Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
W5T mBcvEtx^Cirhm SOK SZERETET Játszanak és tanulnak Eredményes kísérlet egy váci iskolában Három éve az országban csak öt általános iskolában kezdték meg — kísérletképpen — az úgynevezett egésznapos foglalkozást, első osztályosokkal. Ma már lényegében az összes megyében találkozhatunk ezzel, a tanórákat napközit egyesítő iskolatípusossal — megyénkben például csak Vácott két helyen is. E hamar ismertté vált, gyorsan terjedő oktatási módszer iránii érdeklődve, a váci DCM-lakótelepi — de körzetét már munkáslakta negyedekre kiterjesztő — Petőfi Sándor általános iskolát kerestük fel. Nem viszik haza a táskát . A hagyományos napközit rendszerint egy tanteremben találjuk. A kívánatosnál nagyobb létszámú csoporttal itt általában külön napközis-pedagóguszik, aki nem ismeri foglalkoeléggé a gyermekeket. Játékra, játékos tanulásra, az anyag változatos megközelítésére, mozgásra, sokoldalú foglalkozásra legtöbbször nincs hely, eszköz. A tanulókat délutánra elfárasztja a tantermi egyhangúság — mozogni, játszaniuk is kellene, de erre leggyakrabban nincs mód. A tanulás itt magolássá silányulhat — a nevelés pedig az iskolapadból már kitörni akaró gyerek vé... Miben fegyelmezgetésekülönbözik a normál napközitől az egésznapos iskola? — kérdeztük Hajdú József igazgatóhelyettest. — Lényege, hogy a rendes tanórák egy részét délelőtt, más részét délután tartják, a normál órák között különböző könnyítő játékos mozgásos, énekes foglalkozásokra kerül sor. A tanulók feladataikat is az iskolában készítik el, nem viszik haza a táskát. Ez az iskolatípus egy csoportnál két-három termet , egy tantermet, egy szabad foglalkozásra és egy kis alkalmas helyiséget, szertárait — igényel. Elengedhetetlen a jó felszerelés: televízió, lemezjátszó, diavetítők,játékok, rajzos ábrák. — Mi indokolta, hogy bevezették az iskolában ezt a módszert? Kik kerültek az egésznapos osztályba? — Az alsótagozatos napközis gyerekek fáradtsága késztetett bennünket tavaly ősszel arra, hogy kísérletként egész napos foglalkozást indítsunk egy első osztályban. S még egy dolog: hogy már az elsőben lemaradással indul sok gyerek. Azok a tanulók kerültek ebbe a csoportba, akikkel otthon különböző okok miatt keveset foglalkoznak, s akik ezért tályait már az iskola első oszhátránnyal kezdték. Nem csak fizikai dolgozók gyermekeiről van szó, s nem csak szűkös lakásviszonyokról, vagy rosszabb anyagi körülményekről, hiányosabb otthoni tárgyi környezetről — de például a 30 érintett gyerek közül 12-nek elváltak a szülei. Nyugodt gyerekek Az egész napos osztályban, a most már másodikosok között, miközben megismerkedtünk Szarék Lajosné tanítónővel, megismerkedtünk környezetük otthonosságra, játékosságra, változatosságra, sokféle inger adására törekvő berendezésével, miközben bepillantást nyertünk az itteni foglalkozásokba, láttuk a tanulókat iskolaidőben labdázni egy téren, Kodály-műveket hallgatni hanglemezről, Kodály-népdalfeldolgozásokat énekelni, eljátszani, fegyelmezett tanórákat követően feladatlapokat megoldani, majd az egyéni megoldás után szabadon járnikelni — legfőbb benyomásunk végig ez maradt: milyen nyugodtak ezek a gyerekek! Igen, nyugodtak — mert szabadok! Ezzel a módszerrel sokoldalúan foglalkoztatják őket: nem kell elnyomni, elfojtani gyermeki természetüket, ezért nyugodtak. S délutánra, estére sem fáradtak — mert időtöltésük nem egyhangú. A gyermeki megismerés sajátos, igazi útján haladnak, tanulnak, fejlődnek. A sokfajta foglalkozás több képességet mozgat, érzelmeket is jobban bontakoztat, arányosan nevel. Érzésünk szerint a vérbeli pedagógus is inkább felleli önmagát az egész napos iskolában. Itt legtöbbször kisebb az osztálylétszám, tehát egy gyerekre nagyobb gondot fordíthat. Mivel két tanító között oszlanak meg a tárgyak, a felkészülésre is több idő, energia jut A tanulókkal sokoldalúan foglalkoznak — tehát több oldalról ismerik meg őket. Az ő munkájuk is színesebbé válik. Itt nem elég tanítani, itt valóban nevelnek is: e feladat nagyon sok szeretetet kíván, de ez az oktatási forma megadja az időt és módot, hogy a pedagógus kifejezhesse, tolmácsolhassa szeretetét Az egész napos iskola Vácott is eredményes. A kísérlet bevált — folytatják, szélesítik? Hajdú József igazgatóhelyettes: — A tervek szerint a most másodikos egész napos osztályban jövőre már a hagyományos úton — délelőtt rendes tanórák, délután napközi — megy tovább az oktatás. Ugyancsak a jövő tanévben elsősökkel új egész napos tanulócsoportot indítunk. Erre foglalkozásra r és a reá alkalamas helyiségekre — ugyanis elsősorban a hátránnyal induló elsősöknek, másodikosoknak van szükségük. •— Ezek szerint csak minden második évben szerveznek ilyen osztályt. Mi akadályozza a módszer szélesítését? — Az egész napos osztály több helyiséget, gazdagabb felszerelést, és — mivel kisebb a csoport létszáma — több pedagógust igényel. Négy épületből álló iskolánkban ugyanakkor teremhiányban szűkölködünk, hiszen az intézmény bővítése nem követte a lakótelep növekedését. Emiatt szertárakban helyeztünk el osztályokat, a könyvtár egy irodahelyiségbe szorult Tornatermünk sincs. Négyszáz gyerek étkezik három kisebb tanteremben — melegítőkonyhában főznek nekik. Megtalálni az anyagiakat Ne hallgassuk el: akadnak az egész napos foglalkoztatásnak ellenzői. Mert ez az eredményes iskolatípus lényegében a többségtől vonja el az anyagiakat, az energiát — kevesek számára, csak azért, hogy az érintett szülőket mentesítsék a gyerekkel való foglalkozástól. Az egész napos iskola nem gazdaságos, mivel aránytalanul nagy ráfordítást kíván — így érvelnek. Nem adunk, nem adhatunk nekik igazat Iskolai napközire szükség van — ez makacs tény. Tény az is, hogy a hagyományos napközi otthon nem vált be. Az egész napos iskola viszont, még a kifejezetten hátránnyal induló gyerekeknél is, nagy eredményt hozott. A feladat csak egy lehet: megkeresni, megtalálni, előteremteni az anyagiakat az iskolatípus terjesztésére. Padányi Anna Indadísz a kövön Kerítésalapozás közben nagy méretű faragott kő került elő dr. Fekete Lajos vésztői állatorvos portáján. A követ a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba szállították, ahol T. Juhász Irén régész — aki Vésztő határában, a mágori dombon levő monostor átadását irányította — megállapította, hogy a kő az Árpád-kori templomból való. A XII. században épült templom 1800-ban Wenckromjaiból ugyanis borpincét építtetett heim gróf és sok értékes követ széthurcoltak. A kő a monostor nyugati kapujának párkányzatából származik, s elülső oldalát szalagfonalas és palmettás indadísz ékesíti. Oldalt egy turbános férfifej látható. Az indadíszes faragás művészi kivitelű,, magas képzettségű mester alkotására vall. A mágori monostor ásatását májusban folytatják. Győr-Sopron megyei művészek tárlata Dabason Tegnap délután a Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport viszonzásaként győri tárlatának megyei művészek Győr-Sopron kiállítása nyílt a Dabasi Járási Hivatal dísztermében. A kiállítást Boros András, a járási hivatal elnöke nyitotta meg, majd D. Fehér Zsuzsa művészettörténész mutatta be a tizenkét alkotó negyven művét a szép számú közönségnek. A megnyitó ünnepségen megjelent Módos Dezsőné, Győr, megyei jogú város tanácsának elnökhelyettese és Jankovits György, a Győr- Sopron megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. A kiállítást április 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Tiszteletlen vándordiákok A Carmina Burana az Irodalmi Színpadon A SZELLEMET nagyon nehéz fékezni, kiszabadul minduntalan az Ezeregyéjszaka palackjából, hogy diadalra jusson, vagy vesztébe rohanjon. Attól függ, milyen fajta ez a szellem, harmonizál-e a kor uralkodó eszméivel vagy sem. A Carmina Burana versei, dalai nem harmonizáltak azzal a korral — a középkorral —, amelyben megszülettek, üldözték is rímfaragóit kegyetlenül. Mert a Carmina Burana — középkori diákköltészet — kinevette korát, a dogmákba merevedett egyház uralmát, az álszemérmet, a földi siralomvölgy és a túlvilági paradicsom tanát. E világban szerettek volna paradicsomot teremteni azok a költők, dalszerzők, akik a középkor egyházi irányítású, szűk világú egyetemein tanultak. Kiszakadtak és kitaszították őket az egyetemek világából, nyakukba vették a vándortarisznyát, és terjesztették mindenhol, ahová eljutottak, szabados és felvilágosult eszméiket. Vagyis: az életörömöt, a szabad gondolkodást. A reneszánsz ember előhírnökei voltak ezek a vándordiákok és énekesek, akik latinul regéltek, s akiknek költészete fentmaradt, sőt, az utóbbi években Carl Orff zenéje, a Carmina Burana tett szert.révén, világhírnévre MI A TITKA a hat-hétnyolc századdal ezelőtt diákköltők újjászületésének?élit Az Irodalmi Színpad mostani bemutatóján kiderülnek a titkok. Horváth Jenő kitűnő rendezése újból megidézi a vágáns — vándor — diákok szellemét. Megfricskáznak ezek a neveletlen ifjoncok mindent és mindenkit: egyházat, papokat, prófétákat, valláscsinálókat, pénzt, vagyont, gazdagságot, harácsolást, álszemérmet, ál jóságot, képmutatást, tudományok álarcát öltött tudománytalanságot. S hitet tesznek az igazi szerelem mellett — amelyhez a testi szerelem is hozzátartozik; a hű barátság mellett — a betyárbecsülettel kiegészítve; és legfőképp szellem mellett. Horváth Jenő a — és a szerkesztő-dramaturg Selmeczi Elek — kitűnően válogatták össze a verseket, dalokat, amelyek minden törés nélkül illeszkednek egymáshoz, bár a legkülönbözőbb témákról szólnak. A színpad a kitörő jókedv, vidámság, szellemesség, turpisság, kópéság, életöröm, szerelem, gúny és a szellem tárháza. Horváth Jenő előadatta a Carmina Burana verseit, de azt a hitet kelti rendezésével, hogy ez a számtalan költemény egy darab céljából íródott. Színpada a karnevál és a misztériumjáték, a paródia és a versmondás színpada. Fehér Miklós díszletei és Meluzsin Mária jelmezei szokatlannak, a meghökkentőnek, a pukkasztásnak, a frivol gúnynak a jelzései. A jelmezek és a díszletek formája, színei — a világítás hangulata — képzőművészeti happeningre emlékeztetnek. A FIATAL SZÍNÉSZEK értően, odaadóan, nagyvonalúan, élvezettel és vidáman alakítják a középkori diákokat — gyanítom: középkori és mai önmagukat. Szendrő Iván a középkorba szakadt beaténekes, Somhegyi György intellektuális játékmester, Csíkos Sándor naiv hitetlen, Szilágyi István ceremoniális mókamester, Baracsi Ferenc a szellemi korelnök, Verdes Tamás benfentes magyarázó, Dőry Viarág, Győry Franciska, Telessy Györgyi csábító tündérek. András Béla zenéjére kitűnően mozognak — koreográfus Boschán Daisy —, táncolnak. Az Irodalmi Színpad előadása pompás szórakozás és intellektuális élmény. Berkovits György 1 1972. MÁRCIUS 25., SZOMBAT TÖRZSI MŰVÉSZET Afrika és Óceánia törzsi művészete címmel rendezett kiállítást a Néprajzi Múzeum és a Központi Múzeumi Igazgatóság a Szépművészeti Múzeum márványcsarnokában. Az érdekes bemutatót sokan látogatják. TV-FIGYELŐ Március 21. A Tanácsköztársaság emlékét idéző ifjúsági műsorösszeállítás egészében jól sikerült, csupán azt a modorossá váló megoldást ellenezzük, mely „eltitkolja” a nézők elől a neveket-címeket, hiszen a találgatás kényszerén könnyen lehet segíteni vetített felirattal (ezt vetélkedőkön is megteszik). Fő műsorként Száraz György dokumentumdrámájának, A vezérkari főnöknek nemzeti színházi előadását láttuk felvételről. A darab kendőzetlenül mutatja be a történelmi valóságot, nem hősi pózban, hanem a ténylegesen működő társadalmi erők összefüggésében. Helyesen került a kettős, sőt többszörös kötöttségű Stromfeld Aurél az események középpontjába, hiszen az ő alakján, vívódásain mérhető le leginkább az akkori helyzet bonyolultsága. A vívódásoknak azonban jobbára külső okait, érdekillusztrációját kaptuk, s a kitűnő Bessenyei Ferenc alakítása ezúttal nem járult hozzá a megírt szerep gazdagításához. A nagy személyzetű darabot Major Tamás pontos értelmezésben, biztos kézzel állította színpadra, a filmbetétek információs ereje is segített az események megértésében. A szereplők sorából Avar István energikus, eltökélt, de az emberi vonásokat, a bukás keserűségét is megelevenítő Kun Bélára emelkedett ki; a többiek közül Csurka László kitűnően jellemzett olasz tisztjére kellett felfigyelnünk. Nyitott boríték. Eleven illusztrációk társadalmi nyavalyáink természetéről — így jellemezhetnénk ezt a felzaklató jelleggel egyre jelentősebbé váló műsort. Mert az „érted haragszom” szenvedélyességét árasztó műsorvezető, gadtán Molnár Margit, a higellenpontozó Szabó László, az előítéletfalaknak önként nekifeszülő riportalanyok, az önmagukat leleplező torz jellemek e hol riasztó, hol együttérzést fakasztó kavargásában társadalmunk fejlődésének drámája tárul csillapíthatatlan fel előttünk. Tisztelet a publicisztika valamennyi műfajának, de képernyőről hangzik legmesszibbre a kiáltás, az itteni megjelenéshez szükségeltetik a legnagyobb erkölcsi bátorság. Mint a szemüveges fiatal nő esetében, aki természetes zavarral, mégis határozottan vallotta világgá a „leányfejjel” vállalt gyerekszülés nem éppen biztonságos boldogságát. Ebben az esetben nem az óvatoskodó mérlegelés, hanem az eltökélt életformavállalás mellett ütünk pártot, mert a döntés a jelent ellentmondásaiban jövőt mutatja, s a majdani vaalódi, teljes döntési szabadságot és egyenjogúságot. Sipos Varga Éva rendező és Várszegi Károly filmoperatőr képei jellemtanulmánynak is beillettek. Röviden. A csütörtöki műsornap egyébként is mintája volt a sokoldalú, változatos szerkesztésnek, anélkül, szenzációt kínált volna, hogy Érdeklődve okultunk az egri főegyházmegyei könyvtárban, a kódexek, ősnyomtatványok, antikvák félig-meddig ismeretlen kincseket őrző világában; örültünk az Állami Népi Együttes szinte tapinthatóan forró romániai sikerének, és sokan ismét a fiatalság elmúlt idejébe szárnyalhattak egy 1941-es amerikai film, a Téli szerenád nézése közben. Ez esetben a megszokottan naiv történetecskét bőségesen feledtette az egykori világbajnoknő, Sonja Hennn korcsolyázása (kerüljük az összehasonlítást a legfrissebb jégprimadonnákkal) , de legfőképp a tragikus véget ért Glenn Miller, korának kiemelkedő dzsesszmuzsikusa, aki fúvósai élén örökzöld dallamokat idézett. Ma délután megismétlik az Angela Davisről készített filmösszeállítást és az eszkimók életével foglalkozó francia dokumentumfilmet. Zaj, zene, zaj-zene... a címe annak az érdekes riportfilmnek, mely egyebek között korunk zenei problémáit is tárgyalja. Az esti szórakozásról a Különleges ügyosztály egyik esete és a Rendkívüli „Ki mit tud?” gondoskodik. Wajda-sorozat figyelemre méltó darabja a Minden eladó, melyet a rendező a tragikus körülmények közt elhunyt színészbarát, Zbigniew Cybulski emlékének szentelt. Vasárnap megindul a Ki miben tudós? zata, egyelőre új versenysoroa versenyzők bemutatásával és a sorsolással. Délután Toscanini- film és a Janus Pannoniusemlékműsor érdemel még figyelmet. A hét jelentkezése után egy gránátköves Kuprin-novella (A karék) magyar tv-filmváltozatát és Sacha Distel műsorát ajánljuk az olvasó figyelmébe. Lehotay-Horváth György 1 BCO-02 a monori gimnáziumban Az oktatógép segítségével történő programozott oktatás bevezetésére készül a monori József Attila gimnázium, másodikként az országban. Az iskola a közelmúltban vásárolta meg az Elektroakusztikai Gyár BCO-02-es oktatógépének prototípusát, s a gyár szerelői áprilisban megkezdik a helyszíni szerelést. A tervek szerint a jövő tanévben két-három osztály fogja segítségével tanulni a magyart, a történelmet és a matematikát. SEX-SAL-LINK (barna tojóhibrid) beszerezhető az Uraiújfalui Állami Gazdaságtól. Naposjérce db-onként 13 Ft Naposkakas, db-onként 2 Ft Vegyesivarú csibék, db-onként 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibéket házhoz szállítjuk. Szállítási és dobozköltség csibénként 45 fillér. A naposjércét és vegyesivarú csibéket április 29-től, a naposkakast június 15-től tudjuk szállítani. A megrendelést a következő címre kérjük: URAIÚJFALUI állami gazdaság, URAIÚJFALU. Telefon: 4. Telex: 037-355.