Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
1972. OKTÓBER 13., PÉNTEK Villany — 30 nap múlva „Gyálon lakunk 1969-óta, a Mikszáth Kálmán utcában. Az idén elértük azt, amire három esztendeje vártunk: utcánkba is elért a villany, szeptember 8-án már az égőket is felrakták. Úgy tudjuk, teljesen kész a hálózat, de az Elektromos Művek üllői kirendeltsége nem jött ki azt átvenni. Azt is hallottuk, hogy a helybeli tanács nem értesítette őket. A vasúton túli területen hasonló időpontban készült el a hálózat, de ott már égnek az utcai lámpák. A lakásokba nagyobbrészt bevezették a belső hálózatot, csak a bekötések hiányoznak. Már lassan egy hónapja várunk. Szeretnénk választ kapni: mikor fog kigyulladni az utcai égő, és mikor rakhatjuk el a petróleumlámpákat a pincébe? Most hiába van tévénk, mosógépünk, nem tudjuk üzemeltetni azokat. A Mikszáth Kálmán, Tóth Árpád és Gábor Andor utca lakói nevében várjuk szíves válaszukat.” Mindenképpen sok embert érintő problémáról szólt egyik gyáli olvasónk szerkesztője-Makai László, a Gyáli Nagyközségi Tanács műszaki csoportvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a hálózat átadására már sor került. A villany kigyulladása attól függ, hogy az Elektromos Művek üllői kirendeltsége mikor helyezi áram alá a vezetéket. nek természetesen megvan Ena hivatalos útja: a lakóknak a bekötést kérvényezniük kell az Elektromos Művek üllői kirendeltségén. A Mikszáth Kálmán, a Tóth Árpád, valamint a Gábor Andor utcákban günknek küldött levelében. Idézzük sorait: egyébként csaknem félezer embert érint ez a kérdés. Salgó László, az Elektromos Művek üllői kirendeltségének vezetője arról számolt be, hogy a gyáliak megkapták már az engedélyeket a bekötésre. Rövidesen beszerzik a csatlakozó vezetékeket, ezt követően kerül sor az új fogyasztók bekapcsolására. A transzformátort legkésőbb harminc nap múlva üzembe helyezik, s akkor kigyullad a fény Gyálon, a Mikszáth Kálmán, a Tóth Árpád és a Gábor Andor utcai lakásokban. ‘“K/űrlap Képgaléria az apátságban Zircen, a nagyközségi tanács képgalériát alapít az egykori apátság épületében. A Bakony 800 esztendős kulturális központjában, a zirci születésű Béri Júlia csehszlovák grafikusművész ajándékképeit helyezik el. Az egykori apátság Erzsébet-termében kap helyet a 21 ajándékkép és mellette R. Kiss Lenke veszprémi szobrászművész több kisplasztikája. Spanyolország Magyar gazdasági napok Október 19. és 27. között a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Spanyol Kamarák Legfelsőbb Tanácsának szervezésében három spanyol városban — Madridban, Barcelonában és Bilbaóban — magyar gazdasági napokat rendeznek. A kamara eddig már 22 európai s észak-amerikai városban szervezett ilyen jellegű eseménysorozatot, ASZÓDI REPÜLŐ Pest megye régi kincsei „A mozdony neve: Derű legyen!” Bizonyára nincsenek sokan, akik nem ismerik a Közlekedési Múzeum városligeti épületét, az előtte elhelyezett hajócsavart, régi Duna-hídjaink monumentális alkotóelemeit, s a városligeti körúton a közlekedés nagy magyar alkotóinak szoborpanteonját. Azt azonban kevesen tudják, hogy a 76 éves múzeumban milyen értékes ritkaságokat őriznek. Több olyan kiállítási tárgy van itt, amelyekért egyenként mesés összegeket tőkés kínáltak már különböző országok vagy régiségkedvelő múzeumai, magángyűjtői. — Ezektől a közlekedési eszközöktől éppen azért nem válunk meg, mert a világon csak egy, esetleg kettő van belőlük és értékük pénzben ki sem fejezhető — mondja dr. Szitár László, a múzeum titkára, emelkedett a magasba, s mindjárt világcsúcsot ért el. Százhatvan lóerős motorjával az akkori legjobbnak számító 400 méteres repülési magasságot tizenötszörösen felülmúlta, pontosan 6170 méter magasra szállt. Ez annál inkább kiváló eredménynek számít a favázas, vászon borítású gépmadártól, mivel a motoros gépek utazási magassága ma is csak két-háromezer méter. Az első világháborúban felderítésre használták, majd 1917-ben a múzeumba került. Csodával határos módon, sértetlenül „élte túl” a második világháborút is, s ma bárki megtekintheti nálunk az aszódi febemutatóval egybekötött előadást. — Igen. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy összesen repülőgépmodellünk van. Persze helyhiány miatt többségük, szétszedve, raktáron hever. De van még egy meglepetésem, ez pedig az első magyar kéz alkotta gőzgép. Széchenyi támogatásával a váci Nagy testvérpár készítette 1847-ben azt a mozdonymodellt, amelynek ugyan nem volt közlekedő eredetije, mérete az igazi mozdonyokénak csak negyede. Akkoriban az volt a szokás, hogy a kevés számú mozdonynak nevet adtak. — A mi „hősünket” Derűnek keresztelték! Legalábbis ezt a feliratot látom az oldalán. — Úgy van, de a keresztelőhöz történet is fűződik. Széchenyi István által alapított Akadémia jelmondata ugyanis az volt, hogy „borúra derű”. A váci Nagy testvérek mozdonyának a neve innen származik. S a névadás óta a Derű mozdony, múzeumunk jelképe. Czibor Valéria Nyomban világrekord — Vajon a legértékesebb darabok között akadnak Pest megyéből származók is? — Hogyne. Itt van mindjárt a nagycsarnokban kiállítva a Magyar Lloyd — mutat egy törékeny, sárga repülőgépre, amelynek látszik a bordázata a tetőablakon ráeső fényben. — Ez a világ első, gyárilag előállított gépe És mit gondol, hol készült? — kérdi, s maga válaszol: — Aszódon, a fiúnevelő intézetben, amely korábban kocsikészítéssel foglalkozott, majd 1914-ben egy osztrák pilóta és egyben igazgató irányításával repülőgépgyártásra rendezkedett be. Az első Magyar Lloyd az osztrák pilótaigazgatóval kormánya mellett 1914. június 27-én pülőgépgyár „termékét" A jelkép; — ... sőt, a közelmúltban Történelmi repülőgépritkaságok a Közlekedési Múzeum repülőgép-gyűjteményéből” címmel tartottak filmvetítéssel és 17 repülőgépünk és vagy száz A • „A szent gyújtogató Számos Petőfi-mű jelenik meg a költő születésének 150. évfordulója tiszteletére Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére a Szépirodalmi Kiadó elindítja a költő összes műveinek kiadását. A sorozat első kötete „Petőfi Sándor összes költeményei” címmel a nagy poéta minden versét tartalmazza. „Petőfi Sándor összes műveidnek az Akadémiai Kiadónál az idén megjelenő első kötete egy új, kritikai kiadás első darabjaként lát napvilágot. Tizenkét versének autográf kéziratáról készült fakszimilék füzére a Magyar Helikon művészi kivitelű kötete. A legismertebb versekből válogatott összeállítás Juhász Ferenc „A szent gyújtogató” című prológusával jelenik meg. Petőfi Sándor szerepel szerzőként a Csanádi Imre válogatta „Vers és próza” című köteten is. A gyűjtemény abban tér el az eddigi válogatásoktól, hogy nem műfajilag elkülönítve, hanem keletkezésük sorrendjében rakja egymás mellé Petőfi egyes írásait. A tudományos igényű és ismeretterjesztő kiadványok is sokoldalúan mutatják be forradalom költőjét. Különlegességnek számít e művek között Illyés Gyula—V. Nyilassy Vilma „Petőfi világa” című képes albalma, amely végig kíséri a költő pályáját táj- és tárgyélményeinek, az őt körülvevő világnak, bemutatásával. A környezetnek gyermekek és fiatalok számára jelenteti meg a Móra Kiadó Fekete Sándor „Így élt a szabadságharc költője” című könyvét. Nem mind arany, ami fénylik Születési hiba vagy növekedési zavar? Az Örkényi szerviz a beruházó és üzemeltető Béke Szakszövetkezet központjának az udvarában, hátul található. Szemre igazán mutatós, modern, tetszetős, körülbelül olyan szép, mint a ráfordított összeg. A garanciális lenne az igazi Mert a csupa üveg, alumínium neonfényes csupa csarnok csaknem millióba került.három és fél Odabent szokatlan látvány fogad: fejenként ha egy-egy szeretnivaló kocsi jut a szerelőkre. Meglepően hangzik a jöttünket nyugtázó mondat is. — Jó hogy jöttek! Legalább csinálnak nekünk egy kis reklámot! Hát ilyen is előfordul, amikor megyeszerte — s nyilvánvalóan országszerte is —, autószerviz-hiányt emlegetnek? Ezúttal a legközelebbről érintett dolgozóktól próbáljuk kiédesgetni, szerintük hol a hiba. — Május elsején nyitottunk. Hárommilló 200 ezer forintba került a szerviz. A Pest megyei Tanács 800 ezer forintos támogatásával létesült, könnyűszerkezetű technológiával épült. A tsz építőbrigádja építette, saját terv alapján. A 48-szor 12 méteres csarnok födéme egészében alumínium- és színes neonborítású, oldalfala végül végig kopolt profilüveg ... — Felszereltsége? Erre vonatkozóan megoszlanak a véleményeik. — Profiljához képest a szerviz felszereltsége megfelelő. — Csakhogy a garanciális, az lenne az igazi üzlet! Az hozná a nagyobb forgalmat. Ahhoz viszont minimálisan huszonkét alkalmazott és nyolchavi praxis az előfeltétel, de hát amikor a meglevő kilenc munkaideje sincs teljesen kihasználva... Ki tudja, hol kellene változtatni! Egy házzal odébbállnak? százötven személykocsija is ad munkát, és tény, hogy Budapest—Kecskemét között nincs másik szerviz. Nyáron alig lehet moccanni a sok munkától ... — De hát nem nyárból ál az esztendő, s aligha térülne meg egy ilyen beruházás csupán nyári forgalomból. — Sajnos, kétmillión aluli összegből megfelelő szervizraktár-készletet kiállítan nemigen lehet, s elkelne egy fedett autómosó is, de ez sem kerül egymilliónál sokkal kevesebbe. —A keresetT — Két- két és fél, háromezer forint. Nem sok, ha nem is kiáltóan kevés. De ebben a szakmában többre mehetnénk, általában jóval többre mennek tájékozódásunk szerint. Olyikuk megsúgta: csakhamar odébbáll egy „házzal’ miért itt nem találja meg a számítását. Keresik a lehetőségeket Az első benyomás alapján úgy látszik, nem ártott volna átgondoltabban, s talán fokozatosabban beruházni, egyszerűbb külsőségek között inkább a felszereltségre helyezni a fősúlyt. Kétségtelen, hogy kitűnő lehetőségeket kínál egy ilyen jó helyre épült szerviz. Valószínű, hogy vezetői megtalálják a módját, hogyan állhatnak rá a nagyobb üzletet, állandóbb munkát biztosító garanciális . Jelenleg? Ez idő szerint a tsz tizenegy teherautóját és egy szem személykocsiját tart munkára is juk karban. A községbeliek Pereli Gabriella A vonal fontos dolog. Természetesen a vonalnak egyenesnek kell lennie, ez elemi követelmény, ha egyenes vonal kívántatik. Mert ugyebár léteznek görbe vonalak is, s a különböző görbék is vonalnak számítanak. Ezeket azonban csak speciális vonalzóval, vagy szabadkézzel lehet meghúzni. Ellentétben a vonal vonallal, amelyhez vonalzó kell. Egy egyszerű tárgy, amelynek az a tulajdonsága, hogy oldalai egyenesek, s azok mentén egyeneseket lehet előállítani. Gyerünk hát, s vegyünk egy vonalzót, ha már azt szeretnénk, hogy egyenes legyen vonal. Kiderül azonban, hogy a vonalzó nincs. Nem ugyan, hogy hiánycikkek vonal legyenek, de a vonalzó hiánycikk. Legalábbis a műanyag vonalzó, amely legkorszerűbb eszköze a vonal előállításának. Magamfajta ember ebből arra következtet, hogy valaki vagy elfelejtette megrendelni ezeket a vonalzókat, vagy elfelejtette legyártani. Vagy azért nem gyárt szánt esetleg szándékkal, mert nem találja meg a számításait. Kiderült azonban, hogy erről szó sincs. Vonalzót gyártani és eladni — a látszat szerint — nem üzleti tevékenység, hanem inkább amolyan jószolgálat. Mert egy rövid, de annál lelkesebb híradás arról tudósít, hogy az Elzett Írószergyára vállalta, hogy még az idén soron kívül legyárt 200 ezer darabot. S mivel ez a híradás épp azon idő tájt született, amikor a tervgazdálkodás negyedszázados évfordulóját köszöntöttük, terven felüli töprengést okozhat. Az első kérdés, hogy miért nincs normális körülmények között műanyag vonalzó, amikor ez igazán nem bonyolult tárgy. Tehát annak rendje-módja szerint lehetne belőle eleget gyártani, nem kellene soron kívül, hogy úgy mondjuk, hősi erőfeszítéssel pótolni azt a hiányzó 200 ezer darabot. A másik probléma: mit jelent az a hírben, hogy még az idén? Ebből az évből ugyanis már nem egészen három hónap van csak hátra. A műanyag vonalzót általában iskolás gyerekek használják, akiknek az 1972—73-as tanévből négy hónapot kell eltölteniük tanulással 1972-ben. Lehet, hogy a hírt úgy kell érteni: a gyerekek hiába keresnek műanyag vonalzót októberben novemberben és decemberben, azt úgy is csak valamikor január körül kapnak? Persze, ha így van, akkor sem dől össze a világ. Annak idején háromszor is intőt kaptam négy év alatt a gimnáziumban, geometria órán nem volt mert velem vonalzó, s mégis itt vagyok, sőt, ismerem a vonalat is. Úgy tudom, hogy a vonal ma az, hogy a gyárak szükségletre termelnek, a boltok aszerint árusítanak. Létezik piackutatás, többfajta ár, sőt, állítólag még termelő üzemek és kereskedelmi vállalatok közötti verseny is. Igyekszünk átadni a múltnak a tervezésnek azt a formáját, amikor mindent központilag döntöttek el, s az élet zajától távoleső hivatali szobákban, gondosan zárt, hatalmas ívekre vonulóélettől elszakadt számokat írtak. Mert, hogy akkor nem volt elég vonalzó, azt ugyan akkor sem értettem, de utólag, amikor meggyőztek róla, hogy azzal a módszerrel nem is lehetett, beláttam. Most nem látom be, miért kell soron kívül legyártani 200 ezer vonalzót. Mondom, azt hiszem, értem a vonalat, bár műanyag vonalzó híján nem tudom olyan nagyon egyenesre húzni. S azért nem értem, mit jelent ez a soron kívüliség, mit jelent ez a lázas, s a jobb ügyhöz méltó buzgalom. Azt még el tudnám viselni, hogy valamilyen oknál fogva ne legyen, mondjuk elég műanyag vonalzó. Az már nyugtalanít, hogy ilyenkor azonnal úgy viselkednek, mintha már régen nem lenne egészen más a vonal. Egyébként pedig — attól tartok —, hogy a műanyagvonalzó-hiánynak egészen prózai okai vannak. Izgatottan várom hát, mibe fog kerülni, ha majd megint lehet kapni. Úgy tudom, hogy szabadáras cikk. S ha egy szabadáras cikk nincs, s utána ismét lesz, ugyebár ... Azt hiszem, vonalzó nélkül is tudom, mi ennek az egyenes következménye. Pintér István Miért nincs vonalzó? 5 40 000 kubikos munkáját helyettesíti Megkezdte a próbaüzemelést az ország legnagyobb bányagépe valt: óránkint ötezer köbméter föld megmozgatására, elrendezésére képes. Egyetlen műszakban, s mindössze 11 szakember irányításával, mintegy negyvenezer kubikos munkájának megfelelő teljesítményt produkál. A marótárcsái 27 méter vastag földréteget „harapnak” egyszerre. Hasonló méretű és teljesítményű bányagép még nem dolgozott hazánkban és európában is alig akad párja. A 15 emelet magas gépóriásra szénmezőt takaró föld eltávolítását bízták. A hatalmas szerkezet elektromos távvezérléssel működik és óriás hernyótalpakon változtatja helyét. Vízszintező berendezése szavatolja, hogy lejtős terepen, dőlt beállásban is teljes biztonsággal működjön. A gépóriást a Német Demokratikus Köztársaságban gyártották és alkatrészenként szállították Visontára. A helyszíni szerelésnek a tervek szerint egy teljes évig kellett volna tartania. E feladattal megbízott négy szocialista brigád és az NDK szakemberei azonban az előírtnál hamarabb készültek el a különleges géprendszer szerelésével. A munkába állítás folyamata is több hétig tartott. A látványos — külön gyárrendszerre emlékeztető — gép üzembe helyezésével új fejezet kezdődött a visontai bánya történetében. Ez ugyanis az első olyan bányagép, amely a szénmezőről eltávolított földet már nem az úgynevezett külső hányóra, hanem a szén eltávolítása nyomán keletkezett bányagödörbe juttatja. Így a továbbiakban már nem lesz szükség arra a több kilométer hosszú szállítószalag-rendszerre, amellyel eddig a szenet takaró földet a meddőhegyre szállították. A visontai gépóriás rövidesen három műszakos termelésre tér át. Még az idén 2 millió köbméter földet kell megmozgatnia. Hatalmas, új gépkomplexum kezdte meg a próbaüzemelését csütörtökön reggel a visontai Thorez-külfejtéses bányaüzem területén. A marótárcsás kotrógép és a hozzácsatlakozó hányórendező magassága 50 méter, a hossza pedig 320 méter. Előírt teljesítménye is rendkí