Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

Az SZKP XXIV. kongresszusán Vita az új ötéves tervről A Kremlben szerdán foly­tatta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A kül­döttek megvitatják Alekszej Koszigin kedden elhangzott beszámolóját a népgazdaság fejlesztésének kilencedik öt­éves tervéről. Valamivel 10 óra előtt nagy taps fogadta a kongresszus elnökségének a terembe lépő tagjait. „Teljesítjük és túltel­jesítjük az új ötéves tervet” — kiáltották felállva a küldöt­tek. Eközben a tanácskozási te­rem számos pontján „miniün­nepségek” zajlottak: a küldöt­tek azokat a társaikat köszön­tötték, akik a kongresszus ide­jén kapták meg a Szocialista Munka Hőse kitüntető címet. Ezt követően Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a délelőtti ülés elnöke, Pjotr Nyeporozs­­nyij energetikai és villamosí­tási minisztert szólította a szó­noki emelvényre. Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy az egységes villamossági és távvezeték-rendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesz­tése nemcsak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat Példaként hozta fel a mi­niszter a Béke-távvezeté­ket, amelybe a Szovjet­unión kívül Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária is beletartozik. A miniszter ezután az erő­művek automatizálásáról be­szélt, majd a falu villamosítá­sának jelentőségét ecsetelte. Kiemelte, hogy ez két dolgot jelent: egyfelől a falusi ház­tartások villamos árammal való ellátását, másrészt a me­zőgazdasági munkák villamo­sítását. Nyeporozsnyij vitába szállt azokkal a kongresszusi felszó­lalókkal, akik környezetvéde­lem címén a víztárolók, vízi erőművek építését nehezmé­nyezik. Hangoztatta, hogy az építkezések összhangban áll­nak a föld védelmével. Nyo­matékosan rámutatott, hogy a kérdést komplex módon kell megközelíteni: az energiabázi­sok kiépítését úgy kell végez­ni, hogy abból a haltenyésztés, az­­ öntözéses gazdálkodás, a rizstermesztés is profitáljon. Ezután Vaszilij Prohorov, a szovjet szakszervezetek köz­ponti tanácsának titkára fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevé­kenyen kivették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. A dolgozók tízmilliói vitatták meg az irányelveiket, számos javasla­tot terjesztettek elő, amelyeket figyelmesen megvizsgált az (Folytatás a 2. oldalon.) Az SZKP XXIV. kongresszusának küldöttei nagy érdeklő­déssel veszik át a tanácskozás eddigi anyagait. Tanács vb előtt a gyenge termelőszövetkezetek támogatása Tegnap különösen élénk vi­ta zajlott a Pest megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának ülésén, melyen dr. Mondok Pál elnökölt. Indokolt volt a nagyfokú érdeklődés, hiszen két olyan fontos napirendi pont is szerepelt a megtár­­gyalnivalók között, mint az 1970-es költségvetési gazdál­kodás ellenőrzésének tapasz­talatai és a megye termelő­­szövetkezeteiről szóló jelentés megvitatása. Békési László, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezetője elmondotta, hogy még sok he­lyen nem tudták befejezni a pénzügyi vizsgálatokat a já­rási és községi tanácsoknál. Ennek egyik oka: kevés az el­lenőr. Antal József, a Pénzügymi­­nisztérium osztályvezetője vendégként szólt hozzá a té­mához. Elmondotta, hogy or­­szágszerte jellemző az ellen­őrzések gyengülése, pedig a községi tanácsok hatáskörének kiszélesítésével ennek jelentő­sége egyre fontosabb. Megje­gyezte: nem ártana a megyé­ben is felülvizsgálni a pénz­ügyi szakemberek elfoglaltsá­gát, hiszen sokszor már meg­haladja erejüket a számtalan feladat.­­ Kijelölték az ülésen azokat termelőszövetkezeteket is, amelyek kedvezőtlen adottsá­­gúak, s meghatározták ezek­nek a gazdaságoknak nyújtan­dó állami támogatás mérté­két. Ebben az esztendőben ti­zenhárom kedvezőtlen terme­lőhelyi adottságú gazdaság kö­zül hat termelőszövetkezet kap 4,5 millió forintos jöve­delemkiegészítést további há­rom szövetkezetet pedig közel 1 millió forint esetenkénti tá­mogatásban részesítenek. Az egyéb okból kedvezőtlen adott­ságú kilenc megyei tsz több mint 8 és fél millió jövede­lemkiegészítést kap 1971-ben. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese beszá­molt a végrehajtó bizottság­nak arról, hogy a megye töb­bi termelőszövetkezete a mel­léküzemágak eredményes munkájának köszönheti a sze­rencsésnek mondható évzá­rást. Csillagváros vendége: Kádár János Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Kapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, az SZKP résztvevő XXIV. kongresszusán magyar klöttség tagjai szerdán pártbül­láto­gatást tettek a „Csillagvá­rosban”, ahol a szovjet űrha­jósok élnek és dolgoznak. A magyar vendégek megte­kintették a „Csillagváros” ne­vezetességeit, felkeresték a Jurij Gagarin Múzeumot, s le­vetítették nekik „A mi Gaga­­rinunk” című filmet, amely a világűr úttörőjéről készült. A múzeum emlékkönyvébe Kádár János a következőket jegyezte be: „Tiszta szívem­ből minden jót, újabb sikere­ket kívánok a szovjet űrha­jósoknak, oktatóiknak és pa­rancsnokaiknak tevékenysé­gükhöz, amely a szovjet nép, minden nép, az egész embe­riség javát szolgálja.” Kádár Jánost és Rapai Gyulát Georgij Beregovot, Andrijan Nyikolajev és Pa­vel Popovics űrhajós vezette körül a Csillagvárosban. A vendégeket elkísérte Vla­gyimir Kirilin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese és Pavel Ku­­tahov légimarsall, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek helyettese. Kétoldalú szovjet-angol tárgyalások a közel-keleti helyzetről Három nap múlva kezdheti az érdemi munkát az arab országok „Jordániai“ értekezlete A brit külügyminisztérium szóvivője szerdán bejelentette, hogy április 2-án, pénteken Londonban kétoldalú szovjet­­angol tárgyalásokat tartottak a közel-keleti konfliktus rende­zésének kérdéséről. A tárgya­lásokon Szityenko, a szovjet külügyminisztérium közel-ke­leti főosztályának vezetője ve­zette a szovjet küldöttséget, az angol delegáció élén A. D. Parsons államtitkár-helyettes állt A két részből álló tárgyalá­si napot diplomáciai megfi­gyelők biztató kezdetnek te­kintik, hiszen évek óta nem került sor ilyen természetű angol— szovjet megbeszélésekre. Jól értesült megfigyelők sze­rint a tárgyalások célja a kö­zel-keleti helyzet általános át­tekintése és beható eszmecse­re volt. Ezért konkrét dönté­sekről nem is volt szó. ★ Az Al Ahram szerdán közli, hogy a jordániai válság ügyé­ben kezdeményezett értekez­let, amely az arab országok állam, és kormányfőinek kép­viselőit gyűjti egybe Kairó­ban, három nap múlva kezd­heti meg érdemi munkáját. A résztvevők két fontos beszámolót hallgatnak meg: Bahi Ladghamnak, a kairói megállapodás betartására fel­ügyelő arabközi békéltető bi­zottság volt elnökének és Ah­med Hilminek, a bizottság ka­tonai albizottsága vezetőjének jelentését. Mindketten a jelen­legi jordániai helyzetet elem­zik majd. PEST MEGYEI YK­fI PROLETÁRJAI, KYESÜUETSI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Fock Jenő Tatabányán Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke, Komárom me­gye országgyűlési képviselője tegnap Tatabá­nyára látogatott. A tanács épületében a város vezetőinek tájékoztatása alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival és fejlesztési terveivel ismerkedett. A délelőtti program következő állomása a tatabányai alumíniumkohó volt. A kormány elnöke megszemlélte a munkafolyamatokat, és egy-egy érdekesebb műveletről részletesebb tájékoztatást is kért A gyár vezetői ezután a látogatás emlékére a kormány elnökének egy kohászt ábrázoló alumínium szobrot s a jövőt szimbolizáló, ugyancsak alumíniumból készült szerencsepatkót ajándékoztak. Fock Jenő ezután — a település új könnyű­ ipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket láto­gatta meg­ be.A délelőtti program városnézéssel fejeződött Évek - alkotásokban Gödöllő, új lakótelep (Fotó: Gárdos) Nagygyűlés a Népházban A nap legjelentősebb ese­ményére délután került sor, amikor a tatabányai népház­ban a választópolgárok nagy­gyűlésen találkoztak Fock Je­nővel, a megye képviselő­­jelöltjével. A nagygyűlés mint­egy kétezer résztvevője hos­­­szan tartó, lelkes tapssal kö­szöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután a minisz­terelnök mondott választási beszédet. Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Népköztársa­ság kormánya nevében üdvö­zölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és meg­tiszteltetés számára, hogy Ta­tabánya-Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet. A kö­zelgő választásokra utalva ki­fejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támo­gatja majd a Hazafias Nép­front választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készsé­gét, hogy még következeteseb­ben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus tel­jes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: — Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hata­lom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Or­szágunkban szilárd a közrend és a törvényesség, minden be­csületes, törvénytisztelő állam­polgár biztonságban él, dolgo­zik. Államhatalmi szerveink a dolgozó nép érdekében fel­lépnek a törvénysértőkkel szemben, és azon leszünk, hogy a jövőben még követke­zetesebben védjék a társada­lom és az egyes állampolgárok érdekeit. Tovább fejlesztjük a demokratizmust . Hazánkban a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata a demok­ratizmus továbbfejlesztése, ki­­terjesztése. A szocialista de­mokrácia fejlesztése elképzel­hetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlő­dése nélkül. Minden vezető kötelessége szoros, személyes kapcsolatot tartani, alkalmait biztosítani a dolgozóknak ál­láspontjuk kifejtésére. A ve­zetők kötelessége szüntelenül figyelni a dolozók szavára, véleményére, építeni javas­lataikra, cselekvő­készségük­re. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv idő­szakában elért eredményekre, a népgazdaság különböző ága­zatainak fejlesztésében szüle­tett sikerekre s azokra a fel­adatokra is, amelyeket a kö­vetkező időszakban kell meg­oldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is vál­tozatlanok. — Egyaránt fejleszteni kí­vánjuk az ipart és a mezőgaz­daságot. Elsősorban a szo­cialista országokkal, de a tő­kés világgal is bővítjük koope­rációs kapcsolatainkat. Szük­ségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak ki­munkálását. A nemzeti jöve­delem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a fel­halmozás és a fogyasztás ed­digi helyes arányát, s arra tö­rekszünk, hogy ezután is biz­tosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazda­ság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. — Célunk a jogos társa­(Folytatás a 3. oldalon.) i

Next