Pest Megyi Hírlap, 1971. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

KUSZ 36 láda friss afrikai őszibarack ••• Nagy-Britannia és Rhode­sia szerdán délelőtt megálla­podott abban, hogy véget vet a két országot egymással szembeállító hatéves viszály­nak. Ian Smith rhodesiai mi­niszterelnök és Alec Doug­­las-Home brit külügyminisz­ter délelőtt Salisburyben aláírta az országaik kap­csolatát rendező dokumentu­mot A volt brit gyarmat Rho­desia 389 362 négyzetkilomé­teren terül el az afrikai kon­tinens déli részén, a Dél-af­rikai Köztársaság és Zambia között. Az elmúlt években lejátszódott legfontosabb tör­ténelmi események a követ­kezők voltak: 1963: A brit igazgatás alatt álló Rhodesia—Nyasszaföld szövetség három részre sza­kad: létrejön Dél-Rhodesia, brit gyarmat, továbbá Zam­bia és Malawi. A rhodesiai fehér telepesek megkezdik harcukat a faji uralom fenn­tartásának intézményesíté­séért. 1964: Anglia szankciókat he­lyez kilátásba, amennyiben a rhodesiai szakadnak fehér telepesek el­az anyaországtól. Hatalomra jut Ian Smith szélsőségesen reakciós kor­mánya, amely a faji elkülö­nítés és a terror politikáját folytatja az afrikai lakosság ellen. Októberben Dél-Rho­desia nevét Rhodesiára vál­toztatja. 1965: Rhodesia november 11-én egyoldalú, függetlensé­gi nyilatkozatot tesz, vissza­utasítja a brit javaslatokat, hogy vonják be a hatalom­ba a színes bőrű afrikai több­séget.­­ j . 1966: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazza Ang­liát, akár erőszak alkalma­zásával is akadályozza meg, hogy desiai olajszállító hajók rho­kikötőkbe szállítsák rakományukat. Wilson és Smith Gibraltár közelében egy hajón tanácskozik decem­berben, de Rhodesia eluta­sítja a brit követeléseket. 1968: Wilson és Smith is­mét találkozik egy hadihajó fedélzetén, de megint nem si­kerül engedményre bírni Rhodesiát a brit javaslatok­kal kapcsolatban. 1969: A rhodesiai képvise­lőház fajüldöző alkotmányt szavaz meg, amely a fehér te­lepesek uralmát biztosítja. Az afrikai többséget teljesen megfosztják jogaitól. 1970: Rhodesia köztársa­sággá kiáltja ki magát. Smith és pártja — a demokrácia lát­szatának fenntartása céljá­ból — általános politikai vá­lasztásokat ír ki és megszerzi a fehéreknek fenntartott vala­mennyi lői helyet.parlamenti képvise­1971: Lord Goodman brit megbízott Salisburyben több­ször találkozik a rhodesiai kormány képviselőivel. Bizo­nyos haladást érnek el. Doug­­las-Home brit külügyminisz­ter elhatározza, hogy továb­bi tárgyalások céljából no­vember 15-én Rhodesiába látogat... Douglas-Home, Nagy-Bri­tannia külügyminisztere egy még nyilvánosságra nem ha­­hozott brit—rhodesiai megál­lapodással a zsebében és 36 láda friss afrikai ősziba­rackkal a poggyászában csü­törtökön reggel hazaérkezett Londonba. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Sir Alec Douglas­ Home csü­törtökön délután az angol al­sóházb­an ismertette a brit­ rhodesiai megállapodás rész­leteit. A javasolt rendezés részle­teit egy ötezer szavas Fehér Könyvben rögzítették. Ian Smith rhodesiai minisz­terelnök a salisburyi parla­mentben ugyancsak előter­jesztette a megállapodást. FEST HEGYEI íp j&rlim Hivatalos közlemény a magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírása alkalmából Moszkvában hivatalos közle­ményt adtak ki a Szovjetunió és Magyarország 1972. évi áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvé­nek aláírása alkalmából. A jegyzőkönyv előkészítésé­ről folytatott tárgyalások so­rán a felek a KGST 25. ülés­szakán elfogadott komplex programból, a KGST-tagorszá­­gok közötti együttműködés to­vábbi elmélyítésének és töké­letesítésének a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésé­nek programjából indultak ki. A csütörtökön aláírt jegyző­könyv értelmében 1972-ben a kölcsönös szállítások volume­ne az előző évhez képest 14 százalékkal nő, és körülbelül 1 milliárd 750 millió rubelt tesz majd ki. 1972-ben a Szovjetunió nagy mennyiségű olajat, villamos energiát, vasércet, hengerelt árut, színes­fémet, vegyianya­got, faanyagot, gyapotot és más terméket szállít, amelyek­re a magyar népgazdaság fej­lesztéséhez szükség van. Megnövekednek a gépek és berendezések Magyarországra irányuló szállításai is. Ugyan­csak több exkavátort és út­építő gépet, személy- és teher­gépkocsit, kombájnt és más gé­peket szállítanak. Magyarország a Szovjet­uniónak élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, hír­adástechnikai berendezéseket, műszereket, komplett labora­tóriumokat, vasúti és közúti szállítóeszközöket, hajókat, va­lamint nagy mennyiségű fo­gyasztási cikket — lábbelit, ru­hafélét és kötöttárut, bőrdísz­műárut, gyógyszereket és más cikkeket szállít. A Szovjetunió változatlanul első helyen áll a Magyar Nép­­köztársaság külkereskedelmé­ben, Magyarország pedig to­vábbra is a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedelmi part­nere lesz. A jegyzőkönyv sikeres vég­rehajtása hozzájárul majd mindkét baráti ország népgaz­daságának fejlesztéséhez, az SZKP 24. kongresszusa, illetve az MSZMP 10. kongresszusa által kitűzött feladatok sikeres megoldásához. Ismét egy lépéssel előre futottak... Német párbeszéd Dr. Michael Kohl, az NDK Minisztertanácsának államtit­kára és Egon Bahr, a nyugat­német kancellári hivatal ál­lamtitkára tárgyalásaik két napja tartó bonni fordulóját pénteken is folytatni kívánja. A bonni kormány szóvivője csütörtök délután két fél megegyezett közölte, a abban, hogy a tanácskozásokat pén­tek délelőtt 10­­ órakor folytat­ják. A csütörtöki megbeszé­lések után mindkét államtit­kár kijelentette, hogy „ismét egy lépéssel előre jutottak.“ Csütörtökön folytatódtak Nyugat-Berlinben Ulrich Mül­ler és Günther Kohrt megbe­szélései is a nyugat-berliniek NDK-beli látogatásairól. A két fél megegyezett abban, hogy legközelebb jövő hétfőn, az NDK fővárosában ülnek össze. Pénteken szakértői kül­döttségek ülnek össze részlet­­kérdések megvitatására. Bonni megfigyelőkben csü­törtökön megerősödött az a benyomás, hogy Bahr és Kohl tárgyalásai esetleg még ezen a héten, de legkésőbb a leg­közelebbi találkozó alkalmá­ból befejeződhetnek. Ezt az értékelést látszik alátámasz­tani az a körülmény is, hogy Kohl csütörtök reggel több órára hazatért Berlinbe, hogy kormányával tanácskozzék. Müller és Rohrt nyugat­berlini találkozójával kapcso­latban a vélemények tompí­­tottabb hangneműek. Ivai Akira hazánkba is ellátogat Az 1970-ben Lenin-békedíj­­jal kitüntetett Ivai Akira, Japán Szakszervezeti Főtanács­a (SONYO) volt főtitkára csü­törtökön Moszkvába utazott, íraz háromhetes körutat tesz a Szovjetunióban, Magyarorszá­gon és Olaszországban, meg­beszéléseket folytat a négy ország szakszervezeti vezetői­vel. AZ AFRIKAI EGYSÉG­SZERVEZET küldöttsége befe­jezte közel-keleti útját és csü­törtökön Tel-Avivból Dakarba utazott. ­rA,. Jjw* ?:#'&&&, títt - A A 4* aA v/ ' >v/? ■ , ' •; .... Munkástüntetés Sztrájkokkal és tömeg­­tüntetésekkel fejezték ki a brit munkások a tömeges munkanélküliség miatt érzett haragjukat és elkesere­désüket. A legnagyobb tüntetés Londonban zajlott le, ahol a hatalmas tömeg a tory kormány lemondását követelte. Három fontos nap Moszkvában A világsajtóban, a külpolitikai kommen­tá­rok szóhasználatában továbbra is sűrűn sze­repel a „békeoffenzíva” kifejezés, méghozzá csaknem kizárólag a Szovjetunióval kapcso­latban. Brezsnyev Párizsban járt, Koszigin Kanadában és Kubában, Podgornij a Viet­nami Demokratikus Köztársaságban és Irán­ban, hogy csak a közelmúlt néhány emléke­zetes utazását említsük. És ez ráadásul az éremnek csak az egyik oldala, hiszen Brandt krími látogatása a példa arra, hogy a világ számos fontos politikai vezetője kereste fel a Szovjetuniót az elmúlt időszakban. A külpolitika, a diplomáciai élet vali élénksége után — pontosabban: rendkí­nzzal párhuzamosan és azt nyilvánvalóan kiegé­szítve — most kiemelkedő fontosságú belpo­litikai esemény színhelye a szovjet főváros: ma zárul a Legfelsőbb Tanács háromnapos ülésszaka. Az ülésszak előtti napon ért véget a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Nyilvánvaló, hogy a törvényhozás, az állami élet vezetői, a ha­talmas ország közvéleményének helyi képvi­selői a pártplénum elvi döntéseinek realizá­lásával foglalkoztak. A Legfelsőbb Tanács ülése a szovjet ál­lam hagyományos számvetése, visszapillantás, egyszersmind előretekintés. Ennek az alkotó kettősségnek volt iskolapéldája Alekszej Ko­szigin miniszterelnök referátuma, amely be­hatóan elemezte a tavaly véget ért nyolca­dik ötéves tervet és ismertette az SZKP XXIV. kongresszusának döntései alapján ki­dolgozott kilencedik ötéves terv legfőbb jel­lemzőit. A XXIV. kongresszus szellemét elsősor­ban a kilencedik ötéves terv kidolgozási módja és alapvető célkitűzése tükrözi. Soha ilyen széles társadalmi és tudományos erők nem vettek részt a terv előkészítésében és Koszigin nyomatékosan hangsúlyozta: a ki­lencedik ötéves terv legfőbb célja a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A miniszterelnök hosszan szólt a célhoz vezető eszközökről is. Nem titkolta, hogy a nagy cél érdekében nagy erőfeszíté­sekre és bátor modernizálásra van szükség a technikában éppúgy, mint a szervezésben. Utalt a gépkocsigyártás növekedésének világ­szerte közismert, hatalmas ütemére és emlé­keztetett arra, hogy ez új utak és új szerviz­­állomások egész hálózatát kell jelentse. Beszédének voltak nemzetközi vonatko­zásai is. A miniszterelnöki referátum hang­súlyozta a szocialista országok gazdasági együttműködésének fontosságát, de rámuta­tott, hogy a Szovjetunió a világ többi orszá­gával is fejleszteni kívánja kapcsolatait, be­leértve az Egyesült Államokat. Az, ami a szovjet belpolitikában fontos, ön­magában is nemzetközi érdeklődésre tart­hat számot. A kormányfő külföldi vonatko­zású utalásai csak növelték ezt a figyelmet. Az új ötéves terv grandiózus számaiból a kül­földi diplomaták és újságírók is csak egy­féle következtetést vonhattak le: az az or­szág, amely ilyen lendülettel épít, a jövőben is mindent megtesz a békéért. k 1971 NOVEMBER 26., TŰNTEK Választás előtt... csarnokban. Képünkön: dr. Gustáv Husák, titkára a szónoki emelvényen. Választási nagy­gyűlést tartottak a prágai sport­­a CSKP KB első ENSZ Vita a szovjet leszerelési javaslatról Az ENSZ-közgyűlés szerdai napján a szovjet leszerelési ja­vaslatról folyó vitában felszó­lalt Csiao Kuan-hua külügymi­niszter-helyettes, a kínai ENSZ-delegáció vezetője is. Szovjetellenes vádaskodások­tól hemzsegő beszéde végén nyíltan azt ajánlotta a közgyű­lésnek, hogy tegye félre az ál­talános leszerelési konferen­ciára tett szovjet javaslatot és ezen az ülésszakon ne is sza­vazzon róla. A kínai érvelés „a két szuperhatalomról” szó­ló ismert koncepciójával elő­hozakodva, azon a vonalon ha­ladt, hogy amíg az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem tesznek ünnepélyes ígéretet, hogy nem nyúlnak elsőként nukleáris fegyverhez az ilyen fegyverrel nem rendelkező or­szágokkal szemben, nem szere­lik le külföldi támaszpontjai­kat és nem vonják vissza kül­földről nukleáris fegyvereiket és célbajuttató eszközeiket, minden határozat és egyez­mény írott malaszt marad. A kínai külügyminiszter-helyet­tes elítélte a részleges atom­­csendegyezményt és az atom­­sorompó-egyezményt is, mint amelyek csak arra szolgáltak, hogy álcázzák a „szuperhatal­mak” további fegyverkezését. A kínai külügyminiszter-he­lyettes hangoztatta, hogy az eddigi leszerelési erőfeszítések ürügyén a szuperhatalmak ál­cázva folytatták fegyverzetük növelését. Kína saját védelmére volt kénytelen kifejleszteni nukleá­ris fegyvereit, de ígéretet tett, hogy „sohasem lesz szuperha­talom, amely nukleáris mono­pólium, nukleáris fenyegetések és nukleáris zsarolás” politiká­ját folytatná. „Kína sohasem fog csatlakozni a nukleáris ha­talmak úgynevezett klubjá­hoz.” Jakov Malik szovjet ENSZ- fődelegátus válaszában rámu­tatott, hogy az Egyesült Ál­lamok után most Kína a má­sodik ország, amely ellenzi a leszerelési konferencia szovjet tervét és kijelentette, hogy „ez a duett élesen disszonáns han­got ütött meg a többi delegá­tus nyilatkozataihoz képest”. Malik hangsúlyozta, hogy a kínai nyilatkozat ferdítéseivel és rágalmazásával szemben a Szovjetunió 1946 óta, amikor a Kínai Népköztársaság még meg sem alakult, elsőként és következetesen javasolta az atomfegyverek végleges betil­tását és megsemmisítését. Rá­mutatott, hogy a kínai felszó­lalás ajándék az imperialisták­nak, akik 26 éve harcolnak a leszerelés ellen. „Ez a propa­ganda teljesen idegen a mar­xizmus a leninizmus igazi szel­lemétől” — mondotta a szovjet fődelegátus. A HONGKONG RADIOAKTIVITÁS Hongkongi kormányszóvivő szerdán kijelentette, hogy a legutóbbi kínai nukleáris kí­sérletet követően a hongkongi obszervatórium abnormálisan nagy radioaktivitást Ugyancsak magasfokú észlelt­ radio­aktivitást tapasztaltak a Nyu­gat-Japánban lehullott csapa­dékban is. JÓL TÁJÉKOZOTT forrá­sokra hivatkozva jelentette csütörtökön este Új-Delhiből az AFP francia hírügynökség, hogy Jahja Khan elnök Indira Gandhi miniszterelnök-as­­­szonyhoz intézett magánlevelé­ben állítólag indiai—pakisztáni csúcstalálkozót javasolt. A grozniji hanglemez A Szovjetunió észak-kaukázusi részében levő Groznij vá­rosban a minap igen ritka és értékes hanglemezre bukkantak. A lemezen Lenin két beszéde hallható Kun Bélával, a magyar kommunisták vezetőjével folytatott tárgyalásairól. A hangle­mezt most a város helytörténeti múzeumában állítják ki. A grozniji hanglemez története a következő: 1919. március 22-én délután 5 órakor a hodinkai rádióállo­más ügyeletese jeleket hallott az éterből: „Budapest hívja Moszkvát, Magyarországon győzött a forradalom.” Néhány óra múlva Lenin üdvözölte Magyarország új kormányát. Mint is­meretes, a Magyar Tanácsköztársaság idején Lenin állandó távírókapcsolatban állt Kun Bélával. Az így folytatott tárgya­lásairól Lenin egyszer külön is beszámolt, és ezt a beszédét örökítették meg hanglemezen. Gyerekszáj Kisgyerekekkel gyakorta fordul elő, hogy alkal­matlan helyen mondják el, amit apukától hallottak. Kínos, ha ezt a kisgyereket ifjabb Kissingernek hív­ják, s az újság­íróknak éppen ar­ról beszél, mikor utazik Nixon el­nök Kínába, az David Kissinger, elnök­letbiztonsági nem­fő­tanácsadójának, a Fehér Ház „szürke eminenciásának” David nevű tíz­éves fia ugyanis, mint most kide­rült, tonból a Washing­ton Cle­­mente felé tartó repülőgépen szer­da este „kifecseg­te” az újságírók­nak, hogy Nixon március elején ér­kezik Pekingbe. Az apa az elnö­ki gép egy másik szakaszában be­szélgetett a sajtó embereivel, ami­kor látta, hogy fia éppen a Fehér Ház nem hivatalos szóvivőjének a szerepét játssza. „Eleget beszéltél” — mondta gyor­san Davidnek, s elparancsolta a gyereket. Az újságírók természetesen azonnal megkér­dezték Kissingert, mi az igazság a dologban, ő azon­ban nem volt haj­landó Ziegler, válaszolni. a Fehér Ház sajtótitkára a tisztéhez illő ko­molysággal annyit mondott: „az el­nök utazásának időpontját néhány nap múlva nyilvá­nosságra hozzuk”.

Next