Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-28 / 280. szám
„Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról” Bemutató Vácott és Cegléden —---------------- irodalom, s az A magyar magyar szó------------------ hadiságeszme máig is legnagyobb alakjának, Petőfi Sándornak közelgő 150. születésnapjára emlékezünk ezekben a hónapokban. A megyénkben, eddig lezajlott események között is különös fontosságú a „Szállatok szép szavak Petőfi Sándorról” címet viselő országos rendezvénysorozat Pest megyei verses prózamondó versengése és S3 irodalmi szintű adók vetélkedője. Az elmúlt hónapokban megyénk iskoláiban, művelődési házaiban, klubjaiban több száz általános iskolás és KISZ-korosztályú fiatal készült a vetélkedőkre, sok százan böngészték át a nagy halhatatlannak bibliaként forgatható kötetét, hogy megtalálják a nekik legjobban tetsző öt verset, mellyel pódiumra kívántak állni. Sok száz fiatalember az iskolai tanulmányok ellenére is talán most érezte meg igazán egy zseni megrendítő nagyságát, életműve szépségének csodáit. — --------------- figyelni a Föl kellett nagy vetély ------------kedőnek erre a külön eredményére, hasznára, mert ez sokkal maradandóbb az egyes döntőkön nyert oklevélnél, jutalomnál. Különösen a szombat esti, váci bemutató fokozatosan felforrósodó hangulata érzékeltette ezt életünk sok más területén, kezdeményezésében is kitűnően kamatoztatható tanulságul. Látni a bemutatón résztvevő fiatalokat, akik mindannyian végighallgatták a négyórás programot, s együtt várakoztak a zsűri tanácskozására, s tapsukkal jelezték, milyen mértékben értenek egyet a zsűri döntésével és a szünetekben való várakozások perceiben az irodalmi színpadok műsorában hallott frissiben megtanult dal közös éneklése, mindez jelezte a lehetőségeket, hogy igenis a mi jó és rossz hatásokkal elárasztott korunkban is lehetséges követésre serkentő méltó példaképet állítani ifjúságunk elé. A november 25-én Vácott és 26-án Cegléden megrendezett Pest megyei döntőket megelőzték október, november folyamán a járási és városi vetélkedők, amelyeken 300 egyéni versmondó mintegy és 20 irodalmi színpad, színjátszó csoport vett részt. A megyei döntők résztvevőinek teljesítményét értékelő zsűri tagjai voltak: Csajághy János, a rádió • rendezője, Egressi István színművész, Gergely Mihály író, Róbert rendező, a Pest Földeák megyei Tanács népművelési osztályának munkatársa és dr. Kovács Gyula, megyei népművelési tanácsadó. -------— bemutatón szerep-A váírő együttesek közül a zsűri különjutalomra tartotta érdemesnek az érdi Gimnázium Vörösmaty Mihály és Központ irodalmi Művelődési színpadát, s Juhász Ferenc tanulmányából önállóan feldolgozott „Petőfi Sándor csontjai” című produkciójukért, (rendező: Várkonyi Péterné), a százhalombattai Villon irodalmi színjátszó csoportot „Színészdal” című műsorukért (rendező: Szalai Katalin); a váci Árpád úti általános iskola irodalmi színpadát „Ne verseit, szellemét idézzétek” című összeállításukért, (rendező: Rudolf Oltóné); és az erdőkertesi általános iskola irodalmi színpadát „Reményem csillagai” című műsorukért (rendező: Kékesi Ilona). Oklevelet és könyvjutalmat kapott a kiskunlacházai Munkácsy Mihály Általános Iskola és a diósdi Mechanikai Művek „Münnich Ferenc” irodalmi színpada. A zsűri az egyéni versmondók közül külön jutalmazta a KISZ-korosztályban: Papp Ibolyát (ráckevei gimnazista), Szakács Csabát (sorkatona), Csurgai Juditot (a váci Sztáron Sándor gimnázium tanulója), Sinkó Vilmost (Vámosmikola, agronómus), Felföldi Máriát (az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium tanulója), az általános iskolások kategóriájában pedig Surányi Erzsébetet (Kiskunlacháza), Kiss Zsuzsát (Dunakeszi) és Rudolf Pétert (Vác). Oklevelet és könyvjutalmat kapott még a megyei döntőbe bejutott: Ráckevei Anna (Tököl), Baracskai Erika (Ráckeve), Nagy Éva (Kiskunlacháza), Tóth Ilona (Kiskunlacháza), Mátyás László, Máthé Edit (Budaörs), Hajdú Erzsébet (Gödöllő), Rajkó Margit (Hévízgyörgy), Bereczki Mihály (Bag), Horváth Gabriella (Göd), Omrai Krisztina, Bácskai Zsuzsa, Weisz Éva, Maszlik Mária, Sivó Antal, Varga Klára (Vác). vasárnap: --- - vantanup, v4 Cegléden 1 Kossuth Lajos ----------------- Művelődési Központ dísztermében megtartott megyei döntőn a zsűri az irodalmi színpadok közül külön jutalmazta a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium irodalmi színpadát (rendező: Mészáros Ágnes), a nagykőrösi Arany János Gimnázium irodalmi színpadát „Petőfi és Arany” című összeállításukért (rendező: Tóth Tibor) és a kiskunlacházai „Kiskun Színpadot” „Szabadságasszociációk négy ciklusban” című ötletes összeállításukért (rendező: Gaál Róza). Oklevelet és könyvjutalmat kapott még a ceglédi Fegyveres Erők Klubjának irodalmi színpada, a tápiószecsői ÁFÉSZ a és művelődési ház színpada s szentmártonkátai Magvető Ifjúsági Klub irodalmi színpada. Az egyéni versmondók közül külön jutalmat kapott Kelemen Zsuzsa (Nagykáta), Gulyás Veronika (Cegléd), Koncz Tünde (Nagykáta) és Balogh Erika (Cegléd). Oklevelet és könyvjutalmat kapott: Csabai Mária (Tápiószele), Kelemen Judit (Nagykáta), Kulcsár Katalin (Tápiószele), Marton Katalin (Nagykáta), Biró Katalin (Dunavarsány), Sági Kiss László (Nagykáta) Sebestyén Ildikó (Tápiószele). A megyei döntőket követő területi döntőkre december-január folyamán kerül sor Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Sopronban. Kecskeméten december 7—9-én rendezik meg Bács, Csongrád, Békés és Pest megye legjobb irodalmi színpadjainak, színjátszó csoportjainak és egyéni versmondóinak vetélkedőjét. A területi döntők első helyezettjei részvételével az országos döntő Petőfi szülőhelyén, Kiskőrösön lesz, 1973. március 14-én. Gergely Mihály PEST MEGYe éj £ ív$cip Elhunyt Kocsis László Tragikus körülmények között elhunyt Kocsis László festőművész. Hosszú ideig Szigetszentmiklóson tanított, később a Képzőművészeti Főiskola adjunktusa lett. A Nagy István csoport tagjaként több megyei kiállításon vett részt díjazottként, egyéni tárlatát Szigetszentmiklóson és Ráckevén rendezték. Művészetében méltó szerepet kapott az ember és a táj, magas műgonddal rögzítette a szigetszentmiklósi buckák meghittségét, a szentendrei városkép különös szerkezetét, balatoni tájak és itáliai utcarészletek atmoszféráját. Évekig birkózott súlyos betegségével, mely legyőzte. Sokan köszönhetjük neki az indítást, a képzőművészet olthatatlan szeretetét. Dózsaemlékünnepség A Hazafias Népfront budai járási bizottsága és a TIT budai járási elnöksége járási ünnepséget és előadói konferenciát rendez november 29- én délután 5 óraikor György születésének 500. Dózsa évfordulója tiszteletére az érdi művelődési központban. Gulyás Sándor megyei vezető szakfelügyelő ünnepi megemlékezése után a százhalombattai művelődési ház irodalmi színpada mutatja be műsorát. MEGYEI KIÁLLÍTÁSI KRÓNIKA Igen jó szolgálatot tesz a Ráckevére érkezett vándorkiállítás, amely IGNATOVICS JÁKOV munkásságát mutatja be. Az eredeti dokumentumokra épülő anyag érinti a szentendrei mozzanatokat és közli a Dunavölgyi népek barátságát szorgalmazó szerb író életművének fontos állomásait. Különösen érdekes a tárlóban elhelyezett írása, amelyben a kortársg szemével idézi találkozását Petőfi Sándorral. Az érdekes anyagot Vujics Joakim életművének bemutatása egészíti ki. Érdekes az a kezdeményezés is, melyet a ráckevei TIT- szervezet honosított meg a DÓZSA-ÉVFORDULÓ kapcsán. A parasztháború művelődéstörténeti tárgyainak, emlékeinek reprodukcióit és eredeti képzőművészeti alkotásokat visz községből községbe a művelődési autó. Ezen előadással bővített mozgó tárlat állandó kísérője és bemutatója az ötletadó tanárnő, dr. Kovács Józsefné. A Csepel Autógyár Művelődési Házának ifjúsági klubja HORVÁTH ATTILA festőművészt fogadta, aki szobrokkal és festményekkel érkezett. Tasson él — a ráckevei Duna-ág déli részének intim világát örkíti meg műveiben. Horváth Attila feljegyzi a nádas tördelt formáit, képzelete a falu és a temető torony- és kopjafajelvényeire bukkan — minden festői töredéke teljes világ. Az ankét felszólalói azt igényelték a jelenlevő Horváth Attilától, hogy újabb termését továbbra is a táj sajátos arculatából gyűjtse, s a kapcsolat folyamataként mutassa be az ifjúsági klub tagjainak. A hallgatóság nagyra értékelte a szobrokat is, melyek a családi élet és Ady költészetének sajátos irányait kutatják. A diákfestők közül ezúttal SZŰCS ERZSÉBET alkotásait mutatták be a ráckevei gimnáziumban. A fiatal művészjelölt — akinek elgondolásait Kovács József kandidátus elemezte —, a szigetszentmártoni Duna-part szigetekre szabdalt vidékét vizsgálja. Művei közül figyelemre méltó érzékenységgel jeleníti a nyáridéző Napraforgó izgalmas indázását. E bemutatkozásával azonos időppotban állították ki Glatz Oszkár magángyűjteményéből előkerült alkotását, elnyerte az ifjúság tetszését. Losonci Miklós Szűcs Erzsébet: Napraforgó (szénrajz). k Műalkotások a Tisza II-ről Az Alföld új gigantikus létesítményének, a Tisza II. vízlépcsőnek születését a képzőművészetben is megörökítik. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából a szolnoki művésztelep két neves alkotója, Chiovini Ferenc díjas festőművész Munkácsy- és Gácsi Mihály grafikusművész sorozatot készít. Chiovini Ferenc tizenhárom nagy méretű olajfestménye már elkészült. Az első kép bemutatja a tikkadó, aszályos alföldi pusztát, a következő képek pedig nyomon követik a különböző munkafázisokat, a geodéták, építők munkáját, a mederrendezési, betonozási folyamatokat. A befejező képsorok a létesítmény üzemszerű használatát, a víz termékenyítő hatását érzékeltetik majd. Gácsi Mihály grafikai sorozatának tizennégy rajzát készítette el eddig. A művészi alkotásokat a vízlépcsőnél létesítendő galériában helyezik majd el, azokkal az emlékekkel együtt, amelyek a nagy vízügyi objektum születéséről tanúskodnak. Rajzpedagógiai ankét A Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága az alkotó képzőművész pedagógusok részére rajzpedagógiai ankétot rendez november 30- án Budapesten, az Országos Pedagógiai Intézetben. Az ankét keretében dr. Maksay László művészettörténész, a Modem művészeti alkotások szerepe társadalmunkban címmel, míg Aradi Jenő, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezetője a műalkotáselemzés korszerű módszeréről tart előadást, amelyet vita követ. Herczeg Klára plasztikái A Hazafias Népfront budapesti VI. kerületi székházában (Népköztársaság útja 94), december 11-ig látható Herczeg Klára szobrászművész kiállítása. A bemutatott kisplasztikák, a még mozdítható, kisebb szobrok, mellszobrok és érmék, rajzok, s a Budapest és más városok közterein fölállított nyolc szobor fényképei egy hosszú művészpálya teljes ívét dokumentálják. Hozzáértő elrendezésben, egymást kiegészítő csoportosításokban, zsúfoltság nélkül. (Külön dicséret illeti a népfrontot ezért a példás kezdeményezéséért is, melyet kerületi bizottságai évek óta mutatnak, megbecsülésselpártfogással a képzőművészet ügye iránt.) Herczeg Klára első mestere a főiskolán Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt, tanulmányait Bécsben, majd Párizsban folytatta, aztán hosszú ideig dolgozott dániai és francia porcelángyárakban, művészete mestereinek s kényszerű, mindennapi foglalkozásának is erényeit ötvözte magába, amilyen az ember, az emberi test szépségének szeretete-ismerete, a mesterség eszköztárának elsajátítása, s a minden darabjában megmutatkozó, már-már precíz alaposság. kortársának, neki mint sok sem volt könnyű élete, s mostani, gazdag anyagában mégis vezérszólamként hangzik fel emberszeretete, az ember külső és belső szépségeinek tisztelete és bölcs humora. Olyan, többször is megfogalmazott, igényes témák mellett, amilyen az anyaság, az ember ereje-nagysága, a háború és béke tematikája, a Bartók-érmék ürügyén az ember teremtő zsenialitása vagy az egzotikusan szépséges ghanai asszony portréja mellett ott sorakoznak ironikusgúnyoros hangvételű kis szobrai, G. M. TV-FIGYELŐ Ady Endre. Kilencvenöt évvel ezelőtt született Ady, s már ötvenhárom éve halott. Még élhetne, ő maga is, nemcsak versei. Amíg élt, költészetét ítélték halálra, miután lehunyta szemeit, halhatatlanná vált. De ezt tudja minden iskolás gyerek. Mégis igaza volt Nagy Lászlónak — a költői utódok egyikének —, aki versben fogalmazott bevezetőjében ismét perbe szállt Adyért. Nem azért,mert Ady művészetét bárki is kétségbe vonná, ez ma már nevetséges lenne. Hanem azért, hogy Ady gondolkodásmódjának, szellemének, szemléletének gyakorlati elsajátítására buzdítson, hogy a költőt továbbgondolva tegyünk, cselekedjünk. Azért, mert Ady hazafisága — amely egyaránt mentes volt a nacionalizmustól és kozmopolitizmustól — embersége — amely minden elnyomott osztály érdekében egyformán megnyilvánult —, látóköre — az egyetlen volt Magyarországon, aki még a háború kitörése előtt vad dühvel és józan ésszel ellenezte azt —, haladásról alkotott elképzelése —keserűen ostorozta a korabeli magyar állapotokat —, egyszóval forradalmisága ma is érvényes szemléletű útmutatást adhat számunkra. Nagy László perbe szállt azokkal szemben, akik Adyért Adyt emlegetik, de ellene cselekednek. Latinovits Zoltán remek ötvenperces műsora —amelyben Adyinak huszonöt műve hangzott el — bemutatta a forradalmárt. Latinovits — és a rendező Horváth Jenő, a szerkesztő — törekvése Ascher Gabriella az volt, hogy mind emocionálisan, mind az értelemre hatva Ady szellemében és szelleméért mozgósítson. Ady és Latinovits megigézett bennünket ezen az estén. Az én csatornám... Komlós Jánosnak egy idő óta saját „csatornája” van a televízióban. Ebben a műsorában — amelynek szerkesztője Radványi Ervin és rendezője Deák István —4 riporter és kommentátor egyszemélyben. Vannak látszatra hasonló típusú műsorok a tévében bőven, de csak látszatra, mert Komlósé teljesen egyéni. Pedig módszerei tulajdonképpen nem is térnek el a riporterek megszokott módszereitől, ő is mikrofonnal a kezében kérdez. Utóbbi műsorában a Mikulásnapi és a karácsonyi ajándékozásról volt szó. De mégis lényegesen különbözik den más riportműsortól mind abban, hogy: mindig érdekes problémát vet fel és azt végig is viszi; határozott véleménye van, s véleménye egy célra összpontosul: kitűnően szerkeszt, pontosan ott hagyja abba a riportot ahol kell, s akkor fűzi hozzá a megjegyzéseit, amikor kell. Tehát a tartalom és a forma Komlós „csatornájában” teljes harmóniában van. Nem ártana tőle tanulni profi televíziósoknak sem. Mert most is például miről beszélt a Télapó és a karácsony ürügyén. Arról, hogy az orvosok szerint azért olyan sok a szuvas fogú gyerek, mert az „édesipar” vezetői nem törődnek azzal, hogy az édességekben milyen hatóanyagokat használnak fel. Arról, hogy a „játékfronton” nincs minden rendben, mert egyrészt drágák a játékok, másrészt nincs megfelelő választék, ezért aztán a maszekoknak jelentős terep jut, ízléstelen „termékeikkel” árasztják el a piacot. Vagy arról beszél, hogy bizony a karácsonyi mütyürök, díszek, többségét senki sem ellenőrzi, zsűrizi, így aztán megy a „giccsparádé” ... Tehát miről is beszélt: az ízlésről, annak formálisáról és azokról a szervekről, intézményekről, amelyek ennek eleget tesznek, vagy inkább nem. Gyilkosság receptre. Naivak voltak ennek az amerikai kriminek a szerzői, mert ugyan kivel lehet azt elhitetni, hogy egy orvos-pszichiáternek nincs más választása, mint hogy megölje a feleségét, ha szerelmes egy másik nőbe. Mert mi általában azt gondoljuk, hogy nősza váljanak el, és vegye el a férfi a nőt, akibe szerelmes. A film alkotóinak azonban filmet kellett készíteni, s mivel más éppen nem jutott az eszükbe — válás kizárva, hiszen akkor gyilkosság nincs — hát kieszelték, ölje meg a feleségét. S mindez miiért? Mert a akkor nincs botrány, cirkusz válás, a vagyonmegosztás körül. Hát igen, a válás, a bírósági tárgyalás, az esetleges civakodás, bizony nagyon megterhelné egy ideggyógyász idegeit. Mennyivel egyszerűbb, ha gyilkol. Mert egy egyszerű kis megfojtás hátulról, az még talán meg is nyughatja egy pszichiáter idegeit. Lehet, de a krimi is csak akkor hiteles krimi, ha elhisszük a szituációt. Berkovits György 1972. NOVEMBER 28., KEDD Tök községben elsőként Gyermek olvasóklub Gyermek olvasóklub alakú — Pest megyében elsőként, Tök községben. Tagjai VIIIII. általános iskolai tanuló mintegy 20—25-en. Első összejövetelükön megjelentek klubot támogató szülői munkaközösség és az ifjúsági Ovasó Népért Klub képviselői, részt vett és előadást tartó dr. Kulin György, az Urán Csillagvizsgáló igazgatója, klub terveit az elkövetkező hírekben fogalmazzák meg részletesen, annyi azonban már bionyos, hogy havonta kétsze tartanak foglalkozást, sz Uránia Csillagvizsgáló támogatásával házi csillagvizsgáló szerkesztenek.