Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-18 / 270. szám

• • Öreg műhely — fiatal tanulók A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet jöven­dő pékjei nemcsak az anyaiskola modern műhelyében sajátítják el a kenyérsütés vala­mennyi ismeretét: a Szolnoki úti régi műhelyekben is szorgos munka folyik, száz tanuló­val. A forgókaros dagasztógép segítségével naponta háromezer péksütemény és tíz-tizenkét mázsa kenyértészta készül. Apáti-Tóth Sándor felvétele MOZIMŰSOR Alom, luxuskivitelben. Szí­nes, szinkronizált amerikai film.­­előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. MATIXÉ Az ellopott vonat Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. KISKÖRZETI MOZI A GÓGANYI ISKOLÁBAN A pap felesége. Olasz film­vígjáték. Előadás kezdete: délután fél 4-kor. HÉTFŐ Te és én. Mi, harmincévesek. Színes szovjet film. Kísérőműsor: Szép, új világ. Magyar híradó. Előadások kezdete: órakor. 5 és 7 KISKÖRZETI MOZI l HANGÁCSI ISKOLÁBAN A pap felesége. Olasz film. Előadás kezdete: fél 7-kor. XVII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1973. NOVEMBER 18., VASÁRNAP Csokonaira emlékezve Ki volt a költő nagy mestere? November tizenhetedike je­les nap Debrecenben, tanárunk — történetesen öreg is előbb nagykőrösi pedagógus ő — azzal kezdte ilyenkor az osztálykönyvi beírást: „Cso­konai születésnapja”, s a Cso­konai Kör ünnepi esten idézte műveit. Most országszerte megemlé­keznek róla. Hogyne, hiszen Balassi után 200 évig nem akadt hozzá fogható költőzse­ni.★ Néhány éve, a gimnáziumi bibliotéka rendezése során nevezetes könyv került a ke­zembe: az első kiváló magyar Aeneis-fordítás, melyet Háló Kovács József nagykőrösi lel­kipásztor készített, neve ott szerepel a címlapon. Az előszóban, mely a kor szoká­sa szerint rávilágít a keletke­zés körülményeire, nagy meg­lepetésemre ezeket olvastam: „Csokonai Mihály kezem alá jött nekem a poézis tanulásá­ra 1785. esztendőben, március 17-én, százhuszonötöd magá­val. Nekem volt hát első sze­rencsém az ő poézisre szüle­tett nagy elméjét formálnom és kitakarnom az abban lap­pangó tüzet, mely idővel oly gyönyörű illuminációkat mu­togatott a magyar szemeknek. A legelső verseiből, melyeket írt, mindjárt észrevettem azt a különös zsenit, melyet osz­tán egész esztendeig, míg ta­nítottam, mind inkább be­csültem és dicsértem.” A tudós pap a fiatal Cso­konai érdeklődését a klasszi­kus latin költészet szabályaira és a rímelés választékosságára irányította. Világos beszéd. Azelőtt is hallottunk Csokonai mes­terei közt valami Kovács Józsefről, de inkább az orszá­gosan emlegetett „rím-ko­vács” Kovács Józsefre gon­doltak legtöbben, aki Kazin­czy korában tömegével gyár­totta a több szótanra is kiter­jedő kririmeket, amelyek legációba menő diákság révén a országosan ismeretesekké vál­tak. Kazinczy kigúnyolta őt, Gyöngyösi János tordai­­ köl­tővel együtt: ízléstelennek tartotta a rímhajszolást. „Is­­­szonyodom s futok” — mondot­ta a széphalmi poéta. Bár Csokonai is vigyázott rímeire, mégsem lehet ráfognunk, hogy azok kedvéért írt. A mi Ko­vács Józsefünk volt útnak in­dítója. Ha ő nincs, talán ne­hezebben bontakozik ki tehet­sége. ★ Ki volt ez a körösi Kovács József? Van egy becses könyv, Ádám Gerzson, Arany legfia­talabb tanártársa, majd élete végéig a gimnázium igazgató­ja írta, címe: Nagykőrösi Athenas. 1904-ben jelent meg Ottinger Kálmán könyvnyomdájában. nagykőrösi Mindkét felirat vádol bennünket: miért nem folytattuk mindmáig nagykőrösi művelődés szám­á­bavételét, s miért adtuk fel Ottinger Kálmán, Bazsó La­jos, Dajka Lajos nyomdásza­tát? Még talán lehetne 70 év mulasztását pótolnunk, s nem kellene egy-egy körösi könyv kinyomtatásáért is a szomszéd városokba járkálnunk, hogy egy év múltával megjelenhes­sék. , Ádám Gerzson műve­t vilá­­gosított fel bővebben Kovács Józsefről, akinek valójában Háló volt az előneve. 1761- ben született Győrött, szülei később Biharba költöztek, így a debreceni kollégiumba ke­rült, ahol, a kor szokása sze­rint, végzős diákként „1785- ben a poéták préceptora, Cso­konai Vitéz Mihálynak is ta­nítója” lett. Íme, Ádám Ger­zson is megerősítette az Aeneis fordítójának önvallo­mását. Kovács csak egy köte­tet tudott kiadni munkájából, de hogy mennyire becsülték, mutatja: özvegye, szerény va­gyonából, a második és har­madik kötetet is sajtó alá ad­ta. Sírkövét is megtaláltam a református temetőben. Ott van a nagy papok és profes­­­szorok sorában. Pilisi vörös márványkőbe vésték az emlé­keztető sorokat: „Itt nyugszik ... Háló Ko­vács József úr, kit két nagy eklézsia sóhajt mint papját, két örökbefogadott leány si­rat, mint atyját, két szép munka hirdet, mint Poétát, két nagy haza, mint Litterá­­torát... Adjatok helyt hol­tak ez új lakosnak, ki a halál árnyékának setét völgyét is Poézisával meg fogja világo­sítani.” Magyarázatul csak annyit jegyezzünk itt meg, hogy a „két eklézsia” emlegetése Körösi után a halasira céloz, a­honnan élete végén csak ha­zajött Nagykőrösre A „két fogadott leány” aztán ke­rült házába, hogy egyetlen kis­fiát 5 éves korában elvesztet­te, második műve alighanem Racin vallásról írott munká­jának fordítása lehetett, bár Ádám Gerzson több mint 10 alkotását felsorolja, köztük kis fia emlékére írt, klasszi­kus veretű latin elégiáját. Dr. Tőrös László Metszik a szőlőt, szántanak Erdőtelepítés - állami támogatással Primőrök az üvegházakban A Szabadság Termelőszö­vetkezet brigád­ártekezletén Bozsó Bertalan főmezőgaz­­d­ász és Barabás Ferenc, szőlészet és kertészet vezetője a a soron következő munkákat beszélte meg a brigád­vezetők­­kel. A Hangácson, a term­éki eitilen homokföldekfi­n tovább­lik a termelőszövetkezet növe­er­dőterületét: újabb 30 hektár cellulóz­nyárfát ültetnek, támogatással.állami A nyárfa gyorsan nő, é­s jól értékesíthető. Még az ősszel hozzáfognak a telepítéshez. A kukoricatörést és az őszi vetést befejezték, jaik a Dózsa és a kombájn­Hunyadi termel­ő szövetkezetnek is se­gítettek kukoricát törni. Meg­kezdték a szántóterületek szer­ves és műtrágyázását és az őszi mélyszántást. Kitűnő termésű szőlőtele­­peiket nagy gonddal készítik elő a jövő esztendőre. A sző­lőterület felét vállalásban mű­velik a tsz-tagok. Előre metszik a sorokat, hogy a tavaszi nagy do­logidőre kevesebb munka maradjon, és, hogy az esetleges kemény téli fagy helyrehozhatatlan kárt ne tehessen bennük. Minden tőkéről két szál ves­­­szőt földdel takarnak. A kertészetben a jövő évre szánt fóliasátrak felépítésére készülnek, december közepén pedig az üvegházakban meg­kezdik a tavaszi saláta, majd a primőr paprika és paradi­csom magjának vetését. A kertészeti termesztést a közös gazdaság munkaerő­helyzetének megfelelően ter­vezik: azokból a növényekből vetnek, ültetnek többet, me­lyek művelése jobban gépe­síthető. Burgonyát 60 hektá­ron akarnak termeszteni. Paradicsomot, melynek főleg a szedése okoz ne­hézséget, csak 50 hektá­ron ültetnek, hogy több munkáskezet tudjanak biztosítani a szőlőműve­léshez. Az uborka vetésterve 10 hek­tár. A termelőszövetkezet salá­ta-, paprika- és paradicsom­palánta neveléséhez segítsé­get nyújt a házi, zárt- és hét­végi kertek tulajdonosainak és a kistermelőknek, akik a szövetkezettől az említett zöldségfélékből palántát igé­nyelhetnek. Kopa László Versek, disznótoros vacsora Idős emberek köszöntése A Kinizsi Sportkör nagy­termében ünnepséget rendez­tek a körösi idős emberek kö­szöntésére. A műsoros esten százötvenen vettek részt. A megjelenteket dr. Danis Irén, az egészségügyi osztály vezetője köszöntötte, majd Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott beszédet, melyben kifejtette, hogy a je­len eredményeihez hozzájá­rultak szüleink és nagyszü­­leink is, akiknek életét a szo­cialista társadalom hálás sze­retettel igyekszik szebbé és derűsebbé tenni. Az ünnepi beszédet műsor követte, melynek keretében Hartyányi Mária és Németh Margit zeneiskolai tanárnő zongora-, illetve hegedűjáték­kal szerepelt, elhangzott ének­szám is, az Arany János Gim­názium irodalmi színpadának tagjai pedig Arany János vi­dám verseiből adtak elő né­hányat nagy sikerrel. A műsor után disznótoros vacsorával vendégelték meg az egybegyűlteket, akik az esti órákig jó hangulatban szóra­koztak, s bár nem volt zene, a nóta is felcsendült. csorát a Toldi Miklós A­va­Élel­miszeripari Szakközépiskola és­­­ Szakmunkásképző Intézet diákjai szolgálták fel. Az idős embereknek na­gyon jólesett az ünneplés. A legkorosabb asszony a 88 éves Pólya Imréné volt, aki 24 éve özvegy: első férje az első vi­lágháborúban, a második a második világháború után halt meg, két leányt nevelt fel. A férfiak között a 87 éves Hagymási Ferenc volt a leg­idősebb, aki az első világhá­borúból rokkantan jött haza, s 24 esztendeig mezőőr volt a határban. K. L. Fagyott burgonya, felesleges névsorolvasás Az elmúlt héten vetőmag­krumplit osztottak az ÁFÉSZ piac melletti helyiségében azoknak, akik előzetesen je­lezték igényüket. Sajnos, a vetőmag nem volt egészen kifogástalan, többen 20—25*’ százalékban fagyottat, hibásat vittek haza. Az elosztás módja is sok bosszúságot, de­ egyben mulat­ságot is okozott: csaknem kétszázan álltak sorban, az ajtó közeléből hatosával hív­ták be őket, s minden újabb csoport előtt felolvasták a teljes névsort. Mivel a felolvasást a kint­­maradottak is jól hallhatták, joggal ette a méreg azokat, akik a névsor elején szerepel­tek, de a sor végén álltak, mert a bejutásig hússzor is hallhatták a nevüket. Az ÁFÉSZ általában jó munkát végez, kár, hogy ilyen hibákkal olykor árt hírnevé­nek. (bíró) Hol tart Nagykőrös a városiasodásban? Előadás a nők akadémiája hallgatóinak November 20-án, kedden, délután 5 órai kezdettel, a mű­velődési otthon emeleti klub­jában Hol tart Nagykőrös a városiasodásban? címmel Ta­kács Jenő, a városi pártbizott­ság első titkára tart előadást a nők akadémiája hallgatói­nak. Hétfőn, kedden Áramszünet November 19-én az I—II— IV. és X. kerületben, novem­ber 20-án a VIII., IX. és X. ke­rületben reggel 8 órától dél­után 16 óráig szünetel az áram­i szolgáltatás. TANÁCSTAGI beszámo­lók. Kedden, november 20-án, délután 5 órakor a homolytáji iskolában Pap István, az Ör­kényi úti Dózsa termelőszövet­kezeti klubban pedig Szabó Aladár tart tanácstagi beszá­molót. Nagy SPORT Miklós A serdülő birkózók gol ellenőrző versenyén, orszá­g 15 évesek között, súlycsoportjá­ban remekül szerepelt Miklós (Nk. Kinizsi), aki Nagy az első helyen végzett a fővárosi viadalon,. ★ Mintegy hetven indulója volt — közöttük hét körösi — a Szigetszentmiklóson megren­dezett IX. téli úttörő-olimpia megyei döntőjének. A körö­siek a legnépesebb súlycso­portokban birkóztak. 35 kg (16 induló): ...7. Strá­­zsi Gyula (Nk. Rákóczi isk.), 8. Pákozdi Béla (Nk. Arany). 38 kg (15): 1. Apró Balázs (Nk. Arany) hibapont nélkül, ... 5. Budai Sándor (Nk. Kos­suth). 45 kg (12): 1. Váradi Sándor (Nk. Arany) hibapont nélkül. A győztesek jutottak a te­rületi döntőbe, de a sok in­duló miatt még az 5. helye­zettek is kaptak oklevelet. Zúzzák. A konzervgyár konzerv V-ös üzemében a mosott alma zúzógépbe kerül, onnan csigás présen át jut az adagolótorokba, a majd az almazúzalékot a terítékre engedik. Húszpercenként egy­ máglyát készítenek, mely 18—20 terítékből, s egy-egy terí­ték 40—45 kilogramm almazúzalékból áll. Képünkön: Tényi Katalin és Cseh Rózsa a máglyát állítja össze a hidraulikus présgép alá. Varga Irén felvétele J­­ . .’H, VASÁRNAPI MŰSOR Birkózás Bp.: országos ifjúsági sza­badfogású verseny. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 11 óra: Nk. Ped.— HSZVSE (Bp.) NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13 óra: Nk. Kinizsi II—Törteli TSZ SK összevont mérkőzés. járási bajnoki Semleges pályán: Vecsési SE—Nk. Kinizsi megyei baj­noki felnőtt és ifjúsági mér­kőzés. Torna Bp.: vidéki férfi ifjúsági II. osztályú csapatbajnokság.! HÉTFŐI MŰSOR Sakk Művelődési központ emeleti terme, 15 órától: az úttörő­­olimpia városi döntője. S. Z.

Next