Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1972. OKTÓBER 7., SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Harcok Saigon körül Kambodzsában a helyi felszabadító erők harci tevékenysége kö­vetkeztében a főváros, Phnom Penh egyre jobban elszigetelődik az ország többi részétől. A kormánycsapatok a lakosságot a veszélyez­tetett területek elhagyására kényszerítik. Képünkön: Menekülők árasztják el a fővárostól 31 kilométerre északnyugatra fekvő Oudung útjait. A saigoni amerikai pa­rancsnokság szóvivőjének péntek esti jelentéséből kitű­nik, hogy a dél-vietnami sza­badságharcosok délután a fő­várostól mindössze 11 kilomé­ternyire támadták a saigoni alakulatok állásait, és öt fa­lut felszabadítottak. Az 52-es légierődök csütörtökön és pén­teken 1260 tonna bombát szór­tak le a főváros közelében. Az amerikai légierő pénte­ken ismét légitámadást haj­tott végre a VDK területe el­len. Mint a TASZSZ jelenti Hanoiból, a fővárosban pénte­ken háromszor szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák, s az amerikai repülőgépek mindhárom alkalommal bom­bázták, illetve rakétákkal lőt­ték a VDK fővárosát. bombázásnak több tucat pol­­­gári áldozata van, főként nők és gyermekek. A megye ipari szövetkezeteinek fél éve Több a lakás, javult a szolgáltatás Még mindig kevés a bedolgozók fizetése A megyében hatvanhárom ipari szövetkezet működik. Ebből négy a HISZÖV-höz, egy az OKISZ-hoz, és 58 Pest megyei KISZÖV-höz tar­a­tozik. Az állami felügyeletet sok helyütt a városi tanácsok, járási hivatalok látják el, de­ legtöbb esetben a Pest me­­­­gyei Tanács. Az ipari osztály­­ csoportvezetője, Solymár Ár­pád a szövetkezet referense. Mit jelent ez az állami fel­ügyelet? — kérdezzük tőle. — Az ipari szövetkezetek állami törvényességi felügye­lete állandó jellegű, folyama­tos tevékenység. Első feltétele az ipari szövetkezetekkel való állandó, szoros kapcsolat ki­­­alakítása. Részt kell venni a köz­gyűléseken, s törvényessé­gi szempontból vizsgálni kell az ott hozott határo­zatokat. Jó kapcsolatot kell tartani szövetkezetek érdekképviseleti a szerveivel, a pénzügyi és mun­kaügyi szervekkel, hiszen ezek dolgozói észrevételeikkel se­gíthetik munkánkat. Harangozó Lajos, előadó: — Mindezeken túlmenően szükséges megfelelő időközön­ként átfogó törvényességi fel­ügyeleti vizsgálatot folytatni minden szövetkezetnél. Leg­alább kétévenként sor kerül erre. A KISZÖV-höz tartozó 58 ipari szövetkezet éves terve 1 milliárd 344 millió forint — száz millióval több, mint a tavalyi eredmény. Most ké­szült el a félévi értékelés, amely szerint az év első hat hónapjá­ban e szövetkezetek ös­­­szes bevétele több mint 700 millió forint, s ezáltal minden bizonnyal sikerül az éves tervet teljesí­teni. A nyereség: 112 millió forint. Mindössze egy szövet­kezet zárta az eredményét 2,6 százalékos nyereséggel szentendrei szolgáltatók­. Leg­­a több helyen növekedett a nye­reség, néhány szövetkezetnél azonban csökkent a tavalyi félévhez viszonyítva, például a Nagykőrösi Gépjavító és Fafeldolgozó Szövetkezetnél, a hagymarosi Vasipari Ktsz-nél, a gödöllői Vegyes Ktsz-nél, a pomázi Htsz-nél. Kiemelkedő­delmi értékesítés a külkereske­eredménye, az export a tavalyi 56,6 mil­lóról 82 millió forintra nőtt, ami 45 százalékos fejlődésnek felel meg! A lakossági munkák összér­téke 14,3 millió forinttal nőtt, ezen belül jelentős a lakás­építés adatának emelkedése, mely a három építő szövetkezetnél, legnagyobb a budai járási, a monori és a szent­endrei szövetkezetnél mutat­kozik. A javítás-szolgáltatás is javult , különösen a szemé­lyi szolgáltatás és a fuvaro­zási tevékenység. Nem kielé­gítő az ipari javítás fejlő­dése, és visszaesett a lakás­­karbantartási munka. A termelés volumene egy év alatt 125 millió forinttal emelkedett. Kiugró fejlődés tapasz­talható a zsámbéki Vegyes Ktsz-nél, a péceli, az aszódi és az alagi szövet­kezetnél. A termelés jelentősen javult a textilruházat, a bútor- és faipar, az építőipar, a házi­ipar területén. Az összes bérköltség csak­nem 19 millió forinttal növe­kedett 1971 első félévéhez ké­pest, összesen több mint 150 millió forintot fordítanak szövetkezetek bérekre. A fog­a­lalkoztatottak száma pedig csökkent, jelenleg 14 ezer 317- en dolgoznak a szövetkeze­tekben. A szakmunkástanulók 110-zel kevesebben vannak, mint tavaly. Az összes bér­költségből csaknem húszmil­lió forint a bedolgozóké. Az egy főre jutó átlagkereset azonban mindössze 950 forint! A rendesen, teljes munka­időben ott dolgozók átlag­­jövedelme: 2219 forint , a bérfejlesztés mértéke 2,9 százalék. T. E. Kétféle embargó A nemzetközi élet régi szabá­lya, hogy azokat az államokat, amelyek valamilyen okból ki­rekesztik önmagukat a nemze­tek közösségéből, vagy más természetű gazdasági­ szank­ciókkal sújthat a nemzetek vi­lágszervezete. Ez történt 1936- ban, amikor a fasiszta Olaszor­szág megtámadta a védtelen Etiópiát. De a Népszövetség — elsősorban a nyugati hatalmak bűneként — határozatlan volt, nem ragaszkodott következete­sen az olasz fasiszta rezsim számára létfontosságú áruk embargójához. Pedig — ebben ma már minden történész egyetért — gazdasági eszkö­zökkel is rá lehetett volna kényszeríteni Mussolinit, hogy alaposan meggondolja az afri­kai véres kalandot. Nem véletlenül emlékezte­tünk erre a példára. A hír­­ügynökségek legfrissebb jelen­tései arról számolnak be, hogy Johannes Balthazar Vorster, a Dél-afrikai Köztársaság mi­niszterelnöke kijelentette: or­szága a jövőben sem fogja fi­gyelembe venni azt az ENSZ- határozatot, amelynek értelmé­ben kormánya nem jogosult Délnyugat-Afrika, az úgyneve­zett Namíbia megszállására és igazgatására. Vorster azt is hozzátette, hogy általában nem sokat tö­rődik a világszervezet kormá­nyával kapcsolatos döntései­vel. Sajnos, ezt Pretoria min­den tette és változatlan fajgyű­lölő politikája szinte naponta bizonyítja. A világhelyzet ter­mészetesen egészen más, mint a harmincas évek közepén volt. De annyiban kétségtelenül lé­tezik hasonlóság, hogy a nem­zetek szervezetének határozatai ezúttal is a nyugati fővárosok magatartása miatt nem lehet­nek hatásosabbak és ugyan­csak egy agresszív, területeket jogtalanul bitorló, a fajelmélet alapján álló rezsimmel szem­ben. Hiába tiltotta meg az ENSZ bizonyos áruk vételét és eladá­sát a színes bőrű többséget elnyomó országokban. Wa­shington, London és más nyu­gati fővárosok folytatják rhodésiai és dél-afrikai rend­­­szerekkel kapcsolatos kereske­delmet, megmentve ezeket rendszereket a gazdasági-politi­­­kai elszigetelődéstől. Egy másik friss hír is érke­zett. Eszerint a Chilében álla­mosított amerikai monopólium követelésére chilei rézszállít­mányt foglaltak el Franciaor­szágban. Úgy tűnik, ha egy ha­ladó rendszer elleni rendsza­bályról van szó, nyugaton érvényt tudnak szerezni a sa­rs­ját, különbejáratú embargójuk­nak .. • ÜLÉST TARTOTT A SZOT A dolgozók a határozatok meghozatalában is működjenek közre Az SZMT elnöksége előtt: a döntőbizottságok és a munkáslevelek A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen első napirendi pont­ként Gál László, a SZOT tit­kára a vállalati és üzemi szak­­szervezeti szervek jog- és ha­tásköréről terjesztett elő jelen­tést. Rámutatott, hogy szervezeti mozgalomban a szak­­at irányító munkát is erő­teljesen tovább kell javí­tani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban támaszkodjanak a tag­ság véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan von­ják be a jelentős kérdések el­döntésébe is. A szocialista de­mokrácia fontos eszköz a mun­kásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlá­sára. Ezért nem elég csupán a feladatokat közölni, és a dol­gozókat a vitába bevonni, ha­nem arról is gondoskodni kell, hogy a döntések meghozatalá­ban is közreműködjenek. A továbbiakban az ellenőr­zési, véleményezési és döntési jogok gyakorlásának­ tapaszta­latait elemezte. Az előadó szóvá tette, hogy amíg országosan egészséges de­­centralizálási folyamat bonta­kozott ki, a vállalatok belső mecha­nizmusában ez ma még kevéssé értékelhető, ami a szakszervezeti munka decentralizálását is akadályoz­za. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titká­ra a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról szólva elmondta a többi között, hogy a magyar szakszervezetek szé­les körben teremtették meg nemzetközi kapcsolataikat, s majd minden ország szerveze­tével kialakult a kontaktus. Végezetül Földvári Aladár a SZOT elnöke a két ülés kö­zött végzett munkáról adott tájékoztatót. Szovjet exportra A dánszentmiklósi Micsurin Tsz mintegy 300 holdas almájában megkezdték a szedést. A termés egy részét hűtőházakban tárolják, na­gy többségét pedig exportálják, illetve a hazai piacokra szállítják. A képen­ nagyság szerint osztályozzák, majd gondosan csomagolják a szovjet exportra készülő Golden Delicatesse almát. Százéves a magyar szerszámgépipar A SZIMFI A KIÁLLÍTÁSON — Október 9—14. között rendezzük a VII. szerszám­gépipari kongresszust — je­lentette be pénteki sajtótájé­koztatóján a Technika Házá­ban dr. Lettner Ferenc, Gépipari Tudományos Egye­­­sület szerszámgépipari szak­osztályának elnöke. A tanács­kozáson — melyre 240 magyar és 100 külföldi szakembert várnak — ötvenhét előadás hang­zik el a szerszámgépek fejlesztéséről és a gyártás­szakosítás lehetőségeiről. A konferencia jelentőségét fokozza, hogy a hazai szer­számgépgyártás most ünnepli százéves fennállását, ugyan­is az első szerszámgépgyárat 1872-ben alapították. A gyár­tási tapasztalatokat felhasz­nálva azóta gyors ütemben fejlődött a termelés, mennyi­ségben körülbelül százszorosát készíti évente az ország há­rom legnagyobb szerszámgép­­gyára, a SZIM, a Csepeli Szer­számgépgyár és DIGÉP. A kiváló minőséget jelzi, hogy jelenleg a magyar szer­számgépipar termékeinek 70 —75 százaléka külföldön talál gazdára, a jövő évi termelés­nek pedig már 85 százalékát kötötték le a külföldi meg­rendelők, mégpedig a fejlett szerszámgépgyártó bázissal rendelkező tőkés országok. A szerszámgépgyártás centenáriuma alkalmából az iparág múltját és jele­nét megörökítő adtak ki,könyvet és „Százéves a magyar szer­számgépgyártás” címmel kongresszussal egyidőben kial­a­lítást is rendeznek a Technika Házában. A kiállításon a ha­lásztelki Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézete két berendezéssel szerepel: az op­tikai profilköszörűvel, mely­ből mintegy ötvenet gyárta­nak exportra évente, és a má­soló marógépp­el, amelynek többsége ugyancsak külföldi megrendelésre készül. Cz. V.I Ha jól dolgozik a szakszervezet - kevés a munkaügyi vita A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának elnöksége ugyancsak tegnap ülésezett. A területi munkaügyi döntőbi­zottság munkáját elemezték, majd megvitatták a szakszer­vezeteikhez beérkező munkás­levelek intézésével kapcsolatos tapasztalatokat, tennivalókat. Miként azt dr. Kinicsek József, a TMDB elnöke, majd felszó­lalásában Godó János, az SZMT titkára is megállapítot­ta, az utóbbi években nőtt a döntőbizottságok elé kerü­lő vitás ügyek száma. A vállalati munkaügyi döntő­­bizottságok által hozott hatá­rozatok mintegy 18—20 száza­lékát fellebbezi meg egyik vagy másik érintett, s ez a szám megegyezik az országos átlaggal. A területi munkaügyi döntő­­bizottság — mint másodfok — 1970-ben 760, 1971-ben 791 és az idei év első nyolc hónapjá­ban 743 (!) munkaügyi vitában hozott döntést. Az általános tapasztalat az hogy azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezeti mun­ka megfelelő, kevés a munkaügyi vita. Számos, helytelen vállalati munkaügyi döntés azt jelzi, hogy nem mindenütt kielégítő a munkaügyek intézése, az ez­zel a területtel foglalkozók jogszabályokban való jártassá­ga, ismerete. A felsőbb szer­vekhez — például a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsához — elküldött panaszos levelek szá­mának növekedése pedig — az SZMT évente 140—200 mun­káslevelet kap — a többi kö­zött két tényre igyelm­­eztető. Az egyik: a vállalatvezetések­nek, a szakszervezeti bizottsá­goknak hatékonyabb felvilágo­sító munkát kell végezniük, hogy a dolgozók megismerjék a helyi fórumokat, amelyek panaszaikat orvosolják. A má­sik: mélyrehatóbb, hatéko­nyabb munkával kell ki­vívniuk a helyi szervek­nek a dolgozók nagyobb­­bizalmát. Az elnökség határozatot ho­zott, amelyben felhívja a szak­­szervezetek megyei bizottsá­gainak, illetve a vállalati szak­­szervezeti bizottságoknak a fi­gyelmét arra, hogy a fenti kérdésekkel rendszeresen, tervszerűen foglalkozzanak. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára hivatalában fo­gadta Josef Havii­ minisztert, a csehszlovák oktatási kül­döttség vezetőjét. Biszku Béla, az MSZMP KB titkára és Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai teg­nap megjelentek a szocialista országok igazságügy-miniszte­rei értekezlete résztvevőinek fogadásán. Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkár­ra tegnap fogadta M. Sz. Alf­­jorovot, a novoszibirszki te­rületi pártbizottság titkárát. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke tegnap­­ Moszkvába utazott.

Next