelemmel kísérik, hogy s a folyó munkája során hová sodródnak. A napfény hatására világító kavicsok megtett útja kitűnő információkat szolgáltat a szakembereknek a szabályozás módjáról, technológiájáról és helyéről. E kísérletre az Alpokban eredő, nagy esésű, medrét sűrűn változtató, ősállapotban levő Rába ideális terep. Az új jelzőanyag „bevetésével” végzett kísérletek eredményeit az egész magyar vízügyi hálózat felhasználja, külföld is állandóan tájékozódik róluk. Nemrégen portugál és más európai országokból való szakemberek jártak a telepen. Világító kavicsok etm MEGYEI'^JHírlap Abszolút akadály „Miért nem volt még soha női elnöke az Egyesült Államoknak?” — kérdi Nino Manfredi egy amerikai színésznőtől. „Micsoda kérdés” — feleli a színésznő —, „nem tudja, hogy az elnökjelöltnek legalább 35 évesnek kell lennie?” 1970. OKTÓBER 9., PÉNTEK Hétszer tíz emelet Hét tízemeletes lakóház épült Szeged új negyedében, Tarjántelepen. Az egyenként 50 lakásos épületeket a Dunaújvárosi Házgyár épületelemeiből szerelték össze. A toronyházakba megkezdődtek a beköltözések. Jaguár a nagyerdei kultúrparkban Állatok a kölcsönben NYLONSAPKÁS STRUCC A magyarországi állatkertek összefogásának eredménye, hogy az érdekesebb egzotikus állatok egynémelyikét már vidéken is bemutatják. Természetesen a budapesti Állatkert nyújtja a legtöbb segítséget, rövidebb-hosszabb időre „kikölcsönzi” ezeket a ritka példányokat. Most küldtek egy jaguárnőstényt Debrecen nagyerdei kultúrparkjának, s egy strucctojót Pécs mecseki kultúrparkjának. Meglehetősen sok bonyodalmat okozott azonban a strucc szállítása. Rendkívül ideges, házsártos ugyanis a tojó, s nem tűrte, hogy ládába tuszkolják. Érdekes ötlete támadt azonban az egyik gondozónak: nylonsapkát, mondhatni kámzsát húztak a méltatlankodó „utas” fejére. A strucctojónak e művelet nyomán „elhomályosult” a látása, s olyannyira kezessé vált, hogy könnyen betessékelhették a ládába. Természetesen a megfelelő egészségügyi feltételekről is gondoskodtak, nehogy megfázzon e szárnyas az őszi hidegben. A kikölcsönzött állatok csak pároztatásra látogatnak újra Budapestre. Így most kapja vissza vemhesen zebrakancáját a debreceni állatkert. Óriás termés — óriás tőkén Pécs „élő műemléke” — az ország legöregebb szőlőtőkéje — megifjodott, és óriási termést hozott az idei őszön. Csaknem kétszáz egészséges szőlőfürt termett rajta, s egy-egy fürt súlya negyed és fél kiló között váltakozik. A Kulich Gyula utca 6. számú házának udvarán viruló tőke életkorát — levéltári feljegyzések alapján több mint háromszáz évre becsülik. Feltehetően a XVII. század közepén, azaz még Pécs török hódoltsága idején ültették el a Rosamenna divacca fajtájú szőlőt a Mecsek déli lejtőjén. Az évszázadok óta gazdagon termő és időközben fává terebélyesedett szőlőtőke az utóbbi időben pusztulásnak indult. A közelében végzett földmunkák során ugyanis súlyosan megsérült a gyökérrendszere. 1963 őszén szakemberek fogtak hozzá a szőlőmatuzsálem megmentéséhez, és fáradozásuk teljes sikerrel járt: a csodálatos életerejű szőlőfa teljes mértékben regenerálódott. A NATÁRREND VÉDELMÉBEN Sorok az államhatár mellől Megyénknek csak kis területe fekszik az államhatár közelében. Ezen a vidéken az emberek nap mint nap találkoznak szolgálatot teljesítő határőrökkel. Ezért is olvastuk örömmel Tóth István határőr őrnagy hozzánk írt sorait. A határőrség megalakulása óta eltelt 25 esztendő során szívélyes, baráti kapcsolat alakult ki a polgári lakossággal. E jó viszony bizonyítására számos példát sorolhatnánk fel. Elegendő, ha csupán azt említjük meg, hogy a határsértést elkövetők egyharmadát éppen a határszéli falvak lakóinak segítségével fogták el. Megyénkben Vámosmikola már „határőr község”. Ezt megtisztelő címet a határőrizet ellátásához oldalú segítséggel nyújtott sokték ki a község lakói.érdemelA megye területén működő alegységek beosztottjai sokoldalú kapcsolatot tartanak fenn a községek KISZ-fiataljaival. Közös rendezvényeket szerveznek: színvonalas kultúr és sportműsorokon, vetélkedőkön vesznek részt. A határőrség és a polgári lakosság között kialakult jó viszony további tennivalókat vet fel, hiszen az a cél, hogy még az eddiginél is szorosabb kapcsolatot tudjanak kiépíteni egymással. A legfontosabb: a határrend betartása. A baráti Csehszlovák Szocialista Köztársasággal meglevő jószomszédi viszony arra kötelez, hogy tiszteletben tartsák szuverenitásukat, területi sérthetetlenségüket. Az utóbbi időben azonban gyakran történnek olyan kisebb-nagyobb vétségek, amelyek sértik ezt az államközi szerződést. Természetesen ezek jó része azért fordul elő, mert sokan nem ismerik kellőképpen az ide vonatkozó rendelkezéseket. A határsértés leggyakoribb esetei például a tiltott helyen és területen történő halászat, vadászat, fürdés, állatitatás, gomba- és gallyszedés, a háziállatok átkóborlása stb. S kik azok, akik a meglevő rendelkezéseket nem tartják be? A tapasztalat szerint jórészt serdülőkorban levő fiatalok, valamint a határ menti községekben üdülők. A kérés a községek dolgozóinak szól: gyermekeiket, vendégeiket tájékoztassák a legalapvetőbb szabályokról, hiszen csak így kerülhetők el az említett esetek. A gyerekeket egyedül lehetőleg ne engedjék a határ közelébe, s kirándulni is csak felnőtt kísérővel induljanak. Egyébként a határrend betartásával kapcsolatos kérdésekről bárkinek készséggel adnak felvilágosítást az alegységeik parancsnokai. Befejezésül még annyit: a határőrség balassagyarmati parancsnoksága ezúton is köszönetet mond a határ menti községek lakosságának, a megye dolgozóinak azért a támogatásért, amellyel segítik munkájukat. A puskás ember — Neve? — Márton Ambrus. — Foglalkozása? — Mezőőr vagyok a nagykőrösi Petőn Termelőszövetkezetben. — Miért nem csősz? va.— Mert így vagyunk fogadFélig igaza van, ha tiltakozik a csőszség ellen. Hol van ő már a furkósbotos, legtöbbször öregember csősztől! Fiatalember, duplacsövű puskája van, egyenruhája és az egyenruhán fénnyel csillogó jelvény: mezőőr. Hivatása is más, mint elődjeié volt. A puska használatához tudnia kellett fegyverismeretet, egy csomó madár hasznát, kárát. És megtanították a vagyonbiztonságot célzó jogszabályok egész gyűjteményére. Ha valakinek a tehene belelegel más kukoricájába, azért többféleképpen lehet eljárni ellene. A tehén gazdája ellen persze. Meg lehet büntetni szabálysértésért, meg lehet fizettetni vele a kárt pénzben, de egyezség is születhet a szembekerült felek között. A mezőőrnek a határőrzés továbbra is feladata. Sokan vannak, akik még mindig szeretnek a készre járni. Márton Ambrus szigorú ember. Aki a tilosban jár, nem kerülheti el a büntetését. Legtöbben fűkaszálás, vagy legeltetés közben esnek áldozatul a csábításnak — mert itt szó szerint igaz, hogy a szomszéd rétje zöldebb, mindig kedvesebb. Márton Ambrus nemcsak őrködik, hanem segítséget is nyújt. — Nyáron a mezőkön sok a szarka, az apró jószágok veszedelme. Egy-két lövést leadok a fészekbe és már el is hárult a baj. Feltéve, ha nem öreg a szarka, mert annak az eszén még puskával is nehéz túljárni. Külön feladata szőlőérés idején a seregélyek riasztása, mert azok ugyancsak lopják ám a termést. Tanyákon sok dolga van a puskás „csősznek”, egy kicsit a rend őrének is számít. — Haragosa van-e? — Akit egyszer rajtakapok valamin, hát az nem borul a nyakamba másnap se, hogy kedves testvér, de jó, hogy találkoztunk. Van, aki sokáig tartja a haragot, de olyan is volt, aki nem sokkal az eset után, szintén segítségért jött, mert valakinek a széttúrta a veteményét.disznaja — Örömmel látom, hogy egyre fogynak a szabálysértők. Talán sikerül beláttatnom az emberekkel, hogy az ő érdekükben dolgozom. Sok jót is mondanak erre a puskás emberre. Tanyai ő is, nem is tudja felülről nézni a tanyán élő embereket. (miklay) Százezer kiló fisióit, pácolt libamell Megkezdődött az őszi idény a Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyárában. Az országban ez az üzem készít baromfikonzerveket. Ezekben a napokban főként kövér liba érkezik a gyárba. Hízott libából naponta kilencezret, az egész őszi idényben pedig összesen több mint 350 ezret dolgoznak fel. Többek között füstölt a pácolt liba mellett, tömi húst, szarvasgombával libamájkrémet, ízesített májroládot készítettek belőle. Csupán a speciálisan fűszerezett libellből százezer kilót adnak piacra.