Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

4 »a XX. századot képzelte" Megalakult a Csokonai-emlékbizottság Az idén — november 17-én — lesz Csokonai Vitéz Mi­hály születésének 200. évfor­dulója. A jubileum méltó megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál pénteken emlékbizottság alakult Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke vezetésével. A bizott­ság alelnökei: Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter, Darvas József, a Magyar Írók Szö­vetségének elnöke és Bart­a János akadémikus. A bizott­ság titkára Ónosi László, Deb­recen városi tanácsa művelő­désügyi osztályának vezetője. Alakuló ülésén a bizottság megvitatta és elfogadta a ju­bileum programtervezetét. Az­­ évforduló alkalmából a debre­ceni Csokonai Színház „A XX.­­ századot képzelte” címmel reprezentatív irodalmi estet rendez. Országos Csokonai­­szavalóverseny is szerepel a programban. Tanácskozáso­kat, emléküléseket tartanak Csokonai életművének, szere­pének és hatásának értéke­léséről. Egy emlékfüzet is megjelenik: Csokonai tíz versét tartalmazza majd, deb­receni művészek illusztrá­cióival. Az emlékbizottság felhívás­sal fordul a közvéleményhez, iskolákhoz, közművelődési és művészeti intézményekhez: ünnepeljük meg méltóan Cso­konai születésének 200. év­fordulóját. Holnap nyílik Szentendrén Kovács Margit állandó kiállítása Mint megírtuk, Szentendrén­ , a Ferenczy Múzeum szom­­­­szédságában álló, úgynevezett­­ Vastagh-házban állandó ki­állításon mutatják be Kovács Margit Kossuth-díjas kerámia­­művész alkotásait. A felbe­csülhetetlen értékű anyagot a művésznő korábban Pest me­gyének adományozta, s abban megtalálhatók a munkásságá­nak valamennnyi korszakából származó alkotásai, fő művei. A szentendrei földszintes há­zat a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága vásárolta meg, és rendezte be a gyűjtemény ál­landó kiállításának céljára. Az értékes gyűjteményt holnap, április 29-én nyitják meg. ““­ijűrlap Nemzetközi diákszeminárium Háromnapos nemzetközi diákszeminárium kezdődött pénteken a budapesti DIVSZ- székházban. A tanácskozás részvevői — magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK-be­­li, román­­ és bolgár fiatalok — véleményt cserélnek az if­júsági szervezetek feladatai­ról, a diákfiatalok közösségi, közéleti nevelésével kapcsola­tos kérdésekről. A vitaindító előadást Szűcs Istvánná, a KISZ központi bi­zottságának titkára tartotta. ORSZÁGOS KISG­RAFIKAI TALÁLKOZÓ A kisgrafikabarátok köré­nek ceglédi csoportja rendezé­sében április 30-án kerül sor az országos kisgrafikai talál­kozóra, a városi Kossuth Művelődési Központban. találkozót a helyi csoport tit­­­kára, Nagy László grafikus nyitja meg. Szerepel a prog­ramban ismerkedés, tapaszta­lat és grafikai lapok cseréje, városnézés és múzeumlátoga­tás, rövidfilmvetítés. A ceglé­di csoport tagjainak, illetve alkotóinak munkájából és Lengyel Kultúra ex libris ki­a­állításának anyagából egy kis tárlatot is rendeznek FINN KULTURÁLIS HÉT Május 3—10 között finn kulturális hetet rendeznek fő­városunkban a magyar—finn kulturális munkaterv alap­ján. A gazdag és változatos ünnepségsorozatra magas szin­tű finn delegáció érkezik Bu­dapestre Marjatta Väänänen finn közoktatásügyi miniszter vezetésével. Május 4-én dél­után 4 órakor, a Magyar Nem­zeti Galériában Marjatta Vää­nänen és Ilku Pál művelődés­­ügyi miniszter ünnepélyesen nyitja meg a finn kulturális hetet. Május 7-én, 17 órakor, a Magyar Írók Szövetségének székházában finn és magyar írók találkozójára kerül sor. FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK A képben gondolkodás lehetőségei Pest megye tájai a vásznakon A képi gondolkodás egyik változata a fotóművészet, mely nemcsak a valóság elágazásait ábrázolja, hanem a tárgyi kör­nyezet folyamatának dését és problémáit is növelte­érzé­kelteti. Ilyen meggondolások alapján fényképezte Budapest térközpontjait LELKES LÁSZLÓ, és sorozatát egybevetette Klösz György archív anyagával. A Fészek klub kiállításán ezért nemcsak a művészi teljesít­mény árnyalt eredményeit re­gisztrálhatjuk, hanem a fővá­ros nagy átalakulását, azt a tényt, hogy a falusias Nap­hegy, a krúdys hangulatok ho­gyan növekedtek világvárosi atmoszférává és méretekké. (Közben néhány intimitás elveszett a túlbuzgóság követ­is keztében,­­ de a konflisok köl­tészete nem szűnt meg, csak autóáradattá módosult.) Lelkes László barna színharmóniák­kal idézte meg Klösz György művelődéstörténeti fontossá­gú fotóit, a saját képsorát fe­kete-fehér tónusokkal társí­totta a századfordulós modell­hez. Vállalkozása azért sike­res, mert saját elgondolásait ezúttal nem célként gondozta, hanem szolgálatként kezelte fővárosunk múltjának és jele­nének folyamatos bemutatá­sával. A vizuális szemlélődés má­sik lehetősége a grafika. Nap­jainkban ez több szempont­ból kiemelkedő fontosságú, hiszen nemcsak a festői felde­rítés próbaterepe, hanem a sokszorosítás demokratizmu­sa jóvoltából mindenki számá­ra hozzáférhető. Kondor Béla halála után pedig külön fel­adat, hogy a stúdió fiatal nem­zedéke kialakítsa a magyar rajzírás új „nyelvjárás”-át, amely alkalmas a meggazda­godott emberi tudat képi rög­zítésére. Ilyen hivatásérzet fű­ti a Dürer-terem áprilisi ki­állítóját, SZABADOS ÁRPÁDOT is, aki újszerű látomásainak összetett ábráival közelíti meg Dózsa, Bartók, József Attila világát, művük környezetének vonalműfordításait végzi mél­tó gondolati tartalommal választékos formakultúrával,és Érdekes Hírek sorozata, me­lyekhez gyermekrajzokat és Nemeskürty István legújabb könyvének idézeteit társítja, mintegy rajzi úton illusztrál­va egy kialakult szemlélet sür­gős korrekcióját. A képzőművészet egyik új epizódja a tűzzománc. A Kecs­keméten dolgozó TÚRI ENDRE a műfaj avatott képviselője. Tűzzel égetett zománcfelületeit a Fővárosi Művelődési Házban állította ki. Tárlatát szakmai elismerés és igazságos közön­ségsiker kíséri, hiszen festői álmait a tűz szövetségével véglegesíti. Témavilága bősé­ges, a megvadult ló ugyanúgy indítékaihoz tartozik, mint a Mesebeli madár, az Anyaság és a Munkaritmus, több variánssal ábrázol,melyet Nemcsak a teljesítmény fontos, hanem a hatás. A Fé­n­­yes Adolf-terem vendég­könyvében ezért olvassuk örömmel BAKONYI MIHÁLY tanítványainak írásos elisme­rését, mert az új közönség festészethez közeledő első vé­leményeit érzékelhetjük. Az külön ráadás, hogy a Márton­­hegyi úti általános iskola rajztanára olyan festő, aki gondos színparcellákkal érin­tette a budaörsi, pomázi, nagymarosi hegyek nagyvona­lú tömbökben nyugvó szerke­zetét, a vetések zöldekkel uj­jongó tavaszi sávjait. A hatás két fő követelmé­nye, hogy hiteles és korszerű legyen. Erre törekszik a Csontváry-terem CSENDÉLET kiállítása. A tárgyak, gyümöl­csök már Leonardo da Vinci és Rembrandt művészetében is emberi tartalmakat jelöl­tek, önálló műfajként Char­din alkalmazta először, s Cé­zanne volt az, aki híres al­máival a csendélet fejlődésé­nek új lendületet adott. Szá­zadunk magyar festészetében Nagy Balogh János, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Kmetty János tulajdonított kiemelt fontosságot a tárgyakkal szö­vetkező önvallomásnak, mely a legjobb alkotásokban nem­csak önarckép, hanem korrajz és világszemlélet. A Képcsar­nok most pályázatot hirdetett korunk hétköznapjait ábrá­zoló csendéletek készítésére, s elbírálás után a díjnyertes al­kotásokat mutatta be törzs­­közönségének. E műfaj fejlő­désének társadalmi értéke ab­ban rejlik, hogy a jó átlag­­színvonal a lakáskultúra ál­talános előrehaladását jelenti. A mostani tárlaton hagyo­mányként szerepel a napra­forgó, virág, gyümölcs, leg­többször nem puszta tárgy­ként, hanem motiváltan. Új mozzanat a kagyló, hajómo­­dell szerepeltetése. (Káka Fe­renc, Freytag Zoltán.) Ki­emelkedik Kántor Lajos való­ságlátása, aki ráckevei ívek töredékét, a nagy nyár hegyvonulatát, Duna-ka­­madarat társít kozmikus környezetbe helyezett csöndes eszközeihez. Választékos megoldást alkal­maz Dezső József, Brokés Ág­nes, Kántor Andor, az egyen­letes minőségből is kiválik Csík István színkultúrája és Aczél Ilona formáinak meg­gondolt vonalvezetése. E festőileg felfokozott tár­gyak jó szolgálatot tesznek az esztétikai értékrend általános elterjesztésében, lélekalakító környezetté lépnek elő, derűt és harmóniát árasztanak csöndjük színes szerkezetének látványával. Losonci Miklós Bakonyi Mihály: Nagymarosi hegyek. 1973. ÁPRILIS 28., SZOMBAT A nehéz körülmények ellenére Továbbjutott a négykezes és a vonóstrió Zeneiskolai gondok és sikerek Monoron Nem kacsalábon forgó palo­ta — ezt azonnal meg lehet állapítani a monori zeneisko­la épületéről, mely forgás nél­kül is alig „áll a lábán”, olyan rozoga. Érthető tehát az igaz­gatónő, Budai Imréné panasza: — Sajnos, messze fekszünk a központtól, a község szélén, és összesen három terem áll csak rendelkezésünkre. Pedig meg­van az igény, de nem tudjuk felvenni a jelentkezőket helyhiány miatt. Az 1967-ben a alakult állami zeneiskolában egyébként jelenleg 130 növen­dék tanul zongorán, hegedűn, csellón, fuvolán, klarinéton, furulyán, harsonán, trombitán, tubán, és egyéb rézfúvós, va­lamint ütős hangszereken. Szűkösen, de sikeresen A monori zeneiskolának Pi­lisen, Üllőn és Vecsésen mű­ködnek tagiskolái. Ezeken a helyeken is a legfőbb gond a helyhiány. Pilisen, az általá­nos iskola egyik helyiségében így csak zongoratanszak mű­ködik, összesen huszonketten tanulnak, Üllőn a zenei általá­nos napközijének három ter­mében 105, Vecsésen egy ma­gánházban bérelt három szo­bában pedig 80 gyerek sajátít­ja el egy-egy hangszer kezelé­sének fortélyait. Méghozzá — és ez a monori „anyaiskolára” is vonatkozik — nem is akár­hogy. Az április 1-én rendezett járási úttörő-seregszemlén egy négykezes és egy vonóstriójuk továbbjutott a megyei döntőbe. Tipikus falusi zeneiskola. A nagy távolság — mely az ott­hont és az iskolát elválasztja —, sokszor oka, hogy kimarad­nak a gyerekeik. De nem ez a jellemző! Inkább az: a fiata­lok szeretnének és szeretnek zenét tanulni. Nem azért te­szik ezt, mert így óhajtja (akarja, követeli) a szülő! Rövid számvetés. Összesen 17 főiskolát végzett tanár, leg­többjük Pestről jár ki. A szü­lők: gyári munkás, téesz-tag, Pestre bejáró és így gyermeké­vel érthetően keveset foglalko­zó kétkezi ember, értelmiségi. A tanulók: hétéves kortól egész a gimnazistáig, ipari ta­nulóig. Kétszer ennyien is le­hetnének. Fuvola a divat — Melyik a legnépszerűbb hangszer? — Régebben a zongora vol­t — mondja Budai Imréné. — Ma egyre inkább a fúvósok. Külön érdekesség: a fuvola, egyre divatosabb. A hangsze­rek jelentős része iskolai hangszer, kölcsön kapják a tanulók. A hangszerek drágák­­ — egy darab több ezer forint­ba is kerül —, s így akarjuk kímélni a szülőket az anyagi megterheléstől, és hozzásegíte­ni a gyerekeket a zenetanulás­hoz, a zene széles körű meg­ismertetéséhez. Mert ez a legfőbb cél. Segítő és passzív A monori tanács erejéhez képest támogatja az iskolát, míg a pilisi tanács hozzáállá­sa az ügyhöz igen passzív. A tanulók évenként két nö­vendékhangversenyen, Bar­tók- és Kodály-versenyen és iskolai rendezvényeken szere­pelnek. Itt is a legfőbb prob­léma a hely: a gimnáziumban kicsi a terem, a művelődési házban rossz a zongora. A vágy természetesen a már most eredményes munkához egy megfelelő épület. Nem kell, hogy kacsalábon forog­jon, csak adjon helyet az ös­­­szes helybéli zenét tanulni vá­gyónak. Mert számuk nem ke­vés! Dalos Gábor Sok jó muzsikus kis helyen is elfér, ha nincs más megoldás. Ezt példázza a monori zeneiskola. Képünkön Szentmihályi Gyula hegedűtanár tanítványaival. Továbbképző kurzus A bábjátékot SZAKKÖRVEZETŐI A­ bábozásnak nagy szerep jut az iskolai oktatásban, ne­velésben, ezért egyre több is­kolának és művelődési ott­honnak van saját bábcsoport­ja. E csoportok felkészülésé­nek módjai, technikai lehe­tőségei az évek során sokat változtak, bővültek. Hogy képzésük egységesebb legyen, s az előadások színvonala is emelkedjen, szervezettebb továbbkép­zés keretében ismertetik a jelenlegi bábozással kap­csolatos legmodernebb tudni­valókat: legutóbb a fővárosi művelődési házban indult tanfolyam 40 résztvevővel — bábcsoportvezetők és a bá­bozás iránt érdeklődő peda­gógusok számára. A tanfo­lyam végén a résztvevők bábszakkörvezetői vizsgát te­hetnek. A továbbképző kurzus 12 előadásból áll, szó lesz a szakkörök feladatáról, a kü­lönböző bábtípusokról, a báb­játék dramaturgiájáról, a já­téknak a gyermekekre gya­korolt hatásáról, a rendező munkájáról és sok egyéb szakmai kérdésről. Az előadá­sok érdekessége, hogy is tanulni kell VIZSGÁT TEHETNEK a hallgatók magukkal vi­hetik tanítványaikat, bábcsoportjuk néhány tagját, akikből a helyszínen rögtön­zött bábegyüttes alakul, s a résztvevők a gyakorlatban is lemérhetik a tanultak hatá­sát. Római kori edényégető Balatonfüreden, egy késő római kori edényégető kemen­ce maradványait tárták fel. A 32x40x5 cm-es téglákból épült, boltozott fűtőnyílású kemen­cében egykor agyagedényeket égettek. Az égető építészeti ér­dekessége, hogy a rostély alatt huzatelterelőt, a boltozatban pedig — rézsútosan az edé­nyekre irányított — rostély­­nyílásokat képeztek ki. A földbeásott edényégető való­színűleg a közeli siskei temlom melletti római kori település­hez tartozott.

Next